ESZTERGOM VI. évfolyam 1901
1901-08-18 / 34. szám
pedést szenvedett. — A gyárban f. hó 12-én este történt egy másik, kisebb baleset. Orbán Vilmos 14 éves gyári napszámos egy vastaligát tolt egyik helyiségből a másikba. A küszöbön valahogy elejtette a.rudat és a taliga két métermázsa terhével a lábára esett. A fiú erős zuzódást szenvedett. Beszállították a városi közkórházba. — Bula Ignác bajnai törvénybiró József nevü fiának ballábát a cséplőgép — saját vigyázatlansága következtében — erősen összeroncsolta. Alul össze nem kötött alsónadrágszára beleakadt a cséplőgép fogaskerekei közé, a mely azután a ballábszárról a húst teljesen leszedte, csontot azonban nem sértett. A gyorsan nyújtott első orvosi segély nagy mértékben hozzájárult a láb teljes megmentéséhez. — Pfalcz József épitő-mester kórházépítésénél Szenczy Ignác kézujjai sérültek meg, mig Brandzsa Mihály kőműves-mesternek Olasz János nevü kőműves-segédje nagyobb fokú sérülést szenvedett. — Az István-téglagyár részv. társ. basaharci telepén Potyurni Albert, Kormos János és Bogdányi József gyárimunkások sérültek meg kisebb-nagyobb mértékben. Esztergom 1848—49-ben. (8) A törvényhirdetö közgyűlésre már a megyei helységek elöljárói is hivatalosak voltak, s azon elem, mely Esztergom megyében korábban kizárólag határozni szokott, teljesen feloszlott és helyét a szabadelvű eszméket, és a kor igényeit tiszteletben tartó emberek töltötték be. A községek nagy számban megjelent elöljáróin kivül a megyebeli lakosság is beözönlött a közgyűlésre, de miután a megyeházi tanácsterem nem volt képes az óriási emberáradatot befogadni, nagyrésze az udvarra szorult. A közgyűlés legelsöbben Reviczky Pál követi végjelentését hallgatta meg. Reviczky a lefolyt országgyűlés nevezetesebb mozzanatairól számolt be, majd az újonnan alkotott törvényeket olvasta fel a sokaság általános figyelme között. A törvények felolvasása után Besze János körülíró és népszerű beszédben magyarázta meg a törvényeket, és azok üdvösségét. A közügynek ezen lelkes bajnokát, ezen felvilágosító beszédeért számosan üdvözölték, és az egész sokaság mégéljenezte. Palóczy Tamás a pesti papság ismert petitióját hozta szőnyegre, de ezen tárgy, Beszének azon figyelmeztető közbeszólására, hogy ezen gyűlés teendőit a törvény határozta meg, s hogy az most a tárgysoron kivül más kérdésbe ne avatkozzék — egy következő ülésre halasztatott. Beszének ezen eljárása érthető visszatetszést szült Palóczy hivei között, s többen ellene szóltak, azonban az elnöklő első alispán Beszének adott igazat. Ezen kis incidens, és a már fenébb érintett vészhirek a kedélyeket felizgatták, s a következő tárgy: a megyei közigazgatás vezetésére kiküldött állandó bizottmány választása, — meglehetős zűrzavarban ment végbe. E választásban a régi rendszer hivei is bele keveredtek és többeket ajánlottak a bizottsági tagságra azok közül, kik érdekeiket eddig csak hallgatag várakozással is, de képviselték. Törekvésük azonban kárba veszett, mert az új eszme győzött. A bizottságba a megye tisztikarán kivül, számosan kerültek be az egyháziak, földbirtokosok, és ezen kivül minden helységnek birája, jegyzője, s a nemes községek hadnagyai. Ugyanezen közgyűlésben választották meg a központi választmányt is, mely az országgyűlési képviselő választásokat intézi. Itt megint erőlködött a retográd politika, azonban ép úgy, mint a közigazgatási választmányban, itt is kisebbségben maradtak a maradiság hivei; s azok is, kik netán becsúsztak e két választmányba, lassan jobb meggyőződésre tértek. E két választmányban, melyben Maiina János egykorú feljegyzése szerint »a hazai ügy megrontására sok alacsony korteserö hasznaltatott«, 1 ) minden tekintetben az új irány képviselői győztek, s győzelmük biztosította Esztergom megye szilárd álláspontját, a nemzetnek szabadságáért vívott dicső küzdelemben. A közigazgatást vezető bizottság másnap már megkezdte működését. Legelső teendője a megyei tisztikar szaporítása volt. Ugyanis az u. n. »uri szekek«, hol a volt jobbágyoknak sérelmei és panaszai tárgyaltattak, az új rend életbeléptével megszűntek, s hogy e miatt ügyeinek esetleges elhalasztásával, ») Pesti Hirlap 1848. máj. 9. egy megyei lakos se szenvedjen rövidséget s hogy ezenkívül még az árvák ügyeire is nagyobb gondot fordíthasson a megye, szükségesnek találta a tisztikarba még két szolgabírót, két esküdtet, két számvevőt, egy alszámvevöt és egy levéltári segédet választani, s a fenebbiek mellé segédszemélyzetként : egy kiszolgáltatót, egy káplárt és három hajdút fogadott. — Továbbá Palkovics Károly főjegyző indítványára a 24 ezer lélekből álló párkányi járásban egy körorvosi állás szerveztetett. Az úrbéri viszonyok megszűntével több elvi jelentőségű kérdés merült fel, mely mind ezen bizottság elintézésére várt, s ez szinte csodálatos jártassággal mindenben a legtapintatosabb módon rendelkezik. Ezen legelső ülésen például a többek között szóba jött: hogy miután a volt jobbágy kötelező viszonya a földes úrral szemben megszűnt, számithat-e ezentúl elemi csapásoknál, pl. tűzvésznél vagy árvíznél a földes úr segítségére, hogy ez néki épületfát adjon. A bizottság kimondotta, hogy a jobbágy ily esetekben önmagáról kénytelen gondoskodni, de Palóczy Tamás indítványára hatóságilag megállapították, hogy mindenki köteles birtokát aszekuráltatni, mint ez a tiszamelléki megyékben gyakorlatban van. Palóczy további előadására elhatározta a bizottság még azt is, hogy mielőtt e határozat kiviteléhez fogna, egy tiszamelléki megyével és egy társulattal érintkezésbe lép és a módozatokat körülményesen tárgyalni fogja. Volt aztán még egy tárgy, mely hosszas discussiót vont maga után. Ugyanis a ministeri rendeletek között, a sajtó vétségek elbírálására választandó esküdtszéki bíróságok megalakítása tárgyában hozott igazságügyministeri rendelet is felolvastatott. E tárgynál Mayer István a papság nevében felszólalt, s kívánta, hogy az egyháziak, kik a hozott törvény szerint az esküdtszéki bíróságra nincsenek képesítve, a jövő országgyűlésen szintén soroztassanak a választandók közé. A kath. papság részéről többen beszéltek e tárgyban, és mindannyian pártolták Mayer indítványát. Fájdalmasan említették, hogy az egyházi rend a vakok és siketek közé soroztatott, s egyik-másik szónok úgy gondolkodott, hogy ez által a kath. vallás tekintélye vészit értékéből, és még talán az uralomra törő protestáns helyezkedik majd fölébe. Andrássy Mihály elnök kérdést tett az elégületlenek elé, hogy vájjon az esküdtszéki bíróságot meg-e engedik a canon-ok ? Huszár Zsigmond a megye második alispánja ellenzi a papság véleményét, és felhozza, hogy az addigi gyakorlat szerint köztudomású, hogy törvényszékek itéletkozatalakor az egyházi rend a teremből eltávozott, s igy talán ez ismert szerénységük folytán hagyattak ki a bíróságból. Besze János Mayer indítványa mellett hoszszabb beszédet mondott, s már a bizottság nagy része az egyházi rend óhajtását pártolta, midőn Reviczky Pál, volt országgyűlési követ felállott és végét szakította a hosszas szónoklatoknak. Szerinte — úgymond — e tárgy diskurzusnak igen beillenék, de másnak nem, mert a jövőre nézve az országgyűlési képviselőnek utasítást nem lehet már adni. Erre Paczolay káptalani számvevő még felszólalt és igen sajnálta, hogy az utasítások megszűntek. Ezzel vége volt a zajos discussiónak s miután s ministeriumnak bizalmat szavaztak, s mindenki'elismerte a ministeri rendeletek törvényességét, szünetet tartottak a tanácskozásban, de a szünet alatt folyósókon összeverődve újból csak vissza tértek e tárgyra, s Mayer István indítványát a papság az egész bizottság közvéleményévé tette, és utoljára is abban állapodtak meg, hogy az egyházi rend petitióval járuljon az új országgyűléshez. A szünet után a bizottság a megye néhány helységében feltűnt bizonytalan és gyanús állapotok megszüntetésére, hathatós eszközöket létesített, s ezzel a gyűlés véget ért. A biz. tagok szétoszlottak. (Folytatjuk.) Irodalom és művészet. Siobach. Történeti szinmü, három felvonásban. Irta Klauz Árpád. Beszterczebánya 1901. Ára 1 korona. Ilyen cimü, Rimelyi püspöknek ajánlott könyvet vettünk. Őszintén mondva, a meglepetés bizonyos érzésével fogadtuk és forgattuk e müvecskét, mert nem mindennapi dolog, ha egy nem céhbeli színdarabot ir, az meg éppen ritka, hogy a színdarab tárgya vallásos alapeszmével és célzattal bírjon. A szerző a besztercebányai kereskedö-világ egyik érdemes tagja, aki ugy látszik azonban nemcsak a Mercur mérlegét, hanem a tollat is forgatja. Aki ugy szórakozik a napi munka fáradalmai után, pláne vallásos tárgyú eszmék megvalósításával, az nem közönséges lélek, az határozottan ideális légkörben mozgó, keresztény gondolkozású poétikus lélek. Egy, a reális életben elfoglalt embertől mindenesetre elismerésre méltó, hogy ily módon szenteli üres idejét a Múzsáknak. A darab meséje nem valami szövevényes, vagy erőltetett tárgy feldolgozása. írója kiszakít egy lapot a kereszténység azon korszakából, mikor a »sanquis martirum semen christianorum« volt. Előadja egy hősies lelkű leánynak, Siobachnak győzelmét a pogányság fölött, a ki nemcsak jegyesét, hanem annak helytartó atyját is megnyeri a kereszténységnek. A bonyodalom eszközlöje, a római legátus elég karakterisztikus alak, a darab hősének, Siobachnak, hősies akaratereje és buzgalma hatásosan van kidomborítva. Mint kezdőt, szárnycsattogót, méltányoljuk szerzőt, azért túlzás lenne töle tökéletes munkálatot kívánni. E müvével azonban mindenesetre megmutatta, hogy van érzéke, készültsége és lelkesedése hasonló irányban dolgozni. Folytassa tovább, sic itur ad astra. Darabját Besztercebányán a katholikus legényegyesület műkedvelő gárdája a város elit-közönségének jelenlétében, a püspökkel és a főispánnal élén, oly tetszéssel és sikerrel adta elö, hogy többször meg kellett előadását ismételni. Aki ennyire tudja lekötni a hallgatóságot, annak a jövö sikeres munkájára már meg van az alapja. Ajánljuk a könyvet magánolvasmánynak, de különösen a katholikus körök, legényegyesületek- és testvér egyesületeknek beszerzésre és előadásra. Ára 1 korona. Megrendelhető a szerzőnél Beszterczebányán. K. Szerkesztőségi Telefon. Egy tudatlan. Az csak egy rövidke antifona, mely könyvekben ritkán fordul elő, ha kivánja, leforditom. — A Péterfillért tessék oly perselybe tenni, melyre rá van irva »Peterfiller«. Van ilyen a Bakács-kápolnában. Felelős szerkesztő: Dr. CSAJKA ERNŐ. A föt. papság figyelmébe! Kelyhek és monstranciák tüzaranyozását jutányos áron elvállalja SPICK FERENC ESZTERGOM, Széchenyi-tér. Nagy választék arany- és ezüstnemüekben, zseb- és inga-órákban. Mindennemű e szakmába vágó munkákat és véséseket jutányos áron eszközöl. Jó karban levő, kihúzható, 12 személyre való ebédlő-asztal jutányos áron eladó. Fölvilágositással szolgál a szerkesztőség. Ad 283/901. sz. Pályázati hirdetmény, Esztergom vármegye törvényhatóságánál választás utján betöltendő esztergomi járási főszolgabírói, s az esetleg megüresedő többi állásokra pályázatot hirdetek. Minősítés tekintetében az 1883. évi I. t.-c. intézkedései irányadók. A főszolgabíró évi javadalmazása: 3600 korona fizetés, 1000 korona utiátalány, 400 korona lakbér és 500 korona legénytartás. A kellően felszerelt kérvények nálam f. évi szeptember 25-ig nyújtandók be. Esztergom, 1901. augusztus 1-én. Horváth Béla s. k. főispán.
