ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-11-24 / 48. szám

VI. évfolyam. Esztergom, 1901. november 24. 48. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor. Félévre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Hogy is volt az, miniszterelnök úr? Esztergom, r.ovember 23. (Dr. K.) Nem akarja elfogadni

1 a liberalizmus »skolasztikus« meghatározását, mert a liberalizmus »nem skolasztikus, szisztematikus tételekből alkotott théma, teoretikus és kathedrális pontozatoknak foglalatja«. Nem, hanem mi ? Ugy fekszik előttünk ez a miniszterelnöki meghatározás szóhalmaza, hogy az ember nem tudja, mi a szine és alakja, hol a feje, hol a lába; mit is jelentenek voltaképen ezek az össze-vissza dobált szavak és fogalmak? Annyit látni, hogy fej- és ész-szülött akar lenni ez a definitio, mint Minerva a Jupiter fejéből. De valami roppant nehéz lehetett ez a szülés; nem hiába jegyezte meg Schlauch bibornok ott a krizis pillanatában : Nagyon bajos. Ugy látom, hogy a miniszterelnök ürnak valódi krániotomiát kellett alkalmaznia, vagyis hogy megszülethessek a liberalizmus meghatározása, le kellett vágni annak a szerencsétlen szülöttnek a fejét és szétdarabolni tagjait, azért van itt össze-vissza minden. Kár hogy a magas élvezetből elragadtatott lörendiház nem kiáltotta bis! bis! tudom, hogy szegény Széli másodszor a legjobb akarata mellett s^m tudta volna újra elmondani. Ugyan mit erőlködik, kapkod ide-oda és beszél össze-vissza üres szavakat és frázisokat, hisz nagyon könnyű, nem kellenek ahhoz sem skolasztikus és szisztematikus tételek, sem teoretikus és kathedrális pontozatok. Igenis a liberalizmus »egy irány, vallóAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Gfyürky Ödön dr. (25 éves írói jubileum.) Ali g egy évtized lefolyása alatt a katholikus tevékenység nagy mérveket öltött. A számos egyesület, mely a társadalmi, szövetkezeti, közgazdasági és tudományos téren a katholikusok erejét tömöríti, valóban fölkelti csodálkozását mindazoknak, kik nem rég az ilyenekről még álmodni sem mertek volna. A magyar katholicizmus e tevékenységével a müveit nyugat színvonalára emelkedett és eloszlatta azt a szánakozó véleményt, melylyel eddig tekintették. Dicsőítést érdemelnek azok a férfiak, kik ez eredmények tényezői voltak és jelenleg is a munkások élén állanak. Ezen kiváló lelkek közt Gyürky Ödön dr. nevét is a halhatatlanság koszorúja fogja disziteni, melylyel a hálás katholicizmus koronázza lelkes, bátor hitvallóit. Gyürky Ödön dr. fáradhatlan tevékenysége lényeges oka a legujabbkori katholikus mozgalmaknak és az elért eredményeknek. A katb. körök, szövetkezetek, társulatok, melyek hatalmaLaptulajdonos és kiadó : Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. más, érzés, felfogás és szellem«, de mi ennek az iránynak és szellemnek egyedüli tartalma? Az, hogy az állam mindenható; az állam fölött nincs úr; az állam fölött annyira nincs úr, hogy az állam semmiféle Isten-akaratot sem fogad el irányitónak, sem a természetes ész által megismert Isten-akaratot, sem pedig és még kevésbé a kinyilatkoztatás által megismert Isten-akaratot. A liberalizmusnak egyedüli irányító és vezér-eszméje a hasznossági elv teljesen függetlenül minden Isten-akarattól, azaz a liberalizmus csak azt nézi, mi látszik neki jónak és hasznosnak, minden Istenre való tekintet nélkül, vagyis akár tetszik az" Istennek, akár nem, ezzel abszolúte nem törődik. A liberalizmus röviden : az állam emancipálása az Isten urasága alól. Állam, »tied a dicsőség és a hatalom!« ez a liberalizmus himnusza. Az állam hozzá van szokva, hogy a magán és egyesek érdekeit sokszor szükségkép ki kell sajátítani a közjó érdekében és azért mikor Isten-érdekbe és vallásérdekbe botlik a lába, szintén ügy okoskodik, hogy ez is magánérdek és kezd konfiskálni és kisajátítani. Ez az a »szabad mozgás törvénye«, melylyel a liberalizmus az »ország ügyeit vezetnie akarja. Igen, igen, ezt már jól mondja miniszterlnök úr : »szabad mozgas«, ez kell a liberalizmusnak, az Isten se szóljon abba bele. Hát arra már mit mondunk, mikor azt merészli mondani a miniszterelnök úr, hogy a liberalizmus azon van, hogy »adassek meg minden, a mi az emberé, ami a jogé, az egyenlőségé, ami az államé, ami az Istené, és ami a vallásé.« Nem valódi merészség ez most közvetlenül a képviselőválasztások san föllendülnek, az ö erélyes és önfeláldozó munkájának hatása alatt állanak. Könyvet fognak majd erről irni, mert rövid sorokban kellőkép ezt méltányolni nem lehet. Most csak egy kedves alkalomból emlékezünk meg róla. Ez előtt 25 évvel lépett nemes szivével a nyilvánosság elé, midön a »Magyar Állam« c. lapban az alább közlendő költeménye megjelent. Pájer Antal kiváló költőnk akkor e sorok kíséretében küldötte ezt a szerkesztőnek : »Edes barátom ! Az idezárt költeményt egy gyermek, Gyürky Antalnak 14 éves, tanuló fia irta. Azon kérelemmel küldöm e költeményt hozzád, hogy a mai, rosz irányú fiatalság buzdítására és ennek a nemes érzésű gyermeknek ösztönzésére légy szives azokat a te becses lapod tárcájába felvenni. Fölösleges dolog azokat előtted, aki műértő vagy, dicsérnem. Annyit azonban mondanom lehet és kell, hogy egy gyermektől nem vártam ennyit. J.-Apáthin, 1876. nov. 15. Tisztelettel hived Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. után ? Hogy a liberalizmus még az Istennek és a vallásnak is megadja, a mi az Istené és vallásé ! Oh ártatlan, söt szent liberalizmus ! Hát az egyházpolitikai törvények, hát az egyházpolitikai harcok 67 óta?! Lám a liberalizmus öszintessége ! Nagyon jellemző, hogy Széli Kálmán nem fogadja el Dessewffy Aurél megtisztelő megjegyzését, mely szerint a Széll-éra a tisztesség érája. Nem, azt feleli Széli, csak olyan tisztességes, mint az előbbi magyar kormányoké. Ez már őszinteség és igazság, mert a liberalizmus tényleg nem lehet tisztességes ; miután Istent nem respektál, bolond volna, ha ember-jogokkal törődnék. A hosszú zagyvalékos meghatározásból, közönséges embernek az esze főképen ott a végén akadhat meg, hol azt mondja a miniszterelnök úr, hogy »a liberalizmus föntart, összekulcsol, általánosit, visz és eitel«, és azt mondja magában, bizony a liberalizmus általánosit, visz éltet. Úgy hallom, hogy azok, kik eddig a liberális államkerekeket mozgatták, azok mind szegényebben ültek le oda és gazdagon keltek onnét föl, »általánosítottak, vittek és éltek.c( — Kinek szabad korteskedni 2 A magyar szabadelvüség jelleme napról-napra világosabban domborodik ki. Mig más országokban a szabadelvüség alatt a jogok legszélesebb kiterjesztését értik, nálunk ellenkezőleg a szabadság megszorítását akarják a szabadelvüség lobogója alatt. A legújabban fölkapott támadás a lelkészeket a politikai térről leszorítani óhajtja. Persze, persze ! Igy aztán maradna ott egyedüli urnák a zsidó. Az Isten. Jelen van az Isten fényes nappalon, Jelen, ha éjjel álom karja nyom, Kiterjesztvén szent gondjait. Jelen, ha ránk az élet mosolyog, Avagy, midőn a természet morog Szétszórva bősz villámait. Jelen mezőn, virágos réteken, A völgy ölén s az óriás szirteken, Hol a szélben fenyő recseg, Jelen van, hol virágos partinál A kis patak zenélve folydogál, S tollas madár vígan cseveg. Jelen van — a nagy sivatag pusztán, Hol a párduc orditoz egymagán, S tengerré lesz a homok ár : Jelen van — a kopár hantok között, Hová a bús enyészet költözött, Hol csak sir áll, mint a véghatár. Hatalma nagy, nagyobb mint mindenek, Mint vészes, pusztító szellemek, Mint a pokol hatalma, mind ! Az ég és föld a semmiségbe vész, Ha megmozdul a nagyhatalmú kéz, Ha Istennek szent keze int. Midőn számos tisztelői és barátai közé állva negyedszázados irói működését ünnepeljük,