ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-03-28 / 13. szám

* A katholikus kör matinéja. Válogatott, szépszámú közönség jelenlétében folyt le katholi­kus körünk csütörtök délelőtti matinéja. Perényi Irma kisasszony és Borovitska Adolf Krall Ave Máriáját énekelték, hangjuk bravúros teljességével, Bellovits Ferenc művészi harmonium kisérése mellett. Prohászka Ottokár »Legyen világosság <-• cimű alle­gorikus rajzát olvasta föl zajos tetszés között. Szemlér Ferenc jó nevü poétánk, az „Alkotmány" belső munkatársa egyik szép költeményét olvasta föl. Különösen a hölgyeknél aratott tapsokat. Vé­gül Perényi Irma zongorakiséretével Borovitska Adolf Concert románcé-t játszotta hegedűn, monda­nunk se kell, az ő megszokott művészi entuziasmu­sával. * Katonáink húsvéti szent gyakorlatai. A mult héten tartották katonáink a kaszárnya termeiben a húsvéti szent gyónáshoz előkészítő szent gyakorlatokat. A szent beszédeket és okta­tásokat tartották: dr. Fehér Gyula plébános és Okányik Lajos karkáplán. A jelen hét első négy napján pedig a szent gyónáshoz és áldozáshoz fognak járulni. Ugy vallási, mint erkölcsi szem­pontból igen üdvösnek tartjuk ugy ezen lelki­gyakorlatokat, valamint az őszi hitoktatásokat, melyekben katonáink részesültek. Vajha másutt is követnék ezen épületes és valóban csak jót ered­ményező szép szokást. * Halálozás. Lőrinczy Józsefnek, a városi katonai ügyosztály vezetőjének — kis fia, Kál­mánka, 25-én meghalt. Temetése pénteken volt. * Jegyzői szigorlatok. A minden évben megtartatni szokott jegyzői szigorlatok terminusa az idén jövő hó 23-ika és 24-ike. Minthogy a hir­detmény csak néhány napja lett közzétéve, eddig senki sem jelenkezett a szigorlatra. * A Duna gőzhajózási-társaság tudvalevő­leg a kikötő-hajója áthelyezése iránt folyamodott. A megyei főjegyzői hivatal a kérvény mellé csa­tolt terveket és műszaki iratokat április 20-áig közszemlére tette ki, hogy az érdekeltek esetleges megjegyzéseiket megtehessék. A határidő eltelté­vel tett felszólalások tekintetbe véve nem lesznek. * Hangverseny és orpheum. A 26. gyalog­ezred zenekara szerdán másodizben tartott hang­versenyt a központi kávéházban, ügyesen cso­portosított műsorral. Tegnap a polgári sörcsar­nokban orpheum társulat játszott, előadását ma folytatni fogja. Fölöslegesnek tartjuk szóvá tenni, hogy nagyböjtben orpheum játszik, de annyit mégis megjegyzünk, hogy farsangba se, de most se találjuk helyesnek ilyen-féle társulat működését. * Felolvasó-estély a legényegyletben. Az esztergomi kath. legényegyesület 1897. március hó 28-án (vasárnap) saját egyleti helyiségeiben szavalatokkal és hangversenynyel egybekötött fel­olvasó-estélytrendezkövetkező műsorral: 1. Vissza­élőre. Költemény. Pannontól. Szavalja: Markó Kálmáné, r. t. 2. Mi a haza? Költemény. Ábrányi Emiltől. Szavalja : Stell Lajos e. r. t. 3. Hegedű Concert duo. Huber Károlytól. Előadják: Boro­vicska Adolf és Zsakovecz Nándor urak. 4. Árny­képek az iparos-világból. Felolvassa: Wanitsek Rezső alelnök űr. 5. A rab. Költemény. Petőfi Sándortól. Szavalja: Jerusse Gábor e. r. t. 6. Széchenyi emlékezete. Költemény. Szelestey László­tól. Szavalja: Dobos István e. r. t. 7. Az első vizit. Monolog. Irta: főtiszt. Okányik Lajos úr. Előadja: Szablár Ferenc e. r. t. Kezdete 6 és fél órakor. Utána társasvacsora. Egy téritek 50 kr. * Jótékony célú színielőadás. Báró Jeszenák Gábor plébános, iskolaszéki elnök és a párkányi katholikus iskolaszék tagjainak védnöksége mellett 1897. évi március hó 28-án, vasárnap az óvoda termében a párkányi róm. kath. óvoda javára szini-előadást rendez özv. Drozaly Gyuláné óvónő. Szinre kerül : A betyár kendője. Népszínmű dalok­kal 4 szakaszban. Irta: Abonyi Lajos. Személyek : Özvegy Ónodi Kulcsár Nagy Istvánné —• Karnis Irma k. a. Boris asszony, özv. Gulyásné — Zatykő Juliska k. a. Bandi, fia, számadó — Kégly Róza k. a. Örzsi, ennek neje — Drozdy Irénke k. a. Kulcsár Nagy Istvánné fogadott fia : Kulcsár Nagy András — Janovits Annika k. a. Kulcsár Nagy Ferenc, agglegény — Marmorstein Etelka k. a. Andó, ügyvéd, városi tanácsnok — Herzán Aranka k. a. Ruzi, csárdás — Solti Mariska k. a. Buziné •— Mikus Terike k. a. Zsófi, leányuk Lovas Szi­dike k. a. András barátai: Csepü, szabó — Bitter Etelka k. a. Kajszin Dárius, borbély — Martinék Szidike k. a. Futó-betyárok : A Ragyás — Kégly Karolin k. a. A Pisze — Janovits Etelka k. a. Szolgabíró — Janovits Etelka k. a. Esküdt — Kégly Karolin k. a. Riztos — Martinék Szidike k. a. Megyei pandúrok: Mikus Tercsi k. a. és Bitter Etelka k. a. Poroszló — Solti Mariska k. a. Belépti-díj: Ülő-hely 50 kr., álló-hely 30 kr., gyer­mek-jegy 20 kr. Kezdete este pont fél 7 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlap utján nyugtáztatnak. * Zászló-szentelés. Az esztergomi egyesült kőműves, kőfaragó és cserepező iparosok gyász­lobogójuk megszentelése folyó március hó 28-án a vízivárosi plébánia templomban délelőtt 10 órakor fog megtartatni, a keresztanyai tisztet Kellner Ignácné űrnő fogja teljesíteni. Az ünnepélyre az érdekelt szaktársakat ezennel meghívja a zászló-bizottság. * Halálozás. Részvéttel vettük a kővetkező gyászjelentést: Alulírottak úgy a maguk, mint a nagyszámú* szerető rokonság nevében mély fájda­lomtól megtörten jelentik forrón szeretett felejt­hetetlen nővérük, illetve unokája, nagynénjük és sógornőjük Merényi Ilkának hosszú szenvedés és az utolsó szentségek legájtatosabb felvétele után, I f. évi március hó 25-én, éjjeli '/a 1 órakor, 34 éves korában történt gyászos elhunytát. A meg­: boldogultnak hült teteme f. évi március hó 26-án d. u. 4 órakor fog a róm. kath. szertartás szerint I a kir. városi sírkertben örök nyugalomra helyez­i tetni; az engesztelő szent mise-áldozat pedig a i boldogult lelki üdveért a kir. városi plébánia templomban f. hó 27-én reggel 9 órakor az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1897. március 25. Áldás lengjen porai fölött! özv. Major Ferencné szül. Dittrich Anna nagyanyja. Merényi Kálmán, dr. Merényi Lajos, Merényi Ferenc, Merényi Mariska testvérei. Merényi Kálmánné szül. Millner Katica, dr. Merényi Lajosné szül. Piller Gizella, Merényi Ferencné szül. Bendekovich Kata sógornői. * Az esztergom-vármegyei kerületi beteg­segélyző pénztár közgyűlése. Az »Esztergom-vár­megyei kerületi betegsegélyző pénztár« harmadik évi rendes közgyűlését 1897. évi márc. hó 28-án pontban 3 órakor Esztergom-vármegye székházá­nak tanácstermében fogja megtartani, melyre a f. év március hó 7-én választott t. kiküldöttek, valamint az összes érdekelt munkaadó és alkal­mazottak ezennel tiszttelette] meghivatnak. Tárgy­sorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az igazgatóság jelentése. 3. A felügyelő-bizottság jelentése és határozat a felmentvény iránt. 4. A módosított alapszabályok bemutatása. 5. Két munkaadó és 4 alkalmazott igazgatósági rendes, — 4 alkalmazott igazgatósági póttag, — 1 munkaadó és 2 alkal­mazott felügyelő-bizottsági, — 1 munkaadó és 1 alkalmazott választott-bizottsági póttag megválasz­tása. 6. Indítványok, a melyre nézve azonban megjegyeztetik, hogy a pénztár »Ügyviteli-szabály­zata* 27. §.-a értelmében csak az esetben tár­gyalhatók, ha azok 20 közgyűlési tag által aláírva, a közgyűlés megtartása előtt legalább 8 nappal az igazgatósághoz írásban benyujtattak s az elő­készítő-bizottságban előzetesen letárgyaltattak. Esz­tergomban, 1897. március 16-án. Dr. Walter Gyula elnök. Erős Soma titkár. * Gyűlések. F. hó 21-én d. e. 10 órakor volt az ipartestület rendes évi közgyűlése Dóczy Ferenc elnöklete mellett. A programm egyes pont­jait a nagyszámban egybegyűlt iparosok sűrű él­jenzés közt vették tudomásul. Mégis a programm 6. pontja, mély indítványtételt engedélyez az alap­szabályok 11. §-ának korlátozásával az iparosok­nak, tárgytalan maradt. Ha tényleg nincs az ipa­rosoknak semmi néven nevezendő mondanivaló­juk, ha nincs oly körülmény, mit saját érdekük­ben üdvös volna elháritaniok, hát azon igen örü­lünk, de ismerjük az iparosok helyzetét, csak i néhány nap előtt hallottunk a megyei gyűlések egyikén a szabad ipar ellen nyilatkozni, nem fojt­hatjuk el tehát csodálkozásunkat, hogy nem akadt ! 20 iparos, kik e tárgyban indítványt nyújtottak volna az ipar-testületi gyűlés elé. A legszebb al­kalmat mulasztották el az iparosok sérelmeik or­voslására, mert véleményünk szerint inkább he­lyén való az ipartestületi gyűlésen, mint szociális üléseken tárgyalni a munkások sorsát, ügyét-baját. A gyűlés Frey Ferenc orsz. képviselő s dr. Föld­váry István titkár éljenzése mellett oszlott föl. * Az állat-vásárokon való felügyelet gya­korlásával a megye és a város Simoncsits Dezső állatorvost bízta meg. * Tengerészeti munkások nyugdija. A pólai haditengerészeti parancsnokság megkereste a kapitányi hivatalt, hogy amennyiben városunk­ban haditengerészeti munkások özvegyei tartóz­kodnának, figyelmeztesse ezeket, hogy nyugdij igé­nyüket, vagy ha nyugdijuk már volna, ennek fel­emelését tárgyazó kérvényeiket a pólai haditen­gerészeti parancsnoksághoz nyújtsák be. * Temető kisajátítás. Naponként halnak az emberek, telik s kisebbedik a temető úgy, hogy a nagyvárosi sírkert megnagyobbítása vált szükségessé. (F. hő 6-án délután 6 temetés volt.) A kisajátítás ügyében a városi képviselő-testület közgyűlés összehívását határozta el. A közgyűlés e tárgyban f. hó 31-én lesz. * Sorozás. F. hó 22-én d. e. volt a város­házán az 1 és II: korosztálybeli hadkötelesek so­rozása. 23-án a III. korosztálybelieket s a nem esztergomi illetőségű hadköteleseket sorozták, köz­tük a növendék papokat is. Komárom megyében csak a jövő hó derekán veszik kezdetüket a so­rozások. * Állatkínzás. A rendőrkapitányi hivatal a város egyesítésekor kemény rendszabályokat hozott, hogy a szárnyas állatok olyaténképeni kínzását, hogy lábaikat szorosan megkötik — eltiltsa. E rendszabályokat kezdetben szigorúan végrehajtot­ták, utóbbi időben azonban ismét csak kötözik a szárnyasok lábait, hogy azok gyakran két napig sem birnak lábra állani. Á rendőrség elrendelhetné, hogy ketrecekben szállítsák a szárnyasokat nálunk is, hisz máshol mindig igy volt szokásban. * Balesetek. Pénteken délben a belvárosi plébánia templom harangozóját a harangkötél arcán elég súlyosan megsebesítette A sérülést vigyázat­lansága okozta, ugyanis nem csavarta hirtelen a a harang nyelvére a kötelet, megakarván állítani a harangot s ez arcába csapott. Komolyabb baja azonban nem esett. — Pénteken délután 2 óra előtt több iskolás fiú játszott a kis-Duna partján, az egyik megcsúszott s a szerencsére nem mély vizbe bukott. Kiáltozására a közeli csendőr-lak­tanyából előfutottak a csendőrök, de társai akko­rára már kihúzták. Az ijedségen kivül egyébként nem történt más baja. * Szerencsétlenül járt kőfejtő. Gócza Jó­zsef kőfejtő, bár társai »Feuer« kiáltásait még a süket is meghallotta volna, a robbantás színhe­lyén maradt, minek következtében súlyos sérülé­seket szenvedett, különösen arcán. A bányákban különben nem élnek kellő elővigyázattal, gyakran megtörténik, hogy a kanóc lassabban ég, a munká­sok nem várják be a robbanást, hanem oda­mennek a kanócot igazítani, s ha a robbanás megtörténik, a munkás ritkán kerüli el a halált. A munkás-felügyelők akadályozhatnák meg leg­jobban az ily szerencsétlen végű kísérleteket. * Pusztító zivatarok. A mult heti viha­rok nem csak városunkban, hanem a szomszédos községekben is okoztak kisebb nagyobb károkat. Mint értesülünk, a kenyérmezői, üveggyár tetejé­nek egy részét elhordta a szél s a padláson fel­halmozott üvegekben nagy pusztítást vitt végbe. Farnadon a villám több házat gyújtott föl, de a tüzet rövid idő alatt lokalizálták. * Lakbejelentési-hivatal. A város egyesí­tése után a kapitányi hivatal falragaszokon ki­hirdette, hogy ezentúl mindenkit, aki 48 órán túl városunkban tartózkodik, be kell jelenteni. Ezek szerint lakbejelentési-hivatalunknak is kellene lenni, de nincs. Á kapitányi hivatal elfoglaltsága miatt ez ügy kezelésére nem képes, uj hivatal szervezéséről pedig szó ugyan volt, de abban maradt az egész. Pedig bizony egy ily hivatal fel­állítása nem volna haszontalan munka. Esztergom ezredéves múltjából. XXX. Törökvilág Esztergomban. Bővebb tudósítás szerint a hajóraj állott 2 gályából, 65 három fenekű hajóból, melyeket gum­biáknak neveztek, 32 sajkából és még más 60 , hajóból, mely utóbbiak a pesti hidhoz valók vol­tak és most eleséggel és gabonával voltak meg­töltve. Szeptember hő 2-án hire járt, hogy Budára eleséges hajók fognak érkezni, melyekre a törö­kök várakoznak, aztán pedig Esztergomot szán­dékozik a vezér megtámadni. Az esztergomiak, hogy az eleséget még idejekorán a vezér elől elszedjék, a komáromiakkal együtt, valami 1300 hajdú, indultak e jó fog asra. Reá is akadtak az eleséges hajókra, de ezeknek a vízen és szárazon több ezer emberből álló oly erős fedezete volt, hogy a hajdúk támadni nem mertek. Azonban a_ meghódított vidékről a pornépből 5000-et a nőkkel és gyermekekkel együtt Esztergomba szállítottak. Miután ezek eddigi lakhelyeiket elhagyták, azokat felégették. Igy pusztult eltemérdek egykor virágzó

Next

/
Oldalképek
Tartalom