ESZTERGOM VI. évfolyam 1901
1901-04-14 / 16. szám
meghatja e jó példa-adás és áthatva iskolája megmentéseért, a plébános beszédének hatása alatt legott 4000 koronát ajánlott fel az iskolára. A plébános saját nagylelkű áldozata mellett 700 koronát gyűjtött eddig, s igy biztositva van az iskola megépitése. A szép és napjainkban bizony, sajnos, ritka tett önmagát dicséri. Több ily plébánost és községet az egyházmegyének, s hisszük, hogy iskoláinkat legalább részben megmenthetjük. Majer Imre plébános eme tette legfényesebb cáfolata azon bizonyos oldalról hangoztatott tapintatlan és rosszakaratú koholmánynak, mintha ö lenne oka, hogy Leányvárnak nem lesz iskolája, mintha ő lenne a kerékkötője. Ime Leányvárnak lesz iskolája, « újjáteremtöje Majer Imrében keresendő. * A főispáni beiktatást rendező bizottság f. hó 16-án tart ülést, melyben véglegesen és minden részletében intézkedik a fogadtatás és beiktatás részleteit illetőleg. * Adalbert! szónok. Az esztergomi föszékesegyház sz. Adalbert-ünnepén, jövő vasárnap, április 21-én az ünnepi szónoklatot Keményfy K. Dániel, tanitóképzö-intézeti tanár fogja tartani. * A pilismaróthi jegyzőségre, mint halljuk, Berényi József köbölkúti és Lévay Sándor libádi jegyző mellé Oberth Zsigmond táthi jegyző is fog jelöltetni. * Uj hazai gyártmány. Saját gyártmányú Guillon-féle öröklámpabél és jó, bűzt nem terjesztő méhviaszgyertyák, valamint kitűnő égö-olaj kaphatók Dokupil Lajos viaszgyertya-öntönél NagyLévárd (Pozsony m.). * A haltenyésztés érdekében. A halászat országos felügyelősége értesitette Vimmer Imre polgármestert, az esztergomi halászati társulat elnökét, miszerint a dunai halállomány gyarapítása végett a földmivelésügyi miniszter rendeletéből kifolyólag 800,000 db. fogas-süllö petét küld Esztergomba. E szükségletet a verbászi és simontornyai halköltö telepekről fogják beszerezni. * Állatállomány. Mint jeleztük volt, a központi járásban és Esztergom városban Székely Henrik m. kir. járási állatorvos volt megbízva a tavaszi állatszemlék megejtésével. A szemlék először a központi járásban, azután a városban megejtettek, s a következő kimutatást eredményezték : Az esztergomi járásban 3306 ló, 26 szamár, 6752 szarvasmarha, 6473 juh, 193 kecske, 7084 sertés. Esztergom sz. kir. városban: 503 ló, 5 szamár, 2 bivaly, 1174 'szarvasmarha, 6 juh, 5 kecske és 1405 sertés van. * Áprilisi színház. A hét elején hatalmas falragaszok, s ezek nyomán a helyi lapok is hirdették, hogy április 11-én már az esztergomi közönség is mehet színházba, mert Balogh Árpád színigazgató azon este kezdi meg előadásait a Fürdőben. Nagy volt tehát azon keveseknek meglepődése ápril 11-én, kik színházba iparkodtak, mert a Schleiferben még ma is »minden csendes.« Se színpadra színészt, de még színházi pénztárt sem találtak a habituék. Csodálkozva álldogáltak egy kis ideig, mig nem egyik mutató-ujjával a homlokára bökött: »Április van.« Es ezzel csendesen haza somfordált a 6 főből álló közönség, boszankodva, hogy egyszer akartak színházba menni, s akkor is felültek egy direktor áprilisi tréfájának. S hogy hol van mostanáig a jókedvű direktor, mi sem tudjuk. Talán valahol, se égen, se földön, hanem függőben a díszletekkel együtt. * A szakolcai kir. kath. gymnasium és az államilag segélyezett közs. felső leányiskola a szakolcai zenemükedvelök közreműködésével az 1848-diki törvényalkotások szentesítésének emlékére f. hó 13-án esti 8 órakor az áll. el. iskola zenetermében ünnepélyt rendezett, mely alkalommal szinre kerültek a következő élőképek: 1. Az 1848-diki március 15-dike. 2. A szentesitett törvények kihirdetése. 3. Kossuth Lajos toborzása. 4. A nemzet áldozatkészsége. 5. A tépéscsinálók. 6. Petőfi halála. 7. Unió Erdélylyel. * ZajOS betörők. Szentgyörgymezőn történt, hogy egy éjjel a szomszédok Marmorstein Mór péküzletéböl nagy zajt hallottak. Nyomban értesítették a szemben levő rendőrséget, honnan azonnal három rendőr sietett a helyszínére. A pékboltban pedig ez alatt javában dolgozott a három betörő s épen odább akartak állni, mikor a rendőrök lefülelték őket. Reggel kihallgatták a három jó madarat. Neveik: ötlik István, lökéi Pál és Vilsik Pál. A büntető eljárást megindították ellenük. * Baleset. A mult napokban a Duna-Gözhajózási-Társaság helybeli állomásán, mint értesülünk, komoly baleset történt. Ugyanis egy szállító hajóból rakodtak ki, melynél Tréger János napszámos is dolgozott. Egy vasgerendát akartak éppen kiszállítani, midőn az Trégerre esett, s jobb lábán és karján súlyos zúzódásokat szenvedett. * Uj katholikus kör. Tokodon katholikus kör alakult. Az alapszabályokat már felterjesztették a belügyminiszterhez jóváhagyás végett. A megalakítás Marton László dorogi segédlelkész érdeme, ki elnöke lesz a körnek. * Általánosan elismerik ugy nálunk, mint külföldön, hogy a Mauthner-féle gazdasági és kerti magvak gyakran háromszor akkora termést adnak, mint sok másféle magvak, különösen impregnált csillagjegyü répamagjai ritkítják párjukat és össze nem tévesztendők más utánzott hasonló védjegyű, de nem impregnált répamagokkal. A Mauthner-féle magok tehát felülmúlhatatlanok és gazdáink csak helyesen cselekszenek, ha magszükségletüket mindig Mauthner-féle magokkal fedezik. * Öngyilkosság. Kiel Ferenc igen rossz életet élt családjával és emiatt az udvarán levő körtefára felkötötte magát. A ház népe észre vette a boldogtalan ember tettét és még élve levágta a fáról, de Kiel mégis elérte célját, mert a beállott agyvérzés következtében harmadnapra meghalt. * A Ditz-féle kályhák veszedelme. A lábatlani cement- és göztéglagyárban a Ditz-féle kályhák kezelése közben már több szerencsétlenség történt s most ujabban ismét Szálai József szenvedett ott égési sebeket, amint a szárító kályhában a tüzet élesztette. * Egy munkás halála. Király András a piszkei Kerndorfer-féle kőfaragó cég bányáiban volt alkalmazva, mint kőfejtő. RészegeskecJése miatt már több izben elakarták bocsátani a munkából, de mindannyiszor javulást igért, s igy bár nem tett le szenvedélyes szokásáról, mint ügyes munkást megtartották. Addig jár a korsó a kútra, mig eltörik, tartja a közmondás és Király Andrást is elérte szomorú végzete a napokban. Megint berugottan ment munkába s ilyen állapotban két öl magasságban egy l 1 ^ méter széles természetes erkélyen dologhoz fogott. Ugy látszik maga is belátta, hogy nem megy semmire, mert ott a magasban lefeküdt és aludt is d. u. 5 óráig.. Ekkor felébredt és pipára gyújtott, a mi aztán mámoros fejét teljesen elkábította. Épen indulni akart lefelé, mikor elszédült s egyensúlyát veszítve lebukott az alatta felhalmozott törmelék köre, még pedig oly szerencsétlenül, hogy nyomban szörnyet halt. Ez esetből kifolyólag a főszolgabírói hivatal erélyes vizsgálatot indított meg, annak kiderítésére, vájjon nem terhel-e valakit a mulasztás vádja. * Tolvaj világ. Süttön az elmúlt héten Udvardi György lakásába, az ablakon át tolvajok másztak be, mig a lakók távol voltak hazulról, s 129 korona értékű ágyneműt vittek el magukkal. — Goldstein Ignác sárisápi lakos kárára szinte 17 koronát emeltek el ismeretlen tettesek. * A rehabilitált varjú. A varjut a gazdák közönségesen kártevő madárnak tartják. Ezzel a felfogással ellenkezőt tapasztalta Varjú Sándor palásti lelkész, aki megfigyelte e madarakat az év különböző szakaiban és különböző ültetéseken. Tavaszkor egy hatholdas árpavetésnek bizonyos részét lepték el, ahová többször is visszatértek. A vetés azonban azon a helyen épp úgy fejlődött, meg is dőlt, mint az árpa-tábla többi részén, amelyet a varjak nem érintettek. Tehát valószínűleg férget kerestek. Oszi vetés idején sűrűn meglepték a friss szántást, de alig vetettek ügyet a leboronált friss vetésre, pedig tudvalevő dolog, hogy a leggondosabb boronálás mellett is maradnak künn buzaszemek. Friss szántásban könnyen akadnak kövér falatra, pondróra, pajodra, a buzaszemekkel tehát nem törődnek. Figyeljük csak most már a varjakat a különféle darabokból álló volt úrbéres-földeken. Seregestül vonulnak keresztül az őszi szántásokon s vetéseken, melyek utjokba esnek; ez a vonulás rendszerint elég sürgősnek látszó; azonban közben közben az egyes földdarabokon minden látszólagos különös ok nélkül egymással civakodva, kergetőzve huzamosabban időznek. Talán a vetőmagon marakodnak ? Mert hisz az jutna mindegyiknek, minden lépésnél uj szem, de afölött elsietnek tovább, mig egy-egy darabban férgekre találnak; ezért már érdemes időzni s kissé küzdeni is! Nem lehetetlen, hogy a kövér féregfalat mellett saláta helyett néhány buzaszem is lecsúszik. De ha ök buzaevök volnának, úgy idöszakonkint roppant számban vald megjelenésük mellett tönkretehetnék a termést. Ez azonban soha se történt. Még egy dolog van, amiben jelentékeny kárt tehetnének: a kukorica. A varjú oly szálakat huz ki, melyeken már színükről felismerte, hogy féreg lakmározik rajtok, ö nem a kukoricát kereste, mely már el is romlott, hanem a kövér pondrót a kukorica tövén. De azt még se lehet tagadni, hogy télen, havazáskor neki esnek a kukoricagóréknak és szalmakazlaknak. Itt már csakugyan magot keresnek. De nem falják vetömagvunkat oly mértékben,, hogy kárt tennének : pofájok se ugy van alkotva,, hogy az volna életszükségletük. Főfoglalkozásukhoz kapták segítségül az éles körmöket, a jó szagló érzéket, mely harmadik-negyedik határig csalja őket az árokban ott fekvő pecsenyére í Mese az, hogy a pápista varjú hust nem eszik, böjtöl; az mondhatja ezt, ki soha őket lakmározni nem látta. Ebből kifolyólag a kálomista és pápista jelzős megkülönböztetés is csak ráfogás; valószínűleg a két fajnál mutatkozó látszólagos számarányra támaszkodó ötlet, mely még abban sem találó, hogy ök amellett, hogy egyformán élnek,, egy társaságban szépen megférnek, de soha egymásra nem agyarkodnak, sem egymást nem csipkedik. A magyar katholikus iskolák feladata és fejlesztése. X. Miért nem fordítanak a kir. tanfelügyelők nagyobb súlyt az idegen ajkú protestáns iskolákra? Miért nem zaklatják ott is az iskolákat ugy, mint nálunk katholikusoknál ? Vagy tán ott édeni állapotok vannak az iskolai állapotok részén és minden iskola palota, minden tanitó dúsan javadalmazott? Kétlem. Már ott a baj is az r hogy azoknak autonómiájuk a törvénynyel szemben is törvény, hol a kir. tanfelügyelő működése nem arathat annyi babért, mint nálunk katholikusoknál, hol az is érdemszámba megy, ami azoknál bűn volna. Nem tudom, nevessek-e, vagy boszankodjam-e azon az uj paedagogiai elven, hogy a magyarság lakta városokban és kisebb-nagyobbközségekben az iskolák államosítása a nemzeti jelleg megóvása, fejlesztése és biztosítása céljából találtatik nagyon fontos szükségnek. Holott tudvalevő dolog, ha valami, ugy a vallás az,, mely képes a nemzeti jelleget öserejében konzerválni a nélkül, hogy egyébként az értelmi müvelés fejlesztése ki volna zárva. Mindazonáltal derüre-borura, hol itt, hol ott veszünk arról tudomást, hogy itt is, ott ís a magyarság lakta helyeken a felekezeti iskolák elállamositása rendszerré vált. Rendszerré vált. Igen ám, csakhogy a katholikus iskolákkal szemben. A protestáns magyarság által lakott helyek, minők Debrecen,. Nagy-Körös, Kecskemét, Félegyháza stb. stb. szándékosan elkerültetnek, mi által egész nyíltsággal azt a szándékos rossz akaratból terjesztett gyanút akarják igazolni, hogy a kath. jellegű iskolák nem képesek azt a feladatot teljesíteni, a melyet a nemzeti nevelés tancélja tüz elö. Pedig hát eltekintve attól, hogy az állami iskolákban az értelmi fejlesztés egy jottával sem előzi meg a kath. iskolákat, az államosításnak ezen csakis egyoldalra háruló rendszere a maga valójában nem tekinthető egyébnek, mint a protestáns iskolák dédelgetésének és a kath. iskolák nyilt üldözésének. Mert hogy akár Szolnokon, akár Szathmáron, akár Zala-Sz.-Gróthon,. akár Nagy-Kanizsán, akár itt, akár ott az állami vagy a közös községi iskolák magasabb színvonalú értelmi képzettséget és erösebb nemzeti érzületet fejlesztenének a kath. iskolák e nembeli működésénél: az egyszerűen nem igaz. És ne feledjük, hogy a kath. iskolák elállamositása iránt folyó hajszának legkiválóbb tényezői a kir. tanfelügyelök. Miért is elég indokolt az a tény, hogy bennök a kath. iskolák intéző körei nem annyira munkatársat, buzgó ügyfelet, mint inkább ellent ismernek föl.
