ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-12-08 / 50. szám

Igy hát 100 dijnok 1902. január 1-töl megy! Hogy hová ? Hát kérem a nyomorba. Az igaz, hogy télviz idején 100 proletárral több lesz, de ezzel megvan mentve a haza, mely ápol és eltakar; 100 dijnok koldulni megy, de milliók jóléte biztositva van. Klió. * Jótékonysági bazár a zárdában. A vizivárosi zárdában a Mária-kongregáció zászlója javára csütörtökön délután vásárt rendeztek a kedves nővérek. Az emeleti nagyterem ez alkalomra gyönyörűen volt diszitve, s a falmentén 5 sátor, szines drapériákból, s bennök két kedves elárusító nö, kik ezerféle apróságot kínáltak. Az egybegyűlt közönség, midön belépett, vásári zene fogadta, nyomban rá megindult a vásári hangulat. Az egymásra licitáló árus-nök, a tréfásan alkudó vevők pajzán zsivaja tölte be a termet. Az első sátorban festői olasz öltözékben szivart és édes füstű csanakleszt árult Strobencz Margitka, s ehhez mindjárt szipkákat és saját festésű díszmunkáit. A második sátorban cukrázda volt. Itt Nagyfejeö Gabika és társnője édesgették a vevőket. A harmadik sátorban Lévay Margitka szedte a pénzt kézi munkákért; -a negyedikben Helcz Gizuska árult holmi emléktárgyakat, s végül az ötödik árúhely hüsitö italokat szolgáltatott. A zárda növendékei is belevegyültek a vásárló publikumba, s kavargott a nép, mint egy igazi vásárban, s hogy semmisem hiányozzék a kép keretéből, a közönség között aranyos virágárus leányka Hegedűs Margit kínálgatta szép virágait. Legnagyobb forgalmat a •cukrászbolt csinált, itt már egy óra múlva végeladást hirdetett Nagyfejeö Gabika ismert, s pláne most elöárusitónöi skálában tartott hangja. Végtére csak füge maradt a sok édességből, de még ezt is megvette a közönség. A kedélyes vá.sár fétnyolcig tartott, s 520 koronát jövedelmezett. Ott láttunk sokat városunk előkelőségei közül, kik alaposan bevásároltak. Megjelent még a vásárban egy-két szép eladó leány is, de ilyen árúkra, vásári nyelven mondva : nem volt kereslet. * Pisuth István f Esztergom városának kiváló alakja dőlt ki Pisuth István kir. közjegyzőben. Az öreg úr már hónapok óta ágyban fekvő beteg volt, úgy, hogy a pozsonyi közjegyzői kamara helyettest nevezett ki az utóbbi időben hivatalába. Pisuth korábban élénk szerepet vitt a város és megye közéletében. Országgyűlési képviselő s Esztergom város polgármestere is volt egy időben. Temetése szombaton délután 3 órakor volt a család és nagy közönség részvéte mellett. Az egyházi szertartást dr. Walter Gyula praelatus-kanonok végezte nagy segédlettel. A koporsó mellett a városi tanács tagjai vitték a gyertyákat, s a gyászoló család mögött a vármegye tisztikara ment. A szomorú esetről a család a következő jelentést adta ki: özv. Pisuth Istvánné szül. Paál Jozefa úgy Csaját, mint alulírottak és az összes rokonok nevében mély fájdalommal tudatja, hogy felejthetetlen férje, a legjobb após és nagyapa Pisuth István esztergomi kir. közjegyző, volt országgyűlési képviselő, Esztergom sz. kir. város volt polgármestere, Esztergom megye törvényhatóságának és Esztergom város képviselőtestületének tagja f. hó 5-én d. e. 9 órakor, hosszas betegség után, életének 74-ik évében, az Úrban csendesen elhunyt. A drága halott földi maradványai folyó hó 7-én délután 3 órakor fognak a sz. kir. városi sírkertben a róm. kath. vallás szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent mise-áldozat pedig ugyanazon napon délelőtt 10 órakor fog a szent Ferencrendiek templomában az Úrnak bemutattatni. Esztergom, 1901. évi december hó 5-én. Az örök világosság fényeskedjék neki ! Ilka férj. Fiedler Ferencné, Rezső, Mariska, Amália férj. Sólyomy Lajosné, Izabella férj. ifj. Feichtinger Sándorné, Paula, Kálmán, Aladár gyermekei, özv. Knapik Jánosné nővére. Feichtinger Dittuska, Feichtinger Gabika, Feichtinger Sanyika, Feichtinger Alizka unokái. Fiedler Ferenc, Sólyomy Lajos, ifj. Feichtinger Sándor vejei. * Városi közgyűlés volt csütörtökön délután. Napirend előtt az elnöklő polgármester Pisuth Istvánról emlékezett meg szép szavakban s kérte a közönséget, hogy részvétét jegyzőkönyvbe vegye. Ennek megtörténte után Brutsy János szólalt fel, ugyancsak napirend előtt és erélyesen támadta a város rendörségét a felmerülő sok betörés és lopás miatt. Niedermann József kapitány erre válaszolva kijelentette, hogy a legutóbb történt pincebetörések a határban lettek elkövetve s igy az inkább a mezörendörök rovásán van. A polgármester ezt megcáfolta s ezzel a kevés és lényegtelen tárgyú közgyűlés megkezdődött s legérdekesebb pontja a Sastelek árából befolyt 40,000 korona hovaforditásának kérdése volt. A takarékpénztári tartozás törlesztésére adták ezt a pénzt nagyon okosan. * Gazdasági tanfolyam. Csepreghy Gyula m. kir. szaktanár, ma kezdi meg Ebeden három hónapra tervezett szakelőadásait. Felvilágosítás gazdasági ügyekben bizony nagyon el kell megyénk népének. Ép azért örvendetes azon hir is, hogy a gazdasági egyesület a megyebeli falvakban felolvasásokat rendez, melyben a földet művelő népnek okszerű tanácsokat fog adni. * Nyilvános köszönet. Az érseki felsőbb nönevelö intézet Mária-Társulatának tagjai hálás köszönetüket nyilvánítják mindazoknak, kik a társulat zászlója javára rendezett jótékonycélu bazár anyagi sikeréhez hozzájárultak, melynek bevétele 520 korona volt. * A kath. legényegyesület már készülődik a farsangra. Első nagyobb mulatságát január 12-ére tervezi. Hihetőleg jól fog sikerülni, mint minden estélye a helybeli derék iparos ifjaknak. * A megyei pénztárak és számvevőségek reformja. A belügyminiszter ismét az országház elé terjesztette azt a mult országgyűlésen is már benyújtva volt törvényjavaslatát, amelynek értelmében a vármegyei pénzkezelés és a számviteli teendők államosittatnának. A javaslat szerint a megyék központi pénztári teendőit, ideértve a gyámpénztári teendőket is, a megyék székhelyén lévő kir. állampénztárak, (adóhivatalok) látják el. A járási pénztárak pénzkezelése postatakarékpénztári uton, a cheque- és clearing-forgalom igénybevételével történik. A megyei központi, valamint a gyámügyi számvevőségi teendőket, a kir. pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségek látják el. A járási számvevőségek teendőik ellátása végett a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségtől a járási föszolgabirákhoz egy-egy szakközeg (járási számvevő) osztatik be. A javaslat törvényerőre emelkedése után a megyei törvényhatóságoknál rendszeresített összes pénztári és számvevőségi állások megszűnnek. Az ekkép államosítandó tisztviselők alkalmazására, szolgálati viszonyaira és felelősségére vonatkozólag az állami tisztviselőkre jelenleg érvényben álló törvények és szabályok irányadók s azok minden tekintetben a pénzügyminiszter rendelkezései alá tartoznak. * Az „Esztergom és vidéke szépítő társulat" 1901. évi december hó 8-án d. e. 11 órakor a megyeháza nagytermében tartja évi rendes közgyűlését. * Matunák Mihály lapunknak nov. 24 iki számában reá vonatkozó hirére választ küldött hozzánk, melyből közöljük a következőket: »Azzal vádolnak, hogy én Érsekujvárott és vidékén 1 ímon Ákos úr érdekében korteskedtem s ezen liberális korteskedés jutalmául kaptam meg oly sok esztergomi főegyházmegyei érdemes pályázó mellőzésével a komjáthi »fenyes« plébániát. Erre a méltatlan és igaztalan vádra van szerencsém kijelenteni, hogy én Timon úr érdekében sem Érsekujvárott, hol már másfél éve nem is voltam, sem vidékén soha nem korteskedtem, mert a politikával abszolúte nem foglalkozom. A komjáthi plébániát, miután nem korteskedtem, nem kortes-jutalomért kaptam, tanúim lehetnének azon általában mélyen tisztelt és előkelő urak, kik ismerik szerény egyéniségemet, irodalmi s hazafias társadalmi működésemet s kiknek ajánlatára szerencsés voltam Wodianer Albert báró bizalmát és kegyét a legmagasabb fokban megnyerhetni s a »fenyes« komjáthi plébániát megkaptam. De hogy az illetékes köröket s a pályázásnál volt tisztelt ellenfeleimet meggyőzzem arról, hogy engem, ki Komjáth vidéki, nagysurányi születésű vagyok, tanuló koromban papnövendéknek Esztergomba konkuráltam, de szegénységem miatti protekció hiánya folytán, jeles bizonyítványom mellett sem fogadtak be, Nagysurányban van boldogult drága szüleim sirja s szerény tehetségem szerint valóban Isten dicsőségére, a Forgáchok és Pázmányok szelleme által megszentelt, történelmi nevezetességű Komjáth hivei vallásos és hazafias nevelésének érdekében s Komjáth és vidéke történetírásának javára (az esztergomi érsekek által alapított és felvirágoztatott Érsekújvárról most is megjelenik egyik nagyobb tanulmányom a Nyitramegyei Szemlében s az ugyancsak esztergomi érsek tulajdonát képező Drégely és Palánkról is már sokat irtam, irok és irni fogok, habár nem lehettem szerencsés esztergomi főegyházmegyei papnak lenni s a miért a Szondykápolna nagy létesítőjének korában talán nagyobb méltánylásban részesültem volna) akartam működni, nem stréberség, nem anyagi érdek, nem tisztességtelen szándék vezérelt, midön a komjáthi plébániát kértem : ezennel kijelentem, hogy a már elnyert komjáthi plébániai javadalomról lemondtam.

11 * Színház. Elmentek szegények, el Tatára. Búsan, szomorúan keltek útra, mert bár Bokody direktor csak két telt házat könyörgött a plakátjain Esztergomtól, azt se kapták meg. Miért ? Szegénykék pedig oly igyekezettel játszott k, s úgy meglátszott rajtuk a mostoha sors csapása. Bokodi direktor kijelentette utolsó plakátján, hogy 30 évi működése alatt nem küzdött oly közönynyel, mint itt. Ez már vád tisztelt publikum ! Minekünk már megszokott és tudott dolog, hogy nem igen megy a gyalog vándorló Múzsák hajlékába, de ö nekik ez érthetetlenül furcsa lehetett. Szegény Bokodit azonban Esztergomban mégis valami kellemes dolog lepte meg. Két első rangú színésze látván az itteni állapotokat, megszökött, mire a direktor színészhumorral monda: »60 pengőt kellett vón még fizetnem ennek a két ripacsnak, de igy a zsebemben marad—na a pénz, ha egyáltalán volna.« Ez volt az ő tiszta jövedelme Esztergomban. * Párkányból vesszük a hirt, hogy a róm. kath. templomban a vasárnapi litánia előtt rendesen ájtatos elmélkedések tartatnak, melyeken a község vallásosabb része és a Nánáról besereglö hivek vannak jelen. A hitéletet fejlesztő mozgalmat Szőke Kázmár ottani káplán indította meg. * Élelmi szerek a földön. A vármegye alispánja a városi rendőrkapitányt a piaci rendszabályok szigorúbb ellenőrzésére utasította. Ugyanis a kofanénik még mindig nincsenek kellően felszerelve s az élelmi szereket a tilalom ellenére még mindig a földön árulják. Ezentúl ugy látszik a rendőrség is nagyobb figyelmet fordit ezekre; látszik ez abból is, hogy sűrűn érkezik feljelentés a város polgármesteréhez a földön áruló kofák ellen. * A vasipar érdekében. A belügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértöleg rendeletet küldött a megyének, melyben a magyar vasmüvek és gépgyárak kedvezőtlen közgazdasági viszonyokból folyó munkanélküliségét tárja fel, megjegyezvén, hogy ezen állapot eredményezi, hogy egyes iparvállalatok maholnap kénytelenek lesznek a munkát beszüntetni és munkásaikat elbocsátani. Ezen közgazdasági és az ebből fejlődő társadalmi baj megelőzésére felhívja a vármegye közönségét, hogy a vasipar tevékenységébe tartozó mindennemű közmunkákat minél előbb kezdje meg, sőt azokat soron kivül is eszközölje; s ezen rendeletről a községeket is rögtön értesítse. A megrendeléseket pedig egyenesen a »Magyar vasmüvek és gépgyárak országos egyesületehez« kell címezni. * Jelentés. Dr. Ében (Zsámbokról) tisztelettel jelenti, hogy a kik számgépe mellett (az aszódi javitó intézet tévedése folytán) Vezérkönyvet nem találnak, azt egyszerű felszólamlásra azonnal megkaphatják. * A párkányi kath. legényegyesület f. évi nov. 24-én tánccal egybekötött szavaló estélyt rendezett a következő műsorral: 1. »A borivó betyár;« előadta Jakubek Árpád, segédkezett Lovas Gyula. 2, »Kutyakaparo« ; szavalta Dejczö Lajos. 3. »Szomjas ember tünödese« ; előadta Lovas Gyula, segédkezett Jakubek Árpád. — A szavalatok általában megnyerték a szép számban megjelent közönség tetszését, bár az egyik szereplő, ki valóban feltűnő tehetséget és rátermettséget árult el, egyes helyeken nagyon szabadon nyújtotta és toldozta a szöveget. A mulatság jól sikerült, miben nagy érdeme van a pártoló közönségen kivül Cservik Gábor vendéglősnek, nemkülönben a szorgoskodó rendezőségnek. — Köszönettel nyugtázzuk ezúttal a következő felülfizetéseket : Cservik Gábor 2 kor., báró Jeszenák Gábor, Szőke Kázmér, Drozdy Aladár 1 — 1 kor., Polacsek József 60 fill., Csanky Vince, Szalma János, Jakubek Árpád, Hofmann József, N. N. 40—40 fill., Bernát Ignác, Igali János, Német Ferenc, Lovas Gyula, Dejczö Lajos, István 20—20 fill.