ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-07-21 / 30. szám

van szövegben és zenében, hogy minden ünnepnek, söt minden napnak megvan a maga szép rendje. — Eddig semmit sem hallottam a breviárium, missale, graduale, és egyéb szertartásos könyvek szerkezetéről. »De orgonálni csak tudott, meg énekelni ?« »Mondhatom, szerette a nép orgonálásomat és énekemet, de hogy mi az igazi orgonálás és igazi egyházi ének, azt nem tudtam.« Én értettem öt, hisz együtt ültem vele az előadások alatt s bár több alkalmam volt az egyház fönséges liturgiájával foglalkozni, mint ö neki, én is csodálattal néztem azt a nagy Palesztinát, melyet a három előadó a távolban folyóival, váraival, gyönyörű rétjeivel, erös népével bemutatott nekünk. Ok már bejárták, kikutatták, és a tej jelmézzel folyó tartományból óriási szöllö-fürtököt hoztak kóstolónak. Mindnyájan azt mondták : ezt soha sem tudtuk, soha sem hallottuk! Ámulva hallgattuk dr. Kováts gyönyörű és sokszor emelkedett hangulatú előadását a liturgikus zenéről, midön a szertartásos könyvekből, zsinatok és pápák határozataiból és a zene történelméből meggyőzően, világosan mutatta be a mai helyzetet, mely a török világra emlékeztet, mikor nem reformálni kellett a megtépázott magyar hazát, hanem restaurálni, visszahóditani az elfoglalt, leigázott területet. — Bizony sokan nem tudtuk, hogy a zene közelebb áll az egyház szent szertartásaihoz, mint az építészet, vagy szobrászat, mert ezek a művészetek készen várják az egyház szent szertartásait, holott az ének részt vesz a szent ténykedésben s valósággal ragyogó öltönyét képezi a szent szövegnek. Oh, mily fölséges régiókba emelkedett szivünk, midön az előadó az egyházi zene tárgyáról, Krisztusról beszélt, az isteni irgalom küzdelméről a bűnnel, a világosság és sötétség viaskodásáról, melynek méltó szövegét és szövegének méltó zenéjét az egyház már századok óta őrzi, ápolja. Kevesen tudtuk, hogy a liturgikus szöveg szavai non sunt concionatoria, sed consecratoria, hogy minálunk II. József kalapos király idejéig a nép, a buzgó nép liturgice énekelte a pappal a sz. misét, és egyéb szertartásokat, hogy a népénekek betolakodása a liturgiába luteránus fogás és tempo. — És gondolkodóba ejtettek Glatt szavai: hátha a sz. mise azért nem termi meg kivánt gyümölcsét, mert nem végezzük az egyház által előirt módon ! Szóval előttünk állott a liturgia, mint positiv tudomány, mely oly kincse az egyháznak, mint az aranykelyhek, templomok, festmények, harangok, miseruhák. Ezen általános tárgyalás után sorra vette dr. Kováts a liturgia szövegét, időbeosztását, a személyekre, helyre, énekre vonatkozó szabályait, a zenei müvek, előadások rövid kritikáját, közbe azonban olyanokat vágott karddal, bunkóval a hibákra, hogy a hallgatóság többször éljenbe és hahotába tort ki. Az előadások alatt a kályha mellett csöndesen megvonulva ült dr. Bundala caecilianus igazgató fekete nagy alakja, s mintha nem érdekelné a dolog, elmélyedt gondolataiban, hogy annál jobban megfigyelje az első magyarországi kántorkurzus menetét, melynek kedveért otthagyta Budapesten a zenei kongresszust. És igy kitartott velünk péntek estig, végig. Majdnem meglepett, hogy a bajuszos és szakállas diákok Kerschnek, a második előadónak előadását tán nagyobb figyelemmel hallgatták, mint egyebet. Pedig tiszta matematikai előadás volt. Kersch ott állott a pódiumon, kréta a kezében, és példákat, mintákat rajzolt az összhangzattan alapszabályaiból. Fölirt néhány hangjegyet, kidolgozta, elmondta röviden a szabályt, azután fölhívta a hallgatókat, jöjjenek a táblához példákat megfejteni. És jöttek és drukkoltak, mint hajdanában. És a többi körmölt a padokban, fejtegette a példát és hébekorba — nagy füstfelhőket eregettek a cigarettából, vagy szivarból. Igy ment ez nap nap után, közbe csengetyü jelezte az órákat s én megfigyeltem a hallgatók rendkívüli érdeklődését és kántorok megjegyzéseit, kik között egy karmester (maga is figyelmes hallgató) azt mondta: valóban kitünö, rövid és világos előadás ! Ilyet még nem hallottam! Mások őszintén elismerték, hogy csak most kezdik érteni az orgonajáték titkait, szabályait, melyeken, mint alapokon áll és fejlődik ki az igazi egyházi játék hatalmas művészete. Sorra kerültek itt a responsoriumok, 4—5 féle kidolgozásban, szorosan gregorián stílusban. Annyit végeztek az összhangzattanból ezen néhány rövid nap alatt, hogy a hallgatók megjegyzése szerint most már bátran önállóan folytathatják igazi zenei művelődésüket. Végül péntek este bemutatta a sz. Katalin templomban az orgona szerkezetét, a változatok használatának szabályait, beszélt a különböző orgonaépitési módokról és orgonán kisért egy gregorián misét, melyet Glatt rövid 1—2 óra alatt próbált begyakorolni a kántorokkal. El nem mulaszthatom megjegyezni, hogy sok kántor őszintén bevallotta, hogy soha igazi orgonajátékot nem hallott, főleg nem hallotta a gregorián dallamok orgonakiséretét és előadási módját. Hiába olvas erről az ember, ha maga nem hallja, oly kevéssé lesz fogalma róla, mint a vaknak a szép természet panorámájáról, vagy a festmény színjátékáról. Igy eljátszotta Kersch a sollemnis Te Deumot, az Asperges me-t, egy requiemes misét, néhány prelúdiumot, a responsoriumokat stb. . .. És azt is láttuk, hogy az apának méltó fia van és ifj. Kersch Ferenc után nem igen mertek, mások az orgonához, vagy harmoniumhoz ülni. — Csak irigység ne szállja meg az apát! Zenei tréfákat is hallottunk az óraközi szünetekben. — Ifj. K. F. fotográfiai apparátushoz méltó hűséggel utánzott és mutatott be zenei szörnyetegeket (egy fonográfot, egy Ave Maria sólót, melyet 60 éves hölgy mérsékelt hangtisztasággal és rikoltozással ad elö, olasz dudát, dongó legyet stb. . . .) De el is kelt ez a kacagtató tréfa, mert a a komoly tudományból úgy is sok volt. Szerdán délben érkezett Selmecre Glatt pécsi karnagy, (honnan Wörishofenbe ment üdülni.) Délután 5 órakor bemutatkozott ö is, s megkezdte rövid bevezetés után előadásait. — Bemutatta a hangskálák fokozatos kifejlődését, illetve alakulását, úgy hogy megértettük, hogy a modern c-dur skála nem ősapja a zenének, hanem egy östörzsnek csupán csak 13-ik gallya. — Tanított péntek estig. — Bevezette a hallgatóságot az eredeti skálák elemeibe, az énekoktatás módszertanába, miképen kell gregoriánt olvasni, énekelni és tanitani. — Elmondta az éneklés módjának rövid szabályait s rögtön bemutatta példának a Te Deumot s velünk is elénekeltette. Itt látszott meg a hires pécsi dirigens szelid, de erös keze. Minduntalan megszakasztotta, korrigálta az éneket, s láttuk, hogy mi bizony keveset tudunk a szöveg szerinti énekből, hogy ez ájtatosság rovására kiabálva, az utolsó szótagokat kürtök módjára erösebben és elhúzva énekeljük, hogy csupán a hangok eltalálására s nem a hanghullámok kifejlődésére törekszünk, hogy nem Istennek éneklünk, hanem az embereknek. — És újra, meg újra beleestünk hibáinkba, melyekben jóformán születtünk és fölnevelkedtünk. Mindnyájunknak tetszett az ö csöndes, szelid és egészen tökéletesen hangsúlyozott gregorián éneke, melyből a szöveg, az értelem királyi termete úgy vált ki, mint valami diszöltönyböl, mely szelíden simul a testhez. Emlékül több példányt adott hallgatóinak a »Magister choralisbol«, melyet a pécsi növ. papság fordított magyarra és »Az énekoktatás módszertanából^ melyben Glatt gyakorlatilag bemutatja, »mikép lehet 30 hét alatt, heti 3 órával gyermekeket annyira vinni, hogy az egyházi énekkaroknál mint megbízható énekesek alkalmazhatók legyenek.« Kersch bemutatott néhány ivet másolatban nyomdába kerülő »Kantor könyv«-éböl, mely az összes kántori teendőket felöleli s mintaalakban bemutatja. Dr. Kováts »Az egyházi zene reformja« c müvét féláron adta a hallgatóságnak, a Caecilia egyesület az »Egyhazi ZenekÖzlöny« egy-egy számát osztotta ki. A kurzuson résztvevők kedvezményes vasúti jegygyei utaztak, mely azonban gyorsvonatra nem szólott, holott máskor a m. államvasutak igazgatósága ezt a kedvezményt is megadta. A kurzus vezetősége táviratban üdvözölte O Eminenciáját, a bíboros hercegprímást, kinek anyagi támogatása nélkül a tanfolyam alig lett volna megtartható. — Az üdvözlésre a következő felelet jött: »Az egyházzenei póttanfolyam üdvös működésére Isten áldását kérve, a szives üdvözletért őszinte köszönetet mondok. Kolos.« Péntek délben fotografgép elé állottunk, este pedig búcsúvacsora volt, melyre eljöttek a vendégkántorok házi urai is, köztük Szitnyai József kir. tanácsos, polgárnagy. A kántorkurzuson megjelent két bányaakadémiai hallgató is, dacára annak, hogy nap-nap után vizsgáztak. A tanfolyamon a következők vettek részt: Freész János kt. Szomor, Komárom m. Haniberger József, kt. Kóvár, Hont m. Hajmer István, kt. Nógrád-Varsány. Welkey Kálmán, kt. Rimóc, Nógrád m. Kluger Ödön, kt. Lipeg, Nógrád m. dr. Franck István, plébános Rimóc, Nógrád m. Haverla József, káplán Nagy-Tapolcsány, Nyitra m. ifj. Kersch Ferenc, karmester NagyTapolcsány, Nyitra m. Markovics Kelemen, káplán Rakován, Trencsén m. Ruiszl Béla, tanitó, Alsó-Vesztenic, Nyitra m. Bognár István, kt. Györ-Sz.-Márton, Győr m. Kenderessy Károly, kt. Moraván, Nyitra m. Heidler Károly, kt. Karkóc, Nyitra m. Matkovics Jenő, kt. Bakonybél, Veszprém m. Dudits László, kt. Lekér, Bars m. Szűcs János, kt. Sempte, Pozsony m. Bliszla Antal, kt. Nyitra-Pereszlény, Schäffer Alajos, kt. Pozsony-Sz.-István, Jurek István kt. Alsó-Kubin, dr. Pécsi Gusztáv, káplán Ipolyságh. Hajdú Ágost kt. Kolta, Komárom. Czelder József t. Steffoltó, Hont. dr. Kováts Sándor, theol. tanár Temesvár, dr. Bundala János, Caec. egyl. igazg. Bpest. Glatt Ignác karnagy Pécs. Szpiska János, tan. Bélabánya, Hont. Gazsó Mihály kt. Bélabánya, Hont. Tuka Antal kt. Selmecbánya. Hojszik Imre, admin. Steffoltó, Hont. Knoblauch Richard, bány. akad. halig. Selmecb. Hidvéghy Árpád, pleb. Bélabánya, Hont. Nádai Béla, tan. kép. hall. Selmecbánya. Janda István, karnagy Modor, Pozsony m. Siposs Ferenc, kt. Egegh, Hont m. Siposs Jenő, kt. Hont, Hont m. ifj. Martiny István, gymn. tan., Selmecbánya. Zsitvay János, gymn tanár., Selmecbánya. Veszély István, kt. Bars-Bessenyö. Chladek József, bány. ak. halig. Selmecbánya. Valter Alajos, kt. Felső-Vadicsó, Trencsén m. Cziczka Sándor, karnagy Selmecbánya. Dankó Andor, áll. tanitó Gyekés, Hont m. Bachraty József, tanitó Selmecbánya, id. Kersch Ferenc, karnagy Esztergom. Horniczky József, kt. Lenge, Bars. Mordinyi János, kt. Hegybánya, Hont. Siposs Mihály kt. Ipolyságh, Hont. Rozim József, káplán Selmecbánya. Halkó István káplán Selmecbánya. Dalos József, tanitó Selmecbánya és az alsó-zsemberi kt. (Hont m.) Ez a kántorkurzus valóban nagyszabású hadmüvelet volt, az előadók tisztába jöhettek a tereppel és eszközökkel, s ha az egyház vissza akarja hódítani az elfoglalt területet, tulajdon templomait, akkor tartson Magyarország nagyobb városaiban évente ilyen' zenei póttanfolyamot. Azok pedig, a kik az egyházi zene romjain összecsapják kezüket és azt mondják: négy nap alatt nem lehet egy kántort restaurálni, azok tévedtek, mert a Selmecbányái példa eddig megcáfolta őket, de igazat is mondtak, hogy t. i. a kántorkurzusok tartása elkerülhetetlen szükségképen lépett elénk. Selmecbánya ősi bányaváros pedig kíváncsi arra, melyik lesz a második kurzus helye. H. A. Értesítők. Az esztergomi érseki tanitóképző intézet értesítőjét bizonyára érdeklődéssel fogja átnézni a kath. tanügy minden barátja. Röviden jellemezve az intézetet, azt kell mondanunk, hogy ott a katholikus szellemű nevelés eszméjét igyekeznek megvalósítani és hatalmasan dolgoznak ebben az irányban. Ugy a lelkület kialakítására^ mint a műveltség és tudomány közlésére kitünö intézményekkel és tanerőkkel rendelkezik és amely tanuló felfogja és elsajátítja a hatást, melyet az intézet közöl, az igazi katholikus tanitó lesz, melyre most olyan égető szükség van. A jelen Értesítő, melyet Guzsvenitz Vilmos igazgató szerkesztett, teljes áttekintést nyújt a tanítóképző irányáról és munkálkodásáról. Mindenki megértheti belőle, hogy mi az a Máriatársulat, mely az intézet szellemének kiváló ereje. Az ifjúsági önképzőkör ismertetéséből látjuk, hogy a növendékek magasabb irányban is tökéletesitik magukat és az életben megbecsülhetlen képzettséget nyernek. Szavallat, szónoklás, felolvasás, viták stb. mind olyan dolgok, melyek által az egyén képes lesz érvényesülni a nyilvánosság terén. Az ilyen képesítésnek kiszámithatlan haszna lesz a jövőben és alkalmassá tesz vezető szerepre. A rendezett ünnepélyek már is mutatták ennek hatását és az élet különböző alakulásaiban bizo-