ESZTERGOM II. évfolyam 1897
1897-02-28 / 9. szám
ból. Az első négyest 98 pár. a másodikat 114. a harmadikat 102, a negyediket 56 pár táncolta. A mulatságon jelenvolt hölgyek névsora következő : Asszonyok: Woinovich Emiiné bálanya, Arnstein Mórné, Berán Antalné, Bartal Samuné, Bukovszky Vencelné, Balog Mártonná, Baróth Ferencné, Berger Hermanne, Csaszny Józsefné, Czeier Józsefné, Dudás Jánosné, Diamant Bernátné, Eisler Bernátné, özv. Feriik Gyuláné, György Emó'dné, Gründling Mátyásné, Gang Adolfné, Gerenday Józsefné, Grottár Józsefné, Gescheidt Samuné (Budapest), Hartmann Gusztávné, Heltai Henrikné, Hacker Ferencné, Hajabács Károlyné, Huszti Tamásné, Hollósi Ferencné, Hugyik Istvánné, Hirschler lgnácné, Janik Jánosné, Jakubek Jánosné, Karaszek Alfrédné, Kitzinger Józsefné, Kratz Antalné, Keller Mátyásné, Király Mórné, Kubista Vencelné (Kenyérmező). Lotti Józsefné, Lemmerhofer Ferencné, Menrath Antalné, Nipl Vencelné (Annavölgy), Ország Simonná, Perina Györgyné, Pawlik Vilmosné, Pachinger Józsefné, Petnik Mihályné, Porgesz Béláné, özv. Pelczmann Ignácné, özv. Petess Zoltánné, Pollák Károlyné (Szentgyörgymező), özv. Perényi Henrikné, Perényi Árpádné, Pór Sándorné, Bothnagel Vimosné, Schmidt Brunóné, Stanie Györgyné, Schwartz Lajosné, Schwartz Józsefné, Scheiber Rezsőné, Szalkay Józsefné, Szvoboda Ferencné, Skolnik Jakabné, Stricz Lajosné, Szerkál Jánosné, Tarovszki Rezsőné, Takács Lajosné, Tóth Lajosné, Tábor Adolfné, Trexler Sándorné, Verspyck Ágostonná, Vörös Jánosné, Vojtek Istvánné, Wanek Józsefné, Wanek Ferencné, özv. Wagner Gusztávné, Zólyomi Árpádné. Leányok : Ásványi Gizella (Kenyérmező), Baróth Anna és Hermin, Berger Emma, Bukovszky Etel, Czeier Erzsike, Diamant Etelka, Deutsch Gizella (Ipoly-Pásztó), Dudás Anna és Milka. Dudás Etelka, Franki Matild, Gang Sarolta, Grottár j Jolán, Hartmann Nesztike, Hajabács Józsa, Hirschler Jetti, j Jelinek Róza, Janik Erzsike, Jakubek Annika és Adél, Kubista j Róza (Kenyérmező), Keller nővérek, Kreiniker Boriska, Lotti Mariska, Marmorstein Etel, Nagy Panni, Nagy Etel, Ország Fáni, Ötvös Emma, Perényi Irma, Perényi Ilma, Pachinger Jolán, Petnik Erzsike, Pelczmann Ilonka, Pór Amália, Popp Róza, Roszkopf Gizella, Saághy Ágota, Melanie és Margit, Schwartz Adél, Szedlacsek Riza (Uj-Arad), Szalkay Mici ás Margit, Sinkovich Erzsike, Stern Antónia és Fanni, Szerkál Irma, Szvoboda Katinka, Takács Ilonka, Tóth Janka, Tóth Erzsike, Uriel Emilia (Bécs), Vojtek Anna és Mariska, Vörös Terike, Wanek Amália. Kalikó-bál. A torna-egyesület kalikó-bálját holnap tartják meg a Fürdő termében s mint az előkészületek igazolják, fényes sikerűnek ígérkezik. Táncpróba. Az esztergomi kath. legényegyesület tánctanuló ifjúsága az egyesület összes helyiségeiben 1897. évi február 27-én főtáncpróbát rendez. Kezdete 8 órakor. Belépti-díj: személyenkint 60 kr., családjegy 1 frt 20 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Álarcos-bál. Porgesz »Polgári Sörcsarnok«jában ma nagy álarcos-bál lesz, mely iránt nagy az érdeklődés. Esztergom ezredéves múltjából. XXVIII. Törökvilág Esztergomban. Schwartzenberg Adolf egy második levélé- : ben, mely ápril hó elején kelt, még körülményesebben leirja Győr bevételét és kivált kiemeli | annál Palflynak és legénységének szerepét. Miután én és Pálffy úr a tervezéssel készen voltunk öt előkellő és megbizható huszárt szemeltünk ki. akikben megvolt a kellék arra, hogy tervünket végrehajtsák. Ezeket márc. 29-én Győr felé útnak inditottuk. (És pedig Esztergomból, itt eszelték ki a haditervet is.) Mi csakhamar ezek után útra keltünk 400 lovas vallonnal és 8 zászlóalj katonasággal és Pálífynak négy zászlóalj legénységével. Éjfélkor Sz.-Györgyre értünk, félórányira Győrtől. A nevezett huszárokat előre küldöttük, hogy a török strázsákkal tervünk szerint beszéljenek azon ügyre nézve, melyben kiküldettek, t. i, a török lakáskészitö mesternek, Áron agának fia Budán megnősült és e hő elsején aráját haza szándékozik vinni. Midőn az öt huszár a vár elé érkezett a fehérvári bástyán török őrre találtak, amelyik törökül kérdezte őket : ki van itt? Mire ezek válaszoltak. Mi Budáról valók vagyunk. Aron agának a fia. arájáért jött, hogy azt Budára hazavigye. E beszélgetés félóráig tartott. Ezalatt mi mozsarunkat vagy petárdánkat, minő három volt és mindegyike 150 fontot hajitott a külső fehérvári kapu ellen irányoztuk, amelyre oly hatással volt, hogy istenek legyen dicsőség, az elsőre a külső rácsozat felnyillott. Azután a másik petárdával, a belső kapuhoz siettünk, melyet szintén szétrobbantottunk. Ezalatt a franciák és a többi legénység egyszerre mindenfelé oly bátorsággal rohamozott, hogy a törökök nem tudták hányadán vannak. Vagy hogy miféle idegen vőfények, vagy eleség-szállitókkal van dolguk. De azért keményen ellenszegültek. Végre azonban mivel látták, hogy minden oldalról körül vannak véve belenyugodtak és egyikük sem mert ellenszegülni, stb. Március vége felé Esztergomot nagy veszély fenyegette. Sok volt itt ekkor a tőreik fogoly, ezekkel módját találta a budai pasa összeköttetésbe lépni és kicsinálta velük, hogy Esztergomot gyújtsák fel. E célból két egyenlő hosszú gyújtó zsineget készíttetett, melyet mindkettőt egyszerre Budán medgyujtatott. Az egyik Budán maradt, a másikat Esztergomba vitték a rabok számára, hogy akkor, midőn a kötél végig égett, akkor gyújtsák fel a házakat, mert akkorra 4000 ember fogja Esztergomot megtámadni. Azonban a kötél nappal égett végig. A tüzet pedig a negyedik háznál eloltották, sőt a gyujtogatókat is felfedezték. Ezek hatan voltak, akiket a váron kivül nyomorúságosan elégettek. Nehogy e miatt a Budán levő keresztény foglyoknak baja essék, jelentés ment a budai basához, hogy maradna otthon és ne éreztesse ezt sem Budán, sem máshol a szegény fogoly keresztényekkel. Tizenkét mértföldnyire Buda alatt fekvő Szegszárd erőd parancsnoka hires volt kegyetlen zsarnokságáról, előbb mint aga szolgait Sinán basa seregében. Ez embertelenül megkínoztatta a kezébe jutott keresztény foglyokat. Többek között 10 esztergomi német katona is jutott körmei közé ezeket mindannak dacára, hogy váltságdijukat lefizették és szabadságukat megvásárolták, részben megnyilaztatta, részben karóra hüzzatta, vagy más kegyetlen módon kivégeztette. Ennek hire jött Esztergomba és azért néhány száz bátor legény összeállott, hogy majd leszámolnak vele. Ápril hó 29-én mellékutakon félmértföldnyire Szegszárd alá érkeztek, ott egy mocsárban elrejtőzködtek, hogy az éjjelt bevárják. Ekkor erődhöz közeledtek, melynek kapuját zárva az találták. A magokkal hozott három ostromló létrát a falaknak támasztották és oly gyorsan és oly sebesen mászták azokon fel, hogy csakhamar 200-an a bástya és a vártöltés között elhelyezkedtek. Néhányan a kaput megnyitották és a többieket beeresztették és gondoskodtak róla, hogy nem sikerülés esetén erre menekülhessenek. Ekkor nagy lármát csaptak és az előre rohanó törökökből 160 levágtak. S néhány kis ágyút pedig a kastély ellen szögezték, annak kapuját feltörték és oly dühhel rontottak be, hogy a bégnek és szerzsánjának kivételével mindent lemészároltak. Reggel mindazt amit használhattak magokkal vitték, igy 38 szép lovat is. Távozásuk előtt az erődött három helyen felgyújtották. Zsákmányukkal Esztergomba érkezve az elfogott béget átadták Pálífynak. Visszajövet Vayda nevű (talán Rajna) véghelyet lerombolták. Mivel már hosszú időn át a katonaság zsoldját meg , nem kapta, ápril havában történt, hogy több helyen, névleg Esztergomban, Komáromban és Kanizsán lázongani kezdett. Az esztergomiak oly hevesen támadtak kapitányaikra, hogy ezeknek közülök menekülni kellett. Áz ügy rendezése céljából Pálffy személyesen Prágába utazott, ann'nek következtében Ő Felsége azonnal parancsot adott, hogy az állami pénztárból tüstént adják ki a hátralékban levő fizetést. Az esztergomiak előbb nem csillapodtak le, mig Schwartzenberg személyesen meg nem jelent és a hátralékban levő 80,000 tallér zsoldot ki nem fizette. Ekkor azután a főcinkosokkal érdem szerint elbánt. Szeptember havában 200 komáromi legény és 100 esztergomi huszár portyázni mentek Buda alá, ahová szept. 10-én érkeztek, ott az elővárost megtámadták és más zsákmány mellett 700 birkát elhajtottak. Az ellenség keményen üldözőbe vette őket, de 300 német puskás és 50 huszár, kik Esztergomból elébök mentek, üldözőiktől őket felszabadították. Október havában az esztergomi helyőrség Budavára ostromában részt vett és 17-én, a sz.- i Gellért-hegy mellett szállt táborba. A sikertelen ostromlás a keresztények elvonulásával végződött. Nov. hó 13-án érkezett Esztergomba Mátyás főherceg, aki itt Roszvurm ezredest elzáratta és megkötöztette, mert neki ellenszegülni merészelt és meghívására előtte megjelenni vonakodott. További intézkedéséig erős őrizet alatt tartatott. Roszvurm szakácsának ruhájában megszökött, lovásza őt ladikban a Dunán átvitte, a túlsó oldalon övéi őt a lovakkal várták. Innen szerencsésen Bécsbe menekült, ott őt Kollonics a farkasaidon felismerte, azért Prágába menekült, ahol hamar kegyelmet esdekelt ki magának. Más feljegyzés szerint elfogatása és szökése nem Esztergombai) t hanem Győrött történt. Az esztergomi huszárság és egyéb csapatok részt vettek ez évben május havában Székesfehérvár és csakhamar Mohács ostromlásában. Vidék. Eucharisticus értekezlet Komáromban. Eucharisticus értekezletet rendez gróf Majláth j Gusztáv, erdélyi kinevezett coadjutor püspök március hó elsején Komáromban. Az értekezlet J sorrendje: l x / a órakor a plébániaház nagyterméI ben előadások az oltáriszentség tiszteletének gyarapitásáról bennünk és a hívekben; ennek módjairól és eszközeiről. Az egyik értekezlő lesz dr. Proj hászka Ottokár, theol. tanár. 3 órakor a templomban szentbeszédet mond Kánter Károly, budapestbelvárosi káplán, a bp. oltáregylet igazgatója. 3 J / 2 órakor könyörgés, ének. A ft. papság 3—4-ig .' jelen van a templomban s tartja imaóráját. —• \ Szívesen látott résztvevők az Eucharistia-társulat tagjai és minden világi szerzetes áldozópap. Külön j meghivő nem megy. Biróválasztások. Süttőn, Piszkén és Lábatlanon pénteken folyt le a biró-választás. Az első két községben ujakat választottak, az utóbbii ban a régi birót tartották meg. Uj vasút. A lévai vasútvonal legközelebb I két ággal fog megbővülni. Ugyanis mint értesüI lünk, a m. kir. kereskedelemügyi miniszter Vis! novszky Sándor budapesti lakosnak, a m. kir. ' államvasutak Ipolyszakállas állomásától Szete, : Sázd, Deménd, Magyarád, Szántó, Bori, Gsánk, ! Varsány községek érintésével a m. kir. államvasutak Léva állomásáig s innen Dobó-Berekalja, í Sólymos, Zsember, Báth, Tót-Baka, Bakabánya, I Uhliszka, Gyekes községek határain és a m. kir. államvasutak Selmecbánya állomásán át Banka, Hordusbánya, Alsó-Hámor irányában a garam— berzence—lévai h. é. vasút Zsarnóca állomásig vezetendő h. é. gözmozdonyu vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Az ürményi fogyasztási szövetkezet. Ezen egyesület üzletének forgalma úgyszintén tagjainak szaporodása örvendetes jele az egylet emelkedésének. Az alakuláskor tagjainak száma 73 volt. jelenleg 272 tesz ki 393 jegyzett üzletrésszel, a mult év végéig 2353 frt 63 kr. a hitelszövetkezet i üzletrészeire, a fogyasztásira pedig 2500 frt lett befizetve és 11611 frt 3 kr. letétet kezeltek. Az intézet fennállása óta 13904 frt kölcsönt segélyeztek részben váltóra részben kötelezvényre. Az összes fogyasztási cikkekre 20178 frt 18 krt. adtak és 20222 frt 41 kr vettek be, nyeresége a szövetkezetnek mint testületnek alig van, de annál több van az egyeseknek, az áruk jósága, teljes mértéke s olcsóbbsága által. Minél több ilyen egyesület! Sorozás Nyitramegyében. Nyitravármegye területén az idei sorozás következőleg fog megtartatni. Tarnócon ápr. 10 — 14-ig, Nagy-Surányban ápr. 4—8-ig, Érsekujvárott ápr. 21—22-ig, Privigyén márc. 4—9-ig, Nyitra-Zsámbokréthen márc. 11—13-ig, Nagy-Tapolcsányban márc. 15— 18-ig, Galgócon márc. 20—24-ig, Nyitra városában márc. 26—27-ig, nyitrai járásban márc. 28-tól ápr. 2-ig, Pöstyénben márc. 15—18-ig, Szakolcán márc. 2-án. Holicson márc. 4—9-ig, Szenicen I márc. 11 — 17-ig. Miaván márc. 19—24-ig, Vágujhelyen márc. 26-tól ápr. l-ig. Irodalom és művészet. Az oltár-egyesületek tagjainak kiválóan ajánljuk a budapesti központi oltár-egyesület által kiadott ájtatossági „ Vezérkönyvet", mint a mely nagyon megkönnyiti a szentségimádást, úgy hogy csaknem nélkülözhetetlen az oltár-egyesületek tagjaira nézve. Kapható magyar és német kiadásban. Egy-egy fűzött példány ára 10 kr., a kötötteké 20 kr. Megrendelhető: »A budapesti központi oltáregyesület székházában« (IV. kerület, angolkisaszszonyok zárdája.) Legközelebb tót nyelven is meg fog jelenni. Polgári perrendtartás. Az 1868. L1V. 1891 LIX., 1893 XIX. t. cikkel. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték szabályok, második, a joggyakorlattal és ujabb rendeletekkel bővitett és átdolgozott kiadás. Ezen a cimen adták ki Fodor Ármin dr. és Márkusz Dezső dr. mindazt, mit a polgári peres eljárás terén tudni kell. A vonatkozó rendeleteket és kúriai döntvényeket is tartalmazó könyv legnagyobb előnye áttekinthetőségében rejlik, mely még laikusnak is lehetővé teszi, hogy a neki szükséges adatot nagyobb nehézsé g nélkül kikereshesse. A csinosan kiállitott, vászon kötésű zseb-kiadásu könyv ára 3 frt. Kapható Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében.
