ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-02-21 / 8. szám

helyen lesbe helyezkedtek, reggel felé pedig néhányan merészen közeledtek a keresztények táborához, ahol azt kiabálták, hogy a vár kapitányát elfogták. Ez valóban előtte való nap Esztergomhői távozott, amit a törökök megtudtak. Az elfogásnak hirül adásával a várőrséget arra serkentették, hogy főnökük megmentésére siessenek, mert szégyenletes volt előttük, hogy ily csekély számú török kezéből őt ki ne mentsék. Utánuk siettek tehát. Azek pedig csakhamar leshelyeik felé futottak. Midőn az üldözők oly pontra értek, hogy őket körülfoghatták, leshelyeikből előrohantak és közülök 40 németet és magyart levágtak. A törökök közül 34 esett el. Ezen kudarcot, csakhamar megboszulták Szabó Mihály és Pabordi Imre. Ok megtudták, hogy Fehérvárról nagy mennyiségű eleséget szállítanak a törökök Budára, tehát ennek elfogására különféle helyeken lesbe állottak, de mivel látták, hogy a törökök nagy számban vannak, különvált kis csapataikkal támadni nem mertek, egyesültek tehát. A szállítmányt negyven lovas tatár kisérte, ezeket majdnem mind levágták. Közöttük volt a két bég is, ezek egyikét lelőtték. A zsákmányban birtokukba jutott 40 ló, több keresztény fogoly, egy tatár dob és az eleség. Szeptember havában Pálffy két csapatot küldött portyázásra Ezek egyike, 21 lovas, elhatolt a velencei tóig, ott törököt vettek észre, ebből következtették, hogy közelben táboruknak kell lennie, a melyet szintén csakhamar észrevettek. Mindamellett, hogy az abban levőket 300-ra becsülték, mégis elhatározták, hogy az éjjel megtámadják őket. Legnagyobb csendben közeledtek hozzájok és midőn a legjobb álomban voltak, akkor rohanták meg őket, ami nagy zavart okozott és így többet száznál levághattak és 12-őt elfogtak. A foglyokat és három, málnával jól megrakott lovat magukkal hoztak Esztergomba. Pálffy második csapatja, mely 60 emberből állott, reáakadt az előbb emiitett menekült törökökre, azokat űzőbe vette és tizenegyet elfogott közülük. E csapat ezekkel és 26 jól felpakolt lóval érkezett vissza Esztergomba. Midőn Pálffy hirét vette, hogy Győr felé élelmi szereket szállít a török, fegyveres népének nagyobb részét Csáky György és Thóry János parancsnoksága alatt, ennek lefoglalására, vagy megakadályozására kiküldötte. Először is Malkuth ágával találkoztak, aki janicsárokat vezetett Győr felé. Ezeket oly keményen szorongatták, hogy az agát lovától megfosztották, a többieket pedig megkergették úgy, hogy a Dunán át kellett menekülniük. Tovább haladva elérték a tatárok táborát, a melyet éjjel támadtak meg és annyira szétverték, hogy közülük 200 elesett, 2000 ló, a sok sátor és minden a mi ott volt, birtokukba jutott. Nagy számban volt náluk vallon, német és magyar fogoly, ezeket kiszabadították. A nyert préda oly sok volt, hogy azt mind magukkal nem hozhatták, hanem egy részét ott megsemmisítették. A tatárok ezredese csak egy ingben menekült. Pálffy embereiből három esett el. de valami 60-an sebesültek meg. Csáky György lövést kapott bal mellébe, Thórynak pedig állkapcáját sebesítették meg. Midőn e győztes csapat á nagy zsákmánynyal útnak indult, addig a tatárok magukhoz jöttek, és oly hevesen támadták meg őket, hogy csak azt menthették meg a zsákmányból amit könnyen elszállíthattak. Ez időben 15,000 török Vácz bevételére indult. A király szept. 19-én kelt levelével meghagyja Pállfynak, hogy siessen Vácz felmentésére. Midőn Pálffy Vácz alá érkezett, a törökök az ostromlással azonnal abbanhagytak és már öt óra letelte után eltávoztak. Október hó 4-én Pálffy is a Győr alatti levő táborba ment az esztergomiakkal, de mivel az ostromlás beszüntetése már ki volt mondva, a mit ő igen rosszalt, mit volt mást tennie, mint ismét eltávoznia. Embereit visszaküldte, ő pedig Komáromba ment át. Midőn a törökök október havában Tatát bevették, ezer lovas Esztergom alá jött és az őrséget felszólította adná át a várat. Azonban e merészségükért szégyennel kellett távozniok. Okt. 20-ikán az egész török tábor Tata alól azon szándékkal kelt útra, hogy három nap múlva Esztergom alatt lesz. De ez alatt Pálffy, a ki a helyőrség egy részével távol volt, visszaérkezett. Ugyanaznap a Tata alatt levő keresztény gyalogság szintén Esztergom felé sietett, hogy oda a törökök előtt érkezzék, a mire a török szándékát megváltoztatta. November havában Vácz alatt volt ismét csatározás, a honnan az esztergomiak e hó 12-én tértek vissza. Győr 1598-ban ismét a keresztények birtokába jő és pedig első sorban Pálffy és az eszter, gomi katonaság vitézsége révén. Erről tanúságot tesz Schwartzenberg Adolf márczius hó 30-ikán a királyhoz irt levelében, melyből e szavakat veszszükát: »Császári Felségednek legalázatosban tudomására hozom, hogy tegúap a Mindenhatónak segedelmével művemet szerencsés befejezéshez juttattam, oly módon, hogy Győr vára és városa az ellenség nagy kárával és veszteségével ismét Felséged birtokába hozatott, a melyben jelenleg már benn vagyok mindama néppel melyet használtam, névleg 5 francia és 5 vallon zászlóaljai és Pálffy I úrral, a ki az ő alárendelt hajdúival, huszárjaival, és az esztergomi német katonasággal itt van. Kötelességem Felségegednek relatiót adni arról a mit láttam és tapasztaltam, de az idő most rövid, azért több részletezéssel holnap és holnapután fogok alázattal írni. De azt még sem tarthatom I vissza Felséged előtt, hogy' Pálffy ur az, aki e 1 munka előmozdítására magát egész igyekezetével szentelte. Felségednek még egyéb becsületes emberei is vannak szolgálatában. Kivált meg kell dicsérnem a két alezredest, Vabakourtot és Obenbruckot . . . Hasonlókép van Pálffynak is egy alezredese Esztergomból, akit Orczy Péternek neveznek, aki alárendelt magyar harcosaival »igen jól viselte magát. Az is megfelel az igazságnak, hogy a 7 vallon század és azok kapitányai úgymint: monsor de Huyn, Strasoldo, dón Michael, Lopes, Verlein, ittilio és Jan Paulo és Lenhart Hansznak ischeli százada jelesen és lovagiasan viselték magukat. Sok kárt szenvedtek a

1 lovasok, sok lovuk esett el, ugy hogy egy kapitány vagy parancsnok i sincs, a ki alatt két vagy három lovat le nem vágták vagy lőtek és ők maguk is majdnem mind sebesültek . . .« Levelében az utolsó hír: A basa fejét a magyar bástyán kitüzettem. Vidék. Tüz. Leáiit/váron december 3-án leégett Kreitner Ignác háza. A tegnap megtartott vizsgálat kiderítette, hogy ifj. Hollenbauer György, a kémény fabrikálója a veszedelem oka. 0 ugyanis a hus-füstölő gerendákat ugy építette be a kéménybe, hogy a gerendák vége a padlásba is benyúlt. A gerendák meggyulladtak s tüzet fogott a padláson elhelyezett takarmány is. Kreitnernek 100 frt kára van, bár 300 frtot kapott a biztosító-társulattól. A bíróság az ügyet a komáromi I törvényszékhez tette át. Bányaszerencsétlenség. Tokodon f. hó 16-án az ó-tokodi bányában földomlás történt. Az ott dolgozó Previczek Ignác munkást a leomló földréteg maga alá temette s mire kiásták, már halott volt. Nagy részvét mellett temették el a szerencsétlen munkást. Lopás a bajnai vásáron. A bajnai vásárra I f. hó 17-én Majer Mihály obaraki (Fehér megye) S lakos is eljött jószágot vásárolni. A mig a megvehető állatokban válogatott, 50 frtos bundáját a kocsiról ellopták. A bajnai csendőrök Klein Gyula tinnyei születésű foglalkozásnélküli munkásban a tolvajt elfogta s bundástól átszolgáltatta az esztergomi kir. jbiróságnak. Elveszett ebek. Neszmélyen Zehorst József erdésznek két ebe : egy nagy vörös angol vizsla és egy fekete véreb, eltűnt. Minthogy tulajdonosuk lopás esetét gondolja fönforogni, a szolgabiróság a nyomozást elrendelte. Biróválasztás Tölgyesen. F. hó 18-ikára a tölgyesi biróválasztás volt kitűzve. Kleinkauf Károly, mint küldöttségi elnök önkényesen (pardon ! jegyzővel) megállapította a kandidációt, mitsem hederitve a képviselőtestület törvényben gyökeredző jogára, sem a többség jogos óhajára. Ezen törvénytelen eljárás oly elkeseredést szült a választásra megjelent polgárokban, hogy csak a higgadtabbak kérésének sikerült a népet a tettlegességtől visszatartani. A gyűlést erre feloszlatta. Megjegyzendő, hogy a szobi főszolgabíró megígérte, hogy a jelenlegi biró lesz kandidálva, im megjelenik Kleinkauf, és jelölt ő. Legalább ügyesebben csinálták volna, hiszen a községben széltébenhosszában hirdették, hogy ha öten lesznek is, ők (a jegyző pártján) fognak győzni, a községi zsidó hallomás szerint bort is igért, ha jelöltjük megválasztatik. Ilyen eljárások azután nem csuda, ha a nép békéjét feldúlják. Tessék a törvényt res-j pektálni, úgy a nép bizonyára tiszteletben fogja , tartani. Kath. legényegylet B.-Gyarmaton. Kiváló üdvös eszme megvalósítását; tervezik mostanában I Balassagyarmaton. Kath. legényegylet van alakulóban, hogy igy a róm. kath. 'híveknek rég érzett hiányát pótolják. Előre is őszinte örömmel üdvö; zöljük a tervet, s a körnek mielőbbi megalakitáI sát és felvirágozását mi is óhajtjuk. I Községi választások. Szécsényben a községi választások a következő eredménynyel végződtek : Biró lett Niedermann Vilmos, helyettes biró : Varga János, pénztáros és közgyám : Parditka Mihály. A képviselőtestületbe beválasztattak: Kálmán Sándor, Müller Kálmán, Trajter Mihály, Deutsch Márk, Bády Gábor, Pokornyi István és Holdik Pál és 4 póttag. Diákok sztrájkja Losoncon. A losonci főgimnázium növendékei között szomorú sztrájk kitöréséről adtak a lapok hirt. A hetedik osztály tanulói, a kik már régóta sértőnek és méltatlannak találták György Lajos tanár bánásmódját, szombaton testületileg ott hagyták az előadást. I Béggel 9 órakor vonultak ki a diákok a tanteremből s elhatározták, hogy addig vissza sem térnek, mig elégtételt nem kapnak. Az elégtétel — mint értesülünk — abból állna, hogy György Lajos se ez évben, se a VIII. osztályban ne tanítsa őket, s hogy senki se kapjon büntetést, mert akkor az egész osztály kilép. A tanári kar azonnal tanácskozást tartott a diákok sztrájkja ügyében és I egyben a vizsgálatot is megindította. A megidézett tanulók kihallgatása késő estig tartott. Az ítéletet még nem hirdették ki, de bizonyos, hogy néhányan consilium abeundi-t kapnak, a többiek pedig majd magukba térnek, ha látják, hogy nem jó a tanár urakkal kikezdeni. Sorozás Barsvármegyében. Barsmegyébena szokásos sorozás a f. évben a következő sorrendben fog megejtetni: A lévai járásban a vidékiek március 4—9. napjain. Elnök: Simonyi Béla alispán, orvos: dr. Karafiáth Marius. Az állitandók száma 792. Léva város 159 hadköteles ifja március 10-én kerül mérték alá. A verébélyi járásban március 8—11-éig Dillesz Sándor elnöklete és dr. Oravetz Kálmán orvos közreműködése mellett. Állítandó hadköteles 588. Aranyos-Maró; thon március 13—17-éig. Elnök : Simonyi Béla, í orvos: dr. Bekő Lajos főorvos. Hadkötelesek ' száma 615. Oszlányban március 19—20-án. Elnök: Detrich Gyula, orvos : dr. Hladny János. Újoncok száma 292. Körmöcbányán március 22—23-án. Elnök : dr. Amon Ede orsz. képviselő, orvos : dr. Langfelder Adolf. Hadkötelesek száma 192. GaramSz.-Kereszten márc. 25—30. napjain. Elnök : GsapI kay János, orvos: dr. Gasparetz Béla. Hadkötej lesek száma 730. Újbányán április 1-én. Elnök : ! dr. Málasi János, orvos : dr. Holéczy Péter, hadkötelesek száma 99. Irodalom és művészet. A magyarországi Kath. Egyesületek Évkönyve az 1897. évre. Szerkesztette: Gyürky Ödön, a Budapesti Kath. Kör titkára, a »Társulati Értesítő« felelős szerkesztője. Budapest, 1897. 152 1. A kath. akciónak egyik legfontosabb eszköze az egyesületi élet, az egyesületi tevékenység. : Egyesületekbe tömöríteni a katholikusokat, hogy I megtanulják védeni hitüket, síkra szállni annak érdekeiért. Ez uton érték el Németország katholikusai fényes sikereiket, ez uton kell haladnunk j nekünk is, ha hozzájuk hasonló eredménynyel akarunk harcolni. A legmelegebben ajánljuk tehát I a magyar katholikusok figyelmébe Gyürky ÖdönI nek, a kath. egyleti élet buzgó munkásának előttünk fekvő munkáját, mely útmutatással felvilá! gositással szolgál az egyletek alakítására, vezeté' sére nézve. Akik egyleteket, szövetkezeteket akarI nak alakítani, akik ilyen egyesületek élén állanak, ; nem nélkülözhetik a Gyürky Ödön nagy körültekintéssel, tapasztalással összeállított munkáját, mely kapható 50 kron a szerzőnél Budapest, Koronaherceg-utca 17. I. Katholikus Kör. Az Oktató Néplap ötödik száma következő gazdag tartalommal megjelent: 1. Legszebb hivatás. (Költ.) — Gróf Majláth Gusztáv püspök (képpel.) — Három Miklós. (Beszély.) — Sz. Márton köpenye. (Költ.) — Farsangi tréfa. — Az emberi sziv. — Nyolc nap a sz. földön. — Sinkovits leánya. — Gondolatok. — Jogismeret. (Hány órára jelenjünk meg a bíróság előtt.) — Katholikus missiőkről. (Az Örmény mészárlás.) — Nevelés. : egészség dolgáról. (A keresztcsont fájás.) A gazda, i — Közgazdaság. — Hasznos tudnivalók. — Hazánk. — Külföld. — Kéthetenkint. — Konyha. — Irodalom. Képeink. — Mulattató. — Találós ! kérdések. — Budapesti piacz. —- Szerkesztői üzenetek. Igen ajánljuk a gazdag tartalmú kis újságot. Egész évre 2 frt. Megrendelhető : Pozsony 1 ferenciek. Mutatványszámot ingyen küld a szerI kesztőség.