ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-07-21 / 30. szám

VI. évfolyam. Esztergom, 1901. július 21. 30. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor. Félévre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. A honti reverzális. Esztergom, július 20. Az egykori honti ellenzéknek agg ve­zére Ivánka Zsigmond, követi bajtársainak, a fuzionált nemzeti pártnak példáját s élete al­konyán még elégtételt kivan a küzdelemtel­jes harcban szenvedett méltatlanságokért. Ez az elégtétel a korponai mandátum, uj sza­badelvű programm alapján, ugyanazon man­dátum, amelynek eddig, nemzeti párti pro­grammal, fia, Oszkár volt a tulajdonosa. Azt kivánja az öreg ur, hogy azok, kik eddig ellene küzdöttek, és akik ellen ö küz­dött, most már vele együtt küzdjenek min­den látható és láthatatlan ellenséggel szemben. Családi politika miatt elkeseredett har­cot vívott az úgynevezett Majthényi-klikkel, amely harcnak a mostani esztergomi főispán is áldozatul esett s mindjárt uj szereplésének kezdetén az a kis baj esett meg vele, hogy fiának mandátumát maga számára követeli, az ipolyságit pedig ennek engedi át. No de ehhez semmi közünk. Arra majd az ipoly­sági kerület választói fognak válaszolni. Min­ket inkább az öreg Ivánkának lutheránus re­verzálisa érdekel, mert azt mi minden kétségen fölött állónak és vitázás tárgyát nem is képező dolognak tartjuk, hogy a választó-kerületnek igen is van joga a nagyságos úrtól Ígéretet venni, ennek pedig van joga Ígéretet tenni és ha tette, kötelessége azt meg is tartani. A korponai kerület, ahol a vén kuruc mandátumot keres, javarészben lutheránu­sokból áll." Ugy tudjuk, hogy azok ott te­kintélyes számban vannak, ámbár többség­AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Dalok. i. Az új szűröm, mit kérdezed, hol van? — Húzta vállam, a Dunába dobtam. Tamáskodol ? — Beittam a héten, Kitellett a rovásom már régen. Ríkatón szólt a hegedű fája, Elmulattam, cigányé az ára,. Ne nevess te ! Most se hiszed még el ? Jókedvem volt és nem győztem pénzzel. No hát halljad ! — Mi tagadás benne, Bojtár vagyok, nekem is jó lenne, — — Szegény, öreg, égett embert láttam, Neki adtam; — most nem huzz' a vállam. II. Jól fűtöttek fenn a napba' Kiszáradt a gégém csapja; Mig a korsót ölelgettem, Tilosba ment a ménesem. Laptulajdonos és kiadó : Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. ben nincsenek; de a katholikusoknak tétlen­sége és tehetetlensége folytán ök viszik a vezérszerepet. Vezérök a dacsolami protestáns lelkész, aki agilitásánál fogva valóságos kis­király a kerületben, mert törődik a néppel és a nép törődik vele, ismét annak bizony­ságául, hogy nem aranylánc az, a mi tekin­télyt kölcsönöz, és hogy lehet valaki arany­lánc mellett is befolyás nélkül. A protestantizmus e reverzálissal rányomta a kerületre a protestáns bélyeget. A nagy ka­tholikus uradalmak és a katholikus papok csak a sereghajtók szerepét viszik ; a hatalom és dicsőség a protestánsoké. Ez a hatalom és dicsőség tükröződik vissza az Ivánka-féle reverzálisban. Van benne valami revisio-féle is, amennyiben a szabad­elvüség tulhajtásának nevezett felekezetnél­küliség eltörlését kivánja. Ezzel a katholiku­soknak akar tetszeni. Sürgeti a vasárnapok megünneplését, kirekesztvén az ünnepnapo­kat, még sz. István napját is. Ezzel is a ka­tholikusokra számit, különösen pedig a népre, amely az igy általánosan odavetett programúi­ban nem veszi észre az ünnepek hiányát. A többi pontok, mint az 1848. évi XX. t.-c.-nek, a protestánsok állandó vesszőpari­pájának, állítólagos végrehajtása, az 1868 : 56. t.-c.-nek visszaállítása tisztán protestáns kí­vánalmak. Különösen az utóbbinak megvál­toztatása nagy áldozatba került annak idején, mert tudjuk, hogy ezért kaptuk a polgári házasságot minden következményeivel együtt. Ezt a Wekerle-kormány semmiképen sem hajtotta volna keresztül, ha a protes­tánsok segítségére nem sietnek. Akkor na­Főbiró úr, megkövetem, Nagy keményen ne büntessen, Hiszen tudjuk: itt is néha Nem legjobban fog a ténta. Pista fiam, hallod-é te !? Vess pányvát a két szürkére. Hajtsd a biró udvarába, Derék ember, — megszolgálta. Takács Gedeon O. S. B. Egy-két szó. Édes Pirim! Megbocsátasz, hogy kedves soraidra csak most válaszolok, nagy elfoglaltságom mentse ki előtted hosszas hallgatásomat. Most már gyak­rabban fogok irni, panaszod nem lesz reám, ne félj a jövőtől, nem hagylak el; nem leszesz árva; — ne is kinozd magadat ily gondola­tokkal. Azt mondod, hogy kifejezni nem vagy képes, mily nyomorúságos gyötrelem az a fön­séges szó: »élni« — miért eme elkeseredés? Egy tüszúrásért ugye nem vágják le az egész kart? — muló baj, ne gondolj reá, keresd a feledést, a szórakozást a nagy világ zajában, keresd a mulatozásban, vagy a magányban, ily esetben arany középút itt nincs. Ne törődj az embe­rekkel, ha egykor meghalsz, senki sem fog meg­siratni, emléked csak öveid szivében maradand, a többit elnyeli a rideg temető ! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. gyot akartak ütni a katholikusokon s valljuk be, ütöttek is; a számítás azonban még sem vált be. A vegyesvallásu házasságok révén, minden tétlenségünk mellett, mégis csak ve­szítenek valamit; a felekezetnélküliség által pe­dig sokat. Innen a lárma, a kiabálás a zsan­dár után. Jöjjön ismét az állam, kobozza el a szülőknek szabad akaratát a gyermekek nevelését illetőleg, hadd pörölhessék ismét a katholikus papokat, ök pedig szabadon halásszák el a katholikus fél gyermekeit tud­ván, hogy a katholikusok nem állítják őket a biróság elé. Ez tehát tisztán protestáns reverzális. Protestáns nemcsak a tartalma, de szerzői is. A kiállítók között egyetlen egy katholikus nincsen. Csupa protestáns lelkészek, tanitók, egyházfelügyelök. Kiválasztják a mi az egyház­politikából nekik nem kedvez, és azt ki akar­ják küszöbölni, a mi pedig a katholikusokat nyomja, az maradjon meg ezután is. Különös fontosságot kölcsönöz e rever­zálisnak a liberális lapoknak vele szemben tanúsított semleges magatartása. A néppárt­nak revizionális programmját lépten-nyomon üldözik. Ugy állítják oda a néppártot, mint az országnak legnagyobb ellenségét, egyházpoli­tikai programmját, mint a felekezeti, általuk már megbolygatott békének megbontóját. A korponai revíziós programúira azonban szemet hunynak, mert ez az elnyomott kisebbségtől ered, zászlaját pedig az uj liberális Ivánka lobogtatja. Azaz, dehogy uj. A ki liberális, az mindig uj liberális. A liberalizmus mint elv nem Szegény boldogtalan gyermek, minden csa­pás közt ezt kellett még megérned ? nem tudok eleget reád gondolni; nem tudlak elképzelni, mennyire sújtott ez az utolsó nagy csapás ? — De miként is történt ? Hét év előtt ugye, mikor még te is, ő is, gondtalanul szedtétek le a kis kert rózsáit, vigan csevegve szaggattátok a mező pipacsait, hét év előtt ismerkedtetek meg, hol ? az mellékes, nem is kérdezem. Sokszor szeretünk egy arcot a nél­kül, hogy tudnók ki; igy voltál te is ővele, akkor még nem tudtad, mily fontos szerepet fog ját­szani az életedben. Édes anyja és nővére okai az egész szakadásnak; megfoghatlan előttem, miként keresheti egy anya fia boldogtalanságát. Gyakran tűnődtem már ezen, s most is azon gondolkodom, s meg van fejtve a rejtély. Látod a sok mennyasszonyt, vőlegényt s azt hiszed, ezek mind oly boldogok mint azt kacagó ajkuk, beszédes szemök mutatja? Oh ne hidd, ez mind csak külszín, mind csalóka fény, délibáb, melynek valódi képe a házasság után egy-két évre, a mai kor oly ragályos betegségében, az elválásban tűnik ki! Bár birnék költői eszmékkel, hogy téged kedvesem megvigasztalhatnálak. Érzem bár gyönge tollam, de azért megkísérlem né­mikép. Hét évig szerettétek egymást: kettőig valál eljegyzett mennyasszonya, szülei beleegyezése és tudta nélkül. E tekintetben nem értek veled egyet, s nem egyez meg véleményünk; miért kellett e dolognak titokban maradni ? mikor más vőlegény epedve várja jegyesét bemutathatni a nyilvánosság előtt? — Ha szülei mint mennyasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom