ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-12-15 / 51. szám

ünnepén vette fel Chemez Antal plébános a legelső tagokat. Szemükben ragyogott az ártatlanságuk, s arcukon lángolt a szeretetük. Nehéz volna meghatározni, min örült inkább a bold. Szüz, uj leánykáinak gyöngylelkén-e, vagy a jó nővérek áldásos buzgalmán ? * Az esztergommegyei fenevadak világkörutoil. A mi fenevadainkról a »Nyitramegyei Szemle« a következő mulatságos históriát közli: »Fenevadak Nyitramegyeben« cim alatt egy közlemény jelent meg lapunkban, melyben azt irtuk, hogy Majthényi nyitrai föbiró ur jelentést tett az alispánnak, hogy szökött tigrist és oroszlánt ugyan nem látott, hanem Szalakusz és Appony között két Elefántot vett észre a szabadban. Idevaló emberek tudták, hogy az egész tréfa. Lapunk azonban meszze másfelé is jár. Többi közt csereviszonyban vagyunk a Clevelandban megjelenő »Magyarok Vasarnapja« cimü lappal. Ezen amerikai kolléga a tréfát komolyan vette és — nem hitte el, mert a közleményt erősen megspékelte ?? jelekkel, ami a kételkedésnek legbiztosabb jele. Hogy megmentsük Majthényi urnák amerikai reputációját, akinek különben az egész dologhoz nem volt köze s ö maga is csak tréfából került a históriába s clevelandi laptársunk megnyugtatására kijelentjük, hogy az elefánt alatt Elefántot kell érteni, t. i. Alsó- és Felső-Elefánt községeket. — Persze egy amerikai laptól nem lehet rosz néven venni a botlást, mi magunk sem járnánk különben, ha valamely odavaló lokális jelentőségű célzásról volna szó. * Ami JÓI fogy. Az Őrangyal Naptárból az első kiadás (20.000 példány) elfogyott és a második, mely csak 5000 példány, lassankint szintén el fog még fogyni. * A legújabb karácsonyi és újévi üdvözletek és meglepetések Kardos Dezső Korona-bazárában kaphatók. Ugyanott van az esztergomi látképes lapokból és a legújabban megjelent különféle képeslapok legnagyobb raktára. 10 képeslap vásárlásánál már árengedmény. * Uj thea-szállitmány érkezett ismét Kínából Brutsy Gyula kereskedésébe. A sanghai lazaristák által közvetített teának kiválósága mellett legjobb bizonyíték az a tömeges megrendelés, mely az ország minden részéből érkezik Brutsy üzletébe. A nagy fogyasztás okozza azt az előnyös körülményt, hogy folyton friss termék kapható 8 koronás dobozokban. * A darnói tárgysorsjáték húzása a nm. pénzügyminisztérium 93 387. számú engedélyével jövő évi április hó 15-re halasztatott el, de a jelzett napon okvetlenül meg fogjuk azt tartani. Az elhalasztás oka az, hogy még mindig több ezer sorsjegyünk van készletben. Tiszteletteljesen kérjük ügyünk további kegyes pártolását. 1 sorsjegy ára 1 kor. 5 sorsjegy 4 kor. 35 fillér. A plébánia hivatal. * Kiváló finom öreg szilvórium, különféle lengyel likőrök, tisztán kezelt, természetes asztali- és csemege-borok kaphatók Metz Sándor Schönbeck Imre utóda fűszer- és csemege-áru kereskedésében Esztergom, Buda-utca. Legkitűnőbb minőségű zamatos theából és különféle finom thearumból nag/ raktárt tart. Karácsonyi cukorka-áruk nagy választékban. * A szegények felsegitője. Komárommegyei Tardoson egy negyedszázad óta, általános szeretet- és köztiszteletben működik egy nemes lelkipásztor : Duschek János esperes, ki évtizedeken át a szegénysorsúakat segiti, neveli és taníttatja. Sok gyermeket több ezer korona költséggel az egyház és haza hasznos fiává tett. Nemes szive még most sem elégedett meg, mikor már az emberi kor alkonya felé hajlik. E napokban férjhez adott egy árvát is. Adja Isten, hogy a nemes lelkű pap találjon folytonos hálára felneveltjeiben és jócselekedeteinek dúsan kiérdemelt jutalmat. Ha tökéletes akarsz lenni, — mondja az Ur Jézus — oszd szét mindenedet a szegények közt és kövess engem. Irodalom és művészet. Lubrich Igost egyetemi tanár életrajza. Irta Tomor Ferenc. A feledhetetlen emlékű férfiúnak, ki Magyarországon a katholikus szellemű neveléstudomány hitvalló lelkű terjesztője volt, emléket állit e köny vben hü barátja. —- Kikj szerencsések voltak a nemes szivü Lubrich tanítványai közt lenni, tiszteletteljes kegyelettel olvassák e müvet, melyben föléled újra az a férfias lélek, kitől hamisítatlan tudományt és vallásos meggyőződést szereztek. Teljes tájékozottsággal van irva e mü, nagyon tanulságos és e mellett kellemes modorban, úgy hogy minden tekintetben élvezetes olvasmány. Ára 2 korona, mely összeget Lubrich síremlékére fordítják. Kapható az »Alkotmany« kiadóhivatalában. Lubrich összes tanítványait és tisztelőit kérjük a lelkes pártolásra. Még egyszer Fonyó Pál képes elemi katekizmusa — és utoljára. — Fonyó Pál ur »A kátékérdés Problémái« cimen röpiratot bocsátott ki, mely 26 lapra terjed és 60 fillérbe kerül. Ebben a röpiratban állítása szerint »objektive« védekezik az »Esztergom«-ban közölt ismertetéssel szemben, pedig valójában szétszaggatná a szegény referenst. Az egész röpirat tele van ismeretes dolgokkal az ö hires »Hitelemzesünk emelese« c. könyvéből; ezek alapján törekszik azután megcáfolni egyes vádjainkat, mig javarészét figyelmen kivül hagyja, közben pedig tájékozatlanoknak, maliciózusoknak, önhitteknek, absurdumállitóknak (menyegző — táncmulatság) stb. nevez el. Mivel pedig Fonyó ur egy csepp objektivitást sem tanusit velünk szemben, röpiratával érdemlegesen nem foglalkozhatunk, hacsak az ö harcmodorát, higgadt józan emberhez nem illő, utánozni nem akarjuk. Igy mi sohasem harcoltunk s most sem fogunk. Nehogy azonban azt mondja, hogy a válasz elől kitérünk, néhány szerény észrevételt mégis bátorkodunk tenni. 1. F. ur röpiratának 25-ik lapján, miután már tönkretett bennünket és másokat, ezt a kérdést teszi fel; n

Jobb-e örökre a régi kátéknál maradni, vagy szükséges-e ezt (?) az uj viszonyoknak és uj tanfokozatoknak megfelelően és elemiesebben átdolgozni?" Mi ugy felelünk erre, hogy nem szabad a régi káténál maradnunk, hogy javítása, átdolgozása föltétlenül szükséges. Fonyó Pál ur azonban igy felel a maga felvetette kérdésre: »En nyugodtan várom a szakférfiak nyilatkozatait.« Ez annyit jelent, hogy Ő már megfelelően és elemiesebben átdolgozta a régi rossz kátét; az övé föltétlenül jó és várja a szakférfiak nyilatkozatait. Mi igazán nem zavarjuk várakozásában, de jelenleg sok-sok türelmet kívánunk! (Már itt megjegyezzük a röpiratnak számos helye alapján, hogy F. ur előtt csak az szakférfiú, aki kátéját dicséri!) 2. Fonyó ur Írásának majd minden lapján discreditálni igyekszik bennünket azzal, hogy nem működtünk népiskolában, vagy pedig az I. és II. osztályban soha sem tanítottunk. Ez igen tetszetős argumentum lenne, ha fentartható volna. Ettől az argumentumtól azonban, sajnos, meg kell fosztanunk Fonyó urat, midön becsületszavunkra kijelentjük, hogy már közel két évtizede működünk népiskolában, hogy Fonyó ur irodalmi működését ugyanennyi idő óta jól ismerjük, hogy ha nincs is kis ujjúnkban a kátékérdés, ha nincs is 30 éves gyakorlatunk, valamelyest csak konyítunk hozzá. Ez oknál fogva követeljük Fonyó úrtól, hogy bennünket az igazi szakférfiak közé fogadni ne terheltessék. — Az »Esztergom« szerkesztőségétől pedig e helyütt őszinte bocsánatot kérünk, hogy F. ur röpiratában miattunk annyi méltánytalan támadásnak lett kitéve. 3. A röpirat majd minden lapja szemünkre veti, hogy csak a F. katekizmusában látjuk a hibákat és hogy ugyanazokat a használatos kézikönyvekben észre nem vészük s maliciózusan elhallgatjuk. — De t. Fonyó ur! Hát mit tettünk mi a hivatkozott ismertetésben ? Mi F. Képes elemi katekizmusát ismertettük az olvasóközönséggel, mely megjelenése által hangosan kiáltotta.': »Itt vagyok én, a legjobb. Ti régiek vonuljatok a lomtárba.« Mi ismerjük jól az eddigi katekizmusok hibáit, sőt nagyon is jól, de hát most nem ezekről, hanem F. ur könyvéről volt szó, amelyet függetlenül minden mástól vettünk gyakorlatlan (!) bonckésünk alá. T. F. ur, a malicia itt ki van zárva! 4. F. ur röpirata sürü egymásutánokban zeng dicséretet a Beligio és a Magyar Sión referenseinek, kiket »avatott« kritikusoknak nevez, mert tudvalevőleg katekizmusát szeretettel fogadták és kitűnőnek találták. — Nos uraim, ezt a dicséretet képesek vagyunk a maga értékére leszállítani, ha ezzel a Religio ngos szerkesztőjének és a M. Sión ismertetőjének ft. Horváth Zsigmond urnák néhány kellemetlen percet szerzünk is. A dolog t. i. ugy áll, hogy az »avatott referens« hízelgő elzö sem á Religio, sem a M. Sión ismertetőjének nem jár, mert azokat a kritikákat egyikük sem, egyelőre legalább H. Zs. ur nem irta, hanem Fonyó Pál ur; önmaga tehát az avatott referens! Ugy-e szép dolog ?! F. ur tehát a röpiratban folyton-folyvást önmagát dicséri!!! Ezt a merész (?) állítást igy bizonyítjuk: Horváth Zsigmond urnák ismertetése nem önálló munka, hanem a Religio ismertetésének csekély változtatással való reprodukálása! Itt csak két eset lehetséges, vagy plagizálta a Religio szövegét, amit, ismerve becsületességét, róla föl nem tételezünk, vagy F. ur adta neki a szöveget, melyen ö keveset változtatott, nevével ellátott és a M. Sionhoz beküldött. A másik eset valószínű, söt bizonyos; ebből azonban az is következik, hogy a Religio szövege is F. műhelyéből került ki. Világos ez a szövegből magából is, amelyben 1. egy kifejezés fordul elö, amelyet F. igen szeret használni, hogy t. i. ö »országosan ismert katecheta.« (L. még a Magyar Állam szept. 14-iki számában leközölt beküldett rövid dics-kritikát, mely e kifejezés nélkül szintén nem szűkölködik); 2. a kritikában ajánlva van csillag alatt F. urnák egyik munkája teljes címével, amit kritikusok nem igen szoktak tenni. — Ha már most mindezekből levonjuk a konzekvenciát, az eredmény ez: A Religiónak és a M. Sionnak referense nem két külön »avatott« referens, hanem csak egy és pedig Fonyó Pál ur, a saját becses személyében!! Ebből pedig az folyik, hogy eddig senki sem

n találta jónak F. katekizmusát, egyedül ü maga. O, az önmagából táplálkozó tekintély. De végezzünk! Sajnáljuk F. urat, hogy elválasztottuk két »avatott« referensétől és most egészen magára marad. Mi ezt az esetet jobban kiaknázni nem óhajtjuk és csak azt mondjuk befejezésül: F. ur ne dobálózzék kövekkel, amikor a háza üvegből van! Az „Esztergom" ismertetője.. Az okszerű szőlőmüvelés. Irta Klinda Károly. E csinos kiállítású, 186 lapra terjedő füzetben van előadva mindaz, amit a modern szölömüvesnek tudni kell. A szőlőművelés a földmüvelésnek egyik jövedelmezőbb ága, a melyet a megnehezedett művelési viszonyok között is érdemes folytatni. Nagyon helyesen mondja szerző, hogy a szőlőművelés ma már egész tudomány. Ha valaki szőlőt akar termelni, az csak ugy fog boldogulni, ha ezt a tudományt alapjától kezelve végig elsajátította. A szőlőművelés tudománya van itt egybefoglalva, nemcsak az, mit kell tenni, de részletesen leirva mikép kell az egyes munkákat végrehajtani. Mindenekelőtt megismertet bennünket a szőlő rettenetes ellenségével: a filloxerával s számokkal mutatja ki annak ijesztő mérvű szaporodását, hogy ezt megértve, annál intenzivebb módon törekedjünk pusztításának ellenállni. A szőlőművelés tudományába mielőtt bevezet, megismerteti a szőlőt, mint növényt, előadja annak élettani viszonyait. A ki szőlőt akar ültetni, ismernie kell az arra kiszemelt talaj természetét, ennek ismertetését is megtaláljuk benne. Sok helyen az amerikai vesszők ültetésével vallott kudarcnak oka az volt, mert a talaj természetét nem tekintették, nem a megfelelő faj vesszőket ültették bele. Megtanít reá a szerző, melyik talajba ültessük az amerikai ripáriát, hová a rupestrist vagy a solonist stb. Ha régi szőlőt akarunk megújítani amerikai alanyokkal, vagy hazai fajt ültetni s azt szénkéneggel föntartani, végül ha immúnis homok talajra ültetünk szőlőt, mikép járjunk el, megtaláljuk itt az útmutatást. Sorba veszi mindazon munkákat, melyeket a már kitelepített oltványaink közül az első három évben, tehát addig, mig termést hoznak, végeznünk kell. A szőlőművelési munkák között a legnagyobb fontosságú a metszés, melynek helyes keresztül vitele által magára a termésre gyakorolunk befolyást. A metszésnek alkalmazkodni kell az illető szélöfajhoz, a talaj minőségéhez, mert vannak pld. fajok, melyek a vessző közepén, vagy ezen felül levő rügyekbe raktározzák a termést. Ha ilyen fajtán csak 1—2 alsó rügyet hagynánk meg, levágnánk a termést. Az egyes fajok mily metszést igényelnek, elmondja ott, hol a különböző fajtákat ismerteti. A különböző metszési módokat és azok keresztül vitelét részletesen leirva találjuk. Nincs a szőlőművelésnek olyan munkája, a melyre nézve oktatást, felvilágosítást ne nyújtana. Hogy a szőlők kipusztultak, ennek nem éppen az volt az oka, hogy nem láttak kellő igyekezettel a védekezéshez, de a legfőbb ok az volt, hogy a védekezés módja ismeretlen volt. A mint nálunk fejét a vész felütötte s a Franciaországba tanulmányozás céljából kiküldöttek hazajöttek, nem ajánlották a szénkéneggel való irtását vagy gyérítését a filoxe-