ESZTERGOM VII. évfolyam 1902
1902-07-06 / 28. szám
belügyminiszter ur ö kegyelme becses engedelem levelét felmutatja valaki. Ám de sokszor jó volna azon finom tapintatot is érvényesíteni, mely minden rendörségnek ösi erénye. Azok a papok nem is voltak talán papok, hanem egyszerű csalók lehettek, vagy kis ázsiai kalugyerek, vagy épen odavaló zsidók. Ha a rendőrkapitány úr jártas volna egy kicsit a kath. egyházjogban, ugy épen nem engedi koldulni ezen papokat, mint a hogy a fővárosi rendőrség kiutasította őket a mindenható belügyminiszteri rendelet dacára. Katholikus papok nem gyűjthetnek pénzt a római »De Propagande Fide« engedélye nélkül. Ez okvetetlen szükséges ahhoz, hogy egy külföldi pap más országban pénzt gyűjtsön. Ezen négy pap nem tudta felmutatni ezen okiratot, tehát kétségbe vonjuk azt is, hogy kath. papok. Van ugyan náluk egy latin szövegű okmány, mely valószínűleg hamisítvány. Ebben a mezopotáni püspök Jakobs Ábrahám igazol két felszentelt papot, kik gyűjtésre vannak küldve. Ha ezen okiratot olvasta volna a tekintetes rendőr kapitány ur, már megütközhetett volna azon, hogy mig az okmányban két felszentelt pap van, valósággal négy kéreget — külön-külön. A négy közül az egyik egy 17—18 éves zsidó tipus, nem is tudta a latin szöveget elolvasni — de azért ő kath. pap. Ezek a szóban forgó kujtorgók külön jártak koldulni, holott ha rendben volna a szénájuk együtt és a fent emiitett Írásokkal kellene járniok, melyre minden egyházhatóság is rávezetné láttamozását. Ezek az élelmes emberek, nem hogy a közönséget, de egymást is becsapják, mert egy koronánál kevesebbet nem engednek a könyvbe irni, de elfogadnak, tehát zsebrevágják s csak a koronákból osztozkodnak. Hisz emlékezhetünk még néhány évvel előbbre, mikor egy ilyen nép- és hatóságbolonditó »püspök« oly körmönfont módon adta a papot, hogy még misézett is a kath. templomokban, s csak később rántották le róla a leplet Zágrábban. Ott kisült, hogy közönséges svindler és nem is katholikus. Ajánlatos volna tehát, ha a rendőrkapitány úr az ilyen papi, vagy apácakosztümben járó kéregetöket előbb felküldené az egyházi hatósághoz, hol szívesen és előzékenyen véleményeznék a tekintetes rendőrkapitány úrnak, hogy azok a papok birnak-e mindazon okmányokkal, melylyel egy idegenben járó és kolduló papnak, ha tényleg katholikus pap — birnia kell. A koldulást megengedni tényleg a magas közigazgatás egyedüli, ellenmondást nem tűrő joga, de a papi tisztességgel visszaélni, és ily módon a könyörületes sziveket megpumpolni csalás, mit már nem engedhet meg sem rendőrség, sem belügyminiszter. Mindebből pedig az következik, hogy a belügyminisztériumban jó volna, ha tudnák a kath. egyházjogot, a mi rendőrségünkön pedig megértették volna a mezopotániai püspöknek állítólag hiteles levelét, és kevésbbé volnának hiszékenyek. Pont. * Az Oltáregyesület nyilvános istentiszteletét folyó hó 13-án tartja a vízivárosi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek a sz. gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig 1 j 2 7, 8, 9 és 10 órakor szent mise, délután 5 órakor szent beszéd és litánia. * Főegyházmegyei hirek. Vida János ifj. Egerszeghre plébánosnak neveztetett. Karács István Velsiczre plébánosnak. Jarabeck József Lé decre visszahelyeztetett mint káplán. Konyakovszky Ferenc plébános lett Suránkán. Markovics János a bazini kerületbe esperessé, Emyei Lajos a bazini kerületbe alesperessé neveztetett. Greguska József újmisés Curatus Anabaptistarum in Morva-Szent-János, Janik Rezső Szárazpatakra, Bévay József újmisés Alsókorompára káplánnak. Izsóf Alajos és Shvoy Lajos a hitoktatói állástól fölmentettek és csak a »Maria-Congregatio« teendőivel foglalkoznak. Novinszky Mátyás Gusztáv és Lipka Lőrinc a föegyházmegyébe véglegesen felvétettek. — Karell József jun. 21-én meghalt Nagyszombatban 60 éves korában. — Kada Mihály Szent-Endrei plébános »a Croce di benemerenza«-val lett kitüntetve. * Esztergom két primiciánsa. A Sarlós Boldogasszony kedves, szerény napja csaknem igazi ünneppé vált ez idén köztünk, midőn a városnak két jeles sarja s már fölszentelt papja mutatta be első szentmise-áldozatát. Mattyasóvszky Kászonyt Csernoch praelátus s Csernák Szaniszlót Seyler János barthi plébános kisérte az oltárhoz. Mindketten városunk fiai, köztünk nőttek föl, mindketten köztiszteletben álló családok sarjai, mindketten a szent-Benedek-rend tagjai, kik Pannonhalmáról családi körükbe szálltak megülni a nagy ünnepet. A város közönsége megmutatta, mennyire tudja méltányolni a két, ifjú szerzetesnek ideális lelkületét s mennyire tudja becsülni a családokat, melyeknek szentélyéből nevelték ezt az ideális lelkületet. Nem is bánta meg érdeklődését, mert csak épült a hiten, bensöségen, buzgalmon, mely oltárhozlépésüket jellemezte. — A belvárosi plébánia-templomban, hol Csernák mutatta be első sz. mise-áldozatát, Vojnics Döme, pannonhalmi alperjel emelte ki fényes szónoklatban a napnak jelentőségét; mialatt a Bakácskápolnában Mattyasóvszky Kászony miséje alatt csendben ünnepeltek az érzelmek. A közös ünnep testvéries szellemét végül a közös lakoma is emelte, melyet a kath. kör nagytermében adtak az örömszülök. Sok szép szó esett ott Csernoch praelátus, Seyler János, a két primiciáns, Vojnics Döme s Perényi Kálmán főszolgabíró és költő ajkáról, de a legmegindítóbb volt Mattyasóvszky Lajos, Kászony édes atyjának szózata, kiből Ábrahám hite s Ábrahámét meghaladó áldozatkészség beszélt: Ü — úgymond — egyetlen fiát adja Istennek, vissza nem kívánja, de azt az egyet kéri, hogy annak éljen egészen, aminek szentelte magát. Sok ily szülőt a hazának, akkor lesznek fenkölt lelkű, elszánt fiai minden téren. * A bencés székházból. A tanévnek vége, a fögymnáziumi ifjúság is eloszlott a nyári pihenőre s tanáraik is élvezik az arany szabadság gyönyörűségeit. Ki-ki siet üdülni, hogy friss eröt nyerjen a jövő tanévre. A helybeli rendház három közismert és kedvelt tagja azonban vépképp eltávozik a városból, Bausz Teodorik Komáromba, Meszlényi Lambert Sopronba helyeztetett át, Csikasz Villebaldot pedig Lázi somogymegyei község plébánosául küldte ki a főapát. A három távozó tanár helyébe jön Terlanday Emil tanár, ki a mult évben a budapesti tudomány egyetemen levő növendékek praefektusa volt; Molnár Ervin tanár Komáromból és László Dániel újmisés bencés-áldozópap tanár Pannonhalmáról. Bárdosi Rémig dr. tanár Trencsén-Teplicre illetve Koritnyicára utazott szünidei tartózkodásra. — Várkonyi Odilo dr. pannonhalmi főiskolai tanár, városunk fia, rendtársai látogatására városunkba jött. Itt emiitjük meg, hogy Mattyasóvszky Kassian újmisés bencés áldozárt és tanárt a kőszegi fögymnáziumhoz, Csernák Szaniszló újmisés bencés áldozárt és tanárt pedig a pannonhalmi bencés iskolába nevezte ki tanárnak a főapát. * Belvárosi búcsú. Péter és Pál napján kora reggel durrogott a mozsár a belvár osi plébánia előtti téren, jelezvén, hogy a verőfényes tiszta napon ünnepet ül a belváros. A templom zöld gályákkal volt körül diszitve s 9 órakor dr. Fehér Gyula cs. és kir. udvari káplán, a kegyúri templom plébánosa fényes misét tartott a szokásos ünnepi segédlettel. Az istentiszteleten a város tanácsa testületileg vett részt, s az első padsorokban a helyőrség tisztikara is helyet foglalt. Volt egy-két mézes-bábos sátor is a templom körül a legifjabb nemzedék örömére, délután 1 órakor pedig a plébánián bankett volt, melyre a városi tanács tagjain kivül lovag Schönefeldt ezredes, a 76*ik gyalogezred parancsnoka és házi ezredünk nyug. ezredese, Hartmann Gusztáv is hivatalos volt. Toasztokban sem volt hiány. Az elsőt dr. Fehér Gyula mondta a város boldogulására, utána pedig Vimmer Imre polgármester köszöntötte fel a plébánost, mint a város buzgó lelkipásztorát és közügyeink fáradhatatlan és tevékeny harcosát. * Kispap-fölvétel az esztergomi szemináriumban. A július 2-án megtartott concursuson felvétettek a következő ifjak : Az 1. évi theologiára : Németh Péter, Barkász József, Bolecsek Béla, Molnár Antal, Makay Lajos, Krajcsir István, Madaras Aurél, Hernitz József, Oláh István, Borbás Sándor, Tóth Ignác. A VII. osztályra: Rézler Gyula, Buzalka Mihály, Horváth Elek. A VI. osztályra: Pavetics Lajos, Tóth József, Szrés Mihály, Fodor Tamás, Golyda János, Tomcsányi Boldizsár, Józsa Árpád, Horváth Rezső. Az V. osztályra: Horváth N., Szachulcsik Vendel, Jánosy József, Bolecsek Kálmán, Kelemen Mátyás, Ernszt Károly, Palik Vendel, Brieska János, Brozsák László, Tevez Lajos, Komlósi Miklós, Kozma János, Szigriszt Imre, Ambrus Gyula, Porubszky Géza, Petrzsala János, Sindelár Nándor, Kelényi Sándor, Meduna József, Csiba István, Zimmermann Ferenc, Velker János, Szobotha Dezső. * A helyőrség köréből. Bakáink körében nagy a készülődés, nagy a tisztogatás, mert hétfőre várják a hadtestparancsnokot. Frigyes főherceg, az V. hadtest parancsnoka most van szemlekörútján s az esztergomi helyőrséget hétfőn látogatja meg. A magas vendég fogadása érthető izgalmat okoz katonáinknál, mert bizony akkor a felszerelés legkisebb porcikájának is ragyogni kell. Frigyes főherceg megérkezése előtt a dandárparancsnokok is rendszerint felülvizsgálják a katonákat. E végből mult vasárnap jött városunkba BernegiSpecher Arthur tábornok, ki a 76-ik gyalogezred fölött hétfőn és kedden tartott szemlét. A 26-ik gyalogezred felülvizsgálatára pedig kedden délután érkezett meg lovag Aufienberg Móric dandárparancsnok. Mindkét dandárnok tiszteletére bankett volt a tisztikaszinóban, este pedig a Fürdő vendéglőben volt összejövetel, hol a katona zenekar játszott remek darabokat. * Tízéves találkozó. A baráti szív melege és kölcsönös szeretete hozta Esztergomba ama iskolatársakat, kik az 1892. évben tették le érettségi vizsgájukat a helybeli fögymnásiumban. A 26 érettségit tett ifjú közül 14-en jelentek meg, hogy ismét megszorítsák a baráti jobbot, hogy örvendjenek egymás látásán, elbeszéljék, mint lettek férfiakká, mint küzdöttek le ama nehézségeket, melyek közt annyi ifjú lélek hajótörést szenved. A megjelentek névsora a következő: Farkas László hitoktató (Budapest), dr. Glattfelder Gyula, a központi szeminárium tanulmányi felügyelője (Budapest), Gressner Péter m. kir. adótiszt (Privigye), dr. Herolt Ármin segédlelkész (Holies), Jankó Ernő segédlelkész (Zeliz), Jeszenszky Kálmán hittanár (Budapest), Kubinyi Győző plébános (Heves-Csány), dr. Lazay Lajos orsz. földhitelintézeti fogalmazó (Budapest), dr. Major Ödön árvaszéki ülnök (Esztergom), Beviczky Aladár segédlelkész (Léva), dr. Takács Aladár földmüvelésügyi miniszteri segédfogalmazó (Budapest), Tölgyesy Jenő segédlelkész (Lekér), dr. Trikál József tanitóképezdei hittanár (Esztergom), dr. Urbanek Károly tanár (Budapest). Kilencen elmaradtak. Elszorult a jóbarátok szive, midőn egyiknek-másiknak halálos betegségéről, vagy édes anyjának haldoklásáról, vagy ama vétkes könynyelmüségükröl értesültek, hogy még máig sem végzett emberek. Jún. 30-án, hétfőn, d. e. 9 órakor a főgymnázium VI. oszt.-ban volt a gyülekezés, honnan a Ferencrendiek templomába vonultak, hogy ugyanott rebegjék el a hálaadást, hol 10 év előtt kértek segítséget a Mindenhatótól jövöjükre. — A főoltárnál dr. Glattfelder Gyula, a két mellék-oltárnál Farkas László és Jankó Ernő a megboldogult osztálytársakért: Valentsik Géza, Fugger Győző és Palotai Gézáért, mig a harmadik mellékoltárnál Tölgyesy Jenő az elhunyt tanárokért: Villányi Szaniszló apátért és Szabó Szilveszterért mutatták be a szent miseáldozatot. Ezután fölkeresték ez utóbbi tanár sirját, hol néhány percig imádkoztak érte, és koszorút helyeztek sírkövére. Majd fölkeresték a főgymnázium igazgatóját, Hollósy Rupertet, s volt tanáraik közül Schedl Arnulfot és Borosay Dávidot. Egy órakor bankettre jöttek össze a Fürdő vendéglőbe, honnan táviratot küldtek volt tanáraikhoz: dr. Mérey Kálmánnak, szeretett volt elnöküknek,