ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-09-15 / 38. szám

E küldöttségekbe az alispán vezetése alatt Jázon Vince kanonok, Palkóvics Károly főjegyző és Besze János választattak be. Ezen szűkebb bizottságnak gondjaira bízatott tehát az egypár rakoncátlankodó falu. A kiküldöttek megkezdték szereplésüket, de kevés eredménynyel működtek, úgy, hogya megye alispánja a kormány-elnökhöz terjesztette fel ez ügy állását. A toborzásokat, ott ahol a nép nyugodtan viselte magát, tovább folytatták, de mint például Búcsra már erös nemzetőr csapatokat kellett tenni, mert nagy izgatás folyt a faluban az elöljárók ellen. (Folytatjuk.) Elhalasztott beszámoló. Lapunk zárta után kaptuk a következő sorokat: Tekintélyes számú választó polgártársaim kifejezett óhajtására, a beállott esős időre való tekintetből a holnapra, e hó 15-ére hirdetett beszámoló beszédemet f. hó 22-én vasárnap délelőtt féltizenegy órakor fogom a Széchenyi-téren minden körülmények között megtartani, melyre szives megjelenésüket tisztelettel kérem. Esztergom, 1901. évi szept. hó 14-én. Frey Ferenc. Vegyesek. Egy kottelettért. Báró Ferreau, kevés idő előtt meghalt brazíliai nábob, a kicsiségekben ép oly fösvény volt, mint amilyen pazarlónak mutatta magát más dolgokban. Tulajdonságai közé tartozott az is, hogy borravalót soha senkinek sem adott; igy a pincérek, kik az általa látogatott fogadóban alkalmazva voltak, iránta, a kiszolgálatot illetőleg, semmi nagy figyelmet nem mutattak. Egyik napon a kitünö Maux Hotelbe jött reggelizni és egy adag kottelettet rendelt. Amint az első adagot elfogyasztotta, rendelt másikat. »Báró úr — monda maliciózusan a főpincér — nálunk egy ételt csak egyszer szokás kiszolgálni.« »Ugy?« feleié erre Ferreau és távozott a teremből. Tiz perc múlva visszatért az étterembe. »Föpincer, azt akarom most magának tudtára adni, hogy a vendégfogadót megvettem és én vagyok most itt már az úr. Miután ön a vendégeknek tetszése szerint nem szokta az ételeket kiszolgálni, ezennel el van bocsajtva!« Ezután magához vevé asztalkendőjét és egy másik pincért hivatott magához, kinek monda: »No most már még egy adag kottelettet.« * Diplomatiai feljegyzések az ó-korból. Amint Nagy Sándor hódító hadjárata közben Perzsia ellen indult Kis-Ázsiában, Dárius a perzsák királyának követei jövének elébe és áitaladtak neki egy levelet, labdát, vesszőt és egy aranynyal telt szekrénykét. A levél tartalma a következő volt: Dárius a királyok királya, az istenek vérrokona és maga is isten, parancsolom neked Sándor: menj vissza szüléidhez, az én rabszolgáimhoz, és aludj anyádnak kebelén. Én veszszöt, labdát, és bizonyos mennyiségű aranyat küldök neked. A vessző jelenti, hogy neked mint ifjúnak még nevelésre van szükséged, a labda annak jelzésére szolgál, hogy azzal pajtásaiddal játszál, az aranyat pedig azért küldtem el, hogy ha az uton megéheztek, legyen miből eleséget vennetek, és hogy hazádba való visszatérésre legyen pénzetek. Ha azonban paramcsomnak nem engedelmeskedel, akkor ellened küldöm poroszlóimat, kik majd elfognak téged és te nem mint gyermek fogsz a vesszővel megveretni, hanem mint lázadó fel fogsz akasztatni. Három nap múlva Sándor a levélre ezt válaszolá: Sándor király Dárius királynak üdvözletét küldi. De mégis szégyen az, hogy te oly hatalmas király és az istenek vérszerinti rokona rövid idö alatt egy Sándor nevü fiúnak rabszolgájává leszesz. Mert én most ellened indulok, de nem Isten ellen, hanem csak mintegy közönséges hencegő ember ellen vezetem hadjáratomat. Az könnyelműség volt részedről, hogy az aranyaidat nekünk megmutattad, mi ezért annál nagyobb lelkesedéssel harcolunk ellened, hogy igy több kincset szerezhessünk magunknak. Ha én téged legyőzlek, akkor különösen ünnepelt férfiú leszek, mert a királyok királyát, az isteni Dáriust gyözendettem le. Ha azonban a győzelem a te részedre fog eldőlni, ugy te semmi különöset nem viendesz véghez, mert hát csak egy ostoba gyerkőcöt ejtesz hatalmadba. Ajándékaidat, mint jó előjeleket szívesen elfogadtam. A küldött veszszöt barbár népeden fogom kipróbálni, a labdával pedig annak reményét keltetted fel bennem, hogy a földteke urává válandom. Kevés hónap múlva Dárius anyja, felesége és lánya a gyözelemittas Sándornak kezei közé kerültek és a királyok királya 3 évvel később megnyugodott volna, ha a nemes macedoninak magát, mint elfogott, átadhatta volna, de azon szomorú sors érte, hogy árulótól meggyilkoltatott. Irodalom és művészet. A selmeci kálvária. Irta Hidvéghy Árpád. 31 képpel. Selmecbánya, 220 1. Ára 1 korona 20 fillér. Gyönyörű kis könyv ez a selmeci kálváriáról »sok régi és uj imádsággal és énekkel a 150 éves jubileum emlékére.« Amilyen szép, érdekes és megható a selmeci kálvária, olyan a története s olyan ez a könyv is. Hegyiről-tövire leirja minden kápolnáját, szobrát, emlékét és kövét, s amit ir róla, azt bevágó képekkel illusztrálja. A történet leírását keresztúti ájtatosság, énekek s a szenvedő Megváltó iránt való áhítatnak gyakorlatai követik. Mondhatjuk, hogy a könyv oly sokoldalú, történeti adataiban oly bőséges és pontos, hogy adalékul szolgál Selmec érdekes történetéhez. Kiadó tulajdonos a selmeci kálvária-alap. Kapható a szerzőnél Bélabányán s a selmeci plébánián. Az „Egyházi Közlöny" 37. száma a következő tartalommal jelent meg: Vezércikk: A sötétség hatalma. — Egyházi Értesítő. — Tárca: Harry. — Országos katholikus nagygyűlés. — Hétről-hétre. — Pap és lelkiatya. — A szent sir helye. — Nyitra-Bajna. — Második Országos Katholikus Nagygyűlés. — A hadkötelesek öszszeirása. — Apróságuk. — Irodalom. — Személyi hirek. — Memento. — Hirek. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. A megrendelések Budapest, VII., Szegényház-tér 8. sz. alá a szerkesztőségbe küldendők. Előfizetési ára egy évre 10 korona. Szerkesztőségi Telefon, Szob. P. I. Becses közleményét nem a »Szerkesztoseg« cimére tetszett küldeni. Mivel pedig a magánlevél tulajdonosa szeptemberben jött haza, azért csak most kaptam kézhez, midőn az már elévült. Efölötti nagy szomorúságunkban kérünk vigasztalást hasonló dolgok küldése által. — Székely. Ny.-U. Szives figyelmeért és fáradságaért fogadja hálás köszönetünket. — G.-Újfalu. B. Gy. Jelen számra elkésve érkezett. Egy értesítés már előbb jött erről és hozzuk; a többiről jövő számunkban. — Túri. Szombaton délben kaptuk meg s igy most nem jöhetett. Számos üdvözlet! Felelős szerkesztő : Dr. CSAJKA ERNŐ.