ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-08-24 / 35. szám

A kibic és sógora. A múltkoriban történt egyik helybeli kávéházban, hogy egy hentes-mester biliárdozott. Az óra mutatója már az egyes szám körül tapogatódzott, midőn betoppant a mester úr távoli sógora, ki a szerencse űzésnek éjjeli kísértetekként, vállán édességekkel telt kosárral, zsebében egy kis zacskó számgolyókkal járja a mulatóhelyeket. Talán nincs is neve, mert a magyar ember is csak »kucséberc-nek hivja. A szerencsejátszó megpillantván sógorát a tekeasztalnál, odament kibicelni, s folyton oktatta azt, hogy így, hogy úgy fogja a dákot. Mint aféle kibic egyre jobban melegedett a játékba, mig a sógor egyre tűrhetetlennek tartotta megjegyzéseit. Mikor pedig azt merte mondani, hogy ő, t. i. S. mester, 60 rosszat csinált, olyan pofont ragasztott az ellenőrző rokon képére, hogy első sógorok közt is megért öt forintot. Ha az ember 20 korona értéket pofonban kap meg, sokkal lelkiismeretesebb a visszafizetésében, tehát, a szerencsekergető is adósságát nyomban lerovandó, felemelte kezét, de az abban a pillanatben lehanyatlott. Nem guta-ütés, hanem hentes csapás érte ismét a kibicet, s hozzá a sógor nem éppen nyugodt hangon kilátásba helyezte hogy szakszerűen felbontja, ha még tovább kibicel. A szerencse zacskójának rázogatója igy hát egy sarokba vonult s ott panaszkodott az ő méltatlan sógorára. A cigány pedig megvigasztalta: — Ugyan má' mit keseregs azsé' a egy poloné ritszen úgyis rokonságba' maratt . . . / * Hekuba! A »Váci Közlöny* nagy garral hirdeti,^hogy városi önkéntes tűzoltóik a most megtartott egri tűzoltó kongresszuson részt vettek, s a versenyből két dijat hoztak haza. Az egyiket, az országos szövetség diját, egy hármas horoglétrát az egylet maga, a „kötélen való leereszkedés" legelső diját pedig Müller Ignác ottani önk. tűzoltó nyerte el. Hekuba I A mieink nem voltak ugyan a kongresszuson, mégis a legutóbbi tisztújító közgyűlésen újból megnyerték Dóczy Ferencet főparancsnoknak s ha meg azon a versenyen is résztvettek volna, ugy mindenesetre az „uborkafára*) való felkapaszkodás" első diját nyerik el. J * Hdibus. *) Ez sajtóhiba, a szedő uborkafát és kötelet összetévesztett. Kyilttér * Ellen-nyilatkozat. Az »Esztergomi Lapok« 66. számában Steiner Bernát úr egy nyilatkozatott eresztetett meg, amelyre felelnem kell és kissé megkorrigálni annak a szövegét. Steiner Bernát úr, nagy elfoglaltsága mellett nem érvén reá, hogy maga szerkeszsze meg a nyilatkozatot, megbízott ezzel mást; aki nem értvén hozzá a fogalmazáshoz, ahelyett, hogy Steiner Bernát urat megvédte volna, inkább bemártotta: ergo, okosabb emberre kellett volna bizni a fogalmazást, mert az »Esztergom h-ban a Jakabfy, Konkolyi-féle képviselő-választásról irt cikkben Steiner Bernát nincs megemlítve, ott csak »Steinerek«-röl van szó. Tudtommal pedig a választásnál több Steiner is közreműködött a Konkolyi-pártnál, tehát ott egy más Steinerről is lehetett szó; kár volt Steiner Bernát úrnak mentegetőzni, mert kénytelen vagyok kiirni, hogy Steiner »Bernau ur volt Szobon Konkolyinak a legnagyobb kortese és mindenesetre felhasználta azon előnyöket, melyeket a »hivatalos jelölt* mellett korteskedönek a helyzet nyújtott. Es ha igaz az, amit beszélnek, hogy a Kon-^ kolyi-párt újra petíciót adott be Jakabfy ellen a kúriához, az esetleges tárgyalás biztosan napfényre fogja hozni az igazat, és akkor tán mégis az én cikkemnek lesz igaza. Steiner Bernát egy szóval sem volt »ragalmazva«, mert említve sem volt. Aztán, ha egy zsidónak a cselekedete biráltatik, az*mindjárt »antiszemitizmus?<• Kár olyan nagyon idegeskedni ! A jó izlés és biblia értéséről egy nyílttéri nyilatkozat miatt vizsgázni nem fogok. Különben pedig solem a lehem ! lefolyt a pör! P. I« * E rovat alatt beküldött közleményért a beküldőt terheli a felelőség. Köszönet. Mindazok, kik szeretett halottunk elhunyta alkalmából részvétükkel nagy fájdalmunkat enyhíteni iparkodtak, ez úton fogadják legőszintébb köszönetünket. A Pécsner-esalád. Gazdasszonyi állást keres egy jó lelkű, teljesen megbízható magános nő, ki a gazdálkodás minden ágában gyakorlott. Czim a szerkesztőségnél.