ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-12-25 / 52. szám

kerületben Acs Ferenc, kürthi plébánost; a kékkői alesperesi kerületben Morvái) Lipót, varbői plébánost. Helyettes lelkészeknek küldettek: Frank István Vámos-Mikolára, Simkó János Füzesgyarmatra, Kubina János Hánkeszire, Skvarenina Antal szt. fer. r. áldozár Unyra, Kallenberger József Tornócra, Zelinka Rezső Vicsap-Apáthiba. Segédlelkészeknek küldettek : Becsák Ernő Tallósra. Plachota Laetus szt fer. r. áld. Nagytapolcsányba ; Knjirald Otto Nagy-Marosra, Schwingensehl") gel József Nyerges-Újfalura, Spohrer László Szeredre. * Kitüntetett plébános. Vincze Károly nagyhindi esperes-plébánost termény-kiállitásáért a kiállitás zsűrije a kiállitcisi éremmel és okmánynyal tüntette ki. * A tanitóképző-intézet segítő egyesületébe ujabban mint alapitó tagok Felezer Lipót dorogi esp. plébános és Viszolajszky Alajos ny. plébános léptek be. Adja Isten, hogy a felbuzdulásnak minél nagyobb áramlata legyen a vidéki papok és tanitó urak között, hogy a meginditott mozgalom minél előbb testet öltsön. * A főmegyei papság névtára megjelent és megrendelhető az egyházmegyei hivatalnál 1 frt 10 kr. beküldése mellett. * Adomány. Ifj. Schmidt Nándor helybeli óraműves az esztergomi kath. legényegyesületnek alapitó tagja lett 40 koronát kitevő alapitványával. * Eljegyzés. Staniek József okleveles gyógyszerészjegyet váltott Horváth Etelka kisasszonynyal. * Katholikusok a zsidó iskolában. Köztudomású, hogy Héya Tivadar megyebizottsági tag aziránt interpellálta meg a kir. tanfel ügyelöt, vájjon Párkány és Bátorkesz róm. kath lakossága miért járatja gyermekeit a zsidó iskolákba. Párkányra vonatkozólag báró Jeszenák Gábor ottani plébános és iskolaszéki elnök, addig ís, mig az ügyben hivatalos úton fog megfelelni, lapunk szerkesztőjéhez levelet intézett, amelyben a valóban feltűnést keltő hirt megcáfolja s arról következőleg nyilatkozik : >, Párkányt illetőleg az interpellátióban emelt vád a valóságnak egy áltálján meg nem felel és nem egyéb hazug ráfogásnál, rágalomnál. A párkányi róm. kath. lakosok közül csak egyetlenegy járatja a zsidó iskoláiba gyermekét és ez nem más, mint az itteni jegyző úrnak lvanics Gyuláinak Margitka nevü kis leánykája; jár még ezenfelül a zsidó iskolába két fiú is, de ezek nem párkángiak, hanem az eggik Nánáról, a másik meg Köhidggarmatról van iskolába ide küldve. Tehát Párkányból nem az egész lakosság, hanem csak egyetlenegy kis leányka. Egy fecske még nem csinál nyarat és az itteni róm. kath. lakosok egyáltalján rosz néven veszik, ha valaki zsidó iskolába járatja gyermekét, illetve nagyon is fáznak a zsidó iskolától. Ezeket tartottam az igazság érdekében sietve becses tudomáséira juttatni és kérem is egyúttal, miszerint nyilatkozatomnak ily értelemben becses lapjaiban helyet is engedni szíveskedjék." * Műkedvelő előadás. Az esztergomi kath. legényegylet jövő évi január hó 16-án este V

2

8 órakor a »Fürdö« vendéglő nagytermében műkedvelő előadást rendez. Szinre kerül: »A párizsi éjszaka, vagy szökik a polgármester« dr. Okángik Lajosnak eme mulattató vígjátéka. Az előadás után tánc következik. Reméljük, hogy a legényegylet ifjúsága most is kitesz magáért, bár a jó hangulat előkészítéséről a kitűnő vigjáték bizonyosan gondoskodni fog. * A szegény gyermekek karácsonya. Ki ne szánná meg az útszélen, utcasarkon didergő apró teremtést, akinek kilátszik kékre fagyott lábacskája az elnyűtt cipőcskéből s foltos lenge ruha fedi remegő tagjait?! Hát még, ha tudja az ember róla, hogy apátlan, vagy anyátlan árva. — Ilyenkor ösztönszerűleg megragad" bennünket a szánalom, melylyel karöltve jár a vigasztalás. Esztergom szab. kir. varos tanácsa az idén is megtette kötelességét a szegény gyermekek felruházására, amennyiben elrendelte, hogy ötvenkét árva és szegény iskolás gyermek legyen ellátva lábbelivel jó meleg ruhával. Tegnap történt meg az adományok kiosztása a városházán a közgyám hivatalos helyiségében a városi árvaszéki tagoknak jelenléte s Maiina Lajos polgármester elnöklete alatt. A kiosztást Sinka Ferenc közgyám végezte a nála nagyrabecsülhető kiváló tapintattal. * Az esztergomi kath. legényegyesület 1897. decsember hó 26-án saját helyiségében ^Széchenyi-tér 41. sz.) Karácsonyi-ünnepélyt tart, következő műsorral: 1. Karácsonyé}. — Kisfaludy Sándortól. — Szavalja: Vargha Bertalan e. r. t. 2. Pastorella. — Gobadhytól. — Énekli: Finke József e p. t. 3. Szegénység és gazdagság. — Felolvasás — Tartja: főt. Zubriczky Aladár ur. 4. Pásztordal. Vaskovicsné Izabellától. —• Éneklik: Bakay István e. p. t., .Krechnyák Ferenc e. p. t.. Rothnagel László e. p. t.. Stachovits Jenő e. p. t. 5. Az anya karácsonyfája. — Gróf ZichyGézától. — Szavalja: Markó Kálmán. Az ünnepély után kisorsoltatnak a tagok között mindenféle érdekes tárgyak. * Az esztergomi Szent-Anna-zárdába járó óvodások és az elemi leányiskola növendékei által ma. december 24-én tartandó karácsonyi ünnepély d. u. 3 órakor veszi kezdetét. * Az esztergomi kaszinó műkedvelő gárdája f. hó 27-én tartja eredeti első műkedvelő előadását, mely alkalommal Bérezik Árpád nevettető vígjátéka : »Nézd meg az anyjat« kerül szinre. Az előadás iránt nagy az érdeklődés. A szereposztás a következő : Viski Albert: Czinder Antal; Leontin, neje Csupor Istvánné H. Malva ; Edit, leányuk: Pethes Mariska; Téssy Tamás: Büttner Bóbert; Lajos, unokaöccse : Osváth Andor : Szeredi Alfred : Berém Károly ; Homokiné : Véghelgi Ödönné Mohay Viktoria; Iza, leánya: Schönbeck Martha ; Inas : Stribszky Gusztáv. * Tanítóink névmagyarosítása. Vargyas Endre, vármegyénk tanfelügyelőjének hazafias felhívására eddig a következő tanitók jelentették be, hogy neveiket megfogják magyarosítani: 1. Mayer Antal esztergomi rk. tanitó: „ Maros"-va. 2. Wiesinger .lános süttői rk. tanitó; „Révai"-ra. 3. Spiel János bajnai rk. tanitó : „ Sólymos"-ra. 4. N e u b e 11 e r Ernő bényi rk. tanitó: „Újlaki"-va. 5. Neumayer Károly esztergomi rk. tanitó: „Neményi"-ve. 6. Nemesik Dániel bátorkeszi rk. tanitó: „ Nemeskei"-re. 7. Scheicher János párkányi rk. tanitó: „Somos"-™. 8. Müller Rezső muzslai rk. tanitó : „Miltényi"-re. 9. Feld már Mór bátorkeszi izr. tanitó: „Feledi

u-Ye. 10. Gsébits Károly sárkányi rk. tanitó: „Kövesdi"-re. 11. Grósz Izrael bátorkeszi izr. tanitó: „Garai"-\"A. 12. Démuth János kéméndi rk. tanitó: „Deli"-ve. 13. Szvoboda Román szölgyéní rk. tanitó: „Salgó

u-ra. 14. S z e d 1 a c s e k Ferenc kirvai rk. tanitó : »Sziklai"-ra. 15. Herzán Aranka farnadi rk. tanítónő : *Harsányi«-ra. 16. Renedeko visch József csévi rk. tanitó: „Benedekfi

u-re. 17. Rozenbach Ferenc leány vári rk. tanitó: »Rózsapataki" -ra. 18. Kottra József kétyi rk. tanitó: „Kertész"-ve. 19. Balek Gyula bajnai rk. tanitó: „Bárdos

u

r-vR. 20. Hauch Nándor tokodi rk' tanitó: „Agfalvi"'-ra. Tehát eddig összesen 20 néptanító jelentette be a kir. tan felügyelőnél hazafias elhatározását. Legtöbben karácsonyra jelezték elhatározásukat. Üdvözöljük mindnyájukat. Ha együtt lesznek a többiek is, közölni fogjuk, bokrétába fűzve valamennyiek nevét. Eddig öten fogadták el a tanfelügyelő által javaslatba hozott nevet. * A vármegye közgyűlése. A vármegye közönségének hétfői közgyűlése amennyi sok tárgyal rendelkezett, ép oly csendben folyt le. A közgyűlést Andrássy János alispán nyitotta meg, mert a főispán beteg. Az elnöki megnyitóban elmondta az alispán, hogy a hétfői közgyűlést majdnem egyedül a város kedvéért hivták egybe, amennyiben várták a város 1898. évi költségvetését, sajnosán tapasztalja, hogy az nem terjesztetett be s reméli, hogy többé ily eset ismétlődni nem fog. A belügyminiszter nem járult hozzá a két Szölgyén egyesítéséhez s azt kívánja, hogy külön-külön nagyközséget alkossanak. Az egyik Szölgyén az egyesítést kérte, e kérelem elől a közgyűlés nem zárkózhatik el, s ezért ujabb kísérletet tesz az egyesités mellett a miniszternél. Dunamocson rendszeresített segédjegyzői állást szerveztek, a közgyűlés a község ebbeli előterjesztéséhez hozzájárult. O Eminenciája a biboros hercegprimás által a vármegye részéről az 50 éves szerzetesi jubileuma alkalmából bemutatott üdvözlésre küldött válaszát felolvasták és lelkesen megéljenezték. Rájött a sor a választásokra. Az áll. választmányba : Veres Ede, az egészségügyi bizottságba : Maiina Lajos, a mezőgazdasági bizottságba pedig Szarvassy Sándor választattak meg. A ló-avató bizottság régi elnökeit újból megválasztották, mig a bizottsági becsüst a főispán fogja kinevezni. A magyar hadapródiskola részére tett alapitvány levelét olvasták fel ezután, ennek egyik pontja kiemeli, hogy az alapított helyre csak megyebeli ifjak és illetve a megyei tisztviselők gyermekei pályázhatnak s a betöltés jogát a vármegye magának tartja fenn. A székes főkáptalant, a mely hasonló alapítvánnyal lépett az alapítók közé, lelkesen éltették. A megye közig, és jegyzői egyesülete az eddigi alapszabályokban több fontos módosítást kér. Ez ügyben az alispán, főjegyző, főügyész, főszámvevő lettek kiküldve, akik e két egyesület elnökével tárgyalni fognak. A főegyházmegyének a magyar nyelvű istentiszteletek ügyében intézett átiratára válaszolni fognak. A válaszirat felolvasott szövegéből a következő pont a legfontosabb : „a törvényhatóságnak soha sem volt szándékában az egyház feladataiba avatkozni, s mindig a legnaggobb tisztelettel viseltetett iránta" ! Örvendetes tudomásul vették a főhatóságnak a csévi kántortanító ügyében tett intézkedését s ezért a közgyűlés köszönetet szavazott. A főispán intervenciója folytán szabályrendeletet alkottak az »iskolai rend védelmére.« Szabolcsmegye átirata folytán 50 frtot szavaztak meg a koronás uralkodó Budapesten felállítandó ércszobrára. Zólyom vármegye' felhívását 1848. ötven éves évfordulójának megünnepelésére vonatkozólag tudomásul vették s bevárják ez ügyben a miniszterelnöki kedvezményezésből eredő további intézkedéseket. A muzslán felállítani kért gyógytár engedélyezését megtagadták, mert a legutóbb elutasított kérelem óta öt év nem telt el. Török Emil bpesti villamos mérnök kérelmét, a törvényhatósági útszakasz egyrészének vasut céljára való igénybevétele végett teljesítették. A megyei kórházalapot 7177 frtot az uj esztergomi kórház építésére engedik át oly föltevéssel, hogy az épités 1899. évben megkezdendő, s hogy a vármegye nevére egy ágy alapittassék. A gyűlés, dacára a 62 tárgynak, a déli órákban a legderültebb hangulatban oszlott szét. * Tanácsülés. A város tanácsának szerdai ülésében dr. Földváry István t. főügyész bejelentette, hogy a tervezett villamos vasut és világításra vonatkozó s neki kiadott szerződéseket rövid 15 nap alatt lehetetlen áttanulmányozni, miért is indítványozza, hogy ez ügy a 27-iki közgyűlés tárgyaitól küiönittessék el s csak a január hó 2-ik felében tartandó közgyűlésen tárgyaltassék. A főügyész igen nagy lelkiismerettel kívánja a szerződéseket szövegezni. A városi kiadó beterjesztette a III. o. ker. adót fizető kereskedők és iparosok 1898. évre készült névjegyzékét, mely ellen felszólamlás nem adatott be. A tanács az iparhatósági megbízottak választására jövő évi január hó 6-át tűzte ki s választási elnökül Rothnagel Ferenc főjegyzőt nevezte meg. Választatni fog: p. központi főszolgabírói hivatal mellé 20 : a város tanácsa mellé szintén 20 megbízott. A számvevő bejelenti, hogy az 1896. évi vágásból az 1897. üzleti évben 3578 méter süge adatott el 3598 frt értékben. A számvevő bejelentette továbbá, hogy a 400 frt. tartalékon kivül a takarékpénztár 60 frtos és az iparbank 40 frtos adománya, valamint 32 frt 40 kr. felesleg s végre bírságokból 50 frt, összesen 582 frt 40 krral rendelkezik a város. Ez az összeg jótékonycélra fordítandó. A tanács elhatározta, hogy ez összeget a buda- és duna-utcai valamint a szenttamási és szentgyörgymezei szegény iskolás gyermekek felruházására fordítja. * A pénzügyi bizottságnak hétfőn tartott ülésében megállapították, hogy a községi pótadó és a várost illető törzsjövedelemből az egyes adónemekre a jövő évi előirányzat szerint mily arányú leend a részesedés. E szerint: I. csupán a földadóra 14°/

0 ; II. a ház-személy és jöv. pótadóra 13°^ ; HL valamennyi adónemre 90°/

0 esik ; ezzel kapcsolatban a polgármester indítványára a bizottság javasolni fogja, hogy a városi tisztviselőkre, az 1886. évi XXII. t.-c.-ben felsorolt javadalmas lelkészek, tanitók, jegyzők, orvosok és szülésznők kivételével, fizetéseik után pótadó vettessék ki; a tisztviselői fizetések után évenként 714 frt állami egyenes adó esik. ez után vettetnék ki az esedékes pótadó. A tűzoltó-egyesületi szerek elhelyezésére és a szolgálat érdekében emelendő dunautcai szertárra vonatkozólag elhatározta a bizottság, hogy a vonatkozó terveket és a költségvetéseket tanulmányozás, és véleményes jelentéstétel végett az építészeti bizottsághoz teszi át. Felmerült az a kérdés is, hogy a pótkaszárnya építésével elesett katonabeszállásolási vármegyei pótadó alapból a város visszatérítést nem nyert s e cimen 57000 frt követelése áll fenn. Az ezen ügyre vonatkozó összes iratok tanulmányozás és javaslattétel végett a jogügyi bizottsághoz tétetnek át. Wimmer Ferenc biz. tag felemlíti, hogy a város közönsége mindinkább szükségét érzi annak, hogy vizkérdés megoldassék; de különösen nehéz helyzetűk van a szenttamásiaknak, akik egy csepp vizért is a városba kénytelenek bejönni, nem is emlitve azt, hogy tűz esetén a legimminensebb