ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-08-18 / 34. szám

A nagyközönségnek, mely színültig betöltötte a templomot, talán jobban tetszett volna egy zenés-mise: de a hozzáértők nagy lelki élvezet­tel hallgatták ezt a tisztán polifon, épen nehéz­ségei által élvezetes misét. Kivált az Agnusban, a »dona nobis pacem« szavakban érte el az mű­vészi kulminációját. Hogy a már ismert két be­tét, a »Propter veritatem« férfikarra, s az ünne­pélyes »Assumpta est«, melyet offertoriumkor énekelt a teljes vegyes kar, szintén kitűnően volt adva: azt egy oly jeles karnagy vezetése mellett, milyen a mi Kersch Ferencünk, külön nem is kell említeni. * Zsinati vizsgálatok. Az őszi zsinati vizs­gálatok szeptember 24. és 25-én fognak megtar­tatni. * A Caecilia - egyesület Németországban nagy kongresszust rendez f. hó 19., 20. és 21-én Regensburgban. Erre tőlünk az esztergomi fő­egyházmegyét képviselni a Biboros Herczegpri­más megbízásából Bogisich Mihály c. püspök tegnap elutazott. * Közgyűlések. A magyar kath. tanitók szá­zas bizottsága e hó 22-én, csütörtökön tartja Buda­pesten évi közgyűlését, melyen városunkból dr. Walter Gyula apát-kanonok fötanfelügyelö több tanférfiu kíséretében vesz részt. — A magyaror­szági latin és görög szertartású r. kath. tanitók segélyalapjának központi segélyosztó bizottsága f. hó 24-én, szombaton Budapesten tartja évi közgyűlését. * Adományok. A papi nyugdijalapra ada­koztak : Stieber Vince apát-plébános 200 kor., Szeyler Károly bajcsi esperes-plébános 100 kor., Meinzl Farkas kórházi lelkész 50 kor. Az egyház­megyei segitö-alapra : Stieber Vince 200 kor., dr. Ott Ádám budapest-ujlaki plébános a szt. Adal­bert intézetre 200 koronát. * A magyar kath. tanitók országos bizott­sága 1901. évi augusztus hó 22-dikén Budapes­ten, a Szent-István-Társulat palotájában gyűlést tart, melyre a bizottság t. tagjait kartársi sze­retettel meghívjuk. A gyűlésnek a nagymélt. püspöki kar nevében a Bibor^iok-Herceg-Primás O Fömagasságától kegyesen jóváhagyott tárgy­sorozata a következő: I. A gyűlés előtt d. e. 9 órakor a Budapest VIII-dik kerületében levő »Jezus-Szent-Szive« templomában szentmisével összekötött »Veni Sancte«-t mond báró Hornig Károly veszprémi püspök, mint a bizottság védö­elnöke. II. Délelőtt 10 órakor a Szent-István­Társulat házában és dísztermében tartandó gyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Tanácskozás a következő tárgyak fölött: a) A kath. tanitóképzö­intézeti rendszabályok és képesitövizsgálatok szabályzata. Előadó: Döbrossy Alajos, b) A kath. népiskolákkal kapcsolatos gazdasági (ismétlő) iskolák szervezete és azok tanterve. Előadó : Vjlaky Géza. c) A kántortanítók osztozkodási ügye. Előadó: Barabás György, d) Az elhalt tanitók özvegyeinek félévi jutaléka. Előadó: Drei­sziger Ferenc. 3. Titkári és pénztárosi jelentés. 4. Indítványok tárgyalása. Kelt a tanügyi tanács­nak Budapesten, 1901. június 26-án tartott ülé­séből. Dr. Steinberger Ferenc, egyházi elnök, nagy­váradi apát-kanonok. Ember Károly, világi elnök. Számborovszky Rezső, elnöki titkár. * Főegyházmegyei hirek. Farkas László gutái segédlelkész Bátorkeszre, Urbán Pál Alsó­Palojtára küldettek administratori minőségben. Simon Lajos G.-Kövesdre subsidiariusnak, Lipka Lőrinc pedig Bars-Füssre. Segédlelkészeknek küldettek: Haverla József Nagyölvedre, Jalsovszky Győző ujmisés Nagytapolcsányba, Rehanek Ferenc Hont-Nádasra, Jurik Jakab Nagytapolcsányba, Mráz Mór Gutára, Weber János Ekecsre, HorváthBo­nifác Pozsony-Diószeghre. — Bácz Dániel és Lipka Lőrinc szt. Ferenc-rendjéböl fölvétettek a főegy­házmegye kebelébe. — Bartoss Arnold a pozso­nyi országos kórház lelkészévé neveztetett ki. —• Bozmanith Kázmér diószeghi káplán visszament a szerzetbe. — Böschatt Ferenc komáromi káplán kiliti-i plébánossá neveztetett ki. — Jaeck Már­ton, fiumei magyar hitoktató életének 36. évé­ben meghalt. * FŐuri esküvő. Zichi és vásonkeöi gróf Zichy Jenő cs. és kir. kamarás, v. b. t. tanácsos, országgyűlési képviselő stb. és neje, gróf Redern Hermina csillagkeresztes és palotahölgy, öröm­mel tudatják fiuknak, Rafaelnek, őrgróf Pallavicini Ede cs. és kir. kamarás, v. b. t. tanácsos, a fő­rendiház tagja stb. és neje, székhelyi Mailáth Etelka csillagkeresztes és palotahölgy leányával, őrgróf Pallavicini Edinával Mosdóson, augusztus hó 25-én tartandó esküvőjét. Fejér-Zichyfalván, 1901. augusztus havában. * A verebélyi templomszenteléshez. Nagy Boldogasszony-napján nagy ünnepélyességek kö­zött szentelte fel dr. Kohl Medárd püspök, esz­tergomi kanonok a Vaszary Kolos biboros her­cegprimás, mint kegyúrnak nagylelkű bőkezűsé­géből épült verebélyi templomot. A templom­szenteléshez nagyszámú bars- és nyitramegyei papság sereglett össze, s azonkívül ott voltak Barsmegyének előkelő tisztviselői, arisztokráciája és nemessége. A templomszentelés maga 8 órá­tól 12-ig tartott, melynek végeztével Lulicsek Izidor esperes-plébános prédikált. A vidékről összesereglett hívőknek számát 20,000 becsülik. Az esperes-plébános által adott fényes ebéden számos felköszöntö hangzott el, igy a szentelő püspök a biboros hercegprímásra, mint a temp­lomnak nagynevű építőjére, továbbá a gazdatiszti karra, a mely szorgalmával megszerezte a szük­séges pénzt, Czigler Győző műegyetemi tanár és tervezőre mondott nagyhatású köszöntőt. A kö­szöntök közül kiemeljük még a verebélyi espe­res-plébánosra, mint házi gazdára és Sinka Fe­renc építőmesterre mondott tósztokat. Itt emiit­jük még meg, hogy téves némely lapoknak azon közlése, mintha a nagyszerű templom b. e. Simor primás hagyatékából épült volna. Igaz ugyan, hogy Simor halála után az eljáró bizottság ron­gálmányok cimén a verebélyi templomra körül­belül 10,000 koronát vett fel, de Vaszary Kolos hercegprimás látván, hogy a régi templom nem felel meg a hivek számának, elhatározta, hogy alapjából uj templomot épit és e nemes szándé­kát meg is valósította. A templom — mint hall­juk — a hercegprímásnak több mint 200,000 ko­ronájába került, mert ö a belső berendezést is egészen sajátjából fedezte. Igy lett átadva ren­deltetésének az uj, fényes verebélyi templom, mely a föegyházmegyének egyik legszebb temp­loma s méltó hirdetője lesz Vaszary Kolos a hivek üdve iránti buzgólkodásának és főpásztori bőkezűségének. * Tanügyi hirek. Teisztamel Ádám szabadi, Kopecsny József récsei, Simonyi Lajos horváthi, Vallásek József vigvári, Vavrovits József szoko­lóki tanitók; Cserny Margit kislévárdi, Juhász Olga ipolysági, Karácsonyi Róza tésai, Míkové­nyi Margit tótdiósi, Okolicsányi Erzsébet ipoly­sági, Resch Leontin félli, Tamány Maria ásványi, Urhegyi Margit bajóti tanítónők és Schvartz Katalin nagymarosi óvónő állásukra véglegesen kineveztettek. Szilaveczky István Párkány mező­város kántortanitója nyugdíjaztatott és a kántori teendők végzésével Szentirmai József osztálytanító bízatott meg. * Aranymise. Ritka szép ünnepélynek volt tanuja az Esztergom-belvárosi plébánia-templom Nagyboldogasszony ünnepén. Az nap délelőtt 9 órakor tartotta arany miséjét Grafel Elek váci egyházmegyei áldozár, üllői plébános, Esztergom szab. kir. város szülötte, Gräffel János praelatus apát-kanonok testvérbátyja. Az édes szülőföld szeretete és a gyermek- és ifjúkor ked­ves emlékeivel egybeforrt kegyeletes ragaszkodás e plébánia-templomhoz hozták haza az agg áldo­zárt, hogy ott mutassa be a Mindenhatónak hála­adó aranyáldozatát, a hol született, ahol keresz­teltetett, ahol a bérmálás szentségét fölvette s ahol félszázaddal előbb, 1851. július hó 29-én első szent-beszédét tartotta, s ahol 1851. év Nagy­boldogasszony napján első szent miséjét is fel­ajánlotta a Mindenhatónak. Az agg áldozárnak rendkívüli szerénysége kerülni akart minden fényt és egész csendben, senkitől észre sem véve óhaj­totta az Istennek e rendkívüli kegyelmét hálás szívvel megköszönni. Igy történt, hogy csak ke­vesen értesülhettek a ritka szép ünnepély felöl. Az ájtatos hivek azonban igy is szép számmal vehettek részt az aranymisén, melyet a plébános kérelmére az agg áldozár a templom főoltáránál 9 órakor, a plébániai fóistentisztelet idején tar­tott. Megható volt látni, hogyan végezi az agg áldozár körül az oltárszolgálati teendőket a szin­tén őszülő főpap-testvér, Gräffel János praelatus apát-kanonok. Rajta kivül csak dr. Fehér Gyula plébános és Pathy Gyula káplán szolgáltak még a szent misénél, mely ujabb bizonyítéka azon szeretetnek, melylyel a két testvér a szülőváros iránt viseltetik. — Szívből kívánjuk, hogy az agg aranymisést Isten tartsa; a most szolgálatot teljesített testvérnek pedig az aranymise kegyel­mét szintén megadja! * A helybeli főgymnasiumban aug. 30. és 31. napjain lesznek a javitó, pótló és felvételi vizsgálatok, a beírások szept 2—4. napjain dél­előtt 8 órától 12-ig. Az igazgatóság részéről a fögymn. épületben, az osztályfőnökök részéről a székházban. Az 1. osztályba a beirás első napján, szept. 2-án csak helybeliek vétetnek föl, szept. 3-án a vidékiek, de úgy, hogy a jelentkező ka­tholikusoknak elsőbbségük lesz. Felvételi dij 6 kor., tandíj 36 kor. Az igazgatóság. * Kérelem a főtiszt, főegyházmegyei pap­sághoz. Hogy egyedül a kath. tanügy fejlesztése ügyében irt és a tanügyi adminisztráció terén több útmutatással szolgáló „A magyar kath. isko­lák feladata és fejlesztésének alapjai 11 cimü müvecske kiadási költségei megtérüljenek, igen kérem a főtiszt, lelkészi kart, hogy annak árát kegyesen megküldeni szíveskedjék. Bertalan Vince. * Az ellenőrző-bizottság ülése. A városi ellenörzÖ-bizottság mult szombati ülését Nagy Pál temetése miatt egy héttel elhalasztotta. Teg­nap d. u. 4 órakor tartatott meg a gyűlés Nieder­mann Pál kir. tanácsos elnöklete alatt, a város­ház tanácstermében. Fontos ügyek kerültek tár­gyalás alá. * Egy bátor huszár kitüntetése. A szent­györgymezei tüzeset alkalmával a mentésre ki­vonult huszárok közül Szabó Móric, all. huszár­ezred 6. századából, ritka bátorsággal hatolt az égö házba és onnét egy benszorult gyermeket kimentett. E jeles viselet elismeréséül báró Hauer Vilmos, a parancsnokló alezredes az illető hu­szárt az erre a célra külön kiparancsolt csapat előtt nyilvánosan megdicsérte és a sorból elö­hiva kezet fogott vele. Végül pedig a nemes szivü alezredes négy hordó sört adott a le­génységnek áldomásra. * Az esztergom-vidéki gazdasági egyesü­let f. hó 20-án d. u. 4 órakor a legjobban mű­ködött szöllö ojtói között az egyesület szöllö és faiskola telepén jutalmat és bizonyítványt oszt ki, mely ünnepélyre a gazdasági egyesület t. tagjait ezennel tisztelettel meghívja. Az elnökség. * Kérelem. A lapunkban megjelenő „Esz­tergom 1848—49-ben" cimü ismertető cikksorozat irója igen kéri olvasó közönségét, hogy nagy munkájában segítsék és a netán kezeik között levő, a város akkori viszonyaira következést en­gedő adataikat vele közölni szíveskedjenek. Bár­mily egykorú okirat, hirlap, nyomtatvány, mely­ben a városra vagy megyére vonatkozás van, nagy szolgálatot tenne, mert a mozgalmas idők összes hivatalos iratait a Jagasich kormányzat alatt a megyei és városi levéltárból elvitték, s igy azok nem tanulmányozhatók. A szerkesztőség részéről külön is kérjük lapunk barátait, hogy velünk, ha ilyesmik birtokában vannak, tudatni szíveskedjenek. * Megyei közgyűlés. Esztergommegye tör­vényhatósági bizottsága, f. hó 14-én, szerdán rendkívüli közgyűlést tartott, melynek szükséges­ségét a tárgysorozatban 93 pontban feltüntetett ügyek halmaza tette indokolttá, miként azt főis­pánunk megnyitó beszédében elö is adta. Meg­nyitván az ülést, a főispán bejelentette az orszá­gos csapást, mely Szilágyi Dezső elhalálozásával

Next

/
Oldalképek
Tartalom