ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-06-16 / 25. szám

javitóra. A főigazgatói kritika általában véve is igen kedvezően nyilatkozott az ifjak szellemi képzettségéről nemcsak az érettségit tevő ifjakra vonatkozólag, hanem az egész ifjúságot illetőleg. Az ifjúság erkölcsi magaviseletéről s vallásos buzgalmáról pedig azok beszélhetnének, kik figyelemmel kisérik a nagyszombati kongregáció szép működését. Vagy kell-e fényesebb példa az ifjúság erkölcsi nívójának megítélésére, mint az, hogy a hat heti sz. Alajos-ájtatosságot 200 ifjú önként végezte. * Jegyzőválasztás. Pilismaróthon Kakass László föbiró elnöklete alatt jegyzőválasztás volt, mely alkalommal a helyettes Hegedűs Gyula eddigi párkányi aljegyző lett megválasztva. * Uj állás. Dorog község képviselőtestülete segédjegyzői állást rendszeresített 706 korona fizetéssel és szabad lakással, mely javadalmazáshoz esetleg 40 kor. anyakönyvi-díj is csatolható. A pályázatot már kihirdette a járási főszolgabíró. Áz állásnak választás útján való betöltése folyó hó 20-án d. u. 3 órakor lesz, Dorogh község házánál. Mint biztos jelöltet: ifj. Benedek József mostani segédet emlegetik. * A nagyszombati sz. Orsolyáról elnevezett apácák s Znamenák J. igazgató vezetése alatt álló tanitónöképzö-intézetben a mult héten folytak le páratlanul álló sikerrel a képesítő vizsgálatok. A vizsgálatokra kiküldött érseki és miniszteri biztosok: Gaibl S. pozsonyi kanonok és dr. Radnay R. m. tan. csak a legnagyobb elismeréssel tudtak nyilatkozni ugy az apáca-tanitónök tanitásmódjáról, mint a növendékek képzettségéről. Volt alkalma meggyöződui a miniszteri tanácsos biztosnak, hogy a kath. iskolák ugyancsak kiállják a versenyt az állami iskolákkal. Az a mélyen vallásos és hazafias szellem pedig, melyet a jól gondozott kath. iskolákban s igy a nagyszombati tanitónöképzö-intézetben is nyertek, ha szétterjed az országban, annak erkölcsi elöhaladását nagyban elö fogja mozdítani. A képesitö vizsgálatra jelentkezett 44, kik közöl 12 kitünö, 19 jeles s 13 jó eredménynyel vizsgázott. * Kántor-póttanfolyam. Lapunk legutóbbi számában olvasható, hogy a Selmecbánya-vidéki r. kath. népnevelők egyesülete egy kántori póttanfolyam rendezését határozta^el. Örömmel jelentjük, hogy e terv sikerült. O Eminenciája a Bibornok Hercegprimás 400 koronát adományozott e célra és helyesléssel vette tudomásul a póttanfolyam rendezését. A résztvevők kedvezményes vasúti jegyen kivül szállást ingyen és teljes ellátást nagyon kedvező árban (1 kor. 60 fill.) esetleg ingyen kapnak. Jelentkezők forduljanak Bachraty József Selmecbányái r. kath. tanítóhoz, aki készséggel szolgál megfelelő felvilágosítással. * Kitüntetett béres. A papnevelő intézet kis-komáromi uradalmában 52 éve szolgál már Tóth Imre bérescseléd. A földmivelésügyi minister ez alkalomból díszoklevéllel és 50 korona jutalommal tüntette ki a hűséges cselédet. E hó 9-én adta át neki a járási főszolgabíró e megérdemelt jutalmat, nagy és diszes közönség jelenlétében. Az ünnepélyen Roszival István pápai praelatus, a fökáptalani javak fökormányzója is megjelent. . * Sertésvész. A város rendőrkapitánya vörös falragaszokon adja tudtul a lakosoknak, hogy városunkban kiütött a sertésvész, s igy a zárlatot a szigorú következmények terhe alatt már elrendelte. * Meghalt sebeiben. Napokkal ezelőtt egy kocsi elütötte Oláh Rozi 6 éves cigánylánykát, kit aztán a helybeli közkórházban ápoltak. A szerencsétlen kis lány e héten belehalt szenvedett belső sérüléseiben. Pénteken boncolták a kis halottat a komáromi törvényszék kiküldött orvosai Körmendy Mihály vizsgálóbíró jelenlétében. A boncolás után, mint értesülünk, az orvosok megállapították, hogy halálát az elgázolás okozta. Megőrült. Ijesztően sűrű városunkban a tébolyodottakról szóló hír. Újból Ujváry István sz.-györgymezei földmivest kellett családja köréből az örültek cellájába vinni. * Balesetek. Annavölgyön a baj nagyon a közmondáshoz tartja magát és nem is párosan jár, hanem hármasán. Tréger János és Blorián Gyula szénszáritás közben f. hó 11-én súlyosabb sérülést szenvedtek, Kosir Ulrik pedig ácsolás közben egy éles baltával bal kezének ujjait vágta el. Mindhármat a bányakórházban ápolják. * Megserétezett orvvadász. A székesfökáptalan tokodi erdejében az orvvadászok egy idő óta rendes tanyát ütöttek fel, s a vadállományt ugyancsak pusztítják. Scheda Rudolf az uradalom erdővédje tehát kettőzött figyelemmel őrködött a rábízott területre, s gyakorta bejárta azon helyeket, hol a hívatlan vendégek működni szoktak. F. hó 9-én szokott útját végezve, három emberre talált, kikre már régebben is figyelt, mint gyanús alakokra. Felszólította őket, hogy fegyverüket tegyék le, s kövessék őt a községházára. A három ember egyike most az erdővéd ellen fordult, mire az rálőtt és a ser étek több " sebet ejtettek rajta. Pinczés Béla a neve az olcsó húsra vadászó tokodi atyafinak, a többiek elmenekültek. Különben ez eset a járásbiróság büntető osztályát foglalkoztatja. * Feltört kioszk. A szigeten levő Millerféle cukrázdát ismeretlen tettesek péntek éjjel feltörték és 65 korona értékű edény neműt loptak el. A rendőrség a tolvajokat nyomozza. Esztergom 1848—á9-ben. (3) Ezen hármas bizottságnak még március 5-éröl keltezett levelét Esztergom város tanácsa intézkedéseivel megelőzte, mert mig ez hivatalos formában csak márc. 19-én jutott a közönség tudomására, az elöljáróság már e hó elején, tekintettel az országban feltünedező zavarokra, s arra, hogy az ausztriai nemzeti bank utalványai oly annyira csökkentek, hogy félni lehetett miszerint a könnyen megtörténhető események folytán hitelüket végképen is elvesztik s ez által a várost kellő elővigyázat nélkül romlásba döntenék, a házi, hadi és egyéb alapítványi pénztárak bankó készletét ércre beváltandó Leipolder József szószólót és Kiffer Ferenc választó polgárt a város költségén Bécsbe küldték. E célra még külön az Esztergomi takarékpénztárból 6000 forint értéket vettek fel egy hónapra kölcsönkép, mely összeget szintén beváltották.

1

) Esztergomban tehát ekkor a pénzhiány nem volt oly nagy, hogy a kormány e bizottságának az gondot adott volna, hanem mert az ország többi városaiban a pénzhiány miatt már zavargások is voltak, e levelet általánosságban mint rendeletet, minden törvényhatóságnak megküldötték, s igy a sorrendben Esztergom is meg kapta. -~ßt E gyűlés még a fenebbiek örvendetes tudomásul vétele után V. Ferdinand királynak hála feliratot küldött, továbbá István föh. nádornak, Battyányi Lajos miniszterelnöknek és Kossuth Lajos miniszterjelöltnek, Pest megye követének, kit a város már mint díszpolgárát tisztelt, a közönség nevében őszinte elismerő köszönetét nyilvánította. Még szét sem oszlott teljesen a közönség, midőn a városház kapuján megjelent a szabadsajtóra vonatkozó ideiglenes intézkedések hivatalos hirdetése, melyet több példányban a helybeli nyomdászoknak is kikézbesitettek. Esztergom tehát forrongott. A lelkesedés, mely a szabadelvű eszmék mellett tüzelt, egyre terjedt s a konzervatív párti elemek csendben lestek a dolgok fejlődését, de ahol veszély nélkül tehették, még is csak akadályt helyeztek a haladás szekere elé. A konzervatív pártnak Esztergomban is voltak erös hivei, s ezek közt legerősebb Andrássy József Esztergommegye akkori főispáni helytartója. Köréje csoportosultak a megyei földbirtokos osztályból néhányan és egykét tisztviselője, kik ősi hagyományaiknak megsértését láttak a jobbágyság felszabadításában, s borzongtak attól a gondolattól, hogy meggyőződésük ellenére a hirtelen feltűnt kormányzási rendszerben megnyugodjanak. Az egész megye, s kivált a sz. kir. város impozáns tüntetései meggyőzték e keveseket, hogy minden erőlködésük haszontalanba veszne az áradattal szemben, s ezért jobbnak láttak kitérni előle. Igy legelsőben a főispáni helytartó tette le hivatalát és midőn márc. 25-én Esztergom szab. kir. város közönsége a szabad ég alatt népgyűlést tartott, s ebben az első felelős magyar minisztérium névsorát felolvasták, ö is szólásra jelentkezett s kijelentette, hogy ezentúl mint egyszerű polgár fog segíteni a közjót előmozdítani. Igaz ugyan, monda beszédében, hogy a többség elvei ellenére és az uj minisztérium ellenében, de mindenkor a haza jóléte fog szemei előtt lebegni. Bókolni nem fog senkinek, mert ezt mint hivatalnok sem tette, de nem is tud, hanem tetteket vár. Azért tehát aki x

) Eszt. v. levéltár ; Tanács jkv. 1848 márc. 10. nincs a vérmes és túlhajtott reményektől elkábulva, álljon oldala mellé s nem gáncsolva, csak jóakaratúlag bírálgatva szemlélje vele a minisztérium működését. Ezen beszéd, mely mindenesetre nyíltságra és egyenes jellemre mutat, nem tette meg hatását, mert hivei bizony az éljenzésekkel nem jelentkeztek, hangjuk csendben az alkotmányos intézkedéseket örömmel üdvözlő tömegben megoszlottak, s magára hagyták vezérüket akkor, midőn az épen magának, vagy inkább elveinek akart bizalmat szavaztatni s nyíltan sikra szállt az uralkodó felfogás ellen. Több ezer főre menő tömeg a zúgolódásnak némi morajával fogadta e nyilatkozatot, a mi még kényesebbé tette a volt főispán helyzetét. Hogy netalán kitörésre vezessen ez a zúgolódás, Meszéna János kezdett beszélni s megmagyarázta a népnek az úrbéri viszonyok megszüntetéséről hozott törvényjavaslatot, majd pedig az akkor legnépszerűbb szónok Besze János lépett a szószékre, s a nemzeti örseregre vonatkozó törvények magyarázatával lelkesítve hivta fel a szabad népet ezen alkotmányos kötelességei teljesítésére. Ezen népgyűlésben ismét szóba jött a testvér városok egyesítése, Maurovits követi jelentése* melyeket mind fontolóra venni határozták; s miután még Meszéna János lelkes beszédben indítványozta, miszerint a felelős minisztériumnak bizalmat nyilvánítsanak és ezt a nép éljen riadalom között egyhangúlag megtette, az ugyanazon hó 28-án tartatni határozott megyei évnegyedes közgyűlésre a város képviseletében Meszéna János, Kollár Antal, Maiina János, Leipolder József, Kiffer Ferenc, Seggesdi József, Bleszl Albert, Meszes János és Ács Flórián városi polgárokat küldte ki. Mint látjuk, Andrássy József a volt főispáni helytartó beszédére a népgyűlés azzal adta meg a választ, hogy bizalmat szavazott a kormánynak. Ez elkeserítette nagyon a konzervativek vezérét s visszalépett a szerepléstől, de azért nem szűnt meg családi körökben fejtegetni eszméit, a mi azonban, hogy nem lehetett hatásos mutatja az, miszerint a megye első alispánját Andrássy Mihályt az alkotmányos törekvések szinterén találjuk abban az időben. Nagy várakozással néztek akkor a megye rendes tavaszi közgyűlése elé. Vájjon milyen lelkesedéssel fogadja a megye az ujitást. A megyébensokkal nagyobb volt a kiváltságosak száma, egy páran nyíltan is a régi rendszer hívének vallották magukat, s várható volt, hogy talán ezek megzavarják a lelkes hangulatot, mely akkor a városról az egész megyére átragadt. 28-án kora reggel már hatalmas nép tolongott a megyeház előtt; többnyire megyebeliek, kik mind részt kívántak alkotmányos jogaikból, mert szinte lázba ejté a megyei népet azon tudat, hogy sorsát ezentúl nem a nagyságos és nemes K. K. és R. R intézik, hanem saját maga, ugy a hogy legjobbnak tartja. Végre megnyíltak az ősi terem ajtai s a ki tudott, az bejutott. Legelsöbben Huszár Zsigmond m. alispán indítványára elhatározták, hogy a királynak atyai jó indulatáért hála feliratot küldenek, továbbá István nádornak köszönő levél, a felelős minisztériumnak pedig bizalom szavaztatott. Ezután a képviseleti rendszerre nézve határoztak, hogy addig is mig a törvény e tárgyban rendelkezni fog, a megye közönségéből a községek birái és jegyzői a megyegyüléseken szavazattal bírjanak. Kimondotta továbbá a megye közönsége, hogy a katonaságnak az alkotmányra való mielőbbi fölesketését sürgetni fogja, s egyúttal kérdést intéz a minisztériumhoz, hogy az aldunai tartományokban miért van oly nagyszámú katonaság fölállítva ? A személy- és vagyonbiztonság és rend fentartására, a nemzeti örsereg tömörítésére, valamint a miniszterelnök által küldött törvénycikkeknek helységekkénti kiosztására külön-külön egy választmáuy küldetett ki. Kováts J. református lelkész indítványára a megye közönsége üdvözlő levelet intézett B. Wesselényi Miklóshoz, Sántha indítványára pedig a nemzeti átalakulás szerencsés megtörténteért, április 2-án az egész megyében hála istentiszteletet tartani rendelt. A közgyűlés hazafias lelkesedését mi sem zavarta meg; a szónokok elragadtatással beszéltek az uj rend üdvösségéről és sehol egy hang nem emelkedett fel ezek ellenében, ugy hogy hinni lehetett az egyik szónok Palóczy József szavaiban, ki a közgyűlésben Maiina János egykorú feljegyzése szerint kijelentette: »Mai naptól megszűnt Esztergom vármegyében az oppositió és konzervatív párt; megszűnt, mivel mindnyájan hazafiak vagyunk.« (Folytatjuk.)