ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-10-27 / 44. szám

Esztergom 1848—49-ben. (U) Esztergomban a lezajlott választások után alig csillapodtak a kedélyek, már ismét a me­gyebeli falvak nyugtalansága ejtette lázba a vá­ros lakosságát. A városházán éjjel is inspekciót tartottak, úgy felhalmozódott a munka, s e nagy dologban sem szűnt meg ez ősi város közönsége az ország eseményeit figyelemmel kisérni és be­lőle, — amennyit csak lehetett — részt kérni. Igy p. o. mikor Lenkey kapitány vezetése alatt a Würtemberg huszárok galíciai állomásukról hazaszöktek, országos mozgalom keletkezett, hogy e derék fiúknak ezen súlyos fegyelmi vétség miatt ne legyen bántódásuk. Több megye irt át akkor Esztergomhoz, hogy a hadügyminisz­terhez beadandó kérvényét támogassa. Eszter­gom szab. kir. város mindehhez hozzájárult, de külön is kérvényezett a hös fiúk dolgában. Az István főherceghez intézett kegyelmi kérvény a következő : Fenséges cs. kir. örökös Főherceg, Nádor­Ispán és kir. Helytartó! Kegyelmes Urunk ! A hazai hírlapok, valamint több törvényhatósá­gok tudósításaikból értésünkre esett, miszerint Würtemberg nevet viselő huszár-ezrednek Lenkei János kapitány vezérlete alatti százada, magyar hazája veszélyben lettének hallattára, gallitiai Mariámpoli szállásáról fölsöbbségi parancs nél­kül, tiszteit a velők jövetelre kényszerítve, Már­maros megyei sziget városba álkelt. Ámbár és leginkább a katonai fegyelmi szabályoknak áthágása rendszerint büntetlenül nem hagyható, de elnézése a magyar hadban a kellő szigorú fegyelmi rend helyett káros fejet­lenséget szülhetne. Miután mindazonáltal a jelen rendkívüli veszéllyel több felül fenyegetett ha­zánk iránti szeretet, és természet adta, de meg sem is tagadható önfentartási vágy, a szigorú katonai fegyelmet is, túlnyomó isteni hatásával elárasztva önkénytelenül elnyomá és a hazának ily rendkívüli állapotában fiaiban rendkívüli sze­retetére, s lelkesedésre szüksége is volna, vala­mint a jelen mozgalmas élet szülte események közt parancs iránt engedetlen ugyan, de végte­len embertársai ezreit mentő bétsi tüzér tör­vényt szegő, de Isten, és ember előtt igazságos lelkesedése büntetés helyett és kegyelmet ember­társainak pedig köszönet tellyes köz elismerését kinyeré, s igy a mi szabályt szegő huszár ro­konink is, ugyanakkor, midön keblük szülte ösztönt követve, fegyelmi törvényeiket tiporták, éppen akkor eredeti rendettevök, s esküdt hon­védelmi kötelességüknek leginkább megfelelve, büntetés helyett köszönetet és tiszta hazafiúi elismerést érdemelhettek. k Ezeknél fogva fenségednek legalázatosab­ban esedezünk, ha az emiitett huszárok, nem annyira törvénytszegö, mint tiszta s buzgó haza­iságból, valamint katonai rendeltetésök, s yszersmind esküdt kötelességök parancsolta nvédelmi vágyból eredett törvénytelen, de izságos lelkesedésüket, nem törvény, hanem izság s kegyelem útján elitélni méltóztatnék, ztergom szabad kir. városának 1848-ik évi íius 27-ik napján tartatott közgyűléséből Fönséges cs. kir. föhercegségednek alázatos szolgái. 1 A kérvényeknek meg volt a hatásuk és a fiúk kegyelmet kaptak. Mészáros Lázár hadügyminiszterhez inté­t a város egy üdvözlő iratot ebben az időben: Tisztelt hadügyminiszter úr I Vész fenye­te hazánk hadügyének vezérletére önnek tiszter úr kiszemelése örömérzet és bizalom­l töltött el, mely még kitöröbb és nyíltabb , midön a magyar honi hadi ügynek átvéte­folyó évi május 28-án 19-ik sz. a. kelt be­3 leveléből megértettük, örülünk, hogy a sí zsibbasztó nevelési rendszer az ujjászüle­hazánk alkotmányos elveinek fogékonysá­a magyar hadfiak ép lelkében meg nem hatá, gyilkolhatá. Üdvözöljük, és üdvözle­tet valamint az egész magyar miniszterium­úgy önnek is polgárminiszter úr azon hó­.t és tisztelettellyes bizodalom és odaenge­di nyilványittyuk, miszerint erőssen hisszük : / önállásunk, függetlenségünk kivívásával e :telen, fegyvertelen s védtelen, egy szóval enc íséges berohanásokiiak pusztán s tárva ha­gyott s talált hazánk ép eleven s pezsgő ere­jét alkotmányszerüen rendezve, szeretett édes hazánkat mind kül-, mind belveszély iránti ag­1 Eszt. vár. levéltár 1848. II. fasc. 101. gály s félelemtől is megmentendi — mi részünk­ről alkotmányos hazánkért, valamint eddig, úgy ezután még inkább tántorithatlan honfiúi késszé­günket mindenkor s minden időben felajánljuk. Fogadja tisztelt polgárminiszter úr tisztelet s hódolattellyes honfiúi .ihlettel meghatott férfias kézszoritásunkat oly barátsággal és bizodalom­mal, mint amiilyen bizodalommal és odaenge­déssel azt nyújtjuk. Esztergomban, június 2-án 1848. Esztergom város közönsége. 8 A miniszter udvarias hangon köszönte meg a város figyelmét: A hadügyminiszter Esztergom város közönségének. Budapesten, június 3-án 1848. önök folyó hó 2-iki levelében nyilvánított bizodalmát köszönettel vettem és mélyen meg­indulva olvastam. Reá azt felelem: hogy, ha édes hazánk iránti forró szeretetemnek és azon elhatározott akaratnak, melylyel annak fenyegetödzö viszo­nyait megkérlelni vagy meggyőzni, osztatlansá­gát megtartani és szilárdítani, dicsőségét, jólé­tét, bel- és küljóban tevékenységét növelni és biztosítani kívánom — tehetségeim teljesen meg­felelnének, akkor azon érdemeket, melyekről önök oly jószivüleg emlékeznek, de melyeket eddigi tetteim nem szülhettek, majd gyüjthetni szeretném — akkor megelégedésem s tiszta Örömöm napja reggellene. Erőmet a teendők halmaza és nehezével mérlegbe vetvén, óhajtott partot csak szent ügyünkhezi hü ragaszkodásom és csügedetlen törekvésem igér. Ez, az egyszersmind a mit önöknek jöven­dők azon része biztositékául fentarthatok, melyet e nemzet fiai gyenge kezemből várhatni biza­kodtak. önök jóvoltába magam továbbra is ajánl­ván, tisztelettel maradok lekötelezett szolgájuk: hadügyminiszter Mészáros Lázár. 3 Irodalom és művészet. Előfizetési felhívás. Kéréssel és bizalom­mal fordulunk a magyar társadalomhoz. Az ország ifjúságának mozgalma, mert természetes, mert szükséges és a korszellemben gyökerező, vissz­hangot keltett az egész országban. Egyrészről a rokonérzés, bátor buzdítás, — másrészről ezernyi gáncs és szidalom hullott fejünkre küzdelmeink miatt. A kik káromoltak, nem értettek meg bennünket. De tisztán, való okaikban nem tud­hatják, nem ismerhetik a történteket azok sem, a kik rokonérzésükkel fordultak felénk, küzdel­münk tiszta célja felé. Ez most a mi célunk: összefoglalva, együtt, az inditó okok igaz feltün­tetésével ismertetni meg mozgalmunkat minde­nekkel. E végre a keresztény egyetemi ifjúság nagybizottságának megbízásából egy könyvet írunk. Cime: Magyar keresztény ifjúság. Három év ifjúsági küzdelmeit, a budapesti és vidéki főis­kolák ifjúságának mozgalmát irjuk meg a kereszt mozgalommal és minden hozzáfüzödö esemény­nyel együtt tárgyilagos igazsággal. Könyvünk a »Stephaneum«-ban fog nyomatni, szép, diszes kiállításban, karácsonyra jelenik meg. Á vaskos kötet ára fűzve 3 korona. Bizalommal kérjük összes jóakaróinkat, támogassanak bennünket nagy anyagi áldozattal járó, önzetlen és az igazságot szolgáló munkánkban. Fizessenek elö és gyűjtse­nek előfizetést könyvünkre, a mely száz és száz keresztény magyar ifjú igazságának hirdetője, tiszta, hazafias, keresztény törekvéseinek tükre. Az előfizetési pénteket és a gyüjtö-iveket kérjük Nagy József joghallgató cimére Budapest, IV., Váci-utca 57. szám földsz. 4. Kérésünket tiszte­lettel ismételve vagyunk Budapesten, 1901. szep­tember havában Köpösdy Dezső, Bernolák Nándor és Nagy József szerkesztők. Megjelent a „Jézus legszentebb Szive nagy képes Népnaptára az 1902 ik évre." A rend­kívül ízlésesen kiállított naptár terjedelme 10 nagy ív, vagyis 160 oldal: tartalma fölötte vál­tozatos és tanulságos. Olvashatunk benne épüle­tes cikkeket Jézus szentséges Szive tiszteletéről, tizenegy érdekfeszítő eredeti elbeszélést, az or­szág és világ mult évi nevezetesebb eseményeit, hasznos tudnivalókat az élet számára, felvidító adomák stb. Mintegy hetven képe egytöl-egyig 2 Eszt. vár. lev. 1848. II. fasc. 61. 8 Eszt. vár. lev. 1848. II. fasc. 82. nagyon szép és diszes. Szines mümelléklete, mely Jézus isteni Szivét ábrázolja, igen sikerült és keretbe téve bármely szobának díszére válik. Mindezek után elmondhatjuk, hogy a »Jezus legszentebb Szive nagy képes Népnaptára* a jövő év egyik legszebb naptára fog lenni. Ára a le­hető legjutányosabb. Egyes számára helyben 30 kr., vagyis 60 fillér. Postán bérmentesen küldve 40 kr., 80 fillér. Nagyobb számú megrendelésnél kedvező árleengedés. Kapható az ország minden könyvkereskedésében, nagyban az Egyházmegyei könyvnyomdában Szombathelyen. Hecckáplán, ez a cime Bolanden Konrád egyik ügyes kis elbeszélésének. A szerző ezen műben bemutatja egy segédlelkész tevékenysé­gét, eredményeit, a hitetlen, Istentagadó gyáro­sok, hivatalnokokkal szemben. A 70 oldalra ter­jedő elbeszélés ára fűzve 50 fillér. Megrendelhető : Oktató Népkönyvtár szerkesztőségében Buda­pest VII. Csömöri út 32. Ugyanott Bolanden egy másik kitűnő müve: Noé bárkája 2 koro­náért megrendelhető. Gyöngyei a jó népies szt. beszédeknek vannak összegyűjtve a hires Orosz Ádám szent­beszédkötetében. Kérdezzük meg a régi lelki­pásztorokat, hogy mit tartanak Orosz Ádám be­szédeiről ? . . A kötet második kiadásban 1850-ben jelent meg, az óta nem kapható. Ezen kötetet szándékom évnegyedes füzetekben kiadni újra stylizálva. Az első 12 ives füzet december 15-ike körül jelenne meg, advent I. vas. Quinquagesimáig tartalmazna szt. beszédeket. A többi 3 füzet ugy 58 iv, évnegyedenkint kellő időben jelennék meg. Az egész mü 70 iv 3 frt 20 kr. lenne. Egy ivre nem esik 5 krajczár. Az első kötetre 60 krajcár beküldésével november végéig tisztelettel kér megrendelést a Jó Pásztor szerkesztősége Buda­pest, VII. Csömöri-ut 32. Közönség korébői. Kiáltó szó az esztergomi tigrisek ügyében. Még ez kellett nekünk, ez a tigris, puma­macska, jaguár, párduc, hiéna, medve, szóval hét fene-vad. Esztergom vidékén ugyanis a választási szacellárista tigrisek, pilis-maróthi medvék, nyer­gesujfalusi és süttöi sakálok, nagysápi hiénák nyomában most négylábú rokonaik grasszálnak. Igy van az, mikor egy vidék elvadul! Ki tehet róla? Mi libádiak semmi esetre sem. Az előbbi sorozat belföldi termék, olyan mint a hörcsög, az ürge, az egér; az utóbbi állatsort a vasút hozta s mikor a fenevadak meg­érezték, hogy ez nekik való vidék, kiszöktek s eddig jól érzik magukat. Annál roszabbul érez­hetik magukat azok, akik kieresztették ez álla­tokat, vagy ha nem is eresztették ki, de akiknek gondjaikra voltak bizva s ugy őrizték, hogy a waggon ajtajait kilökhették s lábuk nyomait Esztergomnak eddig négylábú tigrisektől és ja­guároktól szüz földjébe nyomhatták. Ezek a tig­ris-szállitók mind mélyen hallgatnak. De ha már itt vannak a tigris-vendégek s elutazni nem szándékoznak, jó lesz, ha a közön­ség gondol velük s hös Nimródjait fölszólítja, hogy kegyeskedjenek puskaporukat e jeles alka­lomra szárazon tartani s minket a vadaktól meg­szabadítani. Ajánlatom a következő. Szóiitassanak föl s álljanak föl sorba először is mindazok a kocavadászok, kik vasárnapokon nem Istent tisztelni, hanem vadászni járnak s kik köznapokon ugyan a városban s a faluban, de vasárnapon a mezőn szoktak bakokat lődözni. A »Sonntags-jägereke« legyen az első sor! Második sorba álljon föl Esztergom jeles revolver-zsurnalisztája egymaga. Harmadik sorba álljon föl az elite, a macska­nadrágos uri-vadászok, az alapítványi s másféle jágerek, kik a vallás mélyebb megalapítására szavazókra szoktak vadászni. Hajtóknak pedig használhatók mindazok a válogatott fickók, helyettes-, segéd-, számfeletti-, pót-, tartalékos-minőségű úrfiak, kik a hajtásban már képesítést nyertek. Ha a tisztelt urak erre vállalkoznak, akkor én is hajlandó vagyok a párkányi vásárra le­utazni; de különben nem tehetem; megesz a tigris. Brr! Libádi. Szerkesztőségi Telefon. Szakai. M. N. igen köszönjük, de már ki volt szedve egy másik. Üdvözlet. — Z. Csolnok. Ezentúl semmi fönnakadás sem lesz. Felelős szerkesztő: Dr. CSAJKA ERNŐ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom