ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-03-31 / 14. szám

A magyar kath. tanítóknak az a része, mely a kath. iskola hivatásától a legapróbb részletekig át van hatva arra nézve, hogy feladatának teljesítésében mily óriási erö rejlik nemzeti erő konzerválására, előre látván a veszélyt, felkiáltott és tömörülni kezdett. Tömörülésében az ország első főpapja, a bibornok hercegprimás az állapotok valóságáról győződvén meg, a tanitók közóhajának szives készséggel megfelelvén, magas pártfogásának révén a nagyméltóságú püspöki kar jóváhagyása mellett megteremtődött a magyarországi kath. tanitók országos szövetsége. Ez a szövetség egy száz tagu képviseleti rendszer alapjára helyezkedett, a melynek permanentiális különítménye a kath. tanügyi tanács. Hogy a tanügyi tanácsra minő feladat vár a jövő kath. tanügy fejlődésére nézve, elég utalni azokra a minket nem kis mérvben érintő tanügy politikai eredményekre, amit e téren a magyarországi tanitók általános országos egyesülete vívott ki ily szerves egységben, mely ma már egész támaszává vált a közoktatásügyi kormányzatnak. Nem szabad tehát kicsinyelnünk a tanács munkásságát, söt minden áron elö kell segíteni azon törekvését, hogy a tanügy terén a nagyméltóságú püspöki kar után a legnagyobb tekintélylyé emelkedjék. Jogot nem praejudikál magának, de felajánlja tudását, lelkesedését, szorgalmát és ügybuzgóságát a kath. tanügy fejlesztésére és magát fiúi szeretettel és hűséggel alárendelve a nagyméltóságú püspöki kar apostoli jogkörének, csak munkatársa akar lenni annak az ügynek, melyet manapság nem kis mérvben a kath. tanitók vannak hivatva önfeláldozólag szolgálni csak azért, hogy a magyar nemzeti népnevelés áthatottan hitvallásos alapon álljon és fejlődjék. Lelkünkből üdvözöljük a tanácsot és sok áldást kérünk reá, hogy önzetlen munkásságukat már a közel jövőben siker koronázza. A gyűlés lefolyásáról röviden a következőkben számolunk be. Március 21-én délután 5 órától esti 9 óráig és 22-én délelőtt 9-töl 12-ig ülésezett a katholikus tanitók országos bizottsága a Szent-IstvánTársulat kis üléstermében. Az ülés egyházi elnöke Steinberger Ferenc dr. nagyváradi kanonok, világi elnöke Ember Károly budapesti tanár, titkára pedig Dreisziger Ferenc kalocsai tanitóképzőintézeti tanár volt. Jelen voltak még : Tóth Géza jászói tanitó, Szőke Sándor egri tanitóképzö-intézeti tanár, Guzsvenitz Vilmos az esztergomi, Halter József györí és Döbrossy Alajos pécsi tanitóképzö-intézeti igazgatók, Bertalan Vince esztergomi tanitóképzö-intézeti tanár, Barabás György sárvári, Röhn Nándor soproni igazgatótanítók, Csávolszky József váci egyházmegyei — Nem mész ki aranyos. No nézzük, maguk még az anyától is elszakítanák a gyermeket. Ezt tanulta a nevelőintézetben ? Csupa szeszély, kapric, kapric . . . Tönkreteszik e gyermeket. Még téged sem engedlek bántani kis Kuhim ugy-e, — simogatta meg az Ölebet, mely hangos nyikkantással ö méltósága ölébe ugorva, fogait vicsorította a nevelőnő felé. — S ön az én drága gyermekemet meri bántani ? Hát azért fogadtam meg ? Azért bíztam önre gyermekemet, hogy szekálja ? Ez nem nevelés, mert durvává teszik. S még ok nélkül ? S azután mi mamák ha beleavatkozunk, azzal nyelvelnek vissza, hogy mi nem értjük

n a nevelést . . . Ö méltósága tűzbe jött, — a kis Ellácska miatt, ki a védelemtől felbátorítva, nyelvét Öltögette Mari kisasszony felé. Mintha csak azt jelezte volna, hogy. juszt is neki van igaza. A kisasszony pedig megszégyenítve távozott. A méltóságos mama még nagyobb szarvakat rakott a kis, makrancos tanítvány fejére. Pedig a hercig kis Ellácska dacoskodott, feleselt a kisasszonynyal. O méltósága azonban nem tűrhette, hogy egy kisasszony, — kit megfizet, — bántsa az ö gyermekét, kit — a nevelés rovására — ö se büntet. Ellácska egyetlen gyermeke volt ö méltóságának. S ezzel tán mindent megmondtam. A mama viselkedését némileg megvilágítottam. Szemefénye volt a családnak. Kényeztették, becézgették. Zsarnoka lön az egész háznak. Kívánsága parancs volt a szülőnek, a cselédnek egyaránt. A méltóságos ur keveset volt honn, lefoglalták a hivatal, meg a klubbok, s ha hazakerült, — szeretetből engedelmes papája volt a kis médinek. És ha a nevelőnő egyszer-másszor szigorúbban fogta, — a mama felháborodása folytán ö húzta a rövidebbet. fötanfelügyelö, Fonyó Pál, Győrffy János székesfővárosi tanitók. — Dr. Walter Gyula praelatuskanonok, fötanfelügyelö betegsége, és Számord Ignác óvónöképzö-intézeti igazgató nagymérvű elfoglaltsága miatt nem vehettek részt az ülésen. Az elnök azon, éljenzéssel fogadott jelentése után, hogy a prímást az uj év alkalmából üdvözölte s arra meleghangú válasz jött, — jelenti, hogy a központi iroda és a tanügyi tanács költségeire Vaszary Kolos herceg-primás évi 400, Császka György kalocsai érsek pedig évi 200 koronát adnak. Az ülés köszönetet mond ezért a két főpapnak s megbízza az elnökséget, hogy a novemberi ülés idevonatkozó határozata értelmében a többi egyházfejedelmet is keresse meg ez ügyben. A bizottság ezután köszönetet mond a Szent-István-Társulatnak, amiért a központi iroda helyiségéül egyik szobáját átengedi. A magyar katholikus népoktatás kilencszázados történetét irattá meg a bizottság a vázlatok alapján Musics Sándor minoritarendi tanítóval, ki most áprilisig halasztást kér. A bizottság e halasztást megadja. Az uj tagok üdvözlése után Döbrossy Alajos előadást tartott az állam tanügyi kormányzatának az állami tanitóképzőintézetek uj rendtartására és a képesítő vizsgálatok uj szabályzatára vonatkozólag. Kifejti, mi hiányzik e rendtartásban, mit a katholikusok a tanitók képzésénél, nevelésénéi elengedhetetlennek tartanak s rámutat azokra a tételekre, melyek e szabályzatokban követhetők. Kész munkálatot terjeszt a bizottság elé s kéri, hogy ez fogadtassék el a katholikus tanítóképzés égetően szükségessé vált országos rendezésének alapmunkálatául. Fonyó Pál szerint a bizottság készítsen teljesen független munkálatot, kérvén a püspöki kar jóváhagyását. Guzsvenitz mindenekelőtt örömét fejezi ki a tanügyi tanács azon eljárása fölött, hogy ily fontos kérdések tárgyalásával útját egyengeti a kath. tanügy egységes szervezésének, azután hangsúlyozza a polgári fitanitóképzés beállításának fontosságát, mert a tapasztalat szerint ezen iskolák tanárai kath. szempontból megbízhatatlanok. Áttérve a kérdésre nem tartja helyesnek, hogy a katholikus tanítóképzők ügyeinek rendezését az állam munkálatára támaszkodva teszi a bizottság, mikor ez erre önállóan is képes s attól tart, hogy ezt majd precedensnek veszik s később majd igazán rendelkezni fog az állam e tekintetben is a katholikus tanítóképzőkkel. Dreisziger az állam részéről e szabályzatok áttételét egyszerűen udvariassági ténynek minősíti és ezt kéri is a határozatban kitétetni. Azt ajánlja, hogy Döbrossy munkálata fogadtassék el a tárgyalás alapjául, küldessék meg az egyes Mint a mai napon is. S mig a kisasszony megszégyenülten távozott, Ellácska engesztelésül szabadságot kapott és egész nap a mama becéző körében maradhatott. Délután egy jó barátnő jött látogatóba. A méltóságos asszony szívélyesen fogadta, — és uzsonna közben szivrepesztöen panaszkodott a nevelőnő »komiszsaga«, »durvasaga« miatt. — Hidd el édesem, semmit sem értenek a neveléshez. Bánásmódukkal durvítják gyermekeink lelkületét. Hiába, a sok tanulás dacára is meglátszik rajtok, hogy nem a mi köreinkben nevelkedtek ... — Hja tudod aranyos — jegyzé meg a jó barátnő, ki előzőleg is teljes részvéttel helyeselte a méltóságos asszony kifakadásaít, — a finomságnak a vérben kell lennie. Pénzen nagy ritkán szerezhető. — Mondogatom én is. S azután az ő szük, s a mi magas köreinktől nagyon is messze álló családjukban szerzett gondolataikat akarják gyermekeinkbe csepegtetni. Édes Istenem, ez nem megy. Ellácska magas körökben fog forgolódni; szükséges, hogy megszerezze a parancsoló fellépést, az imponáló önállóságot . . . S hercig módon felérti ezt. Ha látnád, hogy tud már intézkedni. Gyönyörűség nézni, hogyan követeli intézkedései teljesítését. És ezek a pénzért felfogadott madamoiselle-ek haragusznak ezért. Azt mondják, hogy Önfejű, makrancos . . . — Igazad van édes — szólt közbe a barátnő, — haragusznak. Haragusznak, mert fáj a szivök az irigységtől, hogy gyermekeink még kiskorukban is nagyobb urak, m!nt ök . . . S Ellácska hallgatta a böicseségeket. Ezek szerint nevelkedett. Pedig hogy mily eredménynyel, egyszer lesz alkalmam elmondani. tanítóképzőknek hozzászólás végett azzal, hogy zárás határidőre véleményüket az elnökséghez küldjék be. E vélemények adassanak át a bizottság tanitóképzési szakosztályának, amely egységesítvén a munkálatot, a püspöki kar elé terjeszsze jóváhagyás végett. Ember Károly jónak látná az egyes egyházfejedelmeket erről a mozgalomról eleve értesíteni. Bertalan Vince ezen esetben azt ajánlja, hogy a tanári testületek véleményei előzetesen az előadóhoz küldessenek összesítés végett s az terjeszsze aztán munkálatát a plénum elé. A határozat aztán ez értelemben is mondatott ki. Ezután Szőke Sándor tartotta meg előadását a gazdasági ismétlőiskolákról, kimutatván, mily kétes helyzeteket teremtett a miniszter ezen intézkedése s különösen hangsúlyozva, hogy ez tulajdonképpen a katholikus intézetek elállamositását célozza, a következő határozati javaslatot terjeszti elÖ: Amennyiben a katholikus egyházak teljesen saját anyagi erejükre utaltan maguktól nem képesek katholikus jellegű gazdasági ismétlő iskolákat szervezni, de a helyi viszonyok alapján, hiveik körében szervezett ily iskolákhoz és céljaik eléréséhez az eddig tapasztalt eredmények szerint jelentékeny szellemi és anyagi erőkkel közreműködhetnek: a hitközségi viszonyok szemmeltartása mellett a katholikus helyi és főhatóságok jogainak biztosítása érdekében a vallás és közoktatásügyi miniszter részéről a püspöki kar közreműködésével egy pótló miniszteri rendelet eszközöltetik ki. (Ehhez hozzátoldatott: amelylyel a miniszter, illetőleg miniszterek az ö közegeiket utasítják a katholikus érdekek megőrzése ügyében.) A szervezésig is a katholikus ily ismétlő iskolák, ha a község szervezte is, katholikus jellegűnek mondassék ki és bennük a SzentIstván-Társulat könyvei használtassanak. A katho

£ likus tanitók serkentendök a gazdasági póttanfolyamok végzésére. A szervezésről a katholikus hatóság intézkedjék. A katholikus tanítóképzők felhivandók, hogy a gazdasági kiképzésnél a gaz-I dasági ismétlő iskolákra tekintettel legyenek. A i katholikus jellegű iskolák is igényelhetik az állam segítségét, éppen ugy, mint a községi szervezetű iskolák. Megkerestetik a püspöki kar, hogy egy katholikus szellemű terv és szervezet létesíttessék. Ez a tétel beható vitát provokált. Csávolszky József csupán az első pont kihagyását kéri, mert ő azt veszi ki a pontból, hogy a miniszter az egyházi hatóságokkal rendelkeznék a kívánt pótrendelet által. Ez pedig helytelen. Ember Károly mindenben osztozik az előadóval s indítványozza és hangsúlyozza, hogy a gazdasági ismétlő iskolák számára egy tanterv és szabályzat kidolgozása kezdessék meg s terjesztessék föl jóváhagyás végett a püspöki karhoz. Fonyó és Guzsvenitz is helyeslik az előadó tételeit s az első pont kihagyása mellett vannak. Dreisziger Ferenc: Az ismétlő iskoláztatás, mint a 30 éves tapasztalat igazolja, nem válik be, céljának meg nem felel. Igy tehát a gazdasági ismétlő iskola eszméjét is helyteleníti. A nép gazdasági képzését felülről kell kezdeni, hogy a példák és az élet gyakorlata hasson átalakitólag a nép gazdasági működésére. A gazdasági ismétlő iskola még ha szerencsésebb intézmény volna is, nem érne célt, mert az oktatás e keretben nem hathat oly erősen az érzületre, hogy ez impulzust adjon a szülök sok százados gyakorlatának elvetésére. Jogosultaknak tartja előadó határozati pontjait, mert egy korcs-intézmény révén megsértik iskoláink szellemét és önrendelkezési jogainkat. Az első pont uj stilizálását óhajtja, hogy a kormány e kivánt pótrendelete nem az egyház hatóságainak szólana, hanem az állam közegeinek, precizirozván az ö kuláus eljárásukat a katholikus gazdasági ismétlő iskolákkal szemben. A bizottság aztán igy elfogadta Szőke dolgozatát. Március 22-én a tanitói földek adójának rendezése került szóba. Tizenkét helyről jött erre jelentés, mely jelentések nem nyújthatván teljes világosságot, e kérdésnek a megbeszélését a következő ülésre halasztja, amiért Röhn Nándor indítványára, a jelentések benyújtásának határidejét meghosszabbítja s kéri az érdekelteket, hogy a jelentéseket minél pontosabban adják be. A bejött jelentéseket egy szűkebb bizottság tárgyalja és tanulmányozza az idevonatkozó törvényeket. A bizottság tagjai lettek: Ember Károly, Dreisziger Ferenc, Bertalan Vince, Barabás Károly. Steinberger elnök felolvastatta ezután a her-