ESZTERGOM II. évfolyam 1897
1897-10-30 / 44. szám
Vajat messzelt 20. Császár deákjának 2 mésszel vajat. Mézet is két messzelt. Item 2 akó sert. Mikor a Sitvamellékit elrablották volt, négy asszonyt ragadtak volt el. Ketteje megszabadult. Ugyanakkor két ökrököt vették el. Esztendeje, hogy behódultanak. Csárad. Az hatvan faluk közül való falu. Chiaban ispája birja Esztergomban. Barsoft mikor beadták őket az commissarius urak mindkét részről, az ispájának rendeltének fizetni esztendőnkint fi. 26. den. 16. Császár adójára fi. 5. den. 70. Most immár az ispájának adnak fl. 105. Császár számára fl. 5. den. 70. Az ispájának búzát sallói szaput 20. Zabot 20. Vajat pintet 20. Mézet is pint 20. Császár számára búzát szaput 16, zabot is szaput 16. Szekereznek két hétig szénahordáskor. Fát is két hétig hordat velük két szekérrel. Kaszást ötöt adnak egy hétre. Két kapást adtának ennek előtte szőllőkapálni. Ez esztendőben nem adtának, mert eladta volt szőlleit. Kis-Herestyén. Erővel hóditattak be. Hazsi Ozmán birja Esztergomban. Sommájok fl. 20. Császáré fl. 4. Búzát az ispájának szaput 5. Zabot is szaput 5. Vaj, tiz mésszel. Mikor az Sitva meilékit elrablották egynéhány embereket vitték el, egynéhány házat megigettek falujukban. Marót városa. Erővel hóditattak be. Omer aga birja Esztergomban. Sommájok fl. 150. Az munkáért fl. 20. Császár adójára fl. 8. Császár deákjának fl. 12. Császár számára búzát szaput 14. Zabot is szaput 14. Borsót és lencsét szaput 5. Vajat messzelt 50. Mézet messzelt 40. Elsőbben, hogy elrablották és megiggettik az várost, embereket vitt el nro 13. Az bujólikakban fultanak meg nro 22. Marhájokat hajtotta el 750. Másodszor, hogy megrablották . . . házat ígettek meg 12. embert elevenen vittek el . . . levágtak. Szarvasmarhájukat 170-et elhajtották . . . Vidék. Eucharisztikus kongresszus Győrött. Győrben nemrég eucharisztikus kongresszus volt, mely többek közt annyiban is nevezetes, hogy az egyházi ének és zene is szóban forgott. 10 órakor volt infulás nagymise a karmeliták templomában, tartotta Mohi Antal kanonok. A sz. mise alatt a növendék papok énekeltek. A kitett Oltáriszentséghez azonban legjobban illet a szép, komoly, áhítatra gerjesztő] »Tantum ergo« és »Genitori.« Az adoráló papok karingben a szentélyben és a hajóban foglaltak helyet. A templom tömve volt ájtatoskodó hivekkel. Nagymise után a papnövelde könyvtárában történt a tanácskozás. Elnöke az apostoli buzgalmu Hanekampf György rektor s jegyzője Mohi Adolf lorettói plébános volt. A kongresszuson látszott, hogy még új dolog : mivel az idősebbek nem beszéltek, a fiatalok pedig hallgattak. Ügyes felolvasást tartott Kapuy Elek az oltáregyletekről, s Mohi Adolf pedig a papok imaóráiról. Nagy érdekkel várták a harmadik szereplőt Kutschera József komáromi h. plébánost, ki arról értekezett: „Milyen zene illik az Oltáriszentséghez? * A komoly, áhítatra gerjesztő, a lelket fölevenitő gregorián éneket találta legméltóbbnak az Oltáriszentséghez. Nyomban utánna megalakult a fölolvasás alatt a győri Cecilia-egyesület. Pompás gondolat volt az egyházi éneket és zenét is szőnyegre hozni; követni kell minden ilynemű gyülekezeteken, mert e tekintetben is sok tennivalónk van. A katholikus körben elköltött rövid ebéd után az oltáregylet kiállítását néztük meg, majd 3 órakor egy órai szentségimádás voit a karmelitáknál, mely alatt az igazán aranyos szájú Mohi Antal kanonok úr beszélt a híveknek s utánna Kutschera tartotta a litániát. Azt hiszem jobban meglehetne mindent beszélni, ha a kongresszusok kisebb területről hivatnának egybe; hiszen akárhánynak vannak tapasztalatai, kérdezni valója, s adjuk azt elő s beszéljünk meg mindent! Üdvözöljük a győri lelkes papokat, kik az időtől meg nem ijedve a vidékről is oly szép számmal jöttek imádni az Urat. Kápolnaszentelés és primicia. Két esztendeje annak, hogy Szakolca sz. kir. város plébánia-templomát a katholikusok nem csekély örömére kifestették és belülről 'teljesen restaurálták ; a beszentelés megható ünnepélye még élénk emlékében él a buzgó népnek. Lankadatlan tevékenységű pásztoruk Mezey Ferenc prépost, ez évben ismét új emlékkel lepte meg hiveit. Szakolca szabad királyi városa ugyanis a katholikus kegyuraság kérése folytán a róm. kath. sírkertet jelentékeny darabbal megnagyobbitatta s a megtoldott részen a kegyuraság csinos, román stilü kápolnát építtetett. Ki tulajdonkép e kápolna alapítója, nem sikerült fölkutatni. Ismeretlen fundátora már 1783-ban 400 váltó forintot tett le e célra, mely tőke azonban az 1811-iki devalváció alapján tetemesen megcsappant. E tőkéből 4000 s néhány száz forint költséggel emelték s szerelték föl a kápolnát, mely Terebessy malackai építőmester terve szerint készült el s csin és izlés dolgában úgy külsőleg, mint bensöleg semmi kívánni valót hátra nem hagy, sőt minden várakozást fölülmúlt. Gyöngye kétségségkivül az oltárkép, melynek fametszetei Krisztust a kereszten, a mellette álló Szűzanyát és szent Jánost ábrázolják. Ugy a kivitel, mint az olcsó ár melegen ajánlják Stuflesser Nándor st.-grődeni műhelyét, ahonnét kikerült. A beszentesés vasárnap okt. 17-én délelőtt ment végbe körmeneti fölvonulás mellett Szakolca sz. kir. város kegyurasága — élén Czobori Károly, Szakolca derék és minden kath. ügyért lelkesülő főjegyzője — és mintegy 4000 főnyi úgy helybeli, mint vidéki ájtatoskodó jelenlétében, köztük Gyuracskay Alajos galánthai kir. közjegyző, ki nejével csinos kivitelű kehelylyel ajándékozta meg a kápolnát. A szertartást gyengélkedő állapota mellett is Mezey Ferenc, prépost-plébános végezte s utánna klasszikus, hatásos beszédet intézett az egybegyűltekhez a lélek halhatatlanságáról. A meggyőződés hangja, melyen szólott; a hév, mely a testi szervek kimerülésével mitsem törődött, élő tanúi valának, hogy hő vágya teljesült e napon : 21 évi pásztorkodás után ily helyről, ily alkalommal is szólni híveihez. A viszontlátás édes gondolatára csakhamar könyárban úszik a hit fátylán áttekintő szem, erre a beszéd hirtelen fordulatot vesz s az örvendetes meglepetéseknek se hosszé, se vége : új kápolna, új harang, új oltár, új kehely, de új pap is — kit a prépost Horák Ede ujmisés személyében mutat be — még egy néhány szó, még egy kérés s erre a Requiemektől majdan visszahangzó szomorú helyen rázenditi az ujmisés a Veni sancte Spiritust s ugyancsak a prépost ur manuductorsága mellett mutatta be első szent miséjét. Felfüggesztett jegyző. Vármegyebeli jegyzőink arról nevezetesek, hogy hivatali felebbvalóik mindig meg vannak velük elégedve s munkásságuk ellen nem lehet kifogás. Annál inkább leverő az a hir hogy, Zsarnóczay István kétyi jegyzőt Perényi Kálmán főszolgabíró felfüggesztette. Zsarnóczayt már napok óta nem találják s félő, hogy elkeseredésében magával tesz rosszat. A felfüggesztés oka : hivatali rendetlenség s több szabálytalanság, melyekre a kir. pénzügyigazgató hivta fel a hatóság figyelmét. Elütötte a mozdony. A kötelesség teljesítésnek ismét áldozata van. Csak a mult számunkban irtuk meg. hogy Nánán egy vasúti munkás karját a tolató kocsik összetörték; most még megrendítőbb dolog történt ugyanott. A rideg jelentés „csak" egy emberről beszél : öt árváról s egy tehetetlen özvegyről. Az eset mindennapi. Német Lajos köbölkuti vasúti felvigyázót kedden egy mozdony elütötte és elgázolta. A/, árvák és az özvegy nyomorúságos nyugdijat fognak húzni, mert az apa még fiatalember volt. Brutális anyakönyvvezető. Szolnokról vettük levelezőnk következő érdekes tudósítását.: Kludik Gyula Szolnok város polgármestere s áll. anyakönyvvezető sehogysem tud megbarátkozni a miniszteri rendelet azon intézkedésével, hogy a j házasulandó felek nem kényszeríthetők a polgári j tisztviselő által a jegyzőkönyv aláírására; mert valahányszor a házasulandó felek a miniszteri rendelet értelmében akarnak eljárni, mindannyiszor az áll. tisztviselő és a felek közt heves öszszeszólalkozások támadnak. Ilyen heves összeütközés támadt okt. 26-án, amidőn Gyetvai János menyasszonyával, a polgármester mint anyakönyvvezető előtt megjelentek, hogy a törvénynek eleget tegyenek. Mikor az anyakönyvvézotö felszóllitá a feleket a jegyzőkönyv aláírására, lelkiismeretükre hivatkozva, az aláírást megtagadták. Erre a polgári tisztviselő dühbe jött, bujtogatónak, fejetlennek mondotta azt, ki a feleket a miniszteri rendelet felől felvilágosította. Erre Üri Szabó György földbirtokos, ki mint tanú szerepelt, a tisztviselő erőszakoskodását helytenitette, mert nem kényszerítheti a feleket aláírásra, mire az anyakönyvvezető durván megtámadta a tanút s elzárással fenyegette, ha nem hallgat. — A dühöngő anyakönyvvezető végre mégis engedett a házasulandó felek akaratának s aláírás nélkül * kiadta a tanúsítványt. Mint halljuk, Úri Szabó György felkérte Lepsényi Miklós orsz. képviselőt, hogy e tárgyban interpellációt intézzen a miniszterhez, hogy a miniszter végre valahára megfékezze a hivatásukról megfeledkezett anyakönyvvezetőket. A III. nyitramegyei téli gazdasági tanfolyam f. évi november hó közepén nyílik meg s a jövő évi február hó végéig tart. F el vétetnek önálló földmivelők, vagy ezeknek 17 éves koron tuli fiaik, kik eddig is földmiveléssel foglalkoztak Felvétetnek továbbá olyan cselédek, kiket gazdáik előmunkásokká, vagy munkafelügyelökké akarnak kiképeztetni. A téli tanfolyam egy uradalmi gazdasággal van összeköttetésben, hol a tanulók közvetlen szemlélet és gyakorlat utján egy , szaktanár folytonos felügyelete mellett sajátíthatják el a különféle gazdasági munkálatok helyes ' módjait. A tanulók megtanulhatják ezenkívül a ] különféle gazdasági számadások és kimutatások elkészítését, a különféle mérlegek és mértékek kezelését, valamint a területek felmérését is. Kiképzést nyernek a tejgazdasági teendőkben úgyszintén a bognár munkálatokban is. Ezeken kivül az uradalmi gépműhelyben minden egyes tanuló kiképeztetik a gőzgép kezelésére is s erről bizonyítványt is nyer, melynek alapján, mint gépkezelő működhetik. — Egy-egy tanuló teljes ellátásért 12 frtot fizet havonként. Egyéb kiadása nincs, Az előadás magyar és tót nyelven történik. Jelentkezni lehet a téli tanfolyamra való felvétel végett a f. október hó 31-ig a Nyitramegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál Nyitrán. Irodalom és művészet. Katholikus Paedagogia. Havi folyóirat. Szerkeszti és kiadja Gyürky Ödön. Szeptember havi füzet, 9. szám. Tartalom: A kegyes-tanitórend jubileuma. (T597—1897.) Gyürky Ödöntől. — A nemzeti eszme fontossága és helye a nevelési oktatásban. Megnyitó beszéd. A győri Szent! Benedek-rendi főgymnázium tanári karának ez évi alakuló értekezletén mondotta: Acsay Ferenc, — Átöröklés és nevelés: Kozáry Gyula. — A gyermek, annak erényei és hibái. Dupanloup paedagogiájából. Várady Károlytól. — Kath. iskoláink hazafias ünnepe. Liteczky Bélától. — A történelem és tanítása a középiskolában. Hummer Nándortól. — Gyakorlati vallástanítás a középiskolákban. Pokorny Emánueltől. — A Magyarországi Katholikus Középiskolák Története. A kath. középiskolák történetét tárgyaló monográfiák alapján. Vegyesek. Az itt egyszerűen fölsorolt tartalom már címeiben és a szerzők neveibln kifejezi az érdekes füzet bőséges tartalmát. Az érdeklődő bármelyik dolgozatot olvassa át, örömmel fogja tapasztalni, hogy kath. középiskolázásunk e jeles* folyóiratban pezsgésnek indult irodalma — hogy szerényen szóljunk — hatalmasan kiállja a versenyt a hazánkbeli többi ilynemű folyóiratokkal. A már ismert, e füzetben folytatásban közölt cikkelyeken kivül ott van a szerkesztőnek első cikkelye: a kegyes-tanitórend 300 éves jubileumáról. Az ember szinte éled, ha e rövid de lelkes ismertetést olvassa erről a jeles kath. tanitőrendről. Vagy Acsay megnyitója nem éles cáfolata-e azon badar és sokszor rosszakaratú állitásj nak, hogy csak az állam iskoláiban lehet nemzeti ! nevelés! ? Hummer kitűnő bevezetőt irt egy, a j középiskolai, vallásos szellemben vezetendő, történettanitási nagyobb értekezéshez. — A történeti j részben az ungvári kir. kath. főgymnázium története van tanulságosan és igen áttekinthetően ! bemutatva. Helyes. Amott a frázisok, nálunk a hazugságokkal el nem takarható tények beszélnek. I Igy kell harcolnunk : ott kiabálnak, nekünk csak 1 tényeket kell szerényen felsorolnunk, és a diadal a miénk. A kiben kath. vér pezseg és tanügyünk , iránt érdeklődik, vagy érdekelve van, nemes kö1 telességet teljesít, ha e kitűnő folyóiratot félévi I 2 frtért meghozatja. Ezernyolcszáz negyvennyolc. Ez a cime I egy füzetes irodalmi vállalatnak, mely Jókai Mór, Bródy Sándor és Bákosi Viktor szerkesztésében jelenik meg. Mellettük részt vesznek a munkában az ország jelesebb irói, köztük több olyan, ki j tanuja volt a dicsőséges nagy időknek, melyben hosszú harcok után, sok vér árán a magyar szabadságot vivták ki. Most a szabadságharc ötvenedik évfordulóján nagy nemzeti ünneppel tiszteljük I meg a porladó hősök emlékezetét. Himnusok