ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-09-22 / 39. szám

azért, hogy a szepsi-i szónok példáját követve talányt adott fel a nemzetnek. De reméljük, egy­szer még megfejti: hogy mit jelent vala Rakovsz­kytól átvett mondása: »Magyarország a ma­gyaroké. « Túri. Választási mozgalmak. Esztergomban a helyzet mit sem változott. Frey a mult vasárnapra hirdetett beszámoló-prog­rammbeszédet egy héttel elhalasztotta. Tette ezt legjobb belátása szerint' az esős időjárás miatt is. Tehát egy héttel később szólhatunk a dolog­ról, de akkor már mindenesetre igen tárgyilago­san, komolyan és aktuálisan. Frey beszédére nagyon kíváncsi a világ, de főkép mi, mert ettől függ az esztergomi kerület politikai helyzetének sorsa, t. i. vájjon megmarad-e az olyannak„mely egyhangúlag küld képviselőt a parlamentbe, vagy leszen választás; nehéz, komoly küzdelem, mely­ben pártok állanak majd szemközt, s elveiket nyiltan fogják megvallani és annak diadalra jutá­sáért, minden erkölcsi erejüket latba vetve har­colni. Ezen elhalasztás kétségtelen kombinációkra adott okot. Ah! szóltak többen: a vizenyős idő­járás csak ürügy. Frey egy héttel meg akarja röviditeni itt a politikai viszonyok kialakulását. Ugyanis Frey tői a szabadelvüség' vak bajnokai feltétlenül a néppárt elitélését követelik, söt tovább mennek és egyenesen hazaárulónak kívánnák nyilváníttatni s ám ha Frey ezt megtenné, szóval az oktalanul dühöngök szájaizét e mézesmadzag­gal megédesítené, ugy talán — mondja a verzió — a néppárt is kilépne tartózkodásából, s meg mutatná fogafehérét a szabadon elveskedöknek. Tehát, hogy a harc rövidebb legyen — ugy vélik azért — azért esett az esö a mult szom­baton. Ha igy volna, kétségtelenül alkalma nyilna a néppártnak azon verzió ellenkezőjét is bebizo­nyítani, mely szerint pedig: azért nem állit az jelöltet, mert kilátásai e kerületben nem lenné­nek. Egy szónak is száz a vége: ma van a Szé­chenyi-téren a beszámoló és programmbeszéd. Ha jut egy kis hely, mi is ott leszünk, ha meg­hallgatjuk, jövö vasárnapra megírunk mindent, de az sem lehetetlen, hogy mielőtt irní kezdenénk, teszünk valamit csak épen aeért, hogy legyen háladatosabb, hangulatosabb témánk. A korteshangulatu, de pangó politikai élet humoros izü történetkéket gyárt. Ilyen Schleifer Lajos jelöltsége is. A szomjazó atyafiak ugy gondolták, hogy Schleiffer lesz legjobb jelölt Frey ellen, mert bora, meg söre van elég s azon­kívül tudománya is szerfeletti, mert hisz midön a politikai viszonyokat magyarázza, olyan folyé­konyan beszél, hogy Apponyi kis Miska hozzá. Jelölték, mert a nemzet azt tartja, ha választás, hát legyen választás; Egyből nem lehet válasz­tani mondogatják, mert akkor szét kell azt sza­kítani. A dorogi kerületben már nagy a tusa. Itt a három jelölt: Szaczellári szabadelvű, Szemere maga hozzá se nyúlt, annyi mérget nyelt le ma­gába. Rózsikának kellett kettő helyett enni, biró uram meg három helyett ivott. A Pista gyerek­nek hire-nyoma sem volt, csendes volt a biró portája nagyon. Csak este lett vidámabb. Az elüljáróság nem utasította vissza a kegyes meghívást. Egy szálig ott voltak mind. S folyt a bor, mint a falun át­vergődő csermelyben a viz. Volt is hatása, any­nyira, hogy a pénztárnok heves vitába elegyedett az ellenőrrel s mikor biró uram — még mámoros fővel is kötelességének tudatában — közbe akart lépni, egymás helyett öt ütötték fejbe, hogy a vére menten kibugyogott. Biz' ily Örömben még nem volt része Keresztesné asszonynak! Másnap meg a Rózsika panaszolta gyomrát, le is feküdt, mert az a sok étel, mit édes anyja belé unszolt tegnap, nyilván megártott szegény­kének. Keresztesné mélyen le volt sújtva. Eszébe jutott a mult vasárnapi prédikáció, melyben éppen arról szólt az öreg pap, hogy a jövőt Isten tud­hatja, vagy azok, kiket ö küld, de hogy azokat a cigány javasasszonyokat, kik búcsúkor eláraszt­ják a községet, nem ö küldi, bűn rájuk hallgatni. — Isten büntetése ez! — sóhajtott fel végre. De a lecke használt, mert magas befolyásával kivitte uránál, hogy minden fekete némbert ker­gessenek ki a faluból, vagy ha nem akar, zárják el hűvösre. Igy végződött a tarfalvi búcsú. Dandár. függetlenségi és Perczel néppárti. Ezek mindent elkövetnek saját érdekükben, s nincs az a kor­tes praktika, mely ebben a kerületben ne volna alkalmazva. Szaczellári olyan mint a szemfény­vesztő. Hol itt, hol ott a kerületében van. Isme­retes négyes fogatán jár, és a négyes előtt ren­desen négy öt bérkocsi. Minden bérkocsiban négy dorogi választó üli, kik a keringő verziók szerint 20—30 koronányi napidijakat kapnak. Ez mindesetre szép, ha igaz. Ilyen formán én ma­gam is szeretnék Dorogon választó lenni, de még inkább ilyenfajta politikai fullajtár, mert elvégre ha a »verzio« igazat mond, ugy ez valóságos eldorádó s csak azt sajnálhatják ezek az önzetlen és mindezek dacára lenemkötelezett polgárok, hogy nem tart sokáig. A »verziók« szivárognak mint a nemkeresett talajvíz, de ha a szabadel­vüség sokat használt szappanos vizének ezen szines buborék-hólyagjait mind elpukkantanánk, talán még ránk sütnék a sárga gyűlölség vádját s még talán azt is, hogy rágalmazunk, pedig mi teljes hitetlenséggel rázzuk le a hozzánk érkező verziókat. Mult vasárnap a Fürdö-kertben egy ilyen elöl lovagló magyartól társadalmi bárgyu­sággal kérdeztem meg: — Ugyan kérem tisztelt ur, ingyen fáradnak maguk ? — Azt már nem barátom ! — megveregette a vállam. — Csak azért kérdem, mert bizony én ingyen nem tenném. — Hát bizony máma semmit sem kap az ember ingyen, mindenért fizetni kell, hé! hallja! Pincér fizetek . . . Jól láttam, olyan vadonat vasalt ötbögössel fizetett, mint egy financminiszter. Félre tőlem sanda gyanú ! Félre te csiklandozó kékhasu szel­lem, menj ! Mert még utóbb beszegődök Szaczel­lárihoz politikai elöllovagló csikósnak. Különben a jelölt ur párkányi kudarca óta lehangolt. Kortesei terjesztették, hogy a beszá­radt mondóka után többen gratuláltak neki és az ellenpártokból csoportosan szegődtek zászlója alá. (Ne-ne ?) A négyes lovait mintha valami meg­szállta volna, ugy lehorgasztják fejüket, hogy Schwarcz fiakker mester nem győzte vasárnap délelőtt a Fürdö udvarán eléggé ütni az álmo­dozó paripák evőkéjét, levén ez lónyelven annyi: föl a fejet! Nem szabad búsulni. Folyó hó 13-án vonult be rendkívül nagy fénynyel Újfaluba Szaczelláry György a szabad­elvű jelölt, a zavarba nem hozható, meg nem akadó szónok és kipróbált politikus. Bandérium, zeneszó és hosszú kocsisor fogadta. Impozáns nézni, mennyire tud hatni 1—2 és 20 forint. A jelölt érkezte előtt 1 / ss órával előbb a zene a falu közepén játszott kopott nótákat, teljesen méltóakat a jelölt mondásaihoz. Újfalu község történetében szerepelni fog az a korszakalkotó esemény, hogy Szacelláry a kipróbált politikus nem sült bele a programmbeszédjébe, hanem irtózatos mély lélegzettel és szintén kipróbált akadozással tudta elmondani azt, a mit esetleg leírtak neki. Éljenzés volt különösen a beszéd végén, de csak azért, hogy már vége! A beszéd alatt egy kis szél is fújdogált! És ezzel szemben a Szemere-párt kiszámí­tott taktikával nyomul be a szabadelvüség had­állásának arcvonalába. A függetlenségieknek Ma­gyarországot közgazdasági téren való erösbüié­sét célzó politikája szintén nagy pártot vitt Szemere zászlója alá. Szaczellári elvei és képes­ségei mellett, ha csak egyedül volna vele szem­ben, könnyen legyőzné a pezsgőző atyafiakat. És most szólljon az ének a mi jelöltünkről, ki szerényen, de hatásosan munkálkodik. Adjuk itt a beküldött tudósítást szószerint, mint a hogy abban egy dorogi választó polgárnak igaz érzel­mei megnyilatkoztak. A néppárt a doroghi kerületben. Azt mondották nem régen, hogy a doroghi kerületben a néppártnak talaja nincsen. S ma tapasztaljuk, hogy a nép rokonszenve a néppárt iránt a doroghi kerületben óráról-órára erősbödik. Perczel Béla néppárti képviselőjelölt utja valósá­gos diadalmenet. Ma még csak néhány községet látogatott meg s máris igen szép eredményről értesíthetjük olvasóinkat. Folyó hó 15-én Perczel Bélát a tinnyei vasúti állomásnál Hudecz János, Voitczek Gáspár, Zubovics József, Szivek János csévi földbirtoko­sok egy 30 tagból álló lovasbandérium élén vár­ták. Hazafias dalok éneklése, örömrivalgás és diszlövések kíséretében vezették a csévi templom­térre, hol a képviselőjelölt eleven temperamen­tummal, alapos tudással megtartotta hazafias ér­zelmekkel telitett programmbeszédét. E beszédet a község apraja és nagyja korra és nemre való külömbség nélkül óriási lelkesedéssel hallgatták végig. A csévi választó polgárok hazafiúi lelkese­dése a legmagasabb fokra szökött fel, mikor a beszéd tartama alatt Bellán Elek és Mutszer Pál vezetése mellett a kesztölci választó polgárok egy száz tagu lovas bandériummal Cséven megjelen­tek, hogy a képviselő jelöltet falujokba kisérjék. Repesett az ember lelke örömében, mikor látta, hogy a két község lakossága mennyi szeretettel ölelkezik össze, hogy politikai meggyő­ződését diadalra segítse. Itt már látszott, mit eredményez a tiszta választásról szóló törvény; látszott, mily égbekiáltó igazságtalanságot köve­tett el a levitézlett Bánffy-kormány akkor, mikor embertelen atrocitásaival a választó polgárok legszebb alkotmányos jogait elkobozta. Csévtöl búcsút véve, a diadalmenet tagjai változtak csak, de a lelkesedés ugyanaz, söt ta­lán itt már az öröm fokozottabb mértékben nyi­latkozott meg. Kesztölc község határában a falu végén az egész község várakozott a képviselő­jelöltre zeneszó mellett, folyton dalolva ment az ünnepies menet a térre, hol a képviselőjelölt programmbeszédét megtartotta. A lelkesedés ál­talános volt. Ha a külsőből Ítélni szabad, ki kell jelenteni, hogy Perczel Béla rokonszenves modora és begyőzö szava a választó polgárok bizalmát ezen két községben általánosságban a néppárt eszméinek megnyerte. Hétfőn délelőtt Perczel Béla kíséretével Dömösre ment, hol a község házának udvarán tartotta meg programmbeszédjét. Itt fehérbe öl­tözött leánykák rózsagirlanddal övezték körül s egy kis leány rövid, de velős üdvözlő beszéddel fogadta és egy remek rózsacsokrot nyújtott át a jelöltnek. Perczel Béla beszédje itt sem tévesz­tette el hatását. A lelkesedés "igen nagy volt. A programmbeszéd után Petrás József dö­mösi plébános a valódi szabadság, az igaz egyen­lőség és az őszinte testvériségről rögtönzött egy minden izében hazafias, költői lendületekben gaz­dag beszédet, felhiván a választó polgárokat, hogy a néppárt mellé csoportosuljanak. Délután Pilis-Maróthra hajtatott át, hol a választó polgárok a község háza előtt tömegben várakoztak reá. A kellemetlen idö dacára a vá­lasztók igen nagy számban jelentek meg s min­den nagyítás nélkül őszintén ki kell jelenteni, hogy Perczel Béla tartalomdus beszéde, jóllehet a zuhogó esö egy izben meg is zavarta, talált. Minden jelenlevő oda nyilatkozott, hogy száját meg kellene aranyozni, s hogy, ha ilyen képvi­selők volnának az országházban, a számos visz­szaélések nagyban megcsökkennének. A hallgatók között láttuk a közalapítványi erdögondnokság tisztviselőjét, a ref. lelkészt és a zsidóságot is. A programmbeszéd elhangzása után az intelligen­sebbek meleg kézszorítással honorálták a szóno­kot s a nép vallásfelekezetre való külömbség nélkül a hallottak fölött eszmecserét váltva oszolt szét. Csendzavarás nem volt, tetszésnyilvánitás csaknem minden kifejtés után. Pilismaróthon, hol a választó polgárok annyiféle befolyásnak van­nak kitéve, ezen állapot sokat jelent. Nem parádéval, nem megrendelt bandérium­mal, fizetett zeneszóval és hosszú kocsisorral, hanem a lehető legnagyobb csendben, váratla­nul jelent meg közöttünk a dorogi kerület nép­párti képviselőjelöltje : bonyhádi Perczel Béla. A község lelkésze Hajts János mutatta be a je­löltet a választóknak és ajánlotta mint igaz nép­pártit. x / a 7 órakor este kezdette meg a jelölt programm-t>eszédjét. Öröm volt nézni ezt a ne­héz munkában elfáradott népet, mily mohó kí­váncsisággal, érdeklődéssel hallgatta a jelölt fel­világosító, oktató és buzdító beszédjét ! Sok szívből fakadt »éljen« hangzott el a zamatos programm-beszéd alatt. 3 / 4 órai beszéd után a néppárt éltetésével oszlott szét a választó kö­zönség. Hogy Szaczelláry egy pár választóval megfogyott, az bizonyos ! # A köbölkúti kerületben szintén igen brílliánsan áll a néppárt helyzete. Itt Bonitz Ferenc, az »Alkotmány« szerkesztője járja diadal útját. Va­lóságos lázzal várják Bonitzot a falvakban és a lelkesedésnek jelei jelentkeznek. Mint tudósítónk írja, a választók rajongnak érte, pedig megjegyzi: a köbölkúti kerületben mindenkit jött-mentnek tartanak, ki nem járásbeli. Annál nagyobb siker tehát, hogy Bonitz pártja a legerősebb a köböl­kúti járásban. Vasárnap Szölgyénben, Nagy-öl­veden, Farnadon mondotta el programmbeszédét és mindenütt olyan hatást ért el, mi méltán ke­csegtető reményekre jogosította és lelkesítette

Next

/
Oldalképek
Tartalom