ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-06-09 / 24. szám

szobából. Akik tehetik, azok már megkezdték a zöldbe vonulást, hogy a lombok hüs árnyékában megvárják, mig elmúlik a nap mérges haragja, s megszeliditve sugarait, már nem oly merőlegesen ejti az emberek fejére. Mi, akiknek nem adatott meg ez, sóhajtozunk és izzadunk és vágyunk az Isten áldásként szükséges esőre. A gazda-emberek szomorúan néznek végig a kiszáradt földeken és a szegény ember is felsóhajt: drága lesz a kenyér. * A rendőrkapitány évi jelentésében a daltársulatok ellen erélyes intézkedéseket igér és egy javaslattal áll elő, mely ezen erkölcsrontó és germanizáló truppok ügyében a kormányhoz való felírást tervezi. A köztisztaságra vonatkozólag szintén javaslatot készített, e szerint az utcák tisztán tartása és öntözése a jövőben a gazdasági hivatal ellátása alá tartoznék. A munkás mozgalmakról megemlékezve, a feloszlott »Tancsics« kört emliti meg, a mely azonban még az alapszabályok megbeszélése alatt megszűnt létezni és a mozgalom vezetője Esztergomból eltávozott. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a Budapesten legutóbb tartott szocial-demokrata munkás kongresszust üdvözlő nagyobb vidéki szocialista fészkek nevei között Esztergom város neve is olvasható volt. Tehát a munkások tévtana mégis csak számlál annyi apostolt, hogy a város nevében üdvözölhették a fent emiitett kongresszust. * Egy kis baleset. Panaszos sorokat kaptunk egy Dorbély-iparostól, kinek Széchenyi-téri üzlete előtt most építenek egy emeletes házat, hogy üzlete, mely a másik házban van, az épités által annyira el van barikádozva, hogy veszedelem nélkül nem lehet megközelíteni, amiért is vendégei elkerülik. Nem reflektálnánk az ilyen máshová tartozó panaszokra, ha nem győződtünk volna meg a panasz alapos voltáról; a napokban e borbély-üzletből kijövő Koksa Tivadar városi tisztviselőt egy fél tégla kis hijja, hogy fején nem találta. A lezuhanó ködarab a vállára esett. * Az érsekujvárvidéki r. k. népnevelők egyesülete f. é. június hó 18-án délelőtt Érsekujvárott a városháza tanácstermében tartja XX-ik rendes közgyűlését, melyre a népoktatásügy iránt érdeklődök és az egyesület tagjai tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés sorrendje : 1. Délelőtt 9 órakor szentmise a plébánia templomban. 2. A városháza tanácstermében 10 órakor elnök megnyitja a gyűlést, beszámol az egyesület munkálkodásáról. 3. A mult gyűlés jegyzökönyve felolvastatik. 4. Az egyesület jegyzője jelentést tesz a tagok létszámáról. 5. Beadványok tárgyalása. Nevezetesen: a) A kath. tanitók terménybeli járandóságának beváltása. Ismerteti : Hajabács József, b) A kath. tanitók fuvar és napidijai, c) Az országos kath. segélyalap tagsági dijainak miként való beszedése és gyűjtése, d) A vall. és közokt. m. k. miniszternek a tanitó egyesületekhez intézett leirata. 6. »A tanitó egyesületi élet fejlesztése.« Vitatétel. Előadója: Jónás Ferenc. Ezen tételt az egyesület köreiben kidolgozták : Kanozsai József, Kovács István, Szentgyörgyi Ferenc, Szöcs János, Zajátsek Vince, Vanek Gáspár. 7. Az egyesületi pénztáros, a könyvtáros és a pénztárt vizsgáló bizottság jelentése. 8. Tisztújítás. (Választandók : elnök, társelnök, két jegyző, pénztáros, könyvtáros, és az egyesületnek a M. O. T. O. Bizottságába küldendő egy képviselője.) 9. Indítványok. A közgyűlés után társasebéd az érsekújvári »Berek«-ben. A társas ebéden résztvenni óhajtók ebbeli szándékukat, a közgyűlés előtt legalább 3 nappal, Blahó Gyula érsekújvári tanítónál szíveskedjenek jelezni, kinél a gyűlés napján az ebédjegyek előre beváltandók. Esős idö esetére a társas ebéd ugyanott, födött helyiségben lesz. * Az elmaradt Ansicht. A magyaróvári kis gymnazista, a Rudi, amint megfürdött a Réger bácsi uszodájában, előkereste a pénzét és öt krajcár erejéig kiköltekezvén, vett egy esztergomi látképet és arra aztán ráírta, hogy »Kedves Szüleim ! Szerencsésen megérkeztünk, most voltunk fürödni, és holnap megyünk a bazilikába, és még több helyre. Kezeiket csókolja Rudi.« Annak rendje és módja szerint bélyeget is ragasztott rá és bedobta a m. kir, ládába — cim nélkül. Természetesen a postán nem tudják, hogy a lap kinek szól, kitették tehát az ablakba, hogy jelentkezzék a tulajdonosa. A kis Rudi pedig szemrehányást tűr, hogy még egy Ansichtet sem küldött a nagy útról. Jó volna talán a lapot a magyaróvári gymnasiumba küldeni, ott felhívnák a Rudit és rehabilitálhatná magát az Ansichttel. * Tanitók közgyűlése. A Selmecbányavidéki róm. kath. népnevelök egyesülete május hó 23-án tartotta évi közgyűlését Báthban. Szent mise után a kaszinó helyiségébe vonult a három esperesi kerület papsága és tanítósága, kik között a Selmecbányái esperesi-kör különösen dicsérendő számban jelent meg. Folyó ügyek elintézése után Fuka Antal egyl. elnök tartott paedagogiai felolvasást. Nagy élvezetet szerzett az egybegyűlteknek Hidvéghy Árpád bélabányai plébánosnak a folyó évi július hó első hetében Selmecbányán Kersch Ferenc esztergomi, Glatt Ignác pécsi karnagyok és dr. Kovács Sándor temesvári theologiai tanár vezetése alatt tartandó kántor-póttanfolyam tervezetének ismertetése. Előadó feltárja a magyar róm. kath. egyházi ének és zene mai állapotát, részvételre szólítja fel a jelenlévő kántorokat és tanítókat. A felolvasást legnagyobb elismeréssel és tetszéssel fogadta a közgyűlés és jegyzőkönyvi köszöneten kivül az lett jutalma, hogy a jelenlevők közül tizenketten rögtön jelentkeztek a póttanfolyamon részvételre. Részünkről hozzátesszük, hogy a rendezendő póttanfolyam eszméjét a legmelegebben pártoljuk és szivböl kívánjuk, hogy a Kersch Ferenc esztergomi főszékesegyházi karnagy, Hidvéghy Árpád bélabányai plébános, Csicska Sándor Selmecbányái v. karnagy és Bachraty József Selmecbányái v. r. k. tanítóból álló rendező bizottság buzgóságát méltó siker koronázza. A tanfolyam úgy tárgyára, mint módszerére a legpraktikusabb. Tárgyai az összes kántori teendők, az egyházzenei liturgia és chorális ismertetése. A módszer szokratesi, vagyis a hallgatókkal való foglalkozás. A résztvevők rendelkezésére állanak harmóniumok és orgonák, hogy hallottaknak gyakorlati bemutatása és begyakorlása már a helyszínén megejthető legyen. A tanfolyamon részt vehet minden magyarországi kántor és tanitó minden dij nélkül. A résztvevők kedvezményes vasúti-jegyen kivül szállást ingyen és teljes ellátást nagyon kedvező árban (1 kor. 60 fill.), esetleg ingyen kapnak. Jelentkezők forduljanak Bachraty József Selmecbányái r. kath. tanítóhoz, aki minden kérdésre készséggel szolgál megfelelő felvilágosítással. * Ez is jubileum. Zibrényi Mártonné városi szülésznő e héten tartotta működésének 25-Ík évfordulóját. Ismerősei köréből sokan üdvözölték ez alkalomból. A jubiláns a 25 év alatt 2065 újszülött gyermeket kezelt. * Megkeresztelkedett. Nagy-Tapolcsányban örömmel köszöntött be pünkösd napja. A SzentLélek Isten eljövetelének emlékünnepén volt szerencsés Werner Adolf, tavarnoki cukorgyári chemikus és szekerész hadnagy a keresztség szentségét felvenni és Krisztus katonájává avattatni. A fiatal ember atyja r. kath. volt, de izr. növel kelvén házasságra, zsidóvá lett. E házasságukból született Adolf fiuk, aki saját kutatásai s egyéni meggyőződése folytán a keresztény vallás után vágyott s azt nyíltan meg is vallotta pünkösd elöünnepén. Az előzetes oktatást Szecsányi Vilmos, kanonok-plébánostól nyerte, a keresztelést pedig Haverla József s. lelkész végezte. A templomból kijövet a zsidóságnak tolakodásig menő kíváncsiság és — ki tudja mily érzületből eredő — megjegyzései keltettek nagy megütközést. * Akik a zavarosban halásznak. Bodrogi Bálint ebedi lakos és Sámsun Samu merítő- és zsákhálóval a helybeli halászati társulat területén orv-halászatot rendeztek, azonban a rendőrség mindkettőt elcsípte. * 87 krajcár azaz 1 korona és 74 fillért tett ki azon összeg, melylyel egy szegény asszony a kincstárnak tartozott. Ilyenkor tavaszszal kevés pénze van a falusi embernek, hát bizony nem fizette meg e rengeteg összeget, amiért aztán 1500 koronát tevő vagyonkáját a törökbecsei járásbiróság dobra verette. Milyen nagyon rá lehetett szorulva az állam e 87 krajcárra, hogy koldussá képes tenni érte egy adófizetőjét ? Igy igazán nem értjük, miért hozzák vissza a detektívek a kivándorlókat az ország határáról. * Babona. A vidékünkön uralkodó nagy szárazság alkalmat ad a babonás embereknek egy kis mese terjesztésére, mely kitudja részben nem-e történt meg, mint azt az öregebb földmives aszszonyok közül sokan szava hihetöségükkel bizonygatják. A köznép azt mondja, hogy minden könyörgés hiába való, mert az esőért a párkányi téglavető asszonyok tiszta búzából, két nagy kenyeret sütöttek és azt a nánai uton elásták, hogy igy megakadályozhassák az esőt, ami az ö munkájukat megakadályozná és a már kész vetett vályogot hasznavehetetlenné teszi. Ez a mese jár a pór nép között, sőt még a fantázia szabad színekbe öltözteti e pletykát, mert még azt is »mondjak« hogy a hatóság most csendörökkei keresteti a két téglavető asszonyt, hogy kivallathassa őket a kenyerek helyeire nézve, mert hogy bizony addig nem lesz eső, mig azokat a földből nem ássák ki. * Pályázati hirdetmény. Az esztergomi fökáptalan a honvéd-hadapród iskolában megüresedett alapitványos helyre ezennel pályázatot hirdet. Pályázhatnak: 1. a fökáptalan, az esztergomi és a budapesti szemináriumok javain alkalmazott gazdatisztek gyermekei; 2. az esztergomi főegyházmegye területén róm. kath. iskoláknál működő tanitók gyermekei; és 3. csak ezek hiányában bármely más róm. kath. vallású ifjak. Pályázati feltételek: 1. Magyar honosság: igazolandó a törvényhatósági vagy járási tisztviselő által kiállított bizonyitványnyal, melyben a honossági község neve is kiírandó. 2. A megkívánt életkor: t. i. a betöltött 14. év és a tul nem haladott 16. életév igazolandó keresztlevéllel. 3. A szükséges előismeretek : vagyis valamely középiskola (gymnasium, reáliskola, magyarországi polgári iskola, fiumei községi polgári iskola) négy alsó osztályának legalább »elégséges« eredménynyel történt elvégzése; a latin és görög nyelvből nyert »elegtelen« osztályzat figyelembe nem vétetik. 4. Kifogástalan erkölcsi magaviselet: a mennyiben ez az iskolai bizonyítványban kitüntetve nem volna, annak igazolására külön erkölcsi bizonyítvány szükséges. 5. Testi alkalmatosság: igazolandó bármely tényleges szolgálatban levő katonaorvos által kiállított orvosi véleménynyel; ujraoltás pedig a mennyiben ez a véleményben figyelmen kivül hagyatnék, külön himlöoltási bizonyitványnyal. A kellően felszerelt folyamodványok Esztergomba a mélt. és ft. Fökáptalanhoz nyújtandók be. Pályázati határidő 1901. évi július 5. * Kiutasított cigányok. A rendőrség több cigány-muzsikust a városból 5 évre kitiltott, mert azok, akik már régen itt működnek, mindenféle rágalmakat szórtak ellenük, melyek azonban nem hisszük, hogy alapját képezhetnék ilyen érzékeny büntetésnek és annak, hogy az egyetlen cigány-banda, mely városunkban működik,, konkurrencia nélkül álljon. * Tűzvész. F. hó 5-én a déli órákban Nyitra-Pereszlény község lakóit a harangok vészjelzése riasztotta fel az ebédtől. Tüz ütött ki egy házban, a hol az ünnep előtt kalácsot sütöttek. A pusztító elem csakhamar elharapódzott s az óriási széltől felszítva hatalmas lángokban kezdett lobogni. A nagy szél mindenfelé hordta a kipattanó szikrákat ugy, hogy nemsokára majdnem az egész község lángokban állt. Sok család teljesen hajlék nélkül maradt, elpusztult mindenféle gazdasági és házi felszerelés, takarmány, 26 lakóház és több pajta. A tüz oltását az erös szél úgyszólván lehetetlenné tette s igy a sok ember tehetetlenül állt vele szemben; leginkább a szálló szikrákat iparkodtak ártalmatlanná tenni. A kár több ezer koronára rug. * Elgázolás. Pávek Anna két éves kis leányt Pilismaróthon egy kocsi elgázolta és életveszélyesen összeroncsolta. — Ugyanott az István téglagyárban Újlaki Mihály munkás fiú egyik keze fejét sebezte meg súlyosabban. * Trachoma. A Pilismarothon tartott vizsgálat alkalmával az István téglagyárban 15 trachoma betegséget konstatáltak. E faluban különben járványszerüen grasszál e kór. * Tragikus halál. Nincs megrendítőbb, mint mikor váratlanul betoppan a családba a hirnök s tudtul adja a mi rosszat se sejtő háziaknak; hogy a családfő, a ki csak félóra előtt hagyta el szeretett övéit, vizbe fult. Ily lesújtó hirt hoztak f. hó l-jén Nadlányban (Nyitramegye) a kántorlakba, %ogy a kántor fürdés közben a Bebrava patakban bizonyosan görcs következtében elmerült s többé nem is látták felbukni. A szerencsétlenség a malomhoz közel történt, hol mélyebb a viz s igy holttestét a legszorgosabb kutatás dacára sem találták meg. Végre egy Budapestről meghitt búvár hozta ki a már egy hét óta enyésző halottat. A még csak 28 éves tanitó 2 hónap óta működött szépen Nadlányban s fiatal özvegyet és csecsemőt hagyott hátra. * Kifogott hulla. Nyergesujfaiunál egy férfi hullát fogtak ki a Dunából. Csak egy alsó nadrág volt rajta, s igy valószínű, hogy fürdés vagy lóúsztatás közben fult a vizbe.