ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-10-26 / 44. szám

Redaktor ur én örökké aktuális szeretnék lenni! Nem tehetek róla, de azt hiszem minden leánynak ez veleszületett gyengesége, Ha férfi volnék, újságíró lennék, mert amint én elképzelem a redakciókban örökifjú és aktuális élet van, a hol nem érnek rá arra, hogy a tegnappal vagy a holnappal törődjenek. Istenem, ha én férfi volnék, most éveim számára is csak azt mondanák: a legszebb férfikor ... És lám ha férfi volnék ebben a korban, már férjuramnak szólítanának. Ah! de hagyjuk az őszi gondolatokat, mert az őszinteség mindig fáj valakinek, ezt legjobban tudják maguk újságírók, kiknek örökös félreértés az osztályrészük. Lássa, én soha nem teszek szemrehányást maguknak, mert tudom, hogy maguk a világ legjobb emberei és annál jobban csodálkozom, hogy vannak férfiak, kik zokon veszik, hogy maguk igazságot írnak és még nem átalnak a nagy nyilvánosságnál önöket álnév alatt bepanaszolni. Pedig én — mondjuk őszintén, — vén leány vagyok és nagyobb jogcímmel irigykedhetnék, hogy egy fiatalabbnak kurizálnak. Ezzel azonban ne törődjenek, ez már esztergomi szokás, hogy itt kávéházi vagy társasági purparlék inspirálják az embereket olyannyira, hogy a vicinális gőzből, az »aprehenziok« légköréből akarva sem tudnak kiemelkedni, s ha másnak nem, önmaguknak tesznek szemrehányást korábbi gondolkozásukért. Fülig vagyok ebben és az ilyen forma vicinális szószban jó magam is. Akárhova megyek, sehol jól nem találom magam, de viszont tudom, hogy aki hozzánk jön, az se érzi magát jól. Honnan van ez-a társadalmi széthúzás ? Gyakran gondolkoztam ezen, és magukat újságírókat is okoztam. Esztergomban öt lap van s mind az öt más irányt követ. Egyik nyíltan politikát követ, a másik sunyi módon intrikál ; amit az egyik megcsinál, azt a másik megcsipkedi ; egységes hang, élvezhető koncert a helyi lapok hangnemeiből soha sem fejlődik, mert mikor azt hiszi az ember, hogy no most . . . egyet fújnak, akkor tör elö valamelyik oroszlánbörbcl a hamis oktáv. Megint gyanúsítottam a papokat is. Esztergom papi város ! Talán a papok az okai a fura állapotoknak ? Megvan! — gondoltam — ök a bűnösök ! Ok nem járnak mulatságba, ök nem vesznek részt a zsúrokon, ök nem táncolnak, ök nem udvarolnak ! Ez az ! De később rájöttem, hogy ezek is ártatlanok. Hisz ezek is kétfélék! Vannak, kik ugyancsak neki vetették magukat a társadalmi életnek, ugy hogy akármelyik érettségizett gróffi sem teszi különben. Ezek azt hiszem experimentáltak az egységes társadalom megteremtése körül. Igazán bámulatos áldozatkészséggel tették meg a tőlük telhetőt. Kiléptek, beléptek söt olyanok is voltak, kik léprementek, és csoda ! ök sem tudtak tömöríteni . . . gondoltam azután a katonaságra is. Ezt e cifra ármádiát elvégre is azért tartja a társadalom, hogy a hölgyek unalmát a szalonokban, az urakét meg a kaszárnyában váltsák fel élénk hangulatra. Ezek is kudarcot vallottak a társadalomgyúrás nyujtódeszkáján. Manöver vicceik unalmassá váltak a szalonban, kardlap argumentumaik, érzékeny magyarázataik pedig a kaszárnyában. A következménye ezeknek az, hogy az urak megszöknek a kaszárnyából, mi pedig irigykedünk rájuk. Hej! — redaktor ur, ebből fejlődik ki majd a nagy harc a két nem között. A női egyenjogúság nem tűri, hogy maguk csak oly könnyen szabaduljanak a társadalmi terhektől! Ha minket úgy tudtak nevelni, hogy megálljuk a helyünket a szalonban, ne szökjenek el a férfiak sem a kaszárnyából. Ha minket már a nevelő-intézetekben tanítanak a szalonstylre, legyen önöknél is, mondjuk a felsőbb osztályokban, kaszárnya-styl. Ha mi a rendes tantárgyak mellett, még illemtant is hallgattunk, alkalmazzanak a gymnáziumokban bakakáplárokat, kik bevezetik az ifjakat legalább a kaszárnya stilus elemi részébe ! Igy azután nem szöknek a katonák se, de minket se lep el a sárgaság, az irigykedéstől. No mondja redaktor ur ! hogy lehetne Esztergom társadalmát tömöríteni ? A párkányi vásáron — ott találkozunk. Ott feleljen. A viszontlátásra Márga. Ülések a megyeházán. Esztergomvármegge közigazgatási bizottsága f. hó 13-án tartotta rendes havi ülését a főispán elnöklete alatt. Fegyelmi vizsgálat ezidö szerint 45 van folyamatban. — Thuránszky Lajos I. aljegyző párbajügyében, a komáromi kir. törvényszék által a közigazgatási bizottsághoz áttett táblai ítélet, melyben a nevezett 4 hónapi államfogházra ítéltetett, hosszabb vitára adott alkalmat Az előadó az Ítéletnek egyszerű tudomásul vételét javasolta, mig dr. Hulényi Győző főügyész, a fegyelmi eljárás elrendelését indítványozta. Többen szólaltak fel pro et contra a tárgyhoz, mely után az előadói vélemény fogadtatott el. Ellene 3 szavazat esett. A pénzügyigazgató jelentése szerint az előző hóban egyenes adókban befizettetett 148,780 kor. 20 fii. Az előző év ugyanezen időszakában befolyt 100,284 kor. 75 fii. És igy a többlet 48,495 kor. 45 fillér. A többi adónemek illetékénél is nagyrészt emelkedés mutatkozik. Azon községek elöljárói ellen, a kiknél az adóbehajtás körül mulasztás igazoltatott, a bizottság kimondta a vagyoni felelősséget. — At. főorvosi jelentés szerint az Esztergom városban uralkodó szomorú közegészségi viszonyok komoly aggodalomra adnak okot. A f. évi szeptember hóban előfordult halálozási szám (46) messze fölülmúlja a mult és a jelen év egyes hónapjainak halálozási számát. Tekintetbe véve, hogy szeptember hónap a legegészségesebb hónapok egyike, tekintve hogy eddig Esztergom városában, eltekintve az egyes vörheny, hökhurut és roncsoló toroklob esettől, számos trachoma és október hó 14-ig 18 typhus eset fordult elö, — egy eset a papnöveldében — a typhus a t. főorvos nézete szerint már is járványnyá vált, s nemcsak szükségessé, de az illetékes hatóságok kötelességévé teszi, hogy a közszolgálat reájuk rótt feladatait pontosan teljesítvén, a közönség megóvása céljából, a járvány mielőbbi elfolytása körül mindent elkövessenek. — Az állatorvos az állategészségügy javulásáról jelent. A mely községben zárlat van, azok nagy részében feloldható lesz a zárlat. A többi szakelőadók is megtették kevésbé érdekes jelentéseiket. Esztergomvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 14-én tartotta közgyűlését Horváth Béla főispán elnöklete alatt. — A 91 pontból álló közgyűlési tárgysor a bizottsági tagok élénk érdeklődése mellett tárgyaltatott le. — A kurali jegyző fizetésének 800 koronáról 1200 koronára emelése tárgyában hozott és a miniszter által jóvá nem határozatot a bizottság fentartja s jóváhagyás végett ujabb indokolással újból felterjeszti. — Tárgyalás alá került a kéményseprők kérvénye a szabályrendelet ama megszorítása ellen, hogy a jövőben egy kéményseprő csupán egy kerületet bírhat, s kérik a statusquo fentartását. A közgyűlés a kérvényt pártolólag terjeszti fel a miniszterhez, azon fentartással azonban, hogy a jelenlegi állapot csak addig tartandó fel, mig a személyekben változás nem fordul elő. — Az alispánnak és tanfelügyelőnek az iskolák látogatásáért a főispán a közgyűlés nevében elismerését nyilvánította. — Bart községnek az iskola építésére felvett 13000 korona kölcsönre vonatkozó adóslevelét a közgyűlés elfogadta. —• Ugy megerősítette a közgyűlés Nagysáp község képviselőtestületének határozatát a pótadóalap kamatainak pótadó fizetésre fordítása iránt. — Simkó vármegyei számtisztnek kérelmére 100 kor. segély állapíttatott meg. — özv. Lieb Gyuláné özvegyi segélypénzét 1902. évre 212 koronával emelték. —• Szekér József, ideiglenesen alkalmazva volt utibiztos illetéktelenül felvett 75 kor. 42 fill, utiátalány visszatérítésében marasztaltatott. — Dr. Prokopp Gyula felebbezésének elfogadásával a városi házbér szabályrendelet ama intézkedés pótlólagos felvétele végett, hogy a törvényes zálogjog megvédésére felhívás folytán a rendőrség közbelépni köteles —[a város közönségének visszaküldetett. — Czirok Géza kurali jegyzőnek fellebezése elfogadásával fűtési átalánya 130 koronában, világítási átalánya 40. koronában állapíttatott meg. — Az Erdélyi Kárpát Egyesület kérvénye folytán az Erzsébet zászlóba verendő szegekre 50 koronát szavaztak meg. — Boltizár József püspök, érseki helynök a magyar nyelv terjesztésere vonatkozó átiratát, azon részében, mely szerint az alesperesi kerületek tanfelügyelői a magyar nyelvnek idegen ajkú községekben fokozottabb, tanítására utasíttattak, a közgyűlés köszönettel vette tudomásul, ellenben nem ért egyet (f) az átirat azon felfogásával, hogy az idegen ajkú hivek a hitágazatok tanításának megértéséhez szükséges szóanyaggal és értelemmel nem bírván, a magyar nyelvű istentisztelet ez úttal nem rendelhető el. — Meszéna Ferenc nyug. árvaszéki nyilvántartó nyugdij iránti kérvényét elutasító belügyministeri leirat addig, mig Ivanics István volt megyei pénztárnok hasonló kérvényére a felsőbb intézkedés megérkezik — irattárba helyeztetni rendeltetett. — Szavazással elhatároztatott, hogy a pénztári és számvevői személyzet államosítása folytán, a fizetésemelési pótadóból'felszabaduló összeg elsősorban, a fizetésemelési 3% pótadónál évenkint fenmaradó töke és kamat törlesztés fedezésére, majd a vármegyeházánál tervbe vett építkezésekre fog fordíttatni. — A földmivelési miniszter által munkássegélyalapok i létesítésére adományozott 4000 korona .felosztására olykép történt az intézkedés, hogy abból azon községek részesülnek, melyeknél az ott kiállított munkás igazolványok nagyobb számából nyilvánvalónak látszik, hogy ott a munkások közül nagyobb számban szorulnak segélyre. Megyénkben 28 ilyen község jelöltetett ki. — Thuránszky Lajos I. aljegyzőnek, a ki ismert párbajügye miatt jogerősen 4 hónapi államfogházra lett ítélve, kérelmére a 4 havi szabadságot kivételesen megadta a közgyűlés, s erről azzal értesítette az alispánt, hogy nevezett ügykörének ellátásáról a házipénztár lehető megterhelése nélkül gondoskodjék. — Andrássy János kir. tanácsos további jelentése,, hogy a magyarnyelvterjesztő bizottság által forgalomba bocsájtott gyüjtöiveken 634 kor. 80 fillér folyt be, örvendetes tudomásul vétetett. A jegyzői. nyugdijalap forgó tökéjére, az állandó választmány által javaslatba hozott pótadó °/

0 kivetése névszerinti szavazással olykép határoztatott el, hogy az ne csak 1903. évre, de mindaddig birjon érvénynyel, a mig a jegyzői intézmény nem államosittatik. — Nána község által az iskola kibővítésére felveendő 4000 korona kölcsönre vonatkozó képviselőtestületi határozatot a közgyűlés megerősítette. — A gyógyszertár-engedélyezések közül a Dorogra vonatkozót elejtette, ellenben egy gyógyszertárnak Szölgyénben felállítását, mint a közszükséglet által igazolt követelményt, pártolja és javaslatba hozza. — A muzslai orvosi lak javítására, felsőbb jóváhagyás kérése mellett, 530 kor. lett megállapítva. — Lipthay János, volt vármegyei főorvos özvegye nyugdiját, annak kérelmére, özvegyi segély cimén 352 kor. 30 fillérrel emelték. — Esztergomváros kérvénye folytán elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy a katona beszállásolási pótadó alapból származó elszámolás cimén 37.007 kor. 50 fill., adomány cimén 5000 koronát ad a városnak, mely összeg részben a kaszárnya-kolcsön apasztására, részben beszállásolás céljára, barakkok elkészítésére lesz fordítandó. — És erre még több jelentéktelen tárgy elintézése után a közgyűlés véget ért. Gázvilágítás Esztergomban. — Felhivás Esztergom sz. kir. város mélyen tisztelt közönségéhez! — Köz- és magánvilágitásunk olcsóbbá és a modern élet követelményeinek megfelelővé tételének kérdése már évek óta napirenden van, és folyton tárgyalások anyagát képezi. A megejtett beható tanulmányozások és más városok példája arról győzték meg, hogy a gázvilágítás Auerégökkel az, mely a világítási technica mai fejlett állapota mellett ugy gazdaságos volta, mint fényereje folytán városunkban is a legmegfelelőbb és ennek alapján a város képviselőtestülete elvben kimondotta, hogy gázmüvet óhajt létesíttetni és ezt házilag kívánja kezeltetni, feltéve, hogy minimális 1000 magánlángra képesek leszünk aláírásokat beszerezni. Az előmunkálatok teljesítésére és a \ kötelező aláiráirások gyűjtésére alulírott bizottság küldetett ki, kik is azon reményben fogunk munkánkhoz, hogy a mit más város képes volt megalkotni, arra mi is képesek leszünk és a közjó előmozdításától a város egyik polgára sem fogja közreműködését megvonni annál kevesbbé, mert hisz ezen kérdésben mindenkinek anyagi érdeke találkozik. A városi gázmű a város