ESZTERGOM VI. évfolyam 1901
1901-02-17 / 8. szám
talán életet élt. Volt háza, jól jövedelmező üzlete, dolgos két keze, szerető asszonya. Akkor, hogy többet szerezzen, korcsmát nyitott. Ezen azután rajta vesztett és az ivásnak adta magát. A szegény emberen valami két éve veszélyes téboly jelei mutatkoztak. El is vitték a tébolyházba, de onnan gyógyultan haza eresztették. Most újból megörült. Tört, zúzott, gyilkolni akart. Elvitték az Angyalföldre, honnan többé aligha fog hazakerülni. * Szurkálás. Kara Ferenc kesztölci gazdaember Varga János szintén odavaló társát szóváltás közben összeszurkálta. A büntető biróság 4 heti fogházat mért a bicskás emberre. * Tolvaj cseléd. A primacia kétyi intézője Barcsek Márton bérest bizta meg a posta hordással. Egy ideig a küldönc megfelelt a hivatalának, az utóbbi időben azonban lelkiismeretlenségre vetemedett. Rájöttek ugyanis, hogy Barcsek már több, a postára küldött összeget sikkasztott el, az utalványokat pedig elégette. A jómadarat elfogták, s most a biróság börtönében várja büntetését. Saison. A kath. kör farsangzáró estélye most, hogy e sorokat irjuk, javában folyik, a következő műsorral: 1. Spanyol szerenád. 2. Vig felolvasás. 3. Tréfás végtárgyalás. 4. A néma trombitás. 5. Gyorsrajzoló. 6. Az életuntak. 7. Zenebohócok. Ezen műsor után egy ropogós csárdással megkezdődik a fiatalok mulatsága,, mely előreláthatólag reggelig feg tartani. Bővebb értesítést a jövő számban. Az esztergom-vizivárosi érseki nönevelő intézetben folyó hó 17-én farsangi előadás lesz. Kezdete 6 órakor. Társas estély. Szépen sikerült, családias jellegű társas-estélyt rendezett vasárnap a » Magyarországi munkások rokkant- és nyugdij-egyleté«-nek helybeli fiókja PorgesV. Béla vendéglőjében. Az estély 120 terítékű társas-vacsorával vette kezdetét, melyen iparosaink igen nagy számmal vettek részt családjaikkal. Vacsora közben Garay János elnök éltette ügyes beszédben az egyesület központi megalapítóit, mig a vacsora végén Zeke József alelnök vázolta hosszabb beszédben az egyesület nemes célját, s buzdította lelkes szavakkal az egyesületbe való belépésre azokat, akik ez ideig még nem tagjai. Végül szép szavakban köszönte meg az egyesület nevében a vendégeknek az estélyen való szives megjelenésüket. Ezután kezdetét vette a tánc, mely igazi jó kedvvel folyt a hajnali órákig. Tréfás estély. Az Esztergomi Polgári Egyesület f. hó 17-én a Magyar Király-szálló emeleti termében tréfás estélyt rendez. Aki ismeri ezen egyesület otthonát és azon törekvést, amelyet a vezető személyek kifejtenek, hogy a tagok fárasztó foglalkozásuk után kedélyesen szórakozzanak, annak nem is szükséges magyarázni, hogy a vasárnap-esti mulatság milyen kedélyesnek ígérkezik. A rendezők az est részleteit titokban tartják s csak annyit árulnak el, hogy hatás tekintetében az fölül fogja múlni a tavalyit is. Diákbál. Az esztergomi kath. fögimn. ifjúsága 1901. február 18-án a » Fürdő « vendéglő nagytermében táncpróbát rendez. Kezdete este 7 órakor. Belépö-dij: személyenkint 1 korona. A felülfizetéseket köszönettel fogadja és a helyi lapokban nyugtázza a rendezőség. Az altisztek bálja kitűnően sikerült. A hatalmas és szépen díszített terem zsúfolásig megtelt mulatókkal; úgyannyira, hogy mozdulni is alig lehetett. Csak később, mikor már oszladozni kezdtek, lehetett rendes túrtáncokat járni. A figyelmes rendezőség szép virágbokrétát nyújtott át a megjelent ezredesnének, ki a bál védnöknője volt. Ezenkívül minden egyes hölgy egy kedves táncrendet kapott. Az egész tisztikar ott volt, nősek is feleségeikkel éjfélig élénkítették a mulatságot. A város polgárai közül nem egy kiváló alak jelent meg és az egyháziak is képviselve voltak ismert kiváló személyekkel. Volt 4 francia négyes, temérdek csárdás, a mit a polgári fiatalság erőszakolt ki magának. Igen kedvesen reggeli 6 l / 2 óráig mulattak a hadsereg nyalka vitézei. A párkányi legényegyesület f. hó 10.-én farsangi mulatságot. rendezett. Szokásához hiven először színdarabbal mulattatta a közönséget, aztán vidám tánccal szította a fiatalság jókedvét. Az estély érdemlegesebb része kétségkívül a színdarab volt, melyre a szereplök dicséretes szorgalommal készültek. »Nem tűröm a háznál« c. vigjáték került szinre teljesen kielégítő eredménynyel. Legbonyolultabb szerep jutott Német Vitái egyleti tagnak, ki különféle helyzetekben könnyedén és tűzzel játszotta a színészt és a szerelmest. Bartus Ferenc régimódi táblabírót jelenített meg a kellő természetességgel. Krein Jolán k. a. volt az igen rokonszenves nagyasszony, kinek nyugodtsága és lebilincselő modora aratott szép sikert, mig Jávorka Margit k. a. megfelelő kedvességgel adta az ártatlan leányt, kit szive vezet s ö enged önkénytelenül. Mindig ébren tartotta a figyelmet Drozdy Zoltán s ügyesen játszott komikus szerepével minduntalan zajos tetszésnyilvánítást idézett elö. Utczai Lajos volt a flegmatikus és furfangos fiskális, ki mindenütt pórul jár, Stermenszki Lajos pedig »echt zsidó«-t játszott. Mindketten szépen beletalálták magukat furcsa szerepükbe. Az egyletnek részint a mostani, részint a pár héttel ezelőtt tartott kisszerű mulatságán felülfizettek : Mattyasóvszky Lajos 5 koronát, ki egyszersmind 20 koronával az egylet alapító tagjává lett; Tölgyesi István 11 k. 60 f., Dr. Komlóssy Ferenc 10 k., Boltizár József 8 k., Simor Teréz, Pellet József 6—6 k., Br. Jeszenyák Gábor 4 k. 80 f., Cservik Gábor 4 k. 40 f., Sujánszky Antal, Bogisich Mihály, Dr. Walter Gyula, Dr. Klinda Teofil, Dr. Prohászka Ottokár 4—4 k. Kittenberger István 3 k., Gál Mihály 2 k. 40 f., Vichor József, Szalma János 2—2 k., Hoffmann István, Krizsány László 1*60—1"60 k., Polgár György, Tomanócy János 1-20—1-20 k., Brühl József. Német Pál, Csányi Vince 1—1 k. Kautsák Béla, Zalcer Miksa, 111 Pál, N. N, N. N, 80—80 f. Sebestyén Kálmán, Verő Ignác, Igaly János 60—60 f., Homolovics János 50 f., Ray Háspár, Schatz Ferenc 40—40 f. Fogadják a kegyes adakozók egyletünk hálás köszönetét. Az ö pártolásukkal erősödjék köztünk a szent cél, mely kath. jellegű egyesületünket vezérli, melynek egészségére kocintunk, felvirágzásáért mulatunk, táncolunk, dolgozunk, fáradunk. Rendőr-bál. Ilyen is volt. A Porgesz-féle jóhirü vendéglő összes termeiben tartották a rendörök báljukat. Piros-pozsgás parasztmenyecskék és hamisítatlan kedélyű parasztlánykák járták a díszben izzadó rendörökkel a csárdást. A mulatságon Niedermann József főkapitány is megjelent a rendörtisztviselökkel. Volt négyes is, mit Unger Hugó kapitány rendezett nagy tapintattal. Reggel 8 óráig táncoltak a vig rendőrök. Jelmez-bál. A kedvezőtlen gazdasági viszonyok dacára sem lohadt le a farsangi jókedv, s a jól sikerült mulatságok száma egyre nő. Igy legutóbb Zebegényben — február hó 9-én folyt le egy minden tekintetben kitűnően sikerült zártkörű jelmez-bál, a melyet az ötletek változatossága és a találóan választott jelmezek pompás szinhatása még csak fokozott. A mulatságot jellemző jókedv és vígság a rendezőség buzgóságát és tapintatát dicséri, a kik sok egyéb figyelmesség mellett még csinos kivitelű táncrenddel is kedveskedtek. A mulatság — a melyhez a talp alá valót az oroszkai cigányok húzták — a késő reggeli órákig tartott A jelenvolt hölgyek névsora a következő; Brackeenhoff Amelie és Anna, Csongrády Vincéné és Jolán (Oroszka), Dittrich Béláné (Budapest), Dittrich Nándorné (Budapest), Gleichner Ferencné, Kaiser Alfrédné (Budapest), Karácsonyi Béláné (Esztergom), Kopernicky Istvánné és Juliska, Miskey Lajosné (Esztergom), Orosz Istvánné, Reichord Károlyné, özv. Schaeffer Gyuláné, Schannen Gyuláné és Szilárdka (Budapest), özv. Szakáll Gyuláné, Szvoboda Vincéné, Szvoboda Margit és Ilonka (Esztergom.) A szent-endrei r. k. legény-egylet f. hó 9-én tartott szinielöadása minden várakozáson felül fényesen sikerült. A fiatal — egy éves egylet — melynek korai halálát nemrég még sűrűn emlegették — ezen fellépésével ép az ellenkezőjét mutatta ki: megmutatta életrevalóságát. Dalárdája az előadást megnyitó és bezáró énekével nagy tetszést aratott. A színielőadás pedig meglepő sikert ért el. A szereplök olyan természetes alakításokkal és kedvességgel, annyi elevenség- és érzéssel játszottak, aminőt és amennyit senki sem várhatott egy műkedvelői előadástól. — Előadás után az egylet másod-elnöke lépett a diszes közönség elé. Kiindulva abból, hogy az egyletet csak ismerni kell, hogy bárki megszeresse, röviden ismertette a kath. legényegyletek célját és beiéletét. „Ha mást nem tennénk", mint hogy ártatlan játékkal, szórakozással töltjük az időt és a fiatalságot így a korcsmázásiól és a legény-társaságoktól elvonjuk, már ez sem volna megvetendő eredmény. De tudjuk mi az egyletben még jobban is értékesíteni időnket. A rendelkezésre álló könyvtár és újságok olvasása mellett különösen társalgás és szakszerű előadások által igyekszünk a kitűzött célt : a legények szellemi és erköcsös fejlődésének előmozdítását elérni. Es nemsokára abban a szerencsés helyzetben leszünk, hogy a hétnek mindenegyes napján tarthatunk szakszerit előadásokat. Ez természetesen csak olyan erök támogatása mellett lehetséges, aminő Kada Mihály plébános és Árvay Nagy Kálmán hitk. elnök, aminő a mi tantestületünk : Györe Ödön,. Schidló Bertalan és Urbányi József, akik mind meg vannak arról győződve, hogy városunkban, — mint általában mindenütt —- a legény-egyletre a legnagyobb kulturmissió vár; mert ez ifjú korban, amikor az ész és sziv a legfogékonyabb a jó és rossz, a nemes és nemtelen befogadására, kell főkép távol tartani a rossz behatásokat, ekkor kell azt az ifjúsággal megértetni, hogy művelődnie^ haladnia kell, ha az életben boldogulni akar és mindjárt meg is ismertetni a műveltség és haladásigaz gyöngyeivel. Most kell erös, tiszta jellemre szert tenni, hogy ez életben ne korunk bűnei- és betegségeinek, hanem a pusztuló erkölcsösség, becsületesség, vallásosságnak támaszai, szóval az igazi haladásnak és műveltségnek terjesztői és zászlóvivői legyenek. Hogy ilyenné lehessen ifjúságunk : terjesszük, támogassuk, éltessük a legényegyleteket! Az előadás költségeire előzőleg adakoztak : Dumtsa Jenő polgármester 40 kor., Boltizár József és dr. Nagy Sándor 10—10 kor. r dr. Csernoch János 8 kor., báró Rauber Gyula, Lieber József 4—4 kor., báró Hammerstein Ede, Gramantik György 2—2 kor. Ezeken kivül felülfizettek : Kada Mihály, Heifeld Manó 5—5 kor.,. Árvay-Nagy Kálmán, Czibulka János, Maláty György, özv. Geisler Józsefné 4—4 kor., Erdős Lajos, Gramantik Ágoston, Marczinka Imre 3—3 kor., lovag Stéger Ferencz, Leonhardt Kornél 2—2 kor., Fischer Győző, Martinovics Emil, özv. Piacsek Camilné, Pózna Katalin 1 — 1 kor., Szántó János 1 kor., 40 fill., Kawroch 80 fill. Bevételek összege 402 kor. 74 fill, a kiadásoké pedig 14f> kor 20 fill, tiszta jövedelem 262 kor. 54 fill. Bál Süttőn. A jókedvű süttöi fiatalság élén Aprily Rudolf, Fuchs Imre, Gindl Béla, Kicsindy Kálmán, Schenkengel Lipót és Ziegler Ferenc rendezőkkel, sikerült bált rendezett a diósvölgyl bálteremben. Az első négyest, mint a tudósítás mondja, 50 pár táncolta és reggel Q 1 ^ óráig maradtak együtt. Szép eredmény Süttőn. Irodalom és művészet. A kath. egyesületek elnökeihez! Az »Elnöki Utmutató«-ból az 1899. évben 9 szám jelent meg. Sokan megszerették csakhamar, sokan hasznát látták és sürgették is annak további folytatását. A mult évben azonban, részint számos más elfoglaltságom miatt, de különösen azért, mert a »Társulati Értesítő« még ma sem részesül abban a támogatásban, melyet méltán megérdemelhetne, beszüntettem ezeket a lapokat. Most Isten segítségével újból megkezdem ennek kiadását. Egyrészt, hogy tovább folytassuk a gyakorlati útmutatásokat, melyre még szükségük van, másrészt más nagyfontosságú okoknál fogva. A Magyarországi Katholikus Körök Országos Szövetségének 1900. évi Nagygyűlése katholikus egyeleteink első kötelességévé tevé az anyagi érdekek felkarolását. Ez a határozat nem ok nélkül hozatott. A katholikus egyesületek szervezetével manapság csak a kormány, illetve a földmüvelésügyi miniszter által életbe léptetett intézmények állíthatók szembe. De ez azután óriási szervezet. Több mint 800 gazdasági népkönyvtár, több mint 40 gazdasági tanfolyam és 1899-ben már 53 megyében 1180 községben rendezett népies gazdasági előadás 300,000 hallgatóval! És mindez vallásilag közömbös, teljesen indifferens alapon ! Világos, hogy e szervezettel szemben katholikus egyesületeinknek is meg kell inditaniok a munkát. Népies gazdasági felolvasások, a házi ipar felkarolása és ismertetése, a gazdasági tanfolyamok szervezése stb. stb., ime ennek az
