ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-09-07 / 37. szám

órakor velencei díszkivilágítás. Szept. 12-én este 8 órakor virágcsata. Este 10 órakor mozgó fény­képek. Szept. 13-án d. e. 9 órakor gazdatisztek nagygyűlése. Este 8 órakor tűzijáték. Szept. 14-én d. e. 8 órakor baromfi tenyésztők I. orsz. kongresszusa, d. u. 2 órakor lóverseny. Este 8 órakor velencei díszkivilágítás. Este 8 órakor Monstre hangverseny. Szept. 15-én d. e. 9 óra­kor II. szölöszeti és borászati kongresszus. Az élöállatkiállitás bezárása, d. u. 2 órakor lóverseny. Este 10 órakor mozgó fényképek. Szept. 16-án d. e. 9 órakor II. szölöszeti és borászati kon­gresszus, d. u. tornaegyesületi versenyek. Este 8 órakor tűzijáték. Szept. 17-én d. e. 9 órakor II. szölöszeti és borászati kongresszus. Este 10 óra­kor mozgó fényképek. Este 8 órakor a bpesti és pozsonyi honvéd és a kassai 34-ik ezred zene­karának hangversenye. Virágcsata. Szept. 18-án gyümölcskiállitás. D. u. 2 órakor athlétikai via­dalok. Este 8 órakor velencei díszvilágítás. Szept. 19-én gyümölcskiállitás. Este 10 órakor mozgó fényképek. Szept. 20-án gyümölcskiállitás. Este 8 órakor velencei díszkivilágítás. Nagy álarcos farsangi mulatság. Szept. 21-én Kertészeti kon­gresszus. Gyümölcskiállitás bezárása. Este 6 óra­kor kiállítási sorsjegyek húzása. Szept. 24-én szölökiállitás. Foot-Ball-Match a P. T. E. I. csa­pata és egy bécsi csapat közt. Szept. 26-án szö­lökiállitás bezárása. Nemzetközi ebkiállitás. Szept. 27-én Nemzetközi ebkiállitás és nemzetközi mü­kotorék verseny borzra és rókára. Szept. 26—28. Nemzetközi ebkiállitás. Foot-Ball-Match a pesti Torna Klub és Cricket and Foot Ball Club »I. csapata« közt. A kiállítás területén mindennap d. e. 11-től 2-ig és este 5-töl katonazene. * A Kossuth Mausoleum alapkövének le­tételénél f. hó 19-én Budapesten, megyénk kép­viseletében, Andrássy János alispán vezetése mel­lett, Kobek István, Frey Ferenc Szacelláry György országgyűlési képviselők, továbbá dr. Perényi Kálmán esztergomi, Kakass László párkány-járási főszolgabirák és Thnránszky Lajos tb. főjegyző fognak részt venni. * A Thuránszky-Szlávy párbaj ügyében az utolsó bírósági tárgyalás f. hó 2-án volt Győrött a kir. itélö táblánál. Szláoy Elemérre vonatko­zólag a törvényszék Ítéletét helybenhagyta, Thu­ránszky Lajos büntetését pedig 4 havi államfog­házra szállította le. * Fölmentés a böjt alól. A pozsonyi gaz­dasági kiállítás alkalmával az ott résztvevőket a főegyházi hatóság a pénteki böj kötelezettségé­től fölmentette. ** Érdekes birokverseny lesz ma d. u. 5 óra­kor a tornaegyesület szigeti kerti helyiségében, melyet Wladimir birkózó mester rendez, néhány fővárosi bajnok vívóval. A tornaegyesület, mely ez alkalomra kerthelyiségét átengedte, az alábbi értesítéseket küldötte szét. »Értesítés. Van sze­rencsénk értesíteni, miszerint Wladimir, a kolozs­vári m. kir. Ferenc-József és a budapesti egye­temi atlétikai klub birkózó mestere f. hó 7-én (vasárnap) délután 5 órakor az »esztergomi torna­egyesület« által átengedett szigeti kerthelyiség­ben (az uszoda átellenében) nemzetközi birkózó­versenyt rendez. A versenyben részt vesznek Wladimir orosz birkózó mesteren kivül, Schwarc Arnold ausztriai, Kolbek Rezső németországi és Waldapfel Emil magyarországi bajnok-birkozók. A verseny eredménye felett a torna-egyesület kebeléből felkért 6 tagu biráló bizottság fog dön­teni. Az érdekes birokverseny iránt előre is fel­hívjuk a n. é. hölgy és férfi-közönség érdeklő­dését. Helyárak : I. hely: 2 korona. II. hely : 1 korona. Állóhely; ^0/fillér. Diákjegy: 40 fillér. Jegyek előre vált^fek: Brutsy Gyula úr diszmü­kereskedésében. Az esztergomi Tornaegyesület.*' Wladimir legutóbb Újvidéken rendezett birkózási versenyt, melyről a »Sport-világ« aug. 31-én megjelent száma ezeket irja. «Az újvidéki kerék­pár egylet f. hó 20-án Szt. István napján, birkó­zási versenyt rendezett, melyben négy fővárosi hivatásos birkózó, Weigand János, Kesselbach Rudolf, Korbély Sándor és a fővárosban, mint birkózási tréner működő orosz Wladimir vett részt. A verseny győztese és a kiirt bajnoki cim nyerője Wladimir volt, ki Korbélyit 8 perc, Kesselbachot 14 perc és Weigandot 18 perc alatt tette le szabályszerűen két vállra.« * A kesztolci hitelszövetkezet félévi mű­ködése. F. évi március 23-án kezdte meg műkö­dését a kesztolci Hitelszövetkezet, 119 taggal. Most, félév múlva van 184 tagja 207 üzletrész­szel. Befizetett üzletrész 1065 kor.; betét 2890 kor. A szövetkezet 100 esetben nyújtott hitelt, váltóra 2152 kor., kötvényre 9892 kor., összesen 12.044 koronát; ebből a szövetkezet központi hitele 7801 korona. A szövetkezet betétektől fizet 5%-ot, kölcsön után szed 7-5°/ 0-°t. Mennyi megtakarított fillért jelent ez ! Hány uzsorás-véka rozs esett el ? és mennyi idővesztegetés, utána járás, ügyvédi költség, jótállási költség? — A szövetkezet minden 500 korona után 1 kor. be­táblázási költséget számit, mi úgy szólva ingyen van, mert a szövetkezet bélyeget nem fizet. Áldja is a község lakossága még a napot is, a mikor megalakult a Hitelszövetkezet. Annál job­ban boszankodnak bizonyos körök, és azért haza áruló, közveszélyes ember a plébános, a szövet­kezet megalakítója és elnöke. * Szives tudomásvétel céljából közöljük a teakedvelökkel, hogy Brutsy Gyula kereskedé­sébe most érkezik egyenesen Kínából a legutóbbi teaszüretröl a legfrissebb küldemény. * A hamis bor. A pénzügyminiszter érte­sítette a községi elöljáróságokat, hogy a borha­misításért elitélt korcsmárosok az italmérési enge­délyt elvesztik és többé ilyent nem kapnak. * Felszólamlások a megyénél. A legtöbb adót fizetők névsora szept. 5—13-ig lesz közszem­lére kitéve, mely idö alatt az esetleges felszólam­lások beadhatók. Az ig. vál. ülés 15-én lesz. * A directoriumban tévedésből kimaradt a commemoratio octavae ss. Angelorum. Tehát az egész hét folyamán mondandó ez, ha nincs is jelezve. * A katholikus egyesületek országos szö­vetsége tisztelettel fölkéri a főtisztelendő esperes urakat, akik a kerület bizalmi férfiait még mind­eddig nem jelentették be, hogy erről az országos szövetséget mielőbb értesíteni szíveskedjenek, hogy az egyöntetű szervezkedés nagy munkáját az országos szövetség mielőbb megkezdhesse. * Iskoláink államosítása. A kultuszminisz­ter azt mondja, — hogy nem akar államosítani; a kir. tanfelügyelő pedig beköszöntőjében azt mondta, hogy mig ö lesz Esztergom vármegyé­ben, — nem lesz elállamositott iskola. — Kesz­tölcön az iskolaszék — engedve a község köz­akaratának — elhatározta egyhangú határozattal, hogy hitfelekezeti alapon épit uj iskolát. Csinál­tatott tervet, költségvetést, s be is küldte az egyházi főhatósághoz jóváhagyás végett. Hanem a községi képviselőtestület nem keresztény és néhány megkeresztelt tagja azt mondja, hogy azért is lesz állami iskola. Futkosnak is utána; többször voltak a minisztériumnál is. Pedig tud­ják, hogy az iskolaszék már építeni akar. Mit szól ehhez a miniszter úr és a kir. tanfelügyelő ? Az államosítás vitézei pedig folyton hivatkoznak a minisztériumra és a kir. tanfelügyelőre! Azután ismerje ki magát az ember! * Tüzeset. Aug. 30-án esti 10 órakor vész­riadó verte fel Csúz község lakosságát. Eddig ismeretlen okból kigyúlt Svarba István szérűje és csakhamar lángba borult minden takarmánya és szalmaasztagja. Leégett szomszédjának, Bon Ist­vánnak a szérűje is. Utóbbinak házát alig hogy csak meg tudták menteni. Emberben és állatban nem esett kár. Az idö csendes volt, víz, kocsi ember elegendő. * A koldusok szaklapja. A » Pécsi Köz­löny« irja s nekünk is jó tudni ezeket; »Parisban már több hónapja virágzik egy sajátságos szak­lap, a »Koldusok szaklapja«. Á koldusvilág im­már nemzetközi szervezet, jól megkonstruált or­ganizmus, melynek meg van a maga aristokraciája és plebse, központi szervező bizottsága és had­serege. A koldulás ma már foglalkozásmód, mes­terség, vagy mondjuk ipar. Igaz, hogy a megél­hetés nehéz, a jövedelem elosztás igazságtalan, a munka kevés s a proletárizmus nagy városok­ban rendkívül kiterjedt, — igy hát az, aki mun­kája után nem tud megélni, megkövetelheti a társadalomtól, hogy rendkívüli úton adjon neki kenyeret. A humanisztikus felfogás, mely az em­berből ki nem hal soha, mert a felebaráti sze­retet lelkünkbe van oltva, méltányolja is azok helyzetét, kik mindennapi kenyerüket a munka utján nem tudják megszerezni, le kell mondania emberméltóságáról, mely megköveteli, hogy ma­gunk emberségéből éljünk. Hanem elrontja a kedvünket, ha látjuk, hogy humánus eljárásunkkal szemben a koldusok cinikus flegmával olyan álláspontra helyezkednek, a melyen valóságos iparszerüleg űzik a nyomorúsággal való házalást, társulatot alakítanak, alapszabályokat állítanak föl, szövetkezetbe tömörülnek, tagsági dijat fizet­nek és — szaklapot állítanak. »Egyesülesben rejlik az erö.« Szép jelszó, hasznos is, de a kol­dusok részvénytársasága boszantó, sértő, degustáló jelenség. Taktikázás, manőverezés, a zsebünkre alapított önsegélyző szövetkezet reánk nézve deprimáló hatással van. Hogy micsoda üzletszerű­séget árul el a koldusvilág, kitűnik a lapjukból,, mely nem foglalkozik politikával, (szép szerény­ség !) sem a szépirodalommal, hanem a »szak­mába<' vágó hírekkel, vagyonos emberek névso­rával, jótékony egyletek bö ismertetésével, a koldulásra alkalmas helyek publikálásával és hirdetésekkel, melyek ilyen formán hangzanak: Kerestetik egy vak, a ki ért valamit a fuvolázáshoz. Kerestetik egy béna, egy látogatott fürdő mellé. Jó referenciák és kevés kaució követeltetik. Lám, itt a koldulás bérbeadatik, melyhez; kaució is kell, s hogy a kaució nem kevés, ab­ból is elgondolhatjuk, hogy a jövedelem naponta megüti a 4 frankot. A lap egyes száma 20 cen­times, tehát nem valami alacsony, de hát a. párisi koldusok nem néznek ilyen csekélységre. A koldus, a kinek a lába törött, vagy sebes, a mi részvétünket sokkal nagyobb mérvben keltr föl, mint egy egészséges. Pedig a dolog úgy áll,, hogy sok egészséges koldus sajnálatra méltóbb„ mint a beteg. Az ö testi hibája valóságos töke, mert szép kamatjövedelmet hoz. A koldus akár­milyen testi fogyatkozással végezhetne bizonyos kézimunkát szegénygyámolitó dologházakban­Hanem nem szereti a produktivitást s kényel­mesebbnek találja a társadalom testén inproduk­tive élődni, beállni egy szaklap előfizetőivé, & hirdetni, adni, venni, bérelni a kedves mesterség ágaiból.« De nem csak Parisban, hanem másutt is el van terjedve ez az ipar, hol erélyes kezek nem csinálnak rendet. Pedig a dolog igen egy­szerű. Van törvény, melynek értelmében minden község köteles saját szegényeit eltartani. Tehát a vándorlás föltétlenül betiltható, a saját mun­kaképtelenjeit pedig minden község helyezze a kellő bírálat után szegényházba. Igy aztán tiszta lesz az utca s a felebaráti kötelesség is telje­sítve van. * Népmozgalmi statisztika. Esztergom­ban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint folyó évi augusztus hó 30-tól szeptember 6-ig Születtek: Gábriel Etel r. k. férfi szabó leánya. — Szabó Gyula r. k. városi rendőr fia. — Tóth Terézia r. k. földm. leánya. — Szegény Lajos r. k. urasági hajdú fia. — Mészáros Ju­lianna, — Maxikóf Anna r. k. cipész-segéd leánya. — Schuk Gizella r. k. máv. mozdony­vezető leánya. — Takács (—) r. k földm. halva­született fia. — Strak Irma r. k. máv. váltóőr leánya. — Hegedűs Rozália r. k. földm. leánya. Kihirdetés végett jelentkeztek: Bóna Mihály ev. ref. kocsis és Brecska Vilma r k. házicseléd Esztergom, — Gubinyi József r. k. napszámos Esztergom és Szúnyog Verona r. k. házicseléd Garam-Kövesd. Házasságot kötöttek: Szálai Dávid r. k. kö­mivessegéd és Englóner Róza r. k. házicseléd Esztergom. Meghaltak: Huibner Béla r. k. 26 éves cipész-segéd (heveny-bél és gyomorlob). — Kop­csányi András r. k. 6 hónapos bérkocsis fia (gyermekaszály). — Vozák Béla r. k. 7 hóna­pos bognármester fia (bélhurut.) — Lock János r. k. 53 éves aggokházabeli (végkimerülés). — özv. Kerekes Mártonné szül. Bábszki Julianna r. k. 82 éves aggokházabeli (aggkór). — Feigler Apollónia r. k. 65 éves magánzónö (kimerülés). — Lenturai Anna r. k. 1 hónapos leánya (gyo­mor és bélhurut). — Schwarcz Ferenc r. k. 78 éves magánzó (agyonlövés általi öngyilkosság). = Ujitás. Nagy árukészletem, valamint azon körülmény, hogy az üzleti forgalom csókkent és az ujonan átalakított üzletemben annyira tul­halmozva lévő áruk, úgymint ajándéktárgyak, háztartási dolgok, pipere-cikkek, iskolai szerek, fésű, fogkefék, egyszóval minden a mi egy nagy bazárban elképzelhető és ezen árukat kényszerítve vagyok tetemesen leszállított árakon áruba bo­csátani, miről is kérem a n. é. közönséget meg­győződni. Kardos Dezső Korona-bazárja Eszter­gom, Buda-utca.

Next

/
Oldalképek
Tartalom