ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-12-14 / 51. szám

Gyula fivérei. Pelczer Gyuláné szül. Egger Julia sógornője. — A temetés az egész vidék nagy részvéte mellett volt. A gyász-szertartást Venczell Antal praelátus-kanonok végezte. * Kafkáné Hegyesy Mari asszony a buda­pesti nemzeti szinház hírneves művésznője három estére Esztergomba jött vendégszerepelni. A hír­ből ismert szép asszony tehetségével, művésze­tével beragyogja az egész országot, s ha kérlel­hetlen vas-szigoráról szintén ismeretes férjét a vidéki közigazgatás rémének mondják, Hegyesi Mariról bátran el lehet mondani, hogy ö meg a vi­déki szinház-látogatók üdvössége, öröme, aki vendégszerepléseivel a vidéki közéletnek, a mű­vészetek élvezetének ad méltó irányt; megérté­séhez finomítja a vidéki ízlést; és iparkodik ki­reperálni azt a csorbát, mit egyes vidéki »drámai művésznők* a vicinális közönség művészeti fo­galmain ejtettek. A házaspár szerepköre körül­belül egy, mert mig egyik paragrafusokkal a közigazgatást masszálja, a másik művészetével a vidéki színházak közönségének lelkét, ízlését gyúrja át. Az első estén az Esztergomban min­dennapi részvétlenség tátongó üressége grasszált a színházban. Első előadásul Fedorát játszotta el nagy tudásával, s szombat este, mikor e so­rokat sietve papírra vetjük, már szintén gyüle­kezik a közönség a »Vörös Talár« előadására, hogy sokan-e lesznek, még nem tudjuk. Megje­lenésünk napján, vasárnap a »Stuart Máriá«-ban játszik. Ha még nem késő, felhívjuk a közönség figyelmét, hogy tartozik, söt nagyszámban meg­kell jelennie, ha tovább is számot tart arra, hogy helyi lapjaink »műértő« és »csiszolt izlesü« kö­zönségről beszéljenek. * A városi tisztviselők előlege. Előleg! Melyik szerény fizetésű ember nem ismeri ezt a fülcsiklandó szót. A gondokkal küzdőknek ez olyan valami, mint a gyomorreperáló pilula, mely édes gyökérporban vagy cukorban van meghentergetve. Szopogatják kéjjel, örömmel, bár azon tudatban, hogy az utóize kesernyés — de használ. Az »elöleg« bizony, — hát sokszor »gyomorkura« is. Már t. i. egészséges gyomrok kúrája. A város kisebb hivatalnokai sokszor veszik igénybe az előleget. Alig van városi közgyűlés, vagy tanács ülés, hogy ne volna egy ilyen értelmű kérvény a zöld asztalon. A legutóbbi közgyűlésen is egyik tisztviselő előleget kért, pár száz koronát, mit havonta törleszteni akar. Az illető ügybuzgó szerény hivatalnok a városházán és igazán azok közé tartozik, kik kevés fizetésért sokat dolgoz­nak. Meg nem adni az előleget igazán gyöngéd­telen, söt az adott esetben kegyetlenség lett volna és nem is ezért fogyasztjuk a nyomdafes­téket, de mert épen ezen kérvény során szólalt fel Niedermann Pál kir. tanácsos városi képviselő hogy mondja ki a közgyűlés, miszerint a városi tisztviselők mindaddig, mig előbbi előlegeiket le nem fizették, ujabb előleget nem kapnak. A kép­viselet ezt határozatba hozta, mert mint a tanács észrevette, a tisztviselők gyakran két előleget is vesznek. Az ilyen gazdálkodás pedig nagyon roszra vezet, mert a kis fizetésből igy két előle­get is törleszt s ami megmarad a gázsiból az arra sem elég, hogy fentartsa családját. Ilyen szomorú viszonyok között pedig nem marad más hátra, minthogy a szegény tisztviselő végső elke seredésében valami oktalanságot követ el; — meg egy harmadik előleget kér. * Nyugdíjba. Csernó József Esztergom sz. kir. város kiérdemült levéltárnoka betegségére és öregségére való hivatkozással nyugdíjazását kéri. Az utolsó időkben munkaerőben és tehet­ségben megfogyatkozott tisztviselő közel 30 évig szolgálta a várost. * Esküdteink. Az esküdtbiróságok szerve­zetéről szóló törvény értelmében, az esküdtek­nek 1903. évre érvényes lajstroma egybeállittat­ván, abban városunkból a következők vannak: Apa Ferenc, Bajer Károly, ifjú Brenner József, Brutsy Gyula, Büttner Róbert, Csupor István. Dóczy Ferenc, Éltsy József, Feigler Károly, Felsenburg Gyula, Fiedler Frenc, Gerenday Jó­zsef, Grosz Ferenc, dr. Helcz Antal, Horváth Mihály, Horváth Gaaál István, Iványi Géza, Kitzinger József, Laiszky János, Leimdörfer Nán­dor, Marosi Ferenc, Nádhera Pál, Nozdroviczky Miklós, Pach Antal, Perényi Árpád, Preszler József, Szenttamásy Béla, Szilva György, ifjú Schalkház Ignác, Schrank Béla, Schönbeck Imre, Tirner János, dr. Weisz Sándor, Viola Kálmán és Vaszary Antal. * Világitásunk. A város világítását rendező bizottság tanulmányait bevégezvén, tüzetes tár­gyalásra vette a dolgot s e héten is több ülést tartott. A tanulmányút tapasztalatairól a kiküldött tagok ivre terjedő s számadatokkal ellátott bő jelentést adtak ki a bizottság tagjainak és a la­poknak. Ezen jelentés letárgyalása után jön sorra a budapesti Ganz-gyár ajánlata a villamos vilá­gításra. A bizottság ülésein a városi mérnök szak­szerű magyarázatokkal világítja meg a kérdése­ket. A bizottság, mint mult számunkban is meg­írtuk, a gázvilágítás mellett van, abból az egyszerű okból, hogy ebből a városnak nagyobb haszna van, hogy az utcavilágitás olcsóbb. A tanulmány­útról visszatért bizottsági tagok azonban mégis úgy nyilatkoznak, hogy egy nagyobb városban, hol már a gázt és villamost egyformán kipróbál­ták, a polgármester azt ajánlotta, hogy dacára a gáz olcsóságának, mégis inkább a villamost ajánlja. Miért? Erről a bizottság nem nyilatkozik. Lehet, hogy az illető polgármester sem tette, de mi azt hisszük, drágább voltánál is inkább azért ajánlotta a villamosságot, mert igy a magánfogyasztók száma megnégyszeresedik s azok kifizetik a város világítását is. A város meg mást nem akarhat, mert hogy a város a világítást koksz és kátrány \ értékesítéséből, vagy a nagyközönségtől nyeri-e, az tökéletesen mindegy! Annyit tudunk, hogy az érsekség, a káptalan és a papnövalde, — és utánuk még sok más — határozottan villamvilá­gitást óhajt, mert a primási palota és a bazilika drága falait nem volna érdemes összetörni azért, hogy a gázt, mint kész veszedelmet, oda beve­zessék. A papnöveldét biztonsági y és egészségi okokból szintén nem lehet gázzal világítani; a kanonoki házakat meg ugyancsak nem gázzal fogják, és igy hát sok-sok száz lángot elveszít a gázgyár már előre, s ilyenformán létesülése is nagyon kérdéses. * Kisiklott vonat. A dorogi vasútvonal ismét egy kis baleset szenzációval örvendeztetett meg egyeseket, kik tudják, hogyan kell a közön­séget elrémíteni, pedig mindössze csak egy reg­geli tehervonat siklott ki vasárnap reggel az ó-budai állomáson valami rosz váltóállítás folytán. E miatt aztán a délelőtti személy vonat későn, majd délben érkezett meg. A városban, mig a vonat meg nem jött, rémes dolgokról beszéltek. Szét­szaggatott testrészek, véres hullák és darabokban heverő koponyák szerepeltek a nagy Galle Ottó nyelvén. * Színészet. Amilyen jól látogatott és telt házak voltak eleinte, oly üres most a színházi terem s ha egy előadásra telt ház van, az mél­tóan a nagy eseményekhez, roppant nagy port ver fel s hire egész városban elmegy, mint cso­dának. Pedig Báródi igazgató igazán mindent megtesz, hogy a színpad elé vonzza a közönsé­get. Fővárosi neves művésznőket ritkán lehetett látni Esztergomban, Báródi áldozatok árán elhozta őket és mi mégsem járunk színházba. A társu­latnál több szép tehetség működik, melyek kö­zül nem hagyhatjuk említés nélkül Radnait és Nyitrait, az egyik jellemszinész, a másik komi­kus, mindketten pedig erös oszlopai a társu­jatnak. * A szegény adóhátralékosok érdekében a város tanácsa kérvényt nyújtott be a pénzügy­miniszterhez, hogy tekintettel a nagy szegény­ségre, a hátralékos adózó közönségnek adjon haladékot jövő év május elsejéig, mert a jelen viszonyok között nem lehet a hátralékokat anél­kül behajtani, hogy az többeket nyomorba ne döntene. * Városi házak eladása. A szentgyörgy­mezei, évek előtt leégett házakat a város eladni szándékozik. Ezen városi határozatot a belügy­minisztérium jóváhagyta, s igy a régi pásztor­házak nyilvános árverésen és szerződés mellett legközelebb eladatnak. * Tűzoltó-egyletünk tisztiszéke e héten ülést tartott, melyen elhatározták, hogy tekin­tettel a legutóbbi vizivárosi tüzeset tapasztala­taira, két darab hatméteres létrát csináltat, hogy a tűzoltóság emeletes házaknál sikeresebben működhessék; továbbá elhatároztatott, hogy éjjeli tüzörséget szervez oly módon, hogy az önkétesek közül felváltva minden éjjel négy embert rendel be szolgálatételre, kik a laktanyá­ban fognak aludni. Megkeresi továbbá az egye­sület a helybeli m. kir. pósta-hivatal főnökét, hogy a vagyonbiztonság érdekében a telefont a tüz-örtelepek és a víztorony között, de más he­lyekkel is éjjelekre összekapcsolják, hogy igy a tűzoltóság idejekorán megjelenhessen. Ameny­nyiben pedig ez pénzbe kerül, úgy az egye­sület hajlandó ezért áldozatot is hozni. A fő­parancsnok indítványozza még, hogy a lapok és egyesek panaszait az egyesület ellen úgy kellene orvosolni, hogy az egyesület felkérné Breir Szi­lárdot, a budapesti önkéntes tűzoltó-egylet elnö­két, hogy jöjjön el Esztergomba s vizsgálja meg az egyesületet, minden tekintetben s aztán tegye meg észrevételeit, hogy a bajokat orvosolni le­hessen, vagy kijelentése szolgáljon a közönség megnyugtatására. * Régi és mégis uj hivatalnokok. A pénz­ügyminiszter értesítette a megyét, hogy a jövő év első napjától a megyei pénztárak államosítá­sához Véghelyi Ödön főszámvevöt ugy veszi át, mint a megyei adóhivatal számvevőségének főnö­két; Nedeczkg pénztárnokot, mint a megyei köz­pénzek tárnokát, Kotier László ellenőrt pedig mint számfejtőt. Ezeket is azonban csak feltételesen április l-ig, mikor ha meg nem felelnek, elbo­csáthatja őket. A többi tisztviselőkből pedig csak azt veszi át, kit jónak lát, a felesleget pedig nyugdíjba küldi — a megyei nyugdijalap terhére. Igazán szép ez a kormánytól, hogy a megyék­kel oly sok munkaerőt akar a közigazgatás egy­szerűsítésének sietjével bemargariroztatni. * Közigazgatási Ülés volt kedden a megye ­házán Horváth Béla főispán elnöklete alatt. A szokásos jelentések kapcsán Heya Tivadar kir. tan., bizottsági tag a városi tűzoltók szervezetlen voltát tette szóvá, mi után az alispán megbízatott, hogy szólítsa fel a várost ez ügy végleges ren­dezésére. A kir. tanfelügyelő jelentésénél Geiger Ferenc biz. tag szólalt fel a tanfelügyelőnek azon törekvése ellen, melylyel a felekezeti iskolákat községivé tenni, vagy államosítani iparkodik. A szó csak a nánai iskola körül forgott, de azért általánosságban volt mondva, mire a tanfelügyelő a törvény paragrafusaival bizonyítgatta saját jó­hiszeműségét. * Értesítést kaptunk, miszerint az »Eszter­gorni-Torna-Egyesület« szigeti kerti műjégpályája a mai naptól a tagok s a nagyközönség részére megnyittatott. * Gőzmalom Esztergomban. Mint értesü­lünk, egy esztergom-vidéki gabonaértékesitö tár­sulat van alakulóban. Dr. 1 erényi Kálmán és Brutsy János ma szombat délután értekezletre hivták össze a gazdaközönséget. A tervezett gőz­malom szövetkezeti alapon és részvényekkel volna megvalósítható, de még alig esett szó róla, már is két pártra van osztva — az érdekeltség, mert egyik fél Tokodon tervezi, másik Esztergomban, s igy félő, hogy sehol sem lesz. Jövő számunk­ban bővebben fogunk beszámolni. * Udvariasság a közigazgatásban. A vár­megyék számára kidolgozott uj ügyviteli szabály­zat eltörli a hosszú, cikornyás, felesleges clín­zéseket s egyáltalán mellőzi a felesleges udva­riassági szólásformákat, p. o. »Van szerencsém «. stb. Ezután csak ilyen címzések és megszólít á­sok lesznek a hivatalos iratokon: »Belügyminiszter úr! Jelentem, stb.« Ellenben az uj ügyviteli sza­bályzat szigorúan meghagyja a tisztviselőknek, hogy a felekkel előzékenyek, szolgálatkészek, ud­variasak legyenek. Kérdezősködés esetén a fele­ket felvilágosítással, értesítéssel ellátni tartoznak. Vagy ha ez nem áll hatáskörükben, a feleket ut­baigazgatással ellátni kötelesek. Ez a felekkel való bánásmód fegyelmi vétség terhe mellett, különös szigorúsággal meg van hagyva a köz­ségi és körjegyzőknek, kiket a köznép legköze­lebb talál ügyes és bajos dolgaiban. Úgy legyen! * Segítettek magukon. A jó köbölkútiak úgy látszik a kemény télre nem igen számítottak, s kamrájukat nem tömték meg szénnel, mert nagy szükségletre vall az, hogy Brutsy János szesz­gyáros és nagykereskedőnek Köbölkút határában levő téglagyárából körülbelül két vaggon szenet lopkodtak el az udvaron felhalmozva volt kész­letből. Az ingyenfütöket a csendőrség már nyo­mozza és valószínűleg meg is fogja őket. A szén azért volt szabadon, mert a gyárosnak nem volt hová raknia, azonban most ami még maradt, könnyen elzárhatja. * Vadászterület bérlete. A szentgyörgy­mezei vadászterületet Lindtner János magánzó bérbe vette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom