ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-07-28 / 31. szám

Most, hogy ismét szabadjegygyei ülök a színházban, eszembe jutottak ezek, és siró emlékezettel gondolok e lelkes időre, pedig nem oly régen volt. Most itt az alkalom, lehet kritikát irni. Deák Péter társulata olyan vidéki társulat, mely kiállja a kritikát. Csodás zsongás áll be a szivembe, ha esténkint, a napi prózai munka után hirtelen átgyúrom magam esztétikai biróvá és elgondolom, hogy most, ime most én kritikus vagyok. De Isten tudja nem tudom oly erélyesen felfogni itt e helyzetet. Elrettentenek egyes példák. Igy a héten is megesett, hogy egyik helyi lap szini referense, mivel komolyabban fogta fel szerepét, mint a társulat tenórénekese, nem épen hizelgö megjegyzéseket kapott a szinésztől s ráadásul a vidéki sajtó igénytelen szavahihetőségét is aposztrofálta. Egy másik helyi kritikust, söt kettőt ezen kivül a szinpadon tettek nevetségessé, a mi természetes a hírrovatban és vezércikkben szült reflexiókat. Eltekintve ettől, ismerem a vidéki szinészek gondolkozását, s kerülni óhajtván mindent, mi diszharmóniát kelt a vidéki sajtó és vidéki színészet között, nem irok kritikát, azaz hogy — és ezt lapom érdekében teszem — nem irom meg a nem jót, hanem azt saját belső müvelésemre odaállítom a produkált jó és szép mellé, hogy ez utóbbi az ellentét mellett még nagyobb lelkesedésre ragadjon. Ha őszintén, tartózkodás nélkül dicsérem meg valamelyiket a szinészek közül, ezt egyszerű mosolylyal nyugtázzák, de ha hibáikat irom meg, a sértett önérzet, ami vidéki színészeinknél jobban ki van fejlődve mint a fővárosban élőkben, rettenetes véleményt mond felőlem. Részemről nem kívánom lapomat az e téren való orgánumnak elismertetni, sem annak szavahihetőségét értékén felül becsültetni, de kijelentem, hogy Deák Péter társulata bir azon kellékkel, hogy egy müveit városban megállja a helyét. Hogy tagjai néha kedvetlenek, s ilyenkor alakitásuk, játékuk elmosódik, no ez még nem róható fel hibának, mert bizony, a színész is kenyérkeresetből művész, és nem mindig élheti bele magát a neki adott szerepbe, de sokszor a vidéki színészt más gondolatok foglalkoztatják, talán anyagiak, a mi miatt az eszmeköre elvonódik szerepétől. Hogy Deák Péter megállja a helyét, mutatja az, hogy régen nem voltak Esztergomban oly telt színházak, mint nála. Egyik vonzó erejét képezi a társulatnak a primadonája Pálfi Nina. Végtelen kedves szubrett, édes hangú, kellemes megjelenésű, gyönyörű iskolával biró vonzerő. A másik ereje, úgy irom ereje, mert az, Markovits Margit. Gyönyörű drámai talentumában az érzelem minden árnyalata vibrál, ragyog, kápráztat. A műértő ember méltán megállhat e leány előtt, s nézheti benne a nagyok fejlődését, a művész önálló akaraterején alapuló individualitás emelkedését, neki a vidék azt hiszszük csak iskola, s pazar tudással fog kiemelkedni egyszer ez iskolapadokból. Itt Esztergomban elismerésére kevés alkalom nyilt. A direktor látván e városi hangadó elemeknek az operettek iránt viseltetett előszeretetét, drámát nem tett a műsorra. Pedig vannak itt is, mint egyik krónikámban említem, olyan emberek, akik az igazi művészetet is szeretnék látni, melyben a tudás vezet, nem a hatást hajhászó kosztüm szerep. Beszéltem a társulat főrendezőjével id. Ságival; ez Markoyicsot a társalgási színjátékra tartja teremtettnek. En mindenütt a művészetet látom, csalhatatlan próbáim vannak a megítéléséhez — s igy csak jobban tudom becsülni e tehetséget. Esztergomi szereplése e. leánynak tüneményesen rövid. Ha a fővárosi színházban észlelnék ilyen — nem mondom mellőzést — térelvonást, bátran merészkednék kulissza titkokért, gyönge intrikákért, egy expedíciót indítani a színfalak mögé. Söt ha princípiumom nem volna, hogy nézetönállóságom tekintetéből, színésztől nem kérek ilyen esetben tanácsot, talán meginterjúvolnám az igazgatót. Eme elvhüség mellett szem előtt tartom ama múltkori kijelentésemet, hogy a vidéki színészet tna már némileg magánosok anyagi érdekeit elönozditó vállalat, mit úgy igazgatnak, ahogy az ;öbb hasznot hajt, nem a hogy a művészet aemesebb fajának, a drámának élvezete szedetné. Ez Deáknak nem bűne, csak a mi közönségünk nagyobb részéhez való alkalmazkodása. Vlég egy-kettőt Markovicsról : »A bor« elöidásában sokan voltak, látták mit domborított ci ez a leány, nem kell itt dicséretet zengenünk. \z utolsó kép valami kimondhatlan mű-élvezetet íyújtott és sejtette velem azt a kitörést, amire :z a tehetség képes volna egy szivböl játszott izerepre. Sokan észrevették a nézőtéren, hogy a zinésznö sírt, igazán könyezett szerepében. Ez, még a kezdő színésznők azon tiszteletet gerjesztő gyöngédsége, mely elárulja lelkesedését a művészet iránt, és festi érzelmeinek mélységét. A jövö héten lesz a jutalom-játéka, az utolsó szini-napok egyikén, mikor, az még nincs hirdetve, de akik benfentesebbek, azt hiszem tudják már. Hire jár még, hogy Porzsoltné Lukács Juliska is fog vendégszerepelni, szóval az utolsó szini napok még mozgalmasak lesznek. —ly — za. Irodalom és művészet. Brázovay Kálmán „A kereszt" cimü röpirata második kiadásban fog megjelenni. Hogy ez szükségesnek látszik, örvendetes bizonyítéka a keresztény érzület erősségének. — Gúnyosan mondogatták a liberálisok, hogy muló szalmatüz az ifjúság mozgalma. De az a fölháborodás olyan mélységes indokokból eredt, hogy maradandó eredményeket kell okoznia. — Egyik kiváló harcosa e küzdelemnek Brázovay Kálmán végzett joghallgató, ki az emiitett könyvet a keresztény közönség tájékozására irta. Midön most előfizetésre hivja fel az érdeklődőket, melegen kérjük a pártfogást. Az első kiadásnál szép látvány volt az, hogy a nemes mozgalmakat rögtön megértő keresztény hölgyek voltak kiválóan lelkes terjesztői az előfizetők gyűjtésével. Ne vonják meg pártfogásukat most sem ! Egy példány ára 50 fillér. Az előfizetés a szerző cimére küldendő : Brázovay Kálmánhoz, Demsus, u. p. Hátszeg. (Hunyad m.) ErtesitŐ. A nagyszombati érseki fögymnasium és a vele kapcsolatos kir. érseki konviktus Értesítőjét az 1900—1901. tanévről közli Kőhalmi József igazgató és kormányzó. A terjedelmes füzet olyan évkönyvnek mondható, melyben kimerítő és minden részletre kiterjedő ismertetését látjuk az esztergomi egyházmegye ezen nagyszabású és kiváló tanintézetének. Bevezető értekezés gyanánt Hudyma Emil tanár egy igen szép dolgozatot közöl a virágok és rovarok kölcsönösségének titkairól. A tudomány, költészet és vallás magasztos összhangban szólal meg ebben, hogy megértesse a teremtés fönséget és Istenhez emelje szivünket, lelkünket. Szerencsések azok az ifjak, kik ilyen nemes gondolkozású tanárok ajkairól szerzik a tudást, mert ez nem fogja szellemüket csődbe juttatni, hanem boldogító megelégedést teremt a lélekben és képessé teszi őket, hogy a természet örökszép benyomásait megértsék. Mindenkinek ajánljuk elolvasásra e gyönyörködtető sorokat. Az értesítő többi közleményei is arról győznek meg, hogy e nagy tanintézetben minden tényező megvan arra, hogy az ifjúságnak tudományos képzését, helyes irányú nevelését a lehető legtökéletesebben előmozdítsa és dicsőségére váljék az ott olyan nagy buzgalommal és önfeláldozással működő kiváló tanerőknek. Szent-Margitsziget hajdan és most. Ismertetés Osváth Gyulától. Budafok, 1901. 110 lap. Ára 2 korona. Szerző lakása: Budapest, I. Gellérthegy-utca 15. — A Margitsziget egyesek jámbor remeteségéből számosak mulató helyévé lett. A főváros örül neki, mint féltékenyen őrzött kincsnek. Mi sem"haragszunk reá, ha a nép javáról van szó. A világ élvezeteit csak akkor szidjuk, ha az embert titokban nyomorítják, vagy a gondolatot száműzik; ha a népet »könnyü« elmüvé teszik. Jelen könyvecske arra szolgál, hogy a le-utazó közönség érzéki gyönyöréhez gondolatokat adjon kiséröül. Gondolatokat a múltból, gondolatokat a jelenből. Hogy az ember ne csak lásson, hanem tudjon is; hogy a legműveltebbnek látszó élvezete is »emberi« legyen. Rövidesen, újkori könnyü mondatokban megismerteti velünk a sziget emlékeit a kelta, római és a népvándorlási korokból; itt-ott személyes tanulmányozásnak is adva jelét. — A magyar időkből származó hat kolostorra vonatkozólag Pest vármegye egyik hivatalos iratában, 1727-böl, ez áll: » ... miféle épületek lehettek e romok, azt a falak maradványaiból meghatározni nem lehet. Az sem tudatik, kik voltak hajdan e sziget lakosai.« A III. fejezet most már meg tudja mondani. Szerző, bár tárgyilagos, történelmi stílussal, néha, néha mégis átcsillámló kegyelettel szól boldog Margitról. Kár, hogy a középkort ismertető fejezetek közé a »kertészet«-röl szólót iktatta be; vagy tán nem akart unalmassá válni ? Hasonló nemű szívessége meglátszik a történeti részben is, mert a szerzetesrendek ismertetését kezdetüktől fogva adja, röviden, velősen. — Az utolsó három fejezet a a fürdővel s a gyakorlati fontos tudnivalókkal foglalkozik. Jó lett volna a könyvet kisebb alakba adni ki, mert jelen formájában okvetlenül otthon kell azt elolvasni. Ajánljuk a Pestre utazó közönségnek házi készületre. A megrendelők ezúttal jólelkű, szorgalmas iróembert pártolhatnak. A plébános urak figyelmét felhívjuk Semmer Imre karmelita áldozár által kiadott 3 kis könyvre, melyek egyes kiáltó szükségnek tesznek eleget. Az első könyvecske cime: Szerzetes katekizmus, vagyis oktatás a szerzetes állapotáról. Fordítása ez egy a Vatikán nyomdájából kikerült müvecskének és célja az, hogy hazánkban a szerzetes élet föllendüljön. A nép tudatlansága és elfogultsága az ok, hogy oly kevesen lépnek nálunk a szerzetesi és szerzetesnöi pályára. A lelkipásztorok feladata e bajt orvosolni és e kis könyv arra ád útbaigazítást, hogy miként kell oktatni a népet ebben a tekintetben. — A másik könyv cime: Katholikus sekrestyés, vagyis: mit kell tudni, hogy az istentiszteleti szertartások illendően betarthatók legyenek? A cim elmondja a tartalmat és alkalmas kézikönyv a sekrestyés számára, hogy abból kitanulja teendőit. Nagy kényelem a plébános számára, kit fölment a sok magyarázgatástól és igen hasznos abból a szempontból, hogy értelmes sekrestyést nevel, ki a szertartásokat ismeri, érti és azért a legalkalmasabb segítségére van a lelkésznek. A füzet ára kötve 1 korona. — A harmadik könyv: „A kis oltárszolga, vagyis fölvilágositások, hogyan kell az oltárnál szolgálni.« — Alapos kitanitást tartalmaz a ministráns gyermekek számára nemcsak a sz. mise, de az összes istentisztelet, ünnepek, körmenetek stb. alkalmával, hol gyermekek segédkeznek. A szép és épületes oltárszolgálatot aki szivén hordja, az nagy segítséget lel e könyvecskében. Ára kötve 50 fillér. Megrendelhetők Győrben, a karmeliták szerzetházában. Szerkesztőségi Telefon. Túri. A terv igen hasznos, kérem a megvalósítást, ha esetleg megszakítással is. — Parthaon. Szép is, jó is, de névtelen. A szerkesztőnek tudni kell a beküldő igazi nevét. — Honti. Elkésve érkezett a jelen számra. Legközelebb jön. — Kapisztráfl. Minden óhaja szerint lesz. Számos üdvözlet ! Felelős szerkesztő: Dr. CSAJKA ERNŐ. Középkorú, intelligens, magányos uri nő, ki úgy a bel-, mint a külgazdaság kezelésében jártas, jól főz, mint házvezetőnő, vagy mint kulcsárnő állást keres. Cím a kiadóhivatalban. Raktár: Schwach Sándor csemege-kereskedőnél Esztergomban. Eladó urasági ház, Magas rangú főpapnak megfelelő gyönyörű szép urasági ház fővárosi kényelemmel, teljes és ízléses bebútorozással, szép konyha-felszereléssel, vízvezetékkel pincére épitve; kőfallal bekerített gyümölcsös kerttel eladó Tatán. Ára 30000 forint. Azonnal átvehető. Cim: Müller, Tata, Esterházy-utca 134. sz.