ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-10-30 / 44. szám

Vajat messzelt 20. Császár deákjának 2 mésszel va­jat. Mézet is két messzelt. Item 2 akó sert. Mi­kor a Sitvamellékit elrablották volt, négy asszonyt ragadtak volt el. Ketteje megszabadult. Ugyan­akkor két ökrököt vették el. Esztendeje, hogy be­hódultanak. Csárad. Az hatvan faluk közül való falu. Chiaban ispája birja Esztergomban. Barsoft mi­kor beadták őket az commissarius urak mindkét részről, az ispájának rendeltének fizetni eszten­dőnkint fi. 26. den. 16. Császár adójára fi. 5. den. 70. Most immár az ispájának adnak fl. 105. Császár számára fl. 5. den. 70. Az ispájának búzát sallói szaput 20. Zabot 20. Vajat pintet 20. Mézet is pint 20. Császár számára búzát szaput 16, zabot is szaput 16. Szekereznek két hétig szénahordáskor. Fát is két hétig hordat velük két szekérrel. Kaszást ötöt adnak egy hétre. Két kapást adtának ennek előtte szőllőkapálni. Ez esztendőben nem adtának, mert eladta volt szőlleit. Kis-Herestyén. Erővel hóditattak be. Hazsi Ozmán birja Esztergomban. Sommájok fl. 20. Császáré fl. 4. Búzát az ispájának szaput 5. Za­bot is szaput 5. Vaj, tiz mésszel. Mikor az Sitva meilékit elrablották egynéhány embereket vitték el, egynéhány házat megigettek falujukban. Marót városa. Erővel hóditattak be. Omer aga birja Esztergomban. Sommájok fl. 150. Az munkáért fl. 20. Császár adójára fl. 8. Császár deákjának fl. 12. Császár számára búzát szaput 14. Zabot is szaput 14. Borsót és lencsét szaput 5. Vajat messzelt 50. Mézet messzelt 40. Elsőbben, hogy elrablották és megiggettik az várost, embe­reket vitt el nro 13. Az bujólikakban fultanak meg nro 22. Marhájokat hajtotta el 750. Má­sodszor, hogy megrablották . . . házat ígettek meg 12. embert elevenen vittek el . . . levágtak. Szarvasmarhájukat 170-et elhajtották . . . Vidék. Eucharisztikus kongresszus Győrött. Győr­ben nemrég eucharisztikus kongresszus volt, mely többek közt annyiban is nevezetes, hogy az egy­házi ének és zene is szóban forgott. 10 órakor volt infulás nagymise a karmeliták templomában, tartotta Mohi Antal kanonok. A sz. mise alatt a növendék papok énekeltek. A kitett Oltáriszentség­hez azonban legjobban illet a szép, komoly, áhí­tatra gerjesztő] »Tantum ergo« és »Genitori.« Az adoráló papok karingben a szentélyben és a hajóban foglaltak helyet. A templom tömve volt ájtatoskodó hivekkel. Nagymise után a papnö­velde könyvtárában történt a tanácskozás. Elnöke az apostoli buzgalmu Hanekampf György rektor s jegyzője Mohi Adolf lorettói plébános volt. A kongresszuson látszott, hogy még új dolog : mi­vel az idősebbek nem beszéltek, a fiatalok pe­dig hallgattak. Ügyes felolvasást tartott Kapuy Elek az oltáregyletekről, s Mohi Adolf pedig a papok imaóráiról. Nagy érdekkel várták a harma­dik szereplőt Kutschera József komáromi h. plé­bánost, ki arról értekezett: „Milyen zene illik az Oltáriszentséghez? * A komoly, áhítatra gerjesztő, a lelket fölevenitő gregorián éneket találta leg­méltóbbnak az Oltáriszentséghez. Nyomban utánna megalakult a fölolvasás alatt a győri Cecilia-egye­sület. Pompás gondolat volt az egyházi éneket és zenét is szőnyegre hozni; követni kell minden ilynemű gyülekezeteken, mert e tekintetben is sok tennivalónk van. A katholikus körben el­költött rövid ebéd után az oltáregylet kiállítását néztük meg, majd 3 órakor egy órai szentség­imádás voit a karmelitáknál, mely alatt az iga­zán aranyos szájú Mohi Antal kanonok úr be­szélt a híveknek s utánna Kutschera tartotta a litániát. Azt hiszem jobban meglehetne mindent beszélni, ha a kongresszusok kisebb területről hivatnának egybe; hiszen akárhánynak van­nak tapasztalatai, kérdezni valója, s adjuk azt elő s beszéljünk meg mindent! Üdvözöljük a győri lelkes papokat, kik az időtől meg nem ijedve a vidékről is oly szép számmal jöttek imádni az Urat. Kápolnaszentelés és primicia. Két esz­tendeje annak, hogy Szakolca sz. kir. város plé­bánia-templomát a katholikusok nem csekély örö­mére kifestették és belülről 'teljesen restaurálták ; a beszentelés megható ünnepélye még élénk emlé­kében él a buzgó népnek. Lankadatlan tevé­kenységű pásztoruk Mezey Ferenc prépost, ez évben ismét új emlékkel lepte meg hiveit. Szakolca szabad királyi városa ugyanis a katholikus kegyuraság kérése folytán a róm. kath. sírkertet jelentékeny darabbal megnagyobbitatta s a meg­toldott részen a kegyuraság csinos, román stilü kápolnát építtetett. Ki tulajdonkép e kápolna alapítója, nem sikerült fölkutatni. Ismeretlen fun­dátora már 1783-ban 400 váltó forintot tett le e célra, mely tőke azonban az 1811-iki devalváció alapján tetemesen megcsappant. E tőkéből 4000 s néhány száz forint költséggel emelték s sze­relték föl a kápolnát, mely Terebessy malackai építőmester terve szerint készült el s csin és izlés dolgában úgy külsőleg, mint bensöleg semmi kívánni valót hátra nem hagy, sőt minden vára­kozást fölülmúlt. Gyöngye kétségségkivül az oltár­kép, melynek fametszetei Krisztust a kereszten, a mellette álló Szűzanyát és szent Jánost ábrázol­ják. Ugy a kivitel, mint az olcsó ár melegen ajánlják Stuflesser Nándor st.-grődeni műhelyét, ahonnét kikerült. A beszentesés vasárnap okt. 17-én délelőtt ment végbe körmeneti fölvonulás mellett Szakolca sz. kir. város kegyurasága — élén Czobori Károly, Szakolca derék és minden kath. ügyért lelkesülő főjegyzője — és mintegy 4000 főnyi úgy helybeli, mint vidéki ájtatoskodó je­lenlétében, köztük Gyuracskay Alajos galánthai kir. közjegyző, ki nejével csinos kivitelű kehelylyel ajándékozta meg a kápolnát. A szertartást gyen­gélkedő állapota mellett is Mezey Ferenc, pré­post-plébános végezte s utánna klasszikus, hatásos beszédet intézett az egybegyűltekhez a lélek halhatatlanságáról. A meggyőződés hangja, melyen szólott; a hév, mely a testi szervek ki­merülésével mitsem törődött, élő tanúi valának, hogy hő vágya teljesült e napon : 21 évi pásztor­kodás után ily helyről, ily alkalommal is szólni hí­veihez. A viszontlátás édes gondolatára csakhamar könyárban úszik a hit fátylán áttekintő szem, erre a beszéd hirtelen fordulatot vesz s az ör­vendetes meglepetéseknek se hosszé, se vége : új kápolna, új harang, új oltár, új kehely, de új pap is — kit a prépost Horák Ede ujmisés személyében mutat be — még egy néhány szó, még egy kérés s erre a Requiemektől majdan visszahangzó szomorú helyen rázenditi az ujmisés a Veni sancte Spiritust s ugyancsak a prépost ur manuductorsága mellett mutatta be első szent miséjét. Felfüggesztett jegyző. Vármegyebeli jegy­zőink arról nevezetesek, hogy hivatali felebbva­lóik mindig meg vannak velük elégedve s mun­kásságuk ellen nem lehet kifogás. Annál inkább leverő az a hir hogy, Zsarnóczay István kétyi jegy­zőt Perényi Kálmán főszolgabíró felfüggesztette. Zsarnóczayt már napok óta nem találják s félő, hogy elkeseredésében magával tesz rosszat. A fel­függesztés oka : hivatali rendetlenség s több sza­bálytalanság, melyekre a kir. pénzügyigazgató hivta fel a hatóság figyelmét. Elütötte a mozdony. A kötelesség teljesí­tésnek ismét áldozata van. Csak a mult számunk­ban irtuk meg. hogy Nánán egy vasúti munkás karját a tolató kocsik összetörték; most még meg­rendítőbb dolog történt ugyanott. A rideg jelentés „csak" egy emberről beszél : öt árváról s egy tehetetlen özvegyről. Az eset mindennapi. Német Lajos köbölkuti vasúti felvigyázót kedden egy moz­dony elütötte és elgázolta. A/, árvák és az özvegy nyomorúságos nyugdijat fognak húzni, mert az apa még fiatalember volt. Brutális anyakönyvvezető. Szolnokról vet­tük levelezőnk következő érdekes tudósítását.: Kludik Gyula Szolnok város polgármestere s áll. anyakönyvvezető sehogysem tud megbarátkozni a miniszteri rendelet azon intézkedésével, hogy a j házasulandó felek nem kényszeríthetők a polgári j tisztviselő által a jegyzőkönyv aláírására; mert valahányszor a házasulandó felek a miniszteri rendelet értelmében akarnak eljárni, mindannyi­szor az áll. tisztviselő és a felek közt heves ösz­szeszólalkozások támadnak. Ilyen heves összeütközés támadt okt. 26-án, amidőn Gyetvai János meny­asszonyával, a polgármester mint anyakönyvvezető előtt megjelentek, hogy a törvénynek eleget te­gyenek. Mikor az anyakönyvvézotö felszóllitá a feleket a jegyzőkönyv aláírására, lelkiismeretükre hivatkozva, az aláírást megtagadták. Erre a pol­gári tisztviselő dühbe jött, bujtogatónak, fejetlen­nek mondotta azt, ki a feleket a miniszteri ren­delet felől felvilágosította. Erre Üri Szabó György földbirtokos, ki mint tanú szerepelt, a tisztviselő erőszakoskodását helytenitette, mert nem kény­szerítheti a feleket aláírásra, mire az anyakönyv­vezető durván megtámadta a tanút s elzárással fenyegette, ha nem hallgat. — A dühöngő anya­könyvvezető végre mégis engedett a házasulandó felek akaratának s aláírás nélkül * kiadta a tanú­sítványt. Mint halljuk, Úri Szabó György felkérte Lepsényi Miklós orsz. képviselőt, hogy e tárgy­ban interpellációt intézzen a miniszterhez, hogy a miniszter végre valahára megfékezze a hiva­tásukról megfeledkezett anyakönyvvezetőket. A III. nyitramegyei téli gazdasági tan­folyam f. évi november hó közepén nyílik meg s a jövő évi február hó végéig tart. F el vétetnek önálló földmivelők, vagy ezeknek 17 éves koron tuli fiaik, kik eddig is földmiveléssel foglalkoztak Felvétetnek továbbá olyan cselédek, kiket gaz­dáik előmunkásokká, vagy munkafelügyelökké akarnak kiképeztetni. A téli tanfolyam egy ura­dalmi gazdasággal van összeköttetésben, hol a tanulók közvetlen szemlélet és gyakorlat utján egy , szaktanár folytonos felügyelete mellett sajátíthat­ják el a különféle gazdasági munkálatok helyes ' módjait. A tanulók megtanulhatják ezenkívül a ] különféle gazdasági számadások és kimutatások elkészítését, a különféle mérlegek és mértékek kezelését, valamint a területek felmérését is. Ki­képzést nyernek a tejgazdasági teendőkben úgy­szintén a bognár munkálatokban is. Ezeken kivül az uradalmi gépműhelyben minden egyes tanuló kiképeztetik a gőzgép kezelésére is s erről bizo­nyítványt is nyer, melynek alapján, mint gépke­zelő működhetik. — Egy-egy tanuló teljes ellátá­sért 12 frtot fizet havonként. Egyéb kiadása nincs, Az előadás magyar és tót nyelven történik. Jelent­kezni lehet a téli tanfolyamra való felvétel végett a f. október hó 31-ig a Nyitramegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál Nyitrán. Irodalom és művészet. Katholikus Paedagogia. Havi folyóirat. Szerkeszti és kiadja Gyürky Ödön. Szeptember havi füzet, 9. szám. Tartalom: A kegyes-tanitó­rend jubileuma. (T597—1897.) Gyürky Ödöntől. — A nemzeti eszme fontossága és helye a nevelés­i oktatásban. Megnyitó beszéd. A győri Szent­! Benedek-rendi főgymnázium tanári karának ez évi alakuló értekezletén mondotta: Acsay Ferenc, — Átöröklés és nevelés: Kozáry Gyula. — A gyermek, annak erényei és hibái. Dupanloup paedagogiájából. Várady Károlytól. — Kath. isko­láink hazafias ünnepe. Liteczky Bélától. — A tör­ténelem és tanítása a középiskolában. Hummer Nándortól. — Gyakorlati vallástanítás a középis­kolákban. Pokorny Emánueltől. — A Magyaror­szági Katholikus Középiskolák Története. A kath. középiskolák történetét tárgyaló monográfiák alap­ján. Vegyesek. Az itt egyszerűen fölsorolt tartalom már címeiben és a szerzők neveibln kifejezi az érdekes füzet bőséges tartalmát. Az érdeklődő bármelyik dolgozatot olvassa át, örömmel fogja tapasztalni, hogy kath. középiskolázásunk e jeles* folyóiratban pezsgésnek indult irodalma — hogy szerényen szóljunk — hatalmasan kiállja a ver­senyt a hazánkbeli többi ilynemű folyóiratokkal. A már ismert, e füzetben folytatásban közölt cikkelyeken kivül ott van a szerkesztőnek első cikkelye: a kegyes-tanitórend 300 éves jubile­umáról. Az ember szinte éled, ha e rövid de lelkes ismertetést olvassa erről a jeles kath. tani­tőrendről. Vagy Acsay megnyitója nem éles cáfo­lata-e azon badar és sokszor rosszakaratú állitás­j nak, hogy csak az állam iskoláiban lehet nemzeti ! nevelés! ? Hummer kitűnő bevezetőt irt egy, a j középiskolai, vallásos szellemben vezetendő, tör­ténettanitási nagyobb értekezéshez. — A történeti j részben az ungvári kir. kath. főgymnázium törté­nete van tanulságosan és igen áttekinthetően ! bemutatva. Helyes. Amott a frázisok, nálunk a hazugságokkal el nem takarható tények beszélnek. I Igy kell harcolnunk : ott kiabálnak, nekünk csak 1 tényeket kell szerényen felsorolnunk, és a diadal a miénk. A kiben kath. vér pezseg és tanügyünk , iránt érdeklődik, vagy érdekelve van, nemes kö­1 telességet teljesít, ha e kitűnő folyóiratot félévi I 2 frtért meghozatja. Ezernyolcszáz negyvennyolc. Ez a cime I egy füzetes irodalmi vállalatnak, mely Jókai Mór, Bródy Sándor és Bákosi Viktor szerkesztésében jelenik meg. Mellettük részt vesznek a munkában az ország jelesebb irói, köztük több olyan, ki j tanuja volt a dicsőséges nagy időknek, melyben hosszú harcok után, sok vér árán a magyar sza­badságot vivták ki. Most a szabadságharc ötvenedik évfordulóján nagy nemzeti ünneppel tiszteljük I meg a porladó hősök emlékezetét. Himnusok

Next

/
Oldalképek
Tartalom