ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-07-18 / 29. szám

kapta a máriavölgyi plébánia javadalmat. Demény Dezső budapesti sz. széki jegyző budapest-kir. palotai, Vodicska Lajos budapesti kir. palotai káplán budapest-lipótvárosi, Ozoray .lános nagy­szombati káplánnak küldettek. — Bresztyenszky János nagyszombati tanár életének 48-ik évében az Urban elhunyt. * Reformok a bazilikái énekkarban. Kersch Ferenc, a föszékesegyház uj karnagya, emlékiratot nyújtott át a főkáptalannak a bazilikái zenekar ügyében, a melylyel e héten foglalkozott a fökáptalan s több üdvös reform behozatalát határozta el. Legfontosabb bizonyára az lesz, hogy egy külön énekiskolát állitanak föl, a mely­nek Kersch karnagy lesz a vezetője és a mely a föszékesegyház számára énekeseket fog képezni. * Uj járásbirák. Lipsitz Dezső győri Ítélő­táblai jegyző az esztergomi, Nemesszeghy Dezső komáromi törvényszéki jegyző a muzslai járás­bírósághoz albiróvá kineveztettek. * Kinevezés. Hang Béla tanárt, városunk szülöttét a kultuszminiszter a szegszárdi főgymná­ziumhoz rendes tanárnak kinevezte. * A gymnáziuin-küldöttség. A város meg­bízásából Maiina polgármester elnöklete alatt Frey Ferenc orsz. képviselő, dr. Walter Gyula kano­nokból, dr. Földváry István főügyészből és Vojnics Döme főgimnáziumi igazgatóból álló küldöttség hétfőn délelőtt indult el Budapestre, ahol a kul­tuszminisztériumban Zsilinszky Mihály államtitkárt, dr. Hömann Ottó min. tanácsost és Francsics Norbert tank. főigazgatót keresték fel. Mindhárman igen szívesen fogadták a küldöttséget s megígérték, hogy a város kérelmét pártolni fogják a minisz­ternél s rajta lesznek, hogy tekintélyes segélylyel járuljon hozzá a gimnázium építéséhez. A kül­döttség Budapestről Balaton-Füredre utazott, hogy kérelmével Vaszary Kolos biboros hercegprímást keresse fel. Ő Eminentiája kegyes ígéretet tett arra nézve, hogy a várost a gimnázium építésénél tőle telhetőleg támogatni fogja. Fehér Ipoly főapát ki­jelentette, hogy dacára a nagy tehernek, mely a rendre nehezedik, a gimnázium építést a várossal közös ügynek tekinti s ehhez mérten felkarolja a fontos ügyet. * Felhívás és kérelem! Palkovics Károly, Esztergom vármegyének 1848-ban teljhatalmú kormánybiztosa, 1861-ben volt hires I-ső alispánja s Esztergom szab. kir. város volt polgármestere, ama honvédtemetőben, melyet ő létesített, mara­dandó jel nélkül pihen! — Sirját a hitves kegye­lete virággal ültette be s emlékét őrzik a várme­gye és város annalesei. Hazáját szerette; meg­szenvedett érette, földi javakat tehát nem szer­zett. Egy mulandó fejfa jelzi most nevét s e földön létének határait. Az özvegy virágai kedves jelvé­nyei a vigasztalanul elhagyottnak, de boldogult nagy fia emlékének Esztergom vármegye és vá­ros marandandóbb jellel tartozik. Emlékkel, mely a magyar nemzet nagy küzdelmeit átélt s részben intéző férfiú sírjához méltó s az idők viszontag­ságainak ellentálló legyen. Hogy tehát ezen emlék mielőbb létesíthető legyen, e végből fordul az alulirt bizottság Esztergom vármegye és város társadalmához, melynek minden egyes tagját tisztelettel felkéri, hogy a fönt jelzett nemes cél érdekében a kibocsátott aláírási ivre bármily cse­kély összeget is jegyezni, ismerősei körében gyűj­tést indítani s a begyült pénzösszeget az aláírási ivvel együtt a bizottság elnökéhez: B. Szabó Mihály vármegyei főjegyzőhöz legkésőbb 1897. évi okt. hő l-ig beküldeni szíveskedjék. Minthogy pedig Palkovics Károly síremlékére már eddig is foly­tak be adakozások ; a bizottság félreértések elke­rülése végett, az adakozók névjegyzékét is tisz­telettel csatolja. Végül az e helyütt nyilvántartott igen tisztelt iv-tartó urakat felkéri a bizottság, hogy gyűjtő iveiket is szíveskedjenek a föntjel­zett időre beküldeni, ha nem lettek volna oly helyzetben, hogy adakozhattak, vagy gyüjhettek volna. Kelt Esztergomban, 1897. évi július havá­ban. A Palkovics Károly síremlékének bizottsága nevében: B. Szabó Mihály, a bizottság elnöke. * Városi közgyűlés. Esztergom város kép­viselő-testülete csütörtök délután 4 órakor köz­gyűlést tartott. A gyűlésnek két kiemelkedő tárgya volt: 1. A duna-utezai háztelkek megvétele tár­gyában hozott közgyűlési határozat folytán érke­zett m. kir. belügyminiszteri rendelet, 2. a Lőrinc­utcai telkekre nézve az esztergomi takarékpénz­tár megvételi ajánlata fölött határozat hozatal. A miniszteri leiratot dr. Helcz Antal éles, de igaz­ságos bírálat alá vette, mert abban a miniszter a tanácsot, valami rosszakaratú és tendenciózus sugalmazásra, oly méltatlan kifejezésekkel illeti, melyek se egy miniszteri leirat komolyságához, se egy tárgy objektiv elbírálásához nem illik. A köz­gyűlés tudomásul vette a miniszter átiratát, de a méltatlanul bevádolt tanács tisztázása s felvilágo­sítás végett elhatározta, hogy fölir a miniszter­hez, és egyben utasította a tanácsot, hogy a ne­vezett telkekre tegyen a jövő közgyűlésnek uj javaslatot. — A Lőrinc-utcai telkekre nézve jóvá­hagyta 103 vokssal a közgyűlés az eladást, s igy a telkek 44 ezer forintért a takarékpénztár tulaj­donába mennek át. — Végezetül Tátns János in­dítványát a kölönlegeltetés tárgyában a közgyűlés, a tanács javaslata szerint bizonyos megszorítások­kal elfogadta. * A közkórház ügye. A kórházépitő bizott­ság elhatározta, hogy az uj kórházat a Bisutti­telken épitik fel 50—60 ágyra. Négy tagu bizott­ság küldetett ki megvizsgálni ez épités céljára rendelkezésre álló összegeket. E bizottság tagjai lettek : dr. Gönczy Béla, dr. Helcz Antal, Nieder­mann József és dr. Walter Gyula. Az ülésről a bizottság jegyzője: a kórházgondnok hiányzott. A kórházi bizottság tárgyalás alá vette a kórházi szabályrendeletet, melyek némi módosítással elfo­gadtak. * Halálozás. Őszinte részvéttel vettük a következő gyászjelentést: Alulírottak ugy a maguk, valamint az összes rokonok nevében is, mély fáj­dalomtól megtört szívvel jelentik a hőn szeretett leány, a legjobb hitves, illetőleg anyának és test­vérnek Mezey Arthurné szül. Pfalcz Gizellának f. hó 16-án reggel 8 órakor élete 22-ik és legbol­dogabb házasságának 2. évében, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei f. hó 18-án d. u. 5 órakor fognak a gyász­házból (kis Dunasor) a vízivárosi sírkertben örök nyugalomra helyeztetni, az engesztelő szent mise­áldozat pedig f. hó 19-én d. e. 9 órakor fog a vízivárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1897. július 17. Áldás és béke poraira! Mezey Arthur férje. Mezey La­cika gyermeke. Pfalcz József és neje szül. Horváth Etel szülei. Pfalcz Tibor, Pfalcz Gabriella testvé­rei. Horváth Menyhért és neje szül. Dömsödy .lolán nagyszülei. Mezey Dénes apósa. Mezey Buda Irma anyósa. * Katona-zene. Csütörtökön este a katonai zenekarnagy takarodót fújt. Hosszabb ideig játszot­tak az ezredes budautcai lakása, majd Boltizár püspök, ? a főispán háza előtt. A zenekar 10 óra után vonult be a kaszárnyába. * Kincskeresők. Aki gyümölcsöztetőleg s rengeteg haszon kilátásával beakarja fektetni pénzét, az szövetkezzék az esztergomi kincske­resőkkel. Vannak, kik Szenttamáson s a város határában is turkálnak s keresik a kincset. Az egyik helyen 3 millió forintnyi kincsre van ki­látás; a kincskereső látta is már álmában azt az óriás kádat, melyben a kincs rejtőzik. Éjjel néha onnan tűz villan elő, amikor a »kincs tisztul« ; hát úgy látszik nemes rozsda sem lesz rajta. Az esztergomiak szerint a strázsa-hegy körül szintén óriás kincs van elrejtve három bivalybőrben. Ha legalább annak az egyik bivalybőrnek a csücskét érhetnők el valamikép, akkor nagyobb bizalom szállna meg a vállalkozó pénzembereket! * Az esztergomi anyakönyvvezető és a ruha. Az esztergomi anyakönyvvezetőnek még mindig van baja a polgári kötés céljából előtte megjelenő felek ruhájával, valamint azokkal a fe­lekkel, a kik a p Jgári kötésről fölvett jegyzőkönyvet aláírni vonakodnak. Most már nemcsak tisztessé­ges ruhát követel és ő maga határozza meg, mit tart »tisztességes« ruhának, hanem azt is kifogá­solja, ha nem feketében jelennek meg előtte a felek. Hát mi csak örülünk, hogy az anyakönyv­vezető ujabban oly nagy súlyt fektet a szép és tiszta I toilettere, de azért nem áll jogában a felekkel éreztetni magas haragját, ha azok nem lelkesed­vén annyira a polgári házasság iránt, mint ő, ( különbséget tesznek azon ruha között, a melyben az Isten házában és a között, a melyben Viola házában jelennek meg. Folytonos akadékoskodá­saival nemcsak, hogy nem fog tekintélyt szerezni az uj rendnek, hanem még inkább el fogja ke­seríteni a sok utánjárás miatt amúgyis elkeserített feleket. A mi pedig az aláírásokat illeti, ujolag megjegyezzük és a közönséget figyelmeztetjük, hogy azt, tekintettel hitbeli meggyőződésére, mindenki­nek jogában áll megtagadni, az anyakönyvvezető­nek pedig nem áll jogában valakinek amiatt szem­rehányásokat tenni. Továbbá megjegyezzük, hogy az aláírás megtagadása a polgári kötés érvényes­ségére semmi befolyással sincsen. * Eladott ház. Néhai Wargha Benedek Duna-utcai házát 4510 forinton Garbóczy Ferenc i adótárnok, szentjánoskúti présházát 2849 forinton dr. Horn Károly ügyvéd, a zsidó hitközség elnöke vette meg. * Amerika felé. Horváth és Gál fiatal gyer­kőcök elsikkasztván postai föladásra rájuk bizott 12 frtot, Pesten s Fiúmén keresztül Amerikába szándékoztak vitorlázni városunkból. Fiúméban azonban elfogyott a pénzük s minthogy okmányok hiányában hajó-szolgálatba se léphettek, önként jelentkeztek a fiumei rendőrségnél, ahonnan 18 napi jóltartás után visszatoloncolták a vállalkozó fiatalokat. * Lőgyakorlatok. F. hó 20-án a helybeli gyalogezred a szokásos lőgyakorlatokat tartja éles golyóval reggel 5 órától déli 12-ig a Strázsa-hegy környékén. * Tüz volt csütörtökön Szenttamáson. Idő­sebb Schalkház Ignác tulajdonát képező ház há­tulsó részében az istálló gyuladt ki, melynek te­teje, valamint a padláson felhalmozott takarmány is leégett. Az önkéntes tűzoltók gyors megjele­nésén s fáradhatlan munkáján kivül a tűz elnyo­mását nagyban elősegítette egy tűzfal, melynek hiányában minden erőfeszítés dacára bizonyára leégtek volna a szomszédos házak, melyek felé a i meglehetősen erős szél a pernyét hajtotta. A le­hányt szalma csütörtökön éjjel négy izben is ki­gyuladt, de hamarjában eloltották. A háziúr kára 1000 frt, Diamant (tyuláé, kinek a takarmánya ment tönkre, 90 frt. Az elégett dolgok biztosítva voltak. * Krokodilus a Kis-Dunában. Megdöb­bentő látványnak voltak szemtanúi pénteken d. után a kapitányi hivatal hivatalnokai. Csendes munkálkodásuk közben valaki hirtelen felrántotta az ajtót, s a sietségtől el-elfuladó hangon, arcán a halálfélelem sajtolta ökölnyi izzadság-cseppek lehömpölygése mellett adta elő, hogy fürdés köz­ben a Kis-Dunában krokodilus akarta bekapni. Bár az ügyben vizsgálatot indítottak, igen való­színű, hogy a krokodilus elröpült, lévén a ka­csának két erős szárnya, mely többet ér, mint bárminő kitűnően megszerkesztett repülő-gép. * Tolvaj inas. Bohátka N. helybeli cipész följelentette pénteken inasát, hogy nagyobb mennyi­ségű s értékes bőrdarabokat tulajdonitott el tőle, s hogy ezt be is vallotta neki. A rendőrség az inast letartóztatta. * Kövezés. A szab. kir. városi temető szom­szédságában a Földmüves-utcát már csaknem tel­! jesen kikövezték. Nagy jótétemény volt ez a tisztán ; földműves lakosságra, mert nem tekintve, hogy örökös mocsarak fertőztették meg a levegőt, a kocsik s az azokat vonó állatok nem járhattak benne veszedelem nélkül. * Bátor rendőr. A rendőrség az utóbbi időben jelét kezdi adni, hogy hivatását teljesen átérti, a csütörtöki tűzesetnél a pesti rendőrök sem viselkedhettek volna korrektebbül. Mészáros rendőrkáplár egy a Buda-utca felső részéről jövő megbokrosodott lovaktól vont kocsit a saját élete kockáztatásával mentett meg. * Orvhalászat. Borz Imrét a csendőrség Piszke mellett a Dunában tilos halászás közben lepte meg. A főszolgabiróság 50 frt pénzbünte­téssel sújtotta Borz Imrét. Az ez ügybeni tárgya­i lások tovább folynak, mert az orvhalászok most í egymást jelentgetik föl. * A munkások rokkant- és nyugdíj-egyle­tének helybeli fiókja jul. 10-én tartotta első havi ülését. Tagjainak száma 57. Bevételük e hóba

Next

/
Oldalképek
Tartalom