ESZTERGOM II. évfolyam 1897
1897-03-28 / 13. szám
* A katholikus kör matinéja. Válogatott, szépszámú közönség jelenlétében folyt le katholikus körünk csütörtök délelőtti matinéja. Perényi Irma kisasszony és Borovitska Adolf Krall Ave Máriáját énekelték, hangjuk bravúros teljességével, Bellovits Ferenc művészi harmonium kisérése mellett. Prohászka Ottokár »Legyen világosság <-• cimű allegorikus rajzát olvasta föl zajos tetszés között. Szemlér Ferenc jó nevü poétánk, az „Alkotmány" belső munkatársa egyik szép költeményét olvasta föl. Különösen a hölgyeknél aratott tapsokat. Végül Perényi Irma zongorakiséretével Borovitska Adolf Concert románcé-t játszotta hegedűn, mondanunk se kell, az ő megszokott művészi entuziasmusával. * Katonáink húsvéti szent gyakorlatai. A mult héten tartották katonáink a kaszárnya termeiben a húsvéti szent gyónáshoz előkészítő szent gyakorlatokat. A szent beszédeket és oktatásokat tartották: dr. Fehér Gyula plébános és Okányik Lajos karkáplán. A jelen hét első négy napján pedig a szent gyónáshoz és áldozáshoz fognak járulni. Ugy vallási, mint erkölcsi szempontból igen üdvösnek tartjuk ugy ezen lelkigyakorlatokat, valamint az őszi hitoktatásokat, melyekben katonáink részesültek. Vajha másutt is követnék ezen épületes és valóban csak jót eredményező szép szokást. * Halálozás. Lőrinczy Józsefnek, a városi katonai ügyosztály vezetőjének — kis fia, Kálmánka, 25-én meghalt. Temetése pénteken volt. * Jegyzői szigorlatok. A minden évben megtartatni szokott jegyzői szigorlatok terminusa az idén jövő hó 23-ika és 24-ike. Minthogy a hirdetmény csak néhány napja lett közzétéve, eddig senki sem jelenkezett a szigorlatra. * A Duna gőzhajózási-társaság tudvalevőleg a kikötő-hajója áthelyezése iránt folyamodott. A megyei főjegyzői hivatal a kérvény mellé csatolt terveket és műszaki iratokat április 20-áig közszemlére tette ki, hogy az érdekeltek esetleges megjegyzéseiket megtehessék. A határidő elteltével tett felszólalások tekintetbe véve nem lesznek. * Hangverseny és orpheum. A 26. gyalogezred zenekara szerdán másodizben tartott hangversenyt a központi kávéházban, ügyesen csoportosított műsorral. Tegnap a polgári sörcsarnokban orpheum társulat játszott, előadását ma folytatni fogja. Fölöslegesnek tartjuk szóvá tenni, hogy nagyböjtben orpheum játszik, de annyit mégis megjegyzünk, hogy farsangba se, de most se találjuk helyesnek ilyen-féle társulat működését. * Felolvasó-estély a legényegyletben. Az esztergomi kath. legényegyesület 1897. március hó 28-án (vasárnap) saját egyleti helyiségeiben szavalatokkal és hangversenynyel egybekötött felolvasó-estélytrendezkövetkező műsorral: 1. Visszaélőre. Költemény. Pannontól. Szavalja: Markó Kálmáné, r. t. 2. Mi a haza? Költemény. Ábrányi Emiltől. Szavalja : Stell Lajos e. r. t. 3. Hegedű Concert duo. Huber Károlytól. Előadják: Borovicska Adolf és Zsakovecz Nándor urak. 4. Árnyképek az iparos-világból. Felolvassa: Wanitsek Rezső alelnök űr. 5. A rab. Költemény. Petőfi Sándortól. Szavalja: Jerusse Gábor e. r. t. 6. Széchenyi emlékezete. Költemény. Szelestey Lászlótól. Szavalja: Dobos István e. r. t. 7. Az első vizit. Monolog. Irta: főtiszt. Okányik Lajos úr. Előadja: Szablár Ferenc e. r. t. Kezdete 6 és fél órakor. Utána társasvacsora. Egy téritek 50 kr. * Jótékony célú színielőadás. Báró Jeszenák Gábor plébános, iskolaszéki elnök és a párkányi katholikus iskolaszék tagjainak védnöksége mellett 1897. évi március hó 28-án, vasárnap az óvoda termében a párkányi róm. kath. óvoda javára szini-előadást rendez özv. Drozaly Gyuláné óvónő. Szinre kerül : A betyár kendője. Népszínmű dalokkal 4 szakaszban. Irta: Abonyi Lajos. Személyek : Özvegy Ónodi Kulcsár Nagy Istvánné —• Karnis Irma k. a. Boris asszony, özv. Gulyásné — Zatykő Juliska k. a. Bandi, fia, számadó — Kégly Róza k. a. Örzsi, ennek neje — Drozdy Irénke k. a. Kulcsár Nagy Istvánné fogadott fia : Kulcsár Nagy András — Janovits Annika k. a. Kulcsár Nagy Ferenc, agglegény — Marmorstein Etelka k. a. Andó, ügyvéd, városi tanácsnok — Herzán Aranka k. a. Ruzi, csárdás — Solti Mariska k. a. Buziné •— Mikus Terike k. a. Zsófi, leányuk Lovas Szidike k. a. András barátai: Csepü, szabó — Bitter Etelka k. a. Kajszin Dárius, borbély — Martinék Szidike k. a. Futó-betyárok : A Ragyás — Kégly Karolin k. a. A Pisze — Janovits Etelka k. a. Szolgabíró — Janovits Etelka k. a. Esküdt — Kégly Karolin k. a. Riztos — Martinék Szidike k. a. Megyei pandúrok: Mikus Tercsi k. a. és Bitter Etelka k. a. Poroszló — Solti Mariska k. a. Belépti-díj: Ülő-hely 50 kr., álló-hely 30 kr., gyermek-jegy 20 kr. Kezdete este pont fél 7 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlap utján nyugtáztatnak. * Zászló-szentelés. Az esztergomi egyesült kőműves, kőfaragó és cserepező iparosok gyászlobogójuk megszentelése folyó március hó 28-án a vízivárosi plébánia templomban délelőtt 10 órakor fog megtartatni, a keresztanyai tisztet Kellner Ignácné űrnő fogja teljesíteni. Az ünnepélyre az érdekelt szaktársakat ezennel meghívja a zászló-bizottság. * Halálozás. Részvéttel vettük a kővetkező gyászjelentést: Alulírottak úgy a maguk, mint a nagyszámú* szerető rokonság nevében mély fájdalomtól megtörten jelentik forrón szeretett felejthetetlen nővérük, illetve unokája, nagynénjük és sógornőjük Merényi Ilkának hosszú szenvedés és az utolsó szentségek legájtatosabb felvétele után, I f. évi március hó 25-én, éjjeli '/a 1 órakor, 34 éves korában történt gyászos elhunytát. A meg: boldogultnak hült teteme f. évi március hó 26-án d. u. 4 órakor fog a róm. kath. szertartás szerint I a kir. városi sírkertben örök nyugalomra helyezi tetni; az engesztelő szent mise-áldozat pedig a i boldogult lelki üdveért a kir. városi plébánia templomban f. hó 27-én reggel 9 órakor az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1897. március 25. Áldás lengjen porai fölött! özv. Major Ferencné szül. Dittrich Anna nagyanyja. Merényi Kálmán, dr. Merényi Lajos, Merényi Ferenc, Merényi Mariska testvérei. Merényi Kálmánné szül. Millner Katica, dr. Merényi Lajosné szül. Piller Gizella, Merényi Ferencné szül. Bendekovich Kata sógornői. * Az esztergom-vármegyei kerületi betegsegélyző pénztár közgyűlése. Az »Esztergom-vármegyei kerületi betegsegélyző pénztár« harmadik évi rendes közgyűlését 1897. évi márc. hó 28-án pontban 3 órakor Esztergom-vármegye székházának tanácstermében fogja megtartani, melyre a f. év március hó 7-én választott t. kiküldöttek, valamint az összes érdekelt munkaadó és alkalmazottak ezennel tiszttelette] meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az igazgatóság jelentése. 3. A felügyelő-bizottság jelentése és határozat a felmentvény iránt. 4. A módosított alapszabályok bemutatása. 5. Két munkaadó és 4 alkalmazott igazgatósági rendes, — 4 alkalmazott igazgatósági póttag, — 1 munkaadó és 2 alkalmazott felügyelő-bizottsági, — 1 munkaadó és 1 alkalmazott választott-bizottsági póttag megválasztása. 6. Indítványok, a melyre nézve azonban megjegyeztetik, hogy a pénztár »Ügyviteli-szabályzata* 27. §.-a értelmében csak az esetben tárgyalhatók, ha azok 20 közgyűlési tag által aláírva, a közgyűlés megtartása előtt legalább 8 nappal az igazgatósághoz írásban benyujtattak s az előkészítő-bizottságban előzetesen letárgyaltattak. Esztergomban, 1897. március 16-án. Dr. Walter Gyula elnök. Erős Soma titkár. * Gyűlések. F. hó 21-én d. e. 10 órakor volt az ipartestület rendes évi közgyűlése Dóczy Ferenc elnöklete mellett. A programm egyes pontjait a nagyszámban egybegyűlt iparosok sűrű éljenzés közt vették tudomásul. Mégis a programm 6. pontja, mély indítványtételt engedélyez az alapszabályok 11. §-ának korlátozásával az iparosoknak, tárgytalan maradt. Ha tényleg nincs az iparosoknak semmi néven nevezendő mondanivalójuk, ha nincs oly körülmény, mit saját érdekükben üdvös volna elháritaniok, hát azon igen örülünk, de ismerjük az iparosok helyzetét, csak i néhány nap előtt hallottunk a megyei gyűlések egyikén a szabad ipar ellen nyilatkozni, nem fojthatjuk el tehát csodálkozásunkat, hogy nem akadt ! 20 iparos, kik e tárgyban indítványt nyújtottak volna az ipar-testületi gyűlés elé. A legszebb alkalmat mulasztották el az iparosok sérelmeik orvoslására, mert véleményünk szerint inkább helyén való az ipartestületi gyűlésen, mint szociális üléseken tárgyalni a munkások sorsát, ügyét-baját. A gyűlés Frey Ferenc orsz. képviselő s dr. Földváry István titkár éljenzése mellett oszlott föl. * Az állat-vásárokon való felügyelet gyakorlásával a megye és a város Simoncsits Dezső állatorvost bízta meg. * Tengerészeti munkások nyugdija. A pólai haditengerészeti parancsnokság megkereste a kapitányi hivatalt, hogy amennyiben városunkban haditengerészeti munkások özvegyei tartózkodnának, figyelmeztesse ezeket, hogy nyugdij igényüket, vagy ha nyugdijuk már volna, ennek felemelését tárgyazó kérvényeiket a pólai haditengerészeti parancsnoksághoz nyújtsák be. * Temető kisajátítás. Naponként halnak az emberek, telik s kisebbedik a temető úgy, hogy a nagyvárosi sírkert megnagyobbítása vált szükségessé. (F. hő 6-án délután 6 temetés volt.) A kisajátítás ügyében a városi képviselő-testület közgyűlés összehívását határozta el. A közgyűlés e tárgyban f. hó 31-én lesz. * Sorozás. F. hó 22-én d. e. volt a városházán az 1 és II: korosztálybeli hadkötelesek sorozása. 23-án a III. korosztálybelieket s a nem esztergomi illetőségű hadköteleseket sorozták, köztük a növendék papokat is. Komárom megyében csak a jövő hó derekán veszik kezdetüket a sorozások. * Állatkínzás. A rendőrkapitányi hivatal a város egyesítésekor kemény rendszabályokat hozott, hogy a szárnyas állatok olyaténképeni kínzását, hogy lábaikat szorosan megkötik — eltiltsa. E rendszabályokat kezdetben szigorúan végrehajtották, utóbbi időben azonban ismét csak kötözik a szárnyasok lábait, hogy azok gyakran két napig sem birnak lábra állani. Á rendőrség elrendelhetné, hogy ketrecekben szállítsák a szárnyasokat nálunk is, hisz máshol mindig igy volt szokásban. * Balesetek. Pénteken délben a belvárosi plébánia templom harangozóját a harangkötél arcán elég súlyosan megsebesítette A sérülést vigyázatlansága okozta, ugyanis nem csavarta hirtelen a a harang nyelvére a kötelet, megakarván állítani a harangot s ez arcába csapott. Komolyabb baja azonban nem esett. — Pénteken délután 2 óra előtt több iskolás fiú játszott a kis-Duna partján, az egyik megcsúszott s a szerencsére nem mély vizbe bukott. Kiáltozására a közeli csendőr-laktanyából előfutottak a csendőrök, de társai akkorára már kihúzták. Az ijedségen kivül egyébként nem történt más baja. * Szerencsétlenül járt kőfejtő. Gócza József kőfejtő, bár társai »Feuer« kiáltásait még a süket is meghallotta volna, a robbantás színhelyén maradt, minek következtében súlyos sérüléseket szenvedett, különösen arcán. A bányákban különben nem élnek kellő elővigyázattal, gyakran megtörténik, hogy a kanóc lassabban ég, a munkások nem várják be a robbanást, hanem odamennek a kanócot igazítani, s ha a robbanás megtörténik, a munkás ritkán kerüli el a halált. A munkás-felügyelők akadályozhatnák meg legjobban az ily szerencsétlen végű kísérleteket. * Pusztító zivatarok. A mult heti viharok nem csak városunkban, hanem a szomszédos községekben is okoztak kisebb nagyobb károkat. Mint értesülünk, a kenyérmezői, üveggyár tetejének egy részét elhordta a szél s a padláson felhalmozott üvegekben nagy pusztítást vitt végbe. Farnadon a villám több házat gyújtott föl, de a tüzet rövid idő alatt lokalizálták. * Lakbejelentési-hivatal. A város egyesítése után a kapitányi hivatal falragaszokon kihirdette, hogy ezentúl mindenkit, aki 48 órán túl városunkban tartózkodik, be kell jelenteni. Ezek szerint lakbejelentési-hivatalunknak is kellene lenni, de nincs. Á kapitányi hivatal elfoglaltsága miatt ez ügy kezelésére nem képes, uj hivatal szervezéséről pedig szó ugyan volt, de abban maradt az egész. Pedig bizony egy ily hivatal felállítása nem volna haszontalan munka. Esztergom ezredéves múltjából. XXX. Törökvilág Esztergomban. Bővebb tudósítás szerint a hajóraj állott 2 gályából, 65 három fenekű hajóból, melyeket gumbiáknak neveztek, 32 sajkából és még más 60 , hajóból, mely utóbbiak a pesti hidhoz valók voltak és most eleséggel és gabonával voltak megtöltve. Szeptember hő 2-án hire járt, hogy Budára eleséges hajók fognak érkezni, melyekre a törökök várakoznak, aztán pedig Esztergomot szándékozik a vezér megtámadni. Az esztergomiak, hogy az eleséget még idejekorán a vezér elől elszedjék, a komáromiakkal együtt, valami 1300 hajdú, indultak e jó fog asra. Reá is akadtak az eleséges hajókra, de ezeknek a vízen és szárazon több ezer emberből álló oly erős fedezete volt, hogy a hajdúk támadni nem mertek. Azonban a_ meghódított vidékről a pornépből 5000-et a nőkkel és gyermekekkel együtt Esztergomba szállítottak. Miután ezek eddigi lakhelyeiket elhagyták, azokat felégették. Igy pusztult eltemérdek egykor virágzó