ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-08-31 / 36. szám

* Figyelmeztetnek azok a szölő-tuiajdonosok, kik saját termésű boraikra a boritaladó kedvezményes fizetése czéljából az 1892. évi XV. t. cz. 3. szakaszán alapuló igényüket érvényesíteni akarják, ebbeli szándékukat f. é. szeptember hó 15-ig Esztergom szab. kir. város fogyasztási adóhivatalánál bejelenteni annál is inkább el ne mulaszszák, mert a későbbi bejelentések figyelembe nem vehetők. * Beiratás a kereskedelmi tanonciskolába. A kereskedelmi tanonciskolába a tanulók beiratása az 1902/3. iskolai évre szeptember hó első három napján d. u. 3—6 óráig a reáliskola épületében történik. A javitó vizsgálatok ugyanott szept. 1-én d. u. 3—5 óráig tartatnak meg. * öngyilkosjelölt esztergomi fiú. Gyurcsák Valentin esztergomi születésű Wien-ben a műszaki csapatnál katonáskodó fiatalember az elmúlt héten öngyilkossági szándékból előbb főbe lőtte magát, majd a harmadik emeletről az utcára ugrott. A makacs öngyilkos jelölt azonban még sem érte el célját, mert az utcán haladó fogatra, illetve a lovakra esett. A két ló igy nyakszirten ütve nyomban megdöglött, Gyurcsák azonban életben maradt s csak egy ujja törött el. Egy ottani kórházban ápolják. Tettének oka, hogy kapitánya, kinél Gyurcsák tiszti szolga volt, elutazott, s pénzét elfelejtette elzárni. . . . * Elfogott hamis kártyások. Két hírhedt sipistát tett ártalmatlanná a napokban az esztergomi rendőrség; ugyanis elfogta Brenner Jakabot és Buxbaum (Békessi) Salamont, kik ép Wien felé igyekeztek. — Motozáskor mindegyiknél nagyobb összeget találtak. A jó madarakat, kik — mint a budapesti rendőrség jelentette — már hasonló üzelmekért többször voltak büntetve, átkísérték már a komáromi ügyészséghez. * Előzetes jelentés. A Shanghaiban székelő kínai lazaristák gondnoka levelet küldött dr. Fehér Gyulához, mint a magyarországi sz. gyermekség társulatának igazgatójához, melyben értesiti őt, hogy Brutsy Gyula esztergomi kereskedő címére a leutóbbi tea-szüretből egy szállítmányt útnak indított. * A Magyar Gazdaszövetség (Budapest, VIII. ker., Baross-utca 10. szám.) meghívja a falusi olvasóköröket, szövetkezeteket, gazdaköröket, földmives és falusi önmüvelödési egyesületeket országos gyűlésre, hogy a kisgazdák és földmivelök szellemi és gazdasági fejlődésének előmozdítása céljából alakult falusi egyesületek és szövetkezetek kitűzött céljaikhoz minél közelebb jussanak s hogy tagjaik erkölcsi és gazdasági jóléte érdekében minél sikeresebben működhessenek. Ezen országos gyűlésen az intézökörökig elhangzó hangos szóval kifejezésre juttatjuk a magyar gazdák azon régi kívánságát is, hogy a gabonaértékesitési viszonyok kedvezőbbé tétele, vagyis a jobb árak elérése céljából indíttassanak meg a munkálatok azonnal, a gabona-raktárüzletek létesítése és a fedezetlen határidöüzlet: az úgynevezett papirosbuza megszüntetése érdekében. Megbeszélés és határozathozatal tárgya lesz még ezen országos gyűlésen az is, hogy miként kell a magukra hagyott szegény kisgazdákat és földmivelöket az ezek tudatlanságával visszaélő lelketlen emberek kiküszöbölésével adó, telekkönyvi, illetéki, peres, katonai, hitelmüveleti ügyekben teljesen megbízható jó tanácsokhoz juttatni. Erélyes határozattal kell állást foglalni az országos gazdagyülésnek az iránt is, hogy az ország némely vidékén még mindig szabadon tenyésző uzsora és káros hitelügyletek sürgős törvényhozási intézkedésekkel lehetetlenné tétessenek. A falusi egyletek és szövetkezetek, vagyis a kisgazdák és földmivelők ezen országos gyűlése Pozsonyban, kapcsolatban a Il-ik Mezőgazdasági Országos Kiállítással és a Vl-ik Országos -Gazdakongresszussal, f. 1902. évi szeptember hó 10-ik napján, szerdán d. e. 10 órakor fog megtartatni. Felhívjuk tehát az összes gazdaköröket, falusi egyesületeket, illetve ezek tagjait és vezetőit, hogy a pozsonyi országos gazdagyülésen, melynek főtárgya a kisgazdák és földmivelők helyzetének javítása, minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. A Pozsonyba való utazás nagyon csekély költséggel fog járni, miután a vasúti jegy ára 50°/

0-al van mérsékelve s Pozsonyban az elszállásolás és ellátás — különösen csoportos kirándulók részére igen olcsó. Tisztelettel kérjük, hogy az országos gazdagyülésen való részvételüket a Magyar Gazdaszövetség titkári hivatalának, Budapest, VIII. ker., Baross-utca 10., szeptember 3-ig bejelenteni szíveskedjenek, kérjük velünk azt is tudatni, hogy körülbelül hányan jönnek. Az elszállásolást és ellátást illetőleg tessék a pozsonyi Il-ik mezőgazdasági országos kiállítás helyi rendezőbizottságával (Pozsony) legalább 10 nappal előbb érintkezésbe lépni. A kedvezményes vasúti jegy igénybevételére jogosító bizonyítványokat tessék a pozsonyi Il-ik mezőgazdasági országos kiállítás igazgatóságánál (Pozsony) szintén 8 nappal előbb kérelmezni. Miután a kisgazdákat és földmivelőket anyagi helyzetükkel foglalkozó gyűlésre hívjuk, hazafias kötelességünknek tartjuk meghívni a lelkészeket, a tanítókat és a jegyzőket is, mint a földmivelÖnép leghivatottabb gondozóit. Kérjük tehát közülök azokat, kik a földmivelőnép igaz barátai, hogy bontsanak zászlót a jó ügy érdekében ez alkalommal is s legyenek vezetői azoknak a derék földmivelóknek, kik a pozsonyi gazdagyűlésen való részvételre magukat elhatározták. Ha a pozsonyi gazdagyülésen az ország összes falusi egyletei és szövetkezetei képviselve lesznek, ha ott lesznek mindazok a nemesszivü népbarátok, kik a földmivelőket szellemileg és gazdaságilag emelni akarják, akkor ez a gyűlés a magyar gazdaközvélemény hangos szivdobbanása lesz, melyet megéreznek majd azok is, kiknek első sorban kötelességük gondolni arra, hogy a nemzet törzsét képező földmivesosztály boldog és megelégedett legyen. Kelt Budapesten, 1902. évi augusztus hó 9-én. Hazafias üdvözlettel Károlyi Sándor gróf elnök. Bernát István igazgató. Meskó Pál titkár. * Megint a bicska. Süttön a korcsmázó fiatalság összeverekedett, s vagy tizen valóságos kis háborút rögtönöztek, miközben Sterczer Béla egy készentartott bicskával Wittmann Egyedet több helyen súlyosan meglékelte. Wittmann sérülése 8 nap alatt begyógyul, de mikor heged be a közbiztonság nyitott csúnya fekélye. * Fuhrmann Gyula üveg-és porcellán-kereskedő Esztergomban, Budautcza 497. sz. ajánlja dúsan berendezett raktárát mélyen leszállított árak mellett: üveg-, porcellán- és kőedények, fajence, majolika, terracotta és bádog-edényekben. Nagy raktárt tart függő-és asztali-lámpák, képek, tükrök, egyszerű és diszes keretekből, továbbá egyszerű és finom, valamint Christofflé ezüst evőeszközökből, vas mosdó-asztalok-és gyermek-kocsikból.E\vá\la.\ épület-üvegezéseket és képek berámázását; elfogad megrendeléseket ablak fa- és vászon-redőnyökre. Tábla-üvegekből és kész ablakokból állandóan nagy raktárt tart. — Ajánljuk olvasóink figyelmébe, mint ebben a szakban városunkban egyedüli keresztény céget, a kinek úgy pontosságáról, mint megbízhatóságáról többször meggyőződtünk. * Összezúzta a lábát a csille. Saját vigyázatlanságának lett áldozata f. hó 23-án Kovács József nagysápi illetőségű ebszönyi bányamunkás, midőn egy csilletolatás közben jobb lába sipcsontját összezúzta. A sérülést kiheveri. — Nagyon gyakoriak kezdenek lenni az ilyen balesetek ! " A bicskások. A párkányi legények újból hallatnak magukról. E héten három úri embert vertek véresre minden ok nélkül. Huszár N., Jaksits Kálmán és Brutsy Béla nánai gazdatisztsegédek éjjel mentek haza Párkányon keresztül s a keményítő-gyár előtt vagy tiz legény berúgott fejjel beléjük kötött s nem sokat teketóriázva véresre verte Jaksitsot és Brutsyt. Huszár egy revolverlövés árán menekült a sűrű ütlegektöl. Az útonálló suhancok ellen a járási föbiró erélyes vizsgálatot tett folyamatba. Csodálatos közbiztonsági állapotok! Revolverekkel járunk s a három lépés távolságot be nem tartót lövéssel fogadjuk! . . . Amerikaiasan! * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint folyó hó 23—30-ig: Születtek: Vas Ferenc r. k. ácssegéd fia,— Csenke Julianna róm. kath. földm. leánya, — Uramóvszki Rozália r. k. földm. leánya, — KisSzölgyéni Julianna r. k. kisbirtokos leánya, — Kabina Miklós Sándor r. k. ügyvéd fia, — Fimt (—) r. k. földm. halvaszületett leánya, — Szabó Anna r. k. városi rendőr leánya, — Pozman Etel r. k. borbély leánya, — Papes Margit r. k. nyomdászsegéd leánya, — Mezei Erzsébet r. k. mészáros leánya. Kihirdetés végett jelentkeztek: Madarász András ev. ref. szabósegéd és Cziparek Erzsébet r. k. varrónő Esztergom, — Bóna Ferenc ev. ref. kocsis és Burján Lidia ev. ref. házi cseléd Esztergom, — Grünbaum r. k. népzenész és Győri Alajosné szül. Oláh Vilma r. k. Esztergom, — Makk Kálmán r. k. urasági szolga és Galgóczi Mária r. k. házi cseléd Esztergom. Házasságot kötöttek: Hirschhorn Nándor izr. pálinkakereskedő Esztergom és Friedler Irma izr. Vág-Ujhely, — Simcsák Tamás r. k. késessegéd és Barta Ilona r. k. vasalónő Esztergom. Meghaltak: Hugyecz Julianna r. k. 5 hónapos kocsifényezö leánya (tüdőhurut), — Homolovics Ignácné szül. Spiszár Mária r. k. 54 éves, csizmadia neje (kimerülés), — Farkas Jánosné, Tiszóczki Borbála r. k. 36 éves, földmives neje (szívhüdés), — Brandau Lina r. k. 27 éves házi cseléd (szivhüdés), — özv. Oberdorfer Györgyné szül. Hartli Anna r. k. 56 éves mosónő (veselob), — Dobnanovics Mária r. k. 4 hónapos, házi cseléd leánya (bélhurut). = Üzlet átvétel. Tisztelettel tudatom a nagyérdemű közönséggel, hogy a volt özv. Hoftbauer Józsefhé-féle borbély- és fodrász-üzletet átvettem és azt nevem alatt tovább folytatni fogom. Midőn hivatkozva arra, hogy ezen üzletben két éven keresztül mint üzletvezető működtem s igy ismerem a t. vendégek igényeit, kérem a további szives támogatást. Mély tisztelettel Pozmann Sándor, borbély és fodrász mester. , = Ujitás. Nagy árukészletem, valamint azon körülmény, hogy az üzleti forgalom csökkent és az ujonan átalakított üzletemben annyira tulhalmozva lévő áruk, úgymint ajándéktárgyak, háztartási dolgok, pipere-cikkek, iskolai szerek, fésű, fogkefék, egyszóval minden a mi egy nagy bazárban elképzelhető és ezen árukat kényszerítve vagyok tetemesen leszállított árakon áruba Bocsátani, miről is kérem a n. é. közönséget meggyőződni. Kardos Dezső Korona-bazárja Esztergom, Buda-utca. Fürdő-levél *Vből. *** 1902. VIII. 28. Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Csodálkoznak olvasóink is, szerkesztő ur is, hogy nem keltezem levelemet valami ismert, hangzatos fürdőből. Már végén is vagyunk a fürdő saisonnak. Ez tehát a második csodálni való, hogy ily elkésett »fecske c vagyok. De most rátérek tárgyamra, hogy valaki egy hosszú bevezetés után rosszat esetleg ne gondoljon. Áprilistól kezdve azon töprengtem, hová menjek fürdőzni? Nagy kérdés, az igaz. Annál inkább, mert a doktorom igen komoly arccal állított be hozzám és mindig olyan hamiskásan mosolyogva mondogatta: »Ne tessék aggódni; tulajdonképen és igazában Ön nem is beteg. Némi kis sápadtság, meg aztán étvágytalanság nem oly nagy baj. Sokat ül, keveset mozog, — no majd a vakációban helyre jön 1 . . .« A vakáció szót megnyomta. — No, ez bizonyosan fürdőre gondol ! . . . Tehát, a Balaton mellé ? — Jó volna I De Füred bármily szép, tündéri, elragadó, — hanem nincs villanyvilágítás, nincs vízvezeték I Csak nem nevettetem ki magamat, hogy oly fürdőbe megyek, a hol ilyesmi nincs . . . Hiszen olyan piros lehetnék, mint egy pipacs, eleven, mint egy mókus, lehetne oly étvágyam, mint annak a hírhedt gyomrú müncheni hordárnak, — még is kinevetnének, hogy drága pénzen oly fürdőre mentem, hol csak jó levegő, élvezetes fürdő, kitűnő, párját ritkító ivóviz. nagyszerű sétahelyek vannak; modern élvezet pedig a cigányon, tennis pályán, színházon, némi hagyományos, degenerálódott csónak- és úszóversenyen kivül alig van. . . . Talán B.-Földvárra ? — ott válogatott, uri közönség van. Oly annyira válogatott, hogy a választott népnek ott aludnia sem szabad! (Kár, hogy csak itt! Szerk.) Ez politikai nézetemnek, felfogásomnak némileg kedvezett, de visszatartott az a gondolat, hogy mágnás társasághoz szükséges a mágnás-tárca is. Ez némileg hiányzott. — Ide sétát majd máskor! Almádit egy ismerősöm igen leszólta, hogy poros az utja, az állítólagos patak, melynek a séta-ut mentén kellene folynia, az idén nem Almádiba ment nyaralni. Aztán kényelmetlen a vonat-közlekedés. Kerestem kondíciót a Kovácspatak urnái is, de az csak nevében viseli >patak* minőségét. Talán Siófokra? — Hah! Inkább a Dohány-utcában vagy a Király-utcában árulom az » Alkotmányt, < mint Siófokra menjek! — Igy tehát a Balatonból kifogytunk. A Tátrában az idén hűvös idők járnak. A magyarság egyik védő várában, — Turóc-Sz.-Mártonban, e hó folyamán már fűtenek is. — Gondoltam magamba, bárcsak befagyna már egyszer ez a hires város — örökre! Trencsén-Teplicben alig hallani magyar szót, bár szép is, jó is. — No ha jobb helyet nem találok, — gondoltam, — oda megyek mégis. Akkor, midőn már e tervemmel készen lettem, hozza a postás az » Esztergom* 32. számát. — A tárca: „Fürdő levél — Pősty énből." Elolvasom. — Érdekes! — Irta? 1 . . . No. kész a terv! — Nem megyek Teplicbe, utazom Pőstyén felé, talán már holnapután utazom, de okvetlenül a jövő héten. Összeszedtem szükséges holmimat; elővettem az utirendet: ennyi kilométer, — ennyi korona, fillér. Erre ennyi, arra annyi kell, kifutja! Bövid pár nap múlva a gőzcsikó — Pőstyén felé röpített. — Megérkeztem. Mihelyt a legszükségesebb elintézni valókat elintéztem, sietek a >gyógyterembe,« hogy átnézzem a fürdőző vendégek névlajstromát — Kerestem „valakit." — Nézem, olvasom. Hirtelen „egy név" ötlik a szemembe. Szemem ragyogott, keblem hevesebben dobogott . . . Hol laknak? ,,** utca, x szám, y ajtó. Sok kérdezősködés után megtalálom a jelzett helyet. Kérdezősködöm a lakók után, hát nagy meglepetésemre és — szomorúságomra — „akiket" kerestem, — két nappal ezelőtt elutaztak. Lehangolva bolyongtam a hires fürdőparkban, hol a cigány épen valami ismerős dalt húzott. Szomorú nóta volt;