ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-07-21 / 30. szám

lenvén dr. Rajner Lajos praelatus, továbbá Czobor László Hont vármegye alispánja, Némethy Rudolf esperes élén a Báth kerületi papság, Jankovits Béla nagybirtokos, Jaklitsch Károly, gr. Breunner uradalom képviselője és több uri közönség; mire három felkoszorúzott leány, egy diszes emelvényről sikerült ünnepi beszédet mondott, melyben egyrészt megemlékezett az ünnepély fontosságáról, másrészt az egész kath. közönség nevében megköszönték az adományokat. Ugyancsak megemlékeztek Fehér Ipoly pannonhalmi főapátról, mint nagylelkű adományozóról — kinek arany keretbe foglalt arcképét ezen alkalommal a terem falán leleplezték és ki egyidejűleg Helgoland szigetéről expess táviratban szivélyes üdvözletet küldött ez alkalomra. Ezen ünnepély után ebédet adott Kudora János esperes, mely alatt beszédet tartottak : Kudora esperes Rajner Draelatusra, Bajner Kudora esperesre. Czobor L,ászló Hont vármegye alispánja beszédjében felorolta egyenkint Rajner praelatusnak a megye észére tett adományait, kifejtette, miként örömnél üdvözli ama férfiút, ki számtalan jelét adta riár eddig annak, hogy Hont vármegye, mint zülöhelye iránt különös szeretettel viseltetik és ínyagi támogatásaival iparkodik a megye közönégének, mint katholikus főpap, segitségére lenni. \ kerületi papság nevében Némethy Rudolf espees mondott beszédet Rajnerre. Végre Kudora speres megemlékezett a helybeli uradalomról s annak képviseletében Jaklitsch Károly intézőöl, mire a diszes vendégkoszorú délután 4 órakor zétoszlott. * Szegények kenyere Kőhidgyarmaton. zent Antal iránt való tisztelet és a szegények ránt való szeretettől indittatva Cselka Jánosné, Takáts Olga úrhölgy diszes páduai szent Antal zobrot állittatott föl a köhidgyarmati szentegyíázban. A szobrot Csernoch János dr. praelatusanonok szentelte meg a lombfüzérekkel és viráokkal remekül díszített templomban mult vasárap (jul. 14.) miután szívhez szóló és alapos logmaticus beszédben magyarázta meg a szentek iszteletét, a gazdagok és a szegények közt való iszonyt, szt. Antal életét és a szegények kényéének intézményét. A megszentelt szobrot a nép röméneke közt hordoztuk a templom körül, sten áldása legyen a jótevő úrnőn. * Kengyelfutó járt nálunk a napokban és aját vallomása szerint 23 frtot tányérozott issze a közönségtől. Ezért a pénzért egy órát utott felváltva a feleségével. Temérdek népet salt a Széchenyi-térre e látványosság. Intelliens embereket láttunk, kik őszinte ámulattal ézték a művészeket, szó nélkül fizettek a kéreetönek. A saskaszárnya előtt egy csoport sziész álldogált, s Deák Peti felsóhajtott : »Ennek zebb közönsége van, mint nekem.« Erre Szalóki, társulat becézett komikusa a kezét nyújtotta eki: »Szervusz Peti ! Én utánna futok ennek a engyeles lengyelnek, hozzá szerződöm, vagy sinálok vele társulatot.« És ha meg nem fogík, megteszi. * Meghalt sebeiben. A héten Pereszlényi ínosné a cséplőgép körül forgolódván, oly súros lábzuzódást szenvedett, hogy a közkórházan amputálni kellett az egyik lábát. Fájdalmait zonban nem tudta végig szenvedni, harmadnapra aeghalt. Színházi krónika. A régebbi színpad közművelődési tényező olt Magyarországon, a nemzeti érzelmek égö ltára, honnan hazafias tüzet, lánglelkesedést vitt íagával a néző, hogy terjessze az elárvult hazáan. Ma a színház magánosok, egyének hasznára )rditott vállalat, mely jól, rosszul, meghozza a kamatait. A művelődés, vagy a hazafiság nem ár a vidéken utazgató csitri társulattól semmi mogatást, erre most radikálisabb ereje van a ulturintézményekben, de meghagyta, azért talán supa hálából ezen intézményt: a vidéki vándor inészetet. Meghagyta, mert létjogát látta ez apró Dhém csapatoknak, a vidéki közönség szórakozitásában. Thália szegény papjai bizony szomorú a >rsotok! De lehet-e ugyan más, midőn az orszáot oly annyira ellepik ez apró társulatok, hogy [szipolyozzák már a közönség minden műszereiéit. A gomba módra keletkező szinésziskolák csak yy öntik magukból az anyagot e bohém kis íiztársaságok alakulásához, melyek némelyike :tán, hogy a csőd elől meneküljön, gyakran a szemérmetlenség minden korkivánta eszközét felhasználja. Azért szinte megszokott dolog, hogy vidéki társulattól, mely az ide-oda utazásra van kárhoztatva, nem sok jót kap a közönség s már az ilyen színészet arra se lesz jó lassan, hogy szórakoztassa, mert valóságos paródiája az igaz esztikai Ízlésnek. És épen azért, mert ilyen világban élünk, épen azért tudom én az

n olyan társulatot, mint Deák Petié, megbecsülni. O is vidéki direktor, ö is ma itt, holnap ott, de olyan kis sereg élén, mely az ö büszkeségét képezi, és amely kis csapat kis vezérére is büszke lehet. Társulata olyan precíz, hogy az országos szinészegyesület minta-társulatnak állithatná oda sok alakuló trupp elé. Működése minden igényt kielégít s Esztergom város közönsége szives köszönettel veheti mindig megjelenését. Most meglátszik, hogy van, csakugyan van Esztergomnak is műértő közönsége, mert Deák Peti társulatának sikerült itt egy színházba járó közönséget toborozni. Ez neki sikerült, mert ö nem azok közül való, kik csak azért alakítanak társulatot, hogy a bohém ország alattvalóinak cimet adjanak. Deák Péter nagyon megérdemli a pártolás t, mert ö maga is szívvel-lélekkel jó színész, kinek mindég ugyan válogatott, de megelégedett közönség tapsol. Igazi vonzalmat kelt maga iránt, becsülést, szeretetet ez a kis szürke emberke, aki minekünk annyi szines, szép órát rendez önzetlenül. Istenem! de milyen önzetlenül! De ugy látszik Deák Peti az elismerésből is megtud élni, bérlet sem kell néki. Ilyen ember kell Esztergomnak. O róla magáról kéne még sokat irni, az ő arcáról, melynek minden ráncából ezer manó vigyorog a közönségre, s nevetésre készteti a félholtakat is ... Deák Peti kitünö komikus, kitűnő szervező erő, de kitünö erejű szervezet is, hogy minden zúgolódás nélkül birja még Esztergomot. Fel az arénába ! Gentri. Irodalom és művészet. A püspöki székek betöltésének története különös tekintettel Magyarországra. Irta dr. Rajner Lajos. A történelem az élet mestere" és ha valamely korban egyik-másik intézmény jellege, természete kezd zavarossá válni, az igazságot csakis a történelmi kutatás fogja kideríteni. Magyarországban az autonómiai mozgalom megindulása óta egyik kiváló kérdés a püspöki székek betöltésének módozata. Évszázadok viszontagságai és a politikai küzdelmek e kiváló fontosságú jog gyakorlásában olyan alakulásokat mutatnak fel, hogy a helyes felfogás és a biztos jog megállapítása végett át kell kutatni a multakat és az ott látható tényezők megismerése és a tapasztalatok mérlegelése alapján állapitható meg a jelenben az igazságos joggyakorlat képe. Jelen mü korunk eme szükségletén segit, midön részletesen és tiszta világosságban állítja szemünk elé a püspöki székek betöltésére vonatkozó történelmet. Háttérül szolgál az egész egyház, de különösen kidomborodik a ránk nézve fontos Magyarország. Midön áttekintést nyújtott e jog fejlődésének három nagy korszakán: az egyházi, állami és az egyezményes módozatokon, előttünk áll majd a jelen helyzet minden indokolása. Alapos és lelkiismeretes kutatás eredménye e jogtörténelmi mü, melylyel a nagytudományú szerző az őszintén kereső gondolkozókat felvilágosítja és a helyes útra vezeti. Azért nagy hálával fogadja e könyvet nemcsak a tudomány, de az államférfiaknak és politikusoknak is nélkülözhetlen forrásmű lesz, ha a kérdés megoldásánál az igazságot akarják érvényre emelni. A most megjelent I. kötet az egyházi jogfejlődést tárgyalja, mig a következőkben a jelzett másik két korszakot fogja tárgyalni. A szerző általánosan elismert tudása minden ajánlatot fölöslegessé tesz; e sorok célja csak tudtul adni a mü megjelenését mindazoknak, kik akár tudományos, akár politikai szempontból a tárgygyal foglalkoznak. Megrendelhető Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Ára 5 korona. (-a) Megjelent: I. Az iskolai munka és pihenés. Az országos kath. tanügyi tanács Budapesten, 1901. június 26-án tartott ülésén felolvasta dr. Walter Gyula a tanács tagja. — II. Szent beszéd. Az esztergom-vizivárosi zárdatemplom új orgonájának felszentelésekor 1901. évi július hó 2-án mondotta: dr. Walter Gyula. Szerkesztőségi Telefon. Karlsbad. T. Igen meghatott az érdeklődés. Mindnyájuknak minden jót. — Pil.-M. K. L Jövő számra hagytuk, mert akkor alkalmasabb lesz. Felelős szerkesztő: Dr. CSAJKA ERNŐ. Középkorú, intelligens, magányos uri nő, ki úgy a bel-, mint a külgazdaság kezelésében jártas, jól főz, mint házvezetőnő, vagy mint kulcsárnő állást keres. Cím a kiadóhivatalban. Raktár: Schwach Sándor csemege-kereskedőnél Esztergomban. Eladó urasági ház. Magas rangú főpapnak megfelelő gyönyörű szép urasági ház fővárosi kényelemmel, teljes és Ízléses bebútorozással, szép konyha-felszereléssel, vizvezetékkel pincére épitve; kőfallal bekerített gjümölcsös kerttel eladó Tatán. Ára 30000 forint. Azonnal átvehető. Cini: Müller, Tata, Esterházy-utca 134.