ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-02-28 / 9. szám

nöki tisztet mindenkoron báró Kloch, kiérdemült képviselőválasztási elnök, fogja viselni, halála után e tisztség törvényes utódaira száll. B. Kloch e kitüntetést legnagyobb örömmel vette, és azonnal fogadta a liberális papképviselőkből és képviselő­jelöltökből álló küldöttség hódolatát. Szó volt a kath. autonómiáról, a felekezet nélküliek püspökéről, de hogy mit határoztunk nem szabad közölnöm, egyelőre nagy titok, igazi ku­lisszatitok. Szóba került a magyar liturgia és a rutének ügye is. Ezen ügyek tanulmányozására egy öt tag­ból álló bizottság küldetett ki ; tagjai báró Schle­singer Jacques, lovag Schieszberger Adolf, Mezei Móric és Neumann Armin képviselők. És tetszik tudni, ki lett ezen bizottságnak az elnöke? ki lett megoizva a rutén kérdés és a magyar liturgia megoldási módjának elkészitésévei ? ki fogja a miniszter urnák a propoziciót előterjeszteni ? Ugy-e nem is gondolja szerkesztő uram ? Hát, hát a Jakab. HÍREK. * A prímás elutazása. Vaszary Kolos bibo­ros-hercegprimás 0 Eminenciája dr. Kohl Medárd titkár kíséretében kedden délután Budapestre utazott. * Szentségimádás. A farsang három utolsó napján az esztergom-vizivárosi plébánia templom­ban divó és közkedveltségnek örvendő szentség­imádás tartama alatt naponta délelőtt óránként szentmisék fognak mondatni. Délután 5 órakor pedig szentbeszéd leend, melyet vasárnap Némethy Lajos esperes, hétfőn dr. Rajner Lajos, kedden •dr. Walter Gyula kanonokok fognak tartani. * A szeminárium gyásza. Az esztergomi szeminárium elvesztette egyik kedves, tisztalelkű növendékét, Petrasek Jánost, ki rövid betegeske­dés után február 23-án, a reggeli harangszókor váratlanul meghalt. Temetését az Evangéliummal Írhatom le: »egy halott vitetik ki, egyetlen egy fia anyjának, ki özvegy vala«, egy szegény sel­meci bányásznak özvegye; atyja kincseket vájt nehéz munkával a földből, s anyja most a szent­györgymezei homokos földbe rejtette életének kin­csét és reményét. Az Isten pedig, ki a sirra virágot fakaszt, vigasztalja meg szivét és sok másét. R. I. P. * Bognár István kanonokká avatása. Bognár István dr. budapesti egyetemi rektort, az esztergomi főegyházmegye volt nagyérdemű tagját, jelenben a nagyváradi káptalan litteratus kanonokját tegnap avatták föl kanonokká. Ad multos annos! * Házasság. Vasárnap esküdtek egymásnak -örök hűséget a belvárosi plébánia-templomban Legény Marianne és Marosi Ferenc. Az esketési szertartást Hunkár Géza székes-fővárosi segédlel­kész, a Legény-család rokona végezte, megható beszédet intézve a fiatal és az esztergomi társa­ság előtt közszeretetben álló párhoz. Násznagyok Munkácsy Károly főkáptalani főszámvevő és Marosi Ferenc (Vácz), nászasszony Munkácsy Károlyné Toltak. Mint koszorús-leányok Hübschl Erzsi és Marosi Margit, vőfélyekül pedig Legény Iván s Munkácsy Kálmán szerepeltek. Az uj pár, melynek jókivánatainkat őszinte szivvel tolmácsoljuk, más­nap nászútra Olaszországba utazott. — Kégly József únyi körjegyző ehő 25-ikén vezette oltárhoz Valovics József únyi földbirtokos kedves leányát, Lujzát. * Jótékony könyvadományozás. Az eszter­gom-főszékesegyházi könyvtár 44 darab becses könyvet 73 frt 95 kr. értékben adományozott a Budapesten legújabban megtelepedett iskolatestvé­rek új rendházának. * Kereszt-szentelés. Özv. Tóth Imréné hely­beli vagyonos földművesnő a nagyvárosi kórház kápolnája előtt szép (180 frt értékű) kőkeresztet állíttatott. Dr. Fehér Gyula belvárosi plébános mult vasárnap szentelte fel a hivek élénk érdek­lődése mellett. * Lemondó anyakönyvvezető. Maiina La­jos Esztergom város polgármestere, tekintettel a város ügyei körül való nagymérvű elfoglaltságára, anyakönyvvezetői állásáról lemondott, s indoko­lása alapján a belügyminiszter, mint illetékes for­rásból halljuk, föl is fogja menteni. A polgármes­ter ezen elhatározása városszerte jó benyomást tett, mert valóban az igazság- és a méltányosság kizárja, hogy egy autonom városi tisztviselő egyút­tal állami hivatalnok legyen. Két urnák nem le­het szolgálni. Az állam anyakönyvvezetési célra saját hivatalnokaival rendelkezzen. * Az olajtartó szarvak, melyek a főszé­kesegyház kincseinek legbecsesebb tárgyai közé tartoznak, melyekről már több külföldi tudós úgy nyilatkozott, hogy világszerte nincs párjuk a rajtuk levő becses diszitmények, nagyságuk és főképen épségük miatt; egykor a német lovagrend című keresztes vitézek tulajdonában voltak. Azok nagy­mestere Jungingeni Ulrik küldé e bivaly-szarva­kat 1408-ban, február havában ajándékul Zsigmond királynak. Sayna gróf, a lovagok balgei parancsnoka fényes kísérettel hozta azokat Magyarországba. A lovagrendek számadási könyve nyújt erről felvi­lágosítást, a rajtok levő címer paizsok pedig ke­zeskednek e felfedezés valósága mellett. * Városi közgyűlés. Február 25-én tartott városi közgyűlést délelőtt 9 órakor Maiina Lajos polgármester nyitotta meg. Tudomására hozta elnöklő polgármester a képviselő-testületnek, hogy Palkovics Károly, városunk egykori polgármeste­rének temetésén a tisztikar testületileg résztvett. ravatalára koszorút helyezett, mult szombaton a királyvárosi templomban lelkiüdveért szent mise mondatott. Indítványozta, hogy az elhunytnak a város körül szerzett s egyéb hazafias érdemei jegyzőkönyvileg megörökíttessenek; az indítvány elfogadtatott. Napirend szerint a különböző bizott­ságok megválasztása következett. Minden bizott­ság szavazólapok beadásával lett megválasztva, a szavazólapok beszedésére kilenc szavazatszedő küldöttség lett, három taggal, kijelelve. A válasz­tás hosszú időt vett igénybe. A szavazatszedő küldöttségek bejelentvén az eredményt, tovább folyt a gyűlés. A városi reál- és elemi iskoláknak, a városház kibővithetése tekintetéből, űj épületre van szükségük. Eléggé ismert és megbeszélt lévén már ezen ügy, szavazás alá bocsájtatott. Azon kérdésre: megveszi-e a város a Duna-utcán már kiszemelt területet, vagy nem ? Igennel szavazott 19, nemmel 42. A közgyűlés többsége igy a meg­vétel ellen szavazott, de a határozat érvénytelen, mert, amint a szavazatok összeolvasásából kitűnt, a gyűlésen nem volt jelen 88 képviselő, vagyis az abszolút többség, mely ezen kérdés végérvé­nyes eldöntéséhez szükséges lett volna. Szavazás előtt többen eltávoztak a teremből s igy az érvé­nyes határozatot éppen nem helyeselhető módon megakadályozták. Előrehaladván az idő, a tárgy­sorozat többi pontjai felett határozni a jövő gyű­lésre halasztatott s a gyűlés véget ért. — Sajná­lattal vettünk észre a gyűlésen olyan törekvést, mely, ha tovább halad, a régi királyi város és a volt mellékvárosok lakói közé a képviselő-testü­letben a viszálykodás magvát veti, kimondhatatlan kárára úgyis lassan haladó városi közügyeinknek. * Esztergomi gazdáknak a pénzügyi mi­niszter. Megmarad a csingér adó, meg a fo­gyasztási adó, megmarad minden adó. Hiába for­dultak gazdáink Prey Ferenc orsz. képviselő ve­zetése mellett a pénzügyminiszterhez, könnyebb a sziklából vizet kisajtolni, mint a fmáncminiszter­től adóleszállitást. Az idevonatkozó végzés ekképen hangzik: »Esztergom szab. kir. város szőlőbirto­kos gazdáinak képviseletében Frey Ferenc ország­gyűlési képviselő úrnak Esztergomban. Végzés. Esztergom város szőlőbirtokos gazdáinak az Esztergom szab. kir. város által fizetendő bor-ital­adó megváltási átalány leszállítása iránt a nagym. m. kir. p. ü. minisztériumhoz benyújtott kérel­mükre értesíttetnek, hogy a nm. m. kir. p. ü. minisztérium a megváltási szerződés 10. pontja értelmében, még az esetben sem találta engedé­lyezhetőnek, ha azt maga az államkincstárral szerződési viszonyban álló Esztergom sz. kir. vá­ros, mint jogi személy kérte volna. Budapest, 1897. január hó l-én.« — Gazdáink, mint halljuk küldöttségileg köszönik meg a miniszter úrnak ezen végzését. * A közöny oka. A »Fehérmegyei Napló« egyik legutóbbi számában »egy hivatalnok* hosz­szabb cikket irt arról, hogy mért nem járnak ők a kath. körbe, mi a kath. körrel szemben, mutat­kozó közöny oka. Többek közt a következőket irja : »Jöjjenek el a katholikus körbe a káptalan mélyen tisztelt tagjai naponta, ha többre nem 1 órára, hiszen nem laknak messze a kath. körtől, tehát minden nagyobb fáradtság nélkül megte­hetik. Jöjjenek el naponta, s jöjjön el a helybeli papság, a világiak éppen ugy, mint a szerzetesek, kivétel nélkül valamennyien, mutassanak ezzel jó példát másoknak és meg fogják látni, hogy a mi olyan lehetetlenségnek látszik ma még, az ő környezetükben gyönyörű katholikus társadalmi élet fog fejlődni, olyan aminőt Székes-Fehérvár­tól méltán várhatunk. A katholikus kör tisztikara és választmányi tagjai pedig legyenek lelkiisme­retes betöltői azon állásnak, a melyre az általá­nos bizalom helyezte őket. Tartsa mindegyikök kötelességének, hogy naponta egy-két órát a kör­ben töltsön. Ha ők ezt lelkiismeretesen megteszik, akkor nem lesz okunk panaszkodni a közöny ellen, de a közönyt győzzék le önmagukban első sorban a katholikus kör vezető férfiak« — Eddig a F. N. a székesfehérvári közönyről. Mi az esz­tergomi kath. körről örömmel emeljük ki, hogy itt az összes papság kivétel nélkül, szorgalmasan lá­togatja a kört, legszebb példával járván elő annak Nesztora, a főkáptalannak köztiszteletben álló nagy­prépostja, Sujánszky Antal püspök űr. A tisztvi­selői kar is hivatalának magaslatán áll s alig van nap, a mikor meg nem fordulnának^ a körben. Meg is látszik annak hatása a körön, mert helyi­ségei immár rendes találkozási helyét képezik vá­rosunk előkelő közönségének. * Rendetlenség az anyakönyvi hivatalban. Hogy mily tapintattal hajtattak végre az egyház­politikai törvények s hajtatnak végre jelenleg is, annak legjobb bizonysága ama rendetlenség, amely egyes anyakönyvvezetői hivatalokban uralkodik, s a többi között az esztergomiban is. Így pl. a mult kedden mentek oda bejelenteni egy halálesetet, de a bejelentőt azzal küldöttek el, hogy jöjjön másnap, mert a helyettes anyakönyvvezető ur ma Budapestre utazott. Hát hiszen azt szívesen meg­engedjük, hogy a h. anyakönyvvezető urnák is lehetnek ügyei, a melyek őt bizonyos időre távol tartják hivatalától, de egy tizenhat ezer lakossal biró anyakönyvvezetői kerületben csak illik, hogy a hivatalos órák alatt mindig ott legyen valaki a hivatalban. Végre a közönségnek más dolga is van, mint mindig az anyakönyvi hivatalba futkosni. Bizony merte volna ezt csak a papság tenni, lett volna lárma. Vagy pedig a mult szombaton két házasulandó jelent meg polgári kötés céljából a h. anyakönyvvezető előtt. Ezeket azzal utasította el, hogy most nincs ott a »szalag,« anélkül pedig ő nem »eskethet.« Tehát a szalag hiánya uj pol­gári kötési akadály! De ugyan hol lehetett áz a szalag ? Vagy talán otthon felejtette a h. anya­könyvvezető ur a„szekrény kulcsát ? Egyébkint ily dolgokkal maguk ez urak is csak a revíziót segí­tik elő. * Éjjeli zene. A helybeli 26. gyalogezred zenekara az altiszti-bál előestéjén az ezredest, a helynök-püspököt és a főispánt zenével tisztelte meg. * A reáliskola a közel jövőben saját épü­letébe fog költözni. A közönség érdeke azt kí­vánja, hogy az új reáliskola a város belső köze­pén legyen. De méltányos az is, hogy az egye­sülés következtében nagyobb terhek viselésével sújtott csatlakozott városrészek némi előnyben is részesüljenek azáltal, hogy a reáliska ezek egyike területén épüljön. Azonban figyelembe kell venni azt is, hogy az uj hid feljárójával a szenttamási főutcától elterelte a. közlekedést és ezzel nagy veszteséget okozott az ottani lakosságnak. Az új terhek, a beállott veszteségek fenhangon köve­telik a kárpótlást, azért ama hely, melynek terv­rajza a febr. 25-én tartott képviselőtestületi ülé­sen bemutatva lőn, ily irányban a leginkább megfelelő. Ama házcsoportozat, mely az e célra való megvételre ajánlatba hozatott, olyan, hogy a város kellő közepén anélkül sem maradhat meg. A terület 1380 négyszögméter. Tehát meg­haladja a reáltanodának kivánt 1200 négyszög­métert. E kiszemelt pont az iskolának legalkalma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom