ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-10-26 / 44. szám

mánynak és szeretetnek szentélyévé tenni nagy­községünk minden gyermekének számára, hogy azok az iskolaévben gyűjtött kincseket kegyeletes emlékkel őrizzék egész életükön át. (Fráter C.J * Bérbeadás. A régi kir. városi vadászte­rületet, mely eddig 4840 koronáért volt szabad kézből bérbeadva, 6 egymásutáni évre, gróf Síik Ervin vette ki 4520 kor. évi bérért árverés ut­ján. Az árverés utján való értékesítése a bérlet­nek, a város érzékeny anyagi kárával járt, a mennyiben évi 320 koronával kap a város ke­vesebbet. * Engedélyezési eljárás. Özv. Riedl Gusz­távné által tervbe vett ruhaöblögetö építésére és az esztergomi takarékpénztár úgynevezett Malya-féle uszoda és fürdő, valamint az ezekkel kapcsolatos malomra vonatkozó vízhasználat en­gedélyevése ügyében a tárgyalás, kedden dél­előtt tartatott meg. * Szédelgés. Egy-két hónappal ezelőtt egyik helyi újság uj riportert szerződtetett, ki majd csak mint helyettes-szerkesztő szerepelt azon lapnál. Budapestről jött, szánalmasan hiányos kosztümben, de itt — jeléül annak, hogy mily jövedelmező ezen városban szédelegve liberális­nak lenni, — rövid idö alatt megcilinderesedett, és azután már örökké szalonkabátban járt. Vak­merően beszélt miniszter és báró jó barátairól, óriási lóverseny-nyereségeiről, külföldi utazásai­ról. A kávéházban Regália-Médiát szítt, és meg­győzően szónokolt Budapesten levő művésznő barátnőiről. Mint újságíró, (sajnos, hogy minden szédelgő felveheti e cimet) megnyitotta méltósá­gos, tekintetes és tisztelt cimü urak ajtóját és bugyelárisát; igérte miniszterek jóakaratát és nem létezett ügy, melyeknek az ö protekciójával sikere ne lett volna (?). És ebben a boldog kis városban ugy örültek neki! Egy ember, aki a miniszterek vállát veregeti, egy, aki a méltósá­gos urakkal kukoricázik! Hej, be fáin ember! Bevették az úgynevezett társaságba, mely Esz­tergomban Lipótvárost jelent, és oly örömmel szorítottak kezet a viUtgfival. De vége lett ennek a szép életnek. A nagylábon élő, de görbe lé­péseket tevő ur, midőn megpumpolt nagyságos; váltót zsiráltatott tekintetes; és adós maradt tisztelt czimü uraknak, csendben elfüstölgött. Szóval megugrott, miután becsapott mindenkit, akit tudott, és ö sokat tudott .... Ezek most részint sajnálják, hogy oly hiszékenyek voltak, részint örülnek, hogy „csak annyit vitt el ...» A nevét nem irjuk ki, mert becsületsértésért bepe­relne, ami ugyan még nem volna olyan nagy baj, mint ennek következménye: hogy 50 pen­gőkért kiegyezne velünk! Mert ebből a genréböl való a kedves. * Szöknek a katonák. Még alig meleged­tek bele fiaink az angyalbőrbe, már is sűrűn szökdösnek a kaszárnyából. Hónapok előtt egyes lapok szenzációs leleplezéseket tettek, házi ezre­dünk erélyes »fegyelmeröl«, s az uralkodó álla­potok ugyancsak élénk színekkel rajzolódtak elénk. Hogy a kaszárnyák a szabadság, egyenlőség és testvériesség fogalmának nem elkényeztető, meleg fészkei, azt tudjuk, de hogy házi és isme­rős ezredeinknél már az ilyen alkalmakkor »em­bertelenseg« jelzővel emlegetni szokott bánás­mód divatozzék, — ezt még sejteni is rossz, mert véreink szenvedik át a vastag abriktolás keserveit, még pedig igen olcsó türelem-pénzért; napi 6 pénzért. Igaz ugyan, hogy ennek maga az emberiség az oka, miért szaporodott el annyira, hogy olcsóbb lett, mint a — birka, de hát még is csak jó nem tudni ilyen dolgok felől. * Karcolatok. Mint hirlik, a megyeházán munkatorlódás van. Hogyne : 45 fegyelmi vizsgálat van elrendelve külön­böző állású tisztviselők ellen. Kicsit összetorlódtak. ': ! • • / ] [" Korpona régi bástyakapuja ugyancsak nagy gondot ad az ojtott nyulak rezidenciális városának. Ugyanis egy alkalommal egy nagyobb állatsereglet igyekezett Ipolyságról Zólyom felé, azonban Korpona előtt vissza kellett fordulnia, mert a ketrecek nem fértek át a szük kőkapun. Nem keve­sebb gondot okoz a kapu a butorszállitóknak, kiknek a vá­roson kivül kell rendszerint lerakodni, s minden bútordara­bot külön, és a városon keresztül cipelni. Igy néha valósá­gos bútoros menet vonul át a városon. A legérdekesebb azonban az, hogy múltkoriban egy 110 métermázsás gőz­katlant kellett volna a városon átvinni, de ez beleszorult a kapuba s talán még most is ott volna, ha mint a »Kor­pona és Vidéke* komolyan irja, az útkaparók nem segite­nek a bajon. »Ezek a kaput és a kazánt megmérték, és ka­balistice kiszámították, hogy a kapu éppen annyival ala­csonyabb, mint a mennyivel a kazán magasabb, amely ba­jon csak úgy lehet segiteni : vagy a kapu felső részét kell lehordani, vagy a kapu alatti országutat a kerekek menetén kiásni; tertium non datur.< Itt emiitjük meg, hogy ezután a lap szerint a ka­zánt >20 darab marha egy pillanat alatt átvontatta.« Végül pedig megjegyzi: >Tisztelet a régi emlékeknek, de csak ad­dig, mig ezek a korszerű haladásnak útját nem állják.« Az a közmondás, hogy a madarat tolláról, az embert barátjáról ismerjük meg, mint értesülünk Esztergomban igy módosul: Az embert tolláról, a jó madarat barátjáról. * Az napon, hogy a bérkocsi-szabályzat a városban életbe lépett, egy fontoskodó ur szállt a Széchenyi-téren álló egyik kocsiba. — Az új szabályzat szerint hajtson ki a vasúthoz! A kocsi ment, de igen lassan. A Kossuth-utcán lé­pésben ment végig, s csak arról lefordulva kezdett kissé ügetni. Végre kiért, de a vonat már félórája elment, s az utas lármázott: — Feljelentem magát! Miért nem hajtott jobban ? — Hja Uram én a szabályzat szerint hajtottam. És igaza volt, mert a szabályzat különbeni büntetés terhe alatt ezt mondja: A város terület ín csak lépésben szabad h ojtani. * A csütörtöki helyi lapok azt irták, hogy Goluchovszky Agenor külügyi miniszter szerdán városunkon keresztül a megyebeli Bajnára utazott, hol a hercegi vadászatokon részt vesz. Pénteken pedig a fővárosi lapok irták, hogy ugyanez Lembergből Budapestre érkezett. Nagy diplomata ez a kül­ügyminiszter, még a spiritisztákat is lefőzi. * Csábítás kivándorlásra. A belügyminisz­ter körrendeletet adott ki, melyben figyelmezteti a hatóságokat, hogy egy Szilágyi Lajos nevü, szocialista elveket valló munkás járja be az or­szágot s a népet Amerikába való kivándorlásra csábítja, egyben pedig felhívta azokat, hogy in­tézkedjenek, miszerint nevezett egyén működése meggátoltassák, tetten érés esetén pedig meg­toroltassék. * Halva találták. Horváth Gaál földmivest, a határban halva találták. Szívszélhűdés érte. * IJj díjtételek a Mária Valéria-hidon, A kereskedelemügyi miniszter rendelkezése sze­rint a Mária Valéria-hid tarifája a következőleg lett megállapítva : a) bycikli és tandem után te­kintet nélkül arra, hogy hányan ülnek rajta, egyenkint 4 fillér; b) személyszállító automobil után 10 fillér; c) teherszállító automobil után üresen 20 fillér és d) terhelt automobil után 40 fillér hidvám fizetendő Terhelt automobil az, amely 2 métermázsán felül szállít valamit. * Az ész értéke. Egy valaki a követke­zőkben határozta meg a munka értékét : Ha Jókai egy tenyérnyi papirosra verset ir, az megér 100 forintot. Ez a lángész. A kormány egy épen ily tenyérnyi papirosra néhány sort nyomtat és azt mondja ez 50 forintot ér. Ez a pénz. Rot­schildnek csak néhány szót kell irni épen oly tenyérnyi papirosra s Európa nagyobb bankházai leszámítolnak rá tiz-tiz milliót. Ez a töke. A mechanikus vesz 6 frtért acélt s ebből 1000 frt ára órasodronyt készit. Ez az ügyesség. A keres­kedő 10 kr. értékű árut elad 1 frton. Ez az üzlet. Egy úrnő 1 frt. értékű kalapért 10 frtot fizet. Ez őrültség. A munkás napfelkeltétől naplemen­téig napszám mellett, a mi 30 krtól 2 frtig vál­tozó, verejtékes homlokkal dolgozik: ez a fárad­ságos munka. A szolid újságíró szivének meleg vérével ir és anyagi gondok közt él: ez az elv. A másik meg kloákába mártja tollát és bifszteket eszik: ez az élelmesség, (magyarul pump.) * A vasúti mérsékelt jegyek korlátozása. A francia kormány, az angol és belga kormány­nyal egyetértöleg elvetette a sanmarinói köztár­saság azon indítványát, hogy a vasúti mérsékelt jegyek a lajosmizsei és almásfüzitöi vonalakon korlátoztassanak. Helyesen! Senkit sem lehet korlátozni az ö élvezetében; tehát még azt sem aki naponként élvezi ama kitünö, egyenesen Chi­nából küldött valódi theát, mely kapható 16 és 8 koronás dobozokban, söt kisebb adagokban is, egyedül Brutsy Gyula kereskedésében Eszter­gomban. * Jó fogást csinált rendőrségünk f. hó 16-án délelőtt, egy Pekarik Gyula nevü nagysurányi születésű mészáros és csapos személyében, akit kolduláson érve a rendörkapitanyi hivatalba be­kísértek, hol aztán kitudódott róla hogy lopás vét­sége és szerencsejáték által elköveteett kihágás miatt a komáromi kir. járásbíróság által körözve van s valószínű, hogy a Nidermann János házá­ban betöréses lopási kísérletnek is ö a tettese,, a mennyiben megvizsgálásakor betörő eszközök : véső, továbbá ékszer, vagy 30 külömbözö kulcs, zálogcédula és 30 kor. körül készpénz találtatott nála, A nyilvántartásokból az is kitudódott, hogy f. évi április hó 25-én és 26-án Esztergomban megfordult és igy alapos a gyanú, hogy a mon­dott napon ugyancsak a Kossuth Lajos utcai Nidermann-féle házban elkövetett betöréses lo­pásnak szinte ö tettese, annál is inkább, mivel az akkoriban onnan elveszett kis kulcsok is ö nála megtaláltattak. Továbbá a nála talált aranygyű­rűk közül egy azonosnak látszik azzal, mely Pé­cset f. évi augusztus havában történt betöréses lopásból származik. Rendőrségünk erélyesen ku­tat tovább. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint f. év október 18-től 25-ig Születtek : Szatina Irén r. k. kádár leánya, — Dudás Zoltán r. k. v. fogyasztási szemlész fia, — Zeke Irén Teréz r. k. nyomdai művezető leánya, — Bernwallner Oszkár r. k. bábsütö fia, — Petróczi János r. k. földm. fia, — Tóth Já­nos Ferenc r. k. lakatossegéd fia, — Borbély Gizella r. k. kömivessegéd leánya, — Búkor Ka­talin r. k. csizmadia leánya, — Jóba Erzsébet r. k. csizmadia leánya, — Szabó József r. k. földm. fia, — Újhelyi Erzsébet r. k. földm. leánya, — Eisler Lenke izr. füszerkereskedö leánya, — Ba­log Ernő izr. divatárukereskedö fia, — Huray Gyula r. k. földm. fia, — Sütő Eszter r. k. házi cseléd leánya (törvénytelen). Kihirdetés végett jelentkeztek: Kudella József r. k. földm. Csejkö és özv. Mácsai Lukácsné szül. Kudela Teréz r. k. Garamkeszi, — Volf Péter r. k. földm. és Tuzsinszky Anna r. k. Új­bánya, — Pándi Mihály r. k. földm. és Pándi Julianna r. k. Esztergom, — Gerendás Ferenc r. k. földm. és Mészáros Borbála r. k. Esztergom. Meghaltak: Hübschl Károly r. k. 73 éves nyug. árvaszéki elnök (végelgyengülés), — dr. Mally János r. k. 73 éves prépost-kanonok (agy­lágyulás), — Pifkó Antal r. k. 73 éves földm. (agyszélhüdés), — özv. Tóth Ignácné szül. Góra A téli menetrend Párkány-Nána és a főváros között. Érvényes 1903. október 1-től. Sz. v. Sz. v. Sz. v. Gy. v. Sz. v. Gy. v. Sz. v. Gy. v. ioi2 1022 6 20 615 225 145 925 720 1132 1122 7O8 3 23 218 1018 753 122! 1133 400 1 1050 1 1243 1214 8Ü2 726 450 258 1130 836 ind. Budapest ny. p. u. érk. Vácz Nagy-Maros érk. Párkány-Nána ind Sz. v. TV. SZ. SZ. Sz. v. Sz. v. Gy. v. Sz. v. Gy. v. Sz. v. Sz. v. 625 705 745 8 15 940 1105 150 555 945 535 614 6 51 724 908 1004 118 506" 912 52á 542 616 650 1 931 1 433 1 412 453 529 600 8 27 8 40 1237 344 8 25 Budapest—Esztergom (helyi érdekű vonal). Sz. v. Sz. v. Sz. v. Sz. v. Sz. v. Sz. v. Budapest nyugoti p. u. ind. 6 45 2 40 6 40 Esztergom ind. 6 20 215 7 56 Esztergom érk. 8 58 4 56 8 50 Budapest nyugoti p. u. érk. 8 35 435 1025 Az esti 6 órától reggeli 5 óra 59 percig terjedő éjjeli idő a percek aláhúzásával van kitüntetve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom