ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-03-07 / 10. szám

Köbölktíton mult hó 27-én főtiszt. Székesváry Imre plébános védnöksége alatt az újonnan feláUitott orgona költségeinek fedezésére tartott gyermek szinielődással egybekötött zártkörű batyúbál minden tekintetben fényesen sikerült. Sikerült volt különösen azért, mert dicséretes számmal jött össze a vidék intelligenciája, kik között a legfesztelenebb kedélyhangulat uralgott; de sikerült volt azért is, mert a színielőadás mindkét darabjában a gyermekek oly talpraesetten, s oly átérezve töltötték be szerepeiket, hogy a közönséget végig folytonos elragadtatásban tartották. Igen kellemesen lepte meg a közönséget a színdarabokban alkalmazott solo és duett énekek precíz előadása is, melylyel sok tapsot s nagy tetszést arattak a gyermekek. Előadás után az étterembe vonult a közönség, hol a batyuk már nemcsak kibontva, de Ízlésesen feltálalva is valának. Lakoma alatt igen vidám hangulat uralkodott. Ezt követöleg a fiatalság a pompájában ragyogó tánctermet töltötte meg. Az első négyest 28 pár táncolta. A diszes közönség javarésze kivirradtig együtt mulatott. A pénztárnok kimutatása szerint a bevétel főösszege 110 frt 40 kr. Felülfizettek: Luczenbacher István 8 frt 50 kr., Péterffy 5 frt., Székesváry Imre 2 frt 50 kr., Berényi Józsefné 2 frt, Balázs Lajos 1 frt 50 kr., Nürnberger József 1 frt 20 kr., Sterk József, Takács Gyula, N. N., N. N., Stern Dávidné, N. N., Bodnár Gyula, Vitt Frigyes, Csendessy Izabella, Meiszermann Ignác 1—1 frt, Renner Miklós, Szeltsam János, N. N., Kohn Adolf, Stern Lajos, Sommer N., Glück Gáspár 50—50 kr. Meleg köszönet a szives felülfizetőknek. Műkedvelői előadás Nyergesujfalun. A nyerges uj falusi templom torony-órájának javára mult szombaton az ottani kaszinó hangversenynyel összekötött táncestélyt rendezett. A műkedvelők közül Vaszary Antal művészi hegedű-játéka tűnt ki, a kit pianon műértelemmel Vaszary Mihályné úrhölgy kisért. Ledergerber Pálné és Nimmerfroch Mariska magyar dalokat énekeltek. Lukácsovics Sándor pedig a »Gólya«-hoz cimű szép költeményt szavalta hatással. A négyest 26 pár táncolta. Műkedvelői előadás Vadkerten. Mult hó 27-én Vadkerten minden tekintetben kiváló tánccal egybekötött műkedvelői előadást tartott az odavaló fiatalság. Bemutatásra kerültek : I. »A falusi kisleány Pesten« c. költemény, melyet Jordány Jettike k.-a. adott elő nagy tetszés mellett. II. Almássy T. vígjátéka: »Rendelő óra« s végül Muray »Virágfakadás«-a. A szereplők egytől-egyig kiváló ízléssel és színészi ügyességgel oldották meg feladataikat. Vidék. A bajnai recipiáltak. Bajna nagyközség képviselőtestülete f. hó 2-án tartotta tavaszi gyűlését, ahol, miután a sürgős ügyek elvégeztettek, egy JReisz nevezetű recipiált honpolgár azon inditványnyal állt elő, hogy »szölittassek fel a kormány a bajnai elemi iskola államosítására«, amely iskola, megjegyzendő, bold, emlékű Simor prímás alapítványa, azon okadatolással, hogy »az iskola a községnek nagyon sok pénzébe kerül, amitől megszabadulnak, ha a kormány veszi át.« Ezen indítványt a fentemiitett úr két barátja (szintén boltos zsidók) nagyban ajánlotta a képviselőtestületnek elfogadásra, azonban a képviselőtestület egy katholikus tagja torkukra forrasztotta az indítványt és ezen fellépésnek köszönhető, h ogy szavazás alá sem bocsájtatott. — Ilyen dolgok után. kérdjük, mi teremtjük-e az antiszemitizmust, vagy a recipiált khónfiak? A községben ennélfogva nagy a felháborodás és embereink biztatás nélkül haladnak majd az antiszemitizmus felé. Izgalmas niegycgyűlés. Izgalmas lefolyású volt a március 1-én megtartott barsmegyei megyegyűlés. Pedig mégcsak nem is a kvótáról tárgyaltak. Hej ! de mi a kvóta kérdés ahhoz a kérdéshez, a melyet itt tárgyaltak ? — Mert itt arról volt sző, hogy megmaradjon-e a törvényszék Aranyos-Maróthon, a megye székhelyén, vagy pedig vigyék át Lévára. Ez pedig elég ok arra, hogy a maróthiakat elszántakká tegye, a lévaiakat pedig erős ostromra serkentse. Maga a gyűlés ideje alatt inkább esak az elsőt láttuk, a maróthiak védekezését, mert a lévaik ostromának legerősebb része abba a brosürbe volt fektetve, a mely minden felhozható s erősebbnél erősebb okokkal bizonyitja az áthozatal szükségét s a mely már a gyűlés előtt is terjesztve lett, s a melyet a majd 150 bizottsági tagon kivül nem kisebb emberek, mint Hunyady Kálmán, Hunyady László grófok, Szlávy József koronaőr és Ruffy, Ámon, Leidenfroszt képviselők írtak alá. — De azért két szónok a gyűlésen is sürgette a Lévára való hozatalt szemben a marótiakkal, kik hosszú beszédekkel akarták elhúzni az időt. De hiába volt minden. A tárgy napirenden maradt a hosszú ellenkezés dacára is, s mivel már ez a szavazás mutatta a lévaiak többségét, a maróthiak a döntő szavazás elől eltávoztak s igy 98 szótöbbséggel foglalt állást a megyegyűlés Léva mellett. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy még a fölött is névszerinti szavazás folyt, váljon ebédelni menjenek-e vagy pedig nem? A többség a böjt mellett nyilatkozott s igy a maróthiaknak még keserűségük is megvolt, hogy bukásukat éhes gyomorral kellett kivárniok. Villamos világítás B.-Gyarmaton. Nógrádmegye metropolisa túltesz Esztergomon. Balassagyarmat világítási bizottsága mult héten ülést tartott s megállapította a villamos világítási szerződés feltételeit a budapesti BFau és Lukáts céggel. A társcég részére 1000 izzólámpácskát kell biztosítani a magánosok részéről s az utcák kivilágítására 150-et. A villamfejlesztő területet a vállalkozók díjtalanul kapják, a tó-utca végén. A cég hat hó alatt létesiti a berendezést. Népkör Rajnán. A bajnai »Katholikus népkör« február hó 28-án tartotta választógyülését Hermann József plébános elnöklete alatt. Az elnök rövid, de magvas beszéddel megnyitván a gyűlést, felszólította a tagokat a tisztikar választására. Alelnökké Izsóf Alajos segédlelkész választatott egyhangúlag, akinek a kör létrejötte köszönhető ; könyvtárossá: Székely József s. lelkész ; háznagygyá : Spiel János főtanitó ; jegyzővé : Balek Gyula tanitó ; pénztárossá: Berka Illés gazda. A népkör legközelebb saját helyiségeiben tartja megnyitó gyűlését. A tagok száma 84-ről 96-ra szaporodott a választógyiilés óta. A közönség részéről az érdeklődés igen nagy. Balassagyarmaton megalakult a kath. legényegylet. Rendes tagja eddig van 55, a pártoló tagok száma pedig már meghaladja a százat, ami elég szép eredmény a kezdethez, olyan városban, ahol a lakosság fele más vallású. Elnökké választatott: Hottovinszky Károly esperes-plébános, másodelnök : Janics Ferenc segédlelkész, alelnök: Makkay Sándor iparos, jegyző: Sztrecskó Pál, pénztáros: ílanusz Lajos. Az alapszabályok most vannak fölterjesztés alatt s május havában az egyesület megkezdheti működését. Nógrádmegye rendkívüli közgyűlése. Nógrádvármegye törvényhatósága f. hó 16-án d. e. 10 órakor a megyeháza nagytermében rendkívüli megyei közgyűlést tart. A közgyűlés legfontosabb tárgyát Hevesvármegyének a törvényhatóságokhoz a kvóta felemelése ellen való átirata fogja képezni. A gyűlés előreláthatólag népes leend. Betétszerkesztés. Űnyon e hó 8-án, Sümegi Jenő betétszerk. s telekkönyvvezető megkezdi az azonosítási eljárást. A mult év folyamán Nagy-Sáp, Táth, Mogyorós, Gsolnok és Bátorkesz község betétei lettek átadva a forgalomnak. Munka alatt Epöl, Nyerges-Újfalu, Lábatlan és Piszke községek vannak. Sorozás a vidéken. Ipolyságon az új városházán április hó 21-én s következő napjain ejtik meg a sorozást. Lóvásár Érsekujvárott. A nyitramegyei gazdasági egyesület által rendezendő XV-ik nemzetközi lóvásár Érsekujvárott a f. évben is május első hétfőjén, vagyis május 3-án és ezt közvetlej nül megelőző vasárnap d. u. fog megtartatni. Selyemtenyésztési felvigyázók. A Nyitrán felállított selyemtenyésztési felügyelőségnek törekvése nemcsak a szederfáknak ültetését előmozdítani, hanem a selyemhernyók tenyésztését is már ez idén megkezdeni. E célból a felügyelő a megyét beutazván, községenkint selyemtenyésztési felvigyázókat alkalmazott, a kiknél már kiköltött hernyók kaphatók, s akik az érdekelteknek a szükséges fevilágositásokkal szolgálnak. Azoknak, akik a selyemhernyókat már az idén is gondozni kívánják, a felvigyázókhoz március hó 10-ig kell fordulniuk. A felvigyázók jegyzéke a következő : Kozák István Nyitra, Kopasz János Köröskény, Dusa Antal Zsámbokrét, Vojtják Alfonz N.-Bélic, Salczberger Samu Navajóc, Argay Lajos Szkacsán, Szabó János A.-Vesztenie, Ruiszl József Sz.Hradistye, Lachwicka József Chinorán, Wattski jegyző ideiglenesen N.-Bossány, Hanusz Antal Pográny, Baumann Hugó Gsitár, Atovics Ferenc Gerencsér, Ilvay Nándor Bodok, Ballá Antal Bábindái, Ivánkán még nincs betöltve, Bokor Gábor Ürmény, Volanszky Győző Berencs, Konya Péter N.-Cétény, Szabó Sándor Gyárak, Füzessy István Eözdögh, Mohai Pál Surány, Lachvicka János Bánkeszi, Érsekujvárott ideiglenesen a város, Gunda István Andód, Paszovszky Antal Tót-Megyer, Zajtácsek Vince Tornác, Kelecsényi Antal Mocsonok, Hantkóczy Antal Nyitra-Sarluska. Gazdasági gépiparunk. Gépiparunknak még folyton erős versenyt kell küzdenie a külföldi gyárakkal, a mi annál feltűnőbb, mert hazai gépiparunk az utolsó tiz esztendőben a külföldi gyárak produktumait hasznavehetőség és jóság tekintetében elérte s némi tekintetben tul is szárnyalta. A hazai gépipar tehát már csak ezen szempontból is megérdemelné a felkarolást, a melyet azonban mindeddig elérni nem tudott. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy általánosságban pangás észlelhető a gépipar, különösen pedig a mezőgazdasági gépipar terén s legtekintélyesebb iparvállalataink csakis a legmesszebbmenő erőfeszítéssel birják ki a versenyt s akadályozhatják meg, csakhogy el ne nyomassanak. igaz ugyan, hogy az egyes birtokosokat nem lehet kényszeríteni arra, hogy hol szerezzék be szükségleteiket, ; sem arra, hogy kísérletezésekbe bocsátkozzanak, de azért mégis kötelességünknek tartjuk figyelmeztetni arra a küzdelemre, melyet gépgyáriparunk folytatni kénytelen, mert csaknem teljesen mellőztetik a szállításokban. Igen helyes utat választott magának az »Első Magyar Gazdasági Gépgyár Részvény-Társaság«, midőn gépeivel a nyilvánosság elé lépett s a íefolyt ősz idején azokat minden megtartott versenyen előnyösen bemutatta, gőzeséplő gépeinek nyilvános bemutatására pedig költséget nem kiméivé, maga rendezett nyilvános csépléseket, reá bizván az elbírálást a legilletékesebb tényezőkre, a Gazdasági Egyesületekre. Ily eljárást követve, az ország több részében, igy Győrött, Debrecenben, Szegeden, Kolozsvárott stb. tartott nyilvános csépléseket, hol azt tapasztaltuk, hogy a magyar gazdaközönség érdeklődése nincs teljesen megbénitva, csak módot kell nyújtani arra, hogy a régi közmondás ellenére ne a maga kárán tanuljon a magyar. Alkalmunk volt ezen nyilvános csépléseknél jelen lehetni s most, a midőn az idei szükséglet beszerzése aktuálissá vált, készséggel hozzuk nyilvánosságra például a »Győrvidéki Gazdasági Egyesület* által az »Első Magyar Gazdasági Gépgyár Részvény-Társaság« részére kiállított bizonyítványt, a melyből alkalma nyílik a magyar gazdaközönségnek hazai gyártmányaink felől illetékes véleményről tudomást szerezhetni. A kérdéses bizonyítvány a következő: Bizonyítvány. Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Részvény-társulat által a győrvidéki gazdasági egyesület ellenőrzése mellett folyó évi szeptember, illetőleg október hónapban Kismegyer pusztán rendezett próbacséplés megbirálására kiküldött bizottság jelentése és az ahhoz csatolt szakvélemény alapján igazolja a győrvidéki gazdasági egyesület, hogy az elől nevezett gépgyár által bemutatott gőzmozdony és cséplőgép folyó évi október 3-án Milkovich Imre gazdasági egyesületi másodelnök vezetése alatt Ottinger Albin kismegyeri jószágkormányzó és Purgly Zsigmond választmányi tagokból, Prager Zsigmond kir. kazánmérnök egyesületi szakértő és dr. Kuncz Jenő jegyzőkönyvvezető egyesületi titkárból álló bizottság által tüzetesen megvizsgáltatott és működése szakszerűen ellenőriztetett; a gép a próbacséplés napját megelőzőleg a fentnevezett kismegyeri gazdaságban folytonos működésben volt s ugy az ezen idő alatti működése, az azt ellenőrző kismegyeri jószágkormányzóság állítása szerint, mint a próbacséplés ideje alatt az egész bizottság igazolása szerint kifogástalan és minden tekintetben kielégítő eredményű volt. A lokomobil, melynek szerkezete a külföldi gyártmányokéval a párhuzamot bátran kiállja, nyugodtan és egyenletesen dolgozik. A gőzt könnyen fejleszti és óránkint átlag 54 kilogramm kőszenet fogyasztott. A cséplőgép vasszerkezettel van ellátva és alapos szilárdságra vall. Maximalis munkaképessége 20 kéve percenkint és ezen erőltetett munka mellett sem volt számbavehető magveszteség megállapítható. Rendes munkaképessége óránkint 850 kévére rúgott, habár az elcsépelt gabona kissé nedves volt. A bizottság megelégedését és tetszését különösen a gabona osztályozás (sortirozás) tökéletessége nyerte meg; a szemeken zúzódás nem észleltetett. Mindezek alapján az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Részvénytársulat által bemutatott gőzcséplőgép szerkesztéséről és működéséről a legteljesebb megelégedéssel lehet nyilatkozni. Kelt Győrött, 189G. november 9-én. Dr. Kuncz Jenő s. k., Gr. Laszberg Rezső s. k., a győrvidéki gazdasági a győrvidéki gazd. egyeegyesület titkára. sülét első alelnöke. Irodalom és művészet. Szent Tamás ünnepély. A bndapesti növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1897. március 7-én a központi papnevelő I. emeleti dísztermében az intézeti ének- és zenekar szives közreműködése mellett Aquinói sz. Tamás ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Elnöki megnyitó. Tartja Konrád Ferenc IV. é. h. fai. 2. Troubadour. Potpourri. Verditől. Előadja a zenekar. 3. Óda szent Tamáshoz. Irta Szabó Ödön I. é. h. h. Szavalja Duliskovich Elek II. h. h. 4. Ünnepi dal. Oberhoffertől. Előadja az énekkar. 5. Szent Tamás és az álbölcselők. Irta Gerő János