ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-12-15 / 51. szám

ünnepén vette fel Chemez Antal plébános a leg­első tagokat. Szemükben ragyogott az ártatlan­ságuk, s arcukon lángolt a szeretetük. Nehéz volna meghatározni, min örült inkább a bold. Szüz, uj leánykáinak gyöngylelkén-e, vagy a jó nővérek áldásos buzgalmán ? * Az esztergommegyei fenevadak világ­körutoil. A mi fenevadainkról a »Nyitramegyei Szemle« a következő mulatságos históriát közli: »Fenevadak Nyitramegyeben« cim alatt egy köz­lemény jelent meg lapunkban, melyben azt irtuk, hogy Majthényi nyitrai föbiró ur jelentést tett az alispánnak, hogy szökött tigrist és oroszlánt ugyan nem látott, hanem Szalakusz és Appony között két Elefántot vett észre a szabadban. Idevaló em­berek tudták, hogy az egész tréfa. Lapunk azon­ban meszze másfelé is jár. Többi közt cserevi­szonyban vagyunk a Clevelandban megjelenő »Ma­gyarok Vasarnapja« cimü lappal. Ezen amerikai kolléga a tréfát komolyan vette és — nem hitte el, mert a közleményt erősen megspékelte ?? jelekkel, ami a kételkedésnek legbiztosabb jele. Hogy megmentsük Majthényi urnák amerikai re­putációját, akinek különben az egész dologhoz nem volt köze s ö maga is csak tréfából került a históriába s clevelandi laptársunk megnyug­tatására kijelentjük, hogy az elefánt alatt Ele­fántot kell érteni, t. i. Alsó- és Felső-Elefánt községeket. — Persze egy amerikai laptól nem lehet rosz néven venni a botlást, mi magunk sem járnánk különben, ha valamely odavaló lokális jelentőségű célzásról volna szó. * Ami JÓI fogy. Az Őrangyal Naptárból az első kiadás (20.000 példány) elfogyott és a második, mely csak 5000 példány, lassankint szintén el fog még fogyni. * A legújabb karácsonyi és újévi üdvözle­tek és meglepetések Kardos Dezső Korona-bazá­rában kaphatók. Ugyanott van az esztergomi látképes lapokból és a legújabban megjelent kü­lönféle képeslapok legnagyobb raktára. 10 képes­lap vásárlásánál már árengedmény. * Uj thea-szállitmány érkezett ismét Kí­nából Brutsy Gyula kereskedésébe. A sanghai lazaristák által közvetített teának kiválósága mel­lett legjobb bizonyíték az a tömeges megrende­lés, mely az ország minden részéből érkezik Brutsy üzletébe. A nagy fogyasztás okozza azt az előnyös körülményt, hogy folyton friss termék kapható 8 koronás dobozokban. * A darnói tárgysorsjáték húzása a nm. pénzügyminisztérium 93 387. számú engedélyével jövő évi április hó 15-re halasztatott el, de a jelzett napon okvetlenül meg fogjuk azt tartani. Az el­halasztás oka az, hogy még mindig több ezer sorsjegyünk van készletben. Tiszteletteljesen kér­jük ügyünk további kegyes pártolását. 1 sorsjegy ára 1 kor. 5 sorsjegy 4 kor. 35 fillér. A plébánia hivatal. * Kiváló finom öreg szilvórium, különféle lengyel likőrök, tisztán kezelt, természetes asz­tali- és csemege-borok kaphatók Metz Sándor Schönbeck Imre utóda fűszer- és csemege-áru kereskedésében Esztergom, Buda-utca. Legkitűnőbb minőségű zamatos theából és különféle finom thearumból nag/ raktárt tart. Karácsonyi cu­korka-áruk nagy választékban. * A szegények felsegitője. Komáromme­gyei Tardoson egy negyedszázad óta, általános szeretet- és köztiszteletben működik egy nemes lelkipásztor : Duschek János esperes, ki évtizede­ken át a szegénysorsúakat segiti, neveli és ta­níttatja. Sok gyermeket több ezer korona költ­séggel az egyház és haza hasznos fiává tett. Nemes szive még most sem elégedett meg, mi­kor már az emberi kor alkonya felé hajlik. E napokban férjhez adott egy árvát is. Adja Isten, hogy a nemes lelkű pap találjon folytonos hálára felneveltjeiben és jócselekedeteinek dúsan kiér­demelt jutalmat. Ha tökéletes akarsz lenni, — mondja az Ur Jézus — oszd szét mindenedet a szegények közt és kövess engem. Irodalom és művészet. Lubrich Igost egyetemi tanár életrajza. Irta Tomor Ferenc. A feledhetetlen emlékű fér­fiúnak, ki Magyarországon a katholikus szellemű neveléstudomány hitvalló lelkű terjesztője volt, emléket állit e köny vben hü barátja. —- Kikj szerencsések voltak a nemes szivü Lubrich tanít­ványai közt lenni, tiszteletteljes kegyelettel ol­vassák e müvet, melyben föléled újra az a férfias lélek, kitől hamisítatlan tudományt és vallásos meggyőződést szereztek. Teljes tájékozottsággal van irva e mü, nagyon tanulságos és e mellett kellemes modorban, úgy hogy minden tekintet­ben élvezetes olvasmány. Ára 2 korona, mely összeget Lubrich síremlékére fordítják. Kapható az »Alkotmany« kiadóhivatalában. Lubrich összes tanítványait és tisztelőit kérjük a lelkes pártolásra. Még egyszer Fonyó Pál képes elemi kate­kizmusa — és utoljára. — Fonyó Pál ur »A kátékérdés Problémái« cimen röpiratot bocsátott ki, mely 26 lapra terjed és 60 fillérbe kerül. Ebben a röpiratban állítása szerint »objektive« védekezik az »Esztergom«-ban közölt ismertetés­sel szemben, pedig valójában szétszaggatná a szegény referenst. Az egész röpirat tele van ismeretes dolgokkal az ö hires »Hitelemzesünk emelese« c. könyvéből; ezek alapján törekszik azután megcáfolni egyes vádjainkat, mig javaré­szét figyelmen kivül hagyja, közben pedig tájé­kozatlanoknak, maliciózusoknak, önhitteknek, ab­surdumállitóknak (menyegző — táncmulatság) stb. nevez el. Mivel pedig Fonyó ur egy csepp objektivitást sem tanusit velünk szemben, röp­iratával érdemlegesen nem foglalkozhatunk, hacsak az ö harcmodorát, higgadt józan emberhez nem illő, utánozni nem akarjuk. Igy mi sohasem har­coltunk s most sem fogunk. Nehogy azonban azt mondja, hogy a válasz elől kitérünk, néhány szerény észrevételt mégis bátorkodunk tenni. 1. F. ur röpiratának 25-ik lapján, miután már tönkretett bennünket és másokat, ezt a kér­dést teszi fel; n Jobb-e örökre a régi kátéknál ma­radni, vagy szükséges-e ezt (?) az uj viszonyoknak és uj tanfokozatoknak megfelelően és elemiesebben átdolgozni?" Mi ugy felelünk erre, hogy nem szabad a régi káténál maradnunk, hogy javítása, átdolgozása föltétlenül szükséges. Fonyó Pál ur azonban igy felel a maga felvetette kérdésre: »En nyugodtan várom a szakférfiak nyilatkoza­tait.« Ez annyit jelent, hogy Ő már megfelelően és elemiesebben átdolgozta a régi rossz kátét; az övé föltétlenül jó és várja a szakférfiak nyi­latkozatait. Mi igazán nem zavarjuk várakozásá­ban, de jelenleg sok-sok türelmet kívánunk! (Már itt megjegyezzük a röpiratnak számos helye alapján, hogy F. ur előtt csak az szakférfiú, aki kátéját dicséri!) 2. Fonyó ur Írásának majd minden lapján discreditálni igyekszik bennünket azzal, hogy nem működtünk népiskolában, vagy pedig az I. és II. osztályban soha sem tanítottunk. Ez igen tetszetős argumentum lenne, ha fentartható volna. Ettől az argumentumtól azonban, sajnos, meg kell fosztanunk Fonyó urat, midön becsületsza­vunkra kijelentjük, hogy már közel két évtizede működünk népiskolában, hogy Fonyó ur irodal­mi működését ugyanennyi idő óta jól ismerjük, hogy ha nincs is kis ujjúnkban a kátékérdés, ha nincs is 30 éves gyakorlatunk, valamelyest csak konyítunk hozzá. Ez oknál fogva követeljük Fonyó úrtól, hogy bennünket az igazi szakférfiak közé fogadni ne terheltessék. — Az »Esztergom« szerkesztőségétől pedig e helyütt őszinte bocsá­natot kérünk, hogy F. ur röpiratában miattunk annyi méltánytalan támadásnak lett kitéve. 3. A röpirat majd minden lapja szemünkre veti, hogy csak a F. katekizmusában látjuk a hibákat és hogy ugyanazokat a használatos kézi­könyvekben észre nem vészük s maliciózusan elhallgatjuk. — De t. Fonyó ur! Hát mit tettünk mi a hivatkozott ismertetésben ? Mi F. Képes elemi katekizmusát ismertettük az olvasóközön­séggel, mely megjelenése által hangosan kiáltotta.': »Itt vagyok én, a legjobb. Ti régiek vonuljatok a lomtárba.« Mi ismerjük jól az eddigi katekiz­musok hibáit, sőt nagyon is jól, de hát most nem ezekről, hanem F. ur könyvéről volt szó, amelyet függetlenül minden mástól vettünk gya­korlatlan (!) bonckésünk alá. T. F. ur, a malicia itt ki van zárva! 4. F. ur röpirata sürü egymásutánokban zeng dicséretet a Beligio és a Magyar Sión referensei­nek, kiket »avatott« kritikusoknak nevez, mert tudvalevőleg katekizmusát szeretettel fogadták és kitűnőnek találták. — Nos uraim, ezt a dicsére­tet képesek vagyunk a maga értékére leszállítani, ha ezzel a Religio ngos szerkesztőjének és a M. Sión ismertetőjének ft. Horváth Zsigmond urnák néhány kellemetlen percet szerzünk is. A dolog t. i. ugy áll, hogy az »avatott referens« hízelgő elzö sem á Religio, sem a M. Sión ismertető­jének nem jár, mert azokat a kritikákat egyikük sem, egyelőre legalább H. Zs. ur nem irta, hanem Fonyó Pál ur; önmaga tehát az avatott referens! Ugy-e szép dolog ?! F. ur tehát a röpiratban folyton-folyvást önmagát dicséri!!! Ezt a me­rész (?) állítást igy bizonyítjuk: Horváth Zsigmond urnák ismertetése nem önálló munka, hanem a Re­ligio ismertetésének csekély változtatással való reprodukálása! Itt csak két eset lehetséges, vagy plagizálta a Religio szövegét, amit, ismerve becsületességét, róla föl nem tételezünk, vagy F. ur adta neki a szöveget, melyen ö keveset vál­toztatott, nevével ellátott és a M. Sionhoz bekül­dött. A másik eset valószínű, söt bizonyos; ebből azonban az is következik, hogy a Religio szövege is F. műhelyéből került ki. Világos ez a szöveg­ből magából is, amelyben 1. egy kifejezés fordul elö, amelyet F. igen szeret használni, hogy t. i. ö »országosan ismert katecheta.« (L. még a Ma­gyar Állam szept. 14-iki számában leközölt beküldett rövid dics-kritikát, mely e kifejezés nélkül szintén nem szűkölködik); 2. a kritikában ajánlva van csillag alatt F. urnák egyik munkája teljes címével, amit kritikusok nem igen szoktak tenni. — Ha már most mindezekből levonjuk a konzekvenciát, az eredmény ez: A Religiónak és a M. Sionnak referense nem két külön »ava­tott« referens, hanem csak egy és pedig Fonyó Pál ur, a saját becses személyében!! Ebből pedig az folyik, hogy eddig senki sem n találta jónak F. katekizmusát, egyedül ü maga. O, az önmagából táplálkozó tekintély. De végezzünk! Sajnáljuk F. urat, hogy elválasztottuk két »avatott« referensétől és most egészen magára marad. Mi ezt az esetet jobban kiaknázni nem óhajtjuk és csak azt mondjuk befejezésül: F. ur ne dobálózzék kövekkel, ami­kor a háza üvegből van! Az „Esztergom" ismertetője.. Az okszerű szőlőmüvelés. Irta Klinda Károly. E csinos kiállítású, 186 lapra terjedő füzetben van előadva mindaz, amit a modern szölömüvesnek tudni kell. A szőlőművelés a föld­müvelésnek egyik jövedelmezőbb ága, a melyet a megnehezedett művelési viszonyok között is érdemes folytatni. Nagyon helyesen mondja szerző, hogy a szőlőművelés ma már egész tudomány. Ha valaki szőlőt akar termelni, az csak ugy fog boldogulni, ha ezt a tudományt alapjától kezelve végig elsajátította. A szőlőművelés tudománya van itt egybefoglalva, nemcsak az, mit kell tenni, de részletesen leirva mikép kell az egyes mun­kákat végrehajtani. Mindenekelőtt megismertet bennünket a szőlő rettenetes ellenségével: a filloxerával s számokkal mutatja ki annak ijesztő mérvű szaporodását, hogy ezt megértve, annál intenzivebb módon törekedjünk pusztításának ellenállni. A szőlőművelés tudományába mielőtt bevezet, megismerteti a szőlőt, mint növényt, előadja annak élettani viszonyait. A ki szőlőt akar ültetni, ismernie kell az arra kiszemelt talaj természetét, ennek ismertetését is megtaláljuk benne. Sok helyen az amerikai vesszők ültetésé­vel vallott kudarcnak oka az volt, mert a talaj természetét nem tekintették, nem a megfelelő faj vesszőket ültették bele. Megtanít reá a szerző, melyik talajba ültessük az amerikai ripáriát, hová a rupestrist vagy a solonist stb. Ha régi szőlőt akarunk megújítani amerikai alanyokkal, vagy hazai fajt ültetni s azt szénkéneggel föntartani, végül ha immúnis homok talajra ültetünk szőlőt, mikép járjunk el, megtaláljuk itt az útmutatást. Sorba veszi mindazon munkákat, melyeket a már kitelepített oltványaink közül az első három évben, tehát addig, mig termést hoznak, végez­nünk kell. A szőlőművelési munkák között a leg­nagyobb fontosságú a metszés, melynek helyes keresztül vitele által magára a termésre gyako­rolunk befolyást. A metszésnek alkalmazkodni kell az illető szélöfajhoz, a talaj minőségéhez, mert vannak pld. fajok, melyek a vessző köze­pén, vagy ezen felül levő rügyekbe raktározzák a termést. Ha ilyen fajtán csak 1—2 alsó rügyet hagynánk meg, levágnánk a termést. Az egyes fajok mily metszést igényelnek, elmondja ott, hol a különböző fajtákat ismerteti. A különböző metszési módokat és azok keresztül vitelét rész­letesen leirva találjuk. Nincs a szőlőművelésnek olyan munkája, a melyre nézve oktatást, felvi­lágosítást ne nyújtana. Hogy a szőlők kipusztul­tak, ennek nem éppen az volt az oka, hogy nem láttak kellő igyekezettel a védekezéshez, de a legfőbb ok az volt, hogy a védekezés módja ismeretlen volt. A mint nálunk fejét a vész fel­ütötte s a Franciaországba tanulmányozás céljá­ból kiküldöttek hazajöttek, nem ajánlották a szénkéneggel való irtását vagy gyérítését a filoxe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom