ESZTERGOM II. évfolyam 1897
1897-02-21 / 8. szám
0 Felsége a gróf urat nagyon nyájasan fogadta. Hogy több ideig beszélgethessen vele, magán-kihallgatáson fogadta, mely 20 percig tartott. .Jaj, de szerettem volna valamelyik szék mögött hallgatózni a kihallgatás alatt! Tudja Szerkesztő úr csupa fül lettem volna s mindent megirtam volna az »Esztergom« számára* A gróf úr püspökké szentelése valószínűleg Komáromban lesz húsvét után. Én azt hiszem, hogy a hívek nagy épülésére fog lenni. Hadd lássa az egész világ, mi a katholikusoknál egy püspök ! Megint fogunk »tüntetni« és »izgatni« ! Jaj kedves Szerkesztő űr. kimúlnak a komáromi katholikusok nagyjai, vezérférfiai ! Nincsen Mikénk. Csak a Tóni bácsit (Pecbata) a jó Isten még sokáig éltesse. A szomorú, gyászoló katholikusok most dr. Kolbé ra vetik könnyes szemeiket... adja az Isten, hogy vezérré nője ki magát! No most már igazán mindent kifecsegtem egy darabig.** De hát Komárom hires város, mindig történik valami, amit el kell csevegnünk az előttünk mindig nagyrabecsült » Esztergom«-ban. —a. Palkó vies Károly f 1815—1897. Mély részvéttel, hazafias bánattal fogadtuk Palkovics Károly halálát, mint olyanét, ki dísze nemcsak egy szük körnek, de magának a haza nagy családjának is. Nagy idők nagy emberét gyászoljuk benne, s ha sírjának a történelem nemtője meg is gyújtja fáklyáját, azért a csapás súlyát sokáig, nagyon sokáig fogjuk érezni. Fogynak a nagy jellemek, s ha Palkovics Károlyra gondolunk, a jellemek egy törzsökös oszlopát látjuk benne ledőlni. Különösen Esztergom város és megye szegény ez idő szerint a nagyobb szabású jellemekben, érzékeny azért az űr, melyet Palkovics Károly maga után hagyott. Mi, esztergomiak ; kik hozzá közelebb állottunk, nemcsak eszének, de szivének gazdag kincseit is ismertük. És azok, kiknek a politika mezején ellenfelük volt, bár különbözően Ítélik meg politikai hitvallását, abban megegyeznek, hogy benne oly férfiút vesztettünk el, ki képességeit csak a közérdeknek szentelte, s nem szolgálva mást, mint a hazát, fáradozásaiért a hatalom kegyeiben sohase kereste jutalmát. Halála által szegényebbek lettünk, s a kiváló embereknek legbiztosabb jele a hézag, melyet maguk után hagynak. S ha pártállásától, — melyet sokban mi is osztottunk, — eltekintve, csak a puritán jellemű hazafiról emlékezünk meg, élete igy is gazdag és jól esik lelkünknek, ha a politikai vitatkozások közepette, oly férfiúnak emlékénél, ki azokban részét kivette, azon erénye előtt gyújtunk szövétneket, amiben vele mindnyájan egyetértettünk. Esztergom város és megye kegyelettel fogja megőrizni Palkovics Károly emlékét. A szentgyörgymezei honvédtemető zárta magába hamvait a feltámadás dicső napjáig, s ott a »hős fiakkal« pihen abban a temetőben, mely az ő alkotása, az ő mély bajtársi szeretetének örökös ciprushajtása. Keresse fel a hazafias kegyelet minden évben e sirt, áldozzunk emlékének, öntsük unokáink szivébe azt a szeplőtelen jellemet, azt a hazaszeretet, azt a tetterőt, amelyből, mig élt, annyit táplálkoztunk. Nagy halottunk életrajzi adatait röviden a következőkben foglaltuk össze : Palkovics Károly 1815-ben született Esztergomban. Tanulmányait Esztergomban s Pesten végezte. Fiatalon lépett a nyilvános pályára, már 1836-ban tiszteletbeli aljegyző volt, 1846-ban már mint főjegyzőt találjuk megyénk tisztikarában. A szabadságharcban élénk szerepet vitt, mint a Kossuth és Szemere-kormány tisztviselője. Hazafias szolgálatait méltányolta Kossuth, midőn a nagysallói csata után Esztergommegye kormánybiztosává nevezte ki. A világosi katasztrófa után ő se kerülte ki sorsát. Haynau vérbirái halálra Ítélték, de a király kegyelme 16 évi várfogsággá változtatta. 2 évig Munkácson, harmadfél évig Komáromban volt elzárva. 1854-ben ö is amnestiát nyert. Karvai birtokán élt családjával visszavonultan, tartózkodva a Bach-korszak alatt minden nyilvános szerepléstől. A hatalom spicliéi figyelemmel kisérték, mert mint nagy szónoknak, féltek szavától. Az októberi diploma visszaadta őt is az alkotmányos szereplésnek, s alig volt olyan lelkes alispánválasztás Esztergomban, mint mikor* Palkovicsot Szcitovszky primás örökös főispán elnöklete alatt 1861-ben a megye első alispánjának választotta. A megyénél megszüntette a gentry-családok hagyományos uralmát, s ő hozta be először a megyéhez főbb tisztviselőknek a polgári elemet. Mikor a februáriusi pátensnek hire ment. Esztergomvármegye közgyűlésén Palkovics Károly volt az első, ki a passivitást kimondta és Esztergomvármegye felirata a megyékhez volt megindítója azon nagy nemzeti mozgalomnak, melyet a februáriusi patens visszahatása az egész országban keltett. A provizórium alatt a tisztikar nagyobb részével ő is leköszönt, s kiment karvai birtokára. A hazafiak közös bánatában osztozott, de kivillant belőle a nemzeti jogok követelése, s a társadalmi életben nem egy bátorító szava, felköszöntője öntött erőt, lelkesedést; neve mint nagy magyar hazafié lett az egész országban ismeretes. 1865-ben mintha nem bizott volna a nemzeti aspirációk keresztülvitelében, elfogadta a herceg Eszterházy javak zárgondnoki hivatalát. Ezen állás nem volt politikai, s igy nem is csodáljuk, hogy az alkotmányos aera első éveiben már mandátumot vállalt, s 1872-ben a kismartoni kerület Deákpárti programmal képviselővé választotta. 1875-ig volt zárgondnok, ez évben lemondott, s visszatért karvai birtokára. 1879-ben közóhajra elfogadta Esztergom polgármesteri székét, de csak 1881-ig vitte a város ügyeit, megrongált egészsége miatt leköszönt, s a közszerepléstől visszavonult, csakis mint a nemzeti párt helybeli elnöke, a választások s megyei közgyűlések alkalmával játszott jelentékenyebb szerepet. Haláláról a család következő gyász-jelentést adta ki: Özv. szenkvici Palkovics Károlyné szül. loevenkampfi Hurdina Helén, mély fájdalomtól jelenti úgy a maga, mint férjének első házasságából született leánya Gizella özv. szentmiklósi és óvári Pongrácz Sándorné és ennek gyermekei, továbbá unokája hercegszőllősi Szőllősy Eszter, férjezett szenkvici Palkovics Sándorné és gyermekei, végül saját fiai Miklós, Pál, László és a többi rokonság nevében, férjének szenkvici Palkovics Károlynak Esztergomvármegye 1849-iki kormánybiztosának, 1861-ik alispánjának és Esztergom város volt polgármesterének, a herceg Eszterházy javak volt zárgondnokának, volt orsz. képviselőnek f. hő 17-én reggeli 2 órakor hoszszas szenvedés és a halotti szentségek felvétele után élete 82-ik. boldog házasságának 30-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogult földi maradványai f. hó 18-án délután 3 órakor lesz a halottas házban szt. János-utca 35. sz. beszentelve és azután a honvéd-temetőben örök nyugalomra téve. Az engesztelő sz. mise-áldozat f. hó 19-én d. e. 9 órakor fog a vízivárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1897. évi február 17-én. Áldás és béke poraira ! * Valami Bécs felől hozzánk is eljutott. Szerkesztő. ** A terminus minél rövidebb legyen. Szerkesztő. HÍREK. * Ő Eminenciája a helybeli sz. Vinceegyletnek. 0 Eminenciája, kegyelmes főpásztorunk az esztergomi sz Vince-egyletnek ujabban ismét tetemes segélyt és pedig 100 frtot küldött. Az egylet ez összegért, 0 Eminenciája nevében élelmiszereket és fűtő-anyagot osztott szét oly szegények között, akiknek nyomoráról előbb személyes meggyőződést szerzett. * Majláth gróf püspökké szentelése. Majláth Gusztáv gróf, erdélyi kegyelmesen kinevezett koadjutor-püspök, ki már letette az esküt Talliáni bécsi nuncius kezeibe, húsvét utáni második vasárnapon fog püspökké fölszenteltetni, még pedig Komáromban. A felszentelést Császka György kalocsai érsek, mint az erdélyi egyházmegye metropolitája fogja végezni Hidassy Kornél szombathelyi püspök, s Boltizár József püspök, esztergomi általános érsekihelynök segédkezésével. Majláth püspök e hő 11-én (íyulafehérvárott meglátogatta Lönhardt püspököt és a káptalan több tagját. A koadjutor-püspök egy időre, mig a püspöki széket valósággal elfoglalja, főképen a status ügyei miatt, Kolozsvárott fog lakni. * Ajándék a katholikus legényegyletnek. Az esztergomi fökáptalan a helybeli katholikus legényegyletnek uj terme részére egy szép, nagy képet ajándékozott. Az egylet elnöksége e kitüntető figyelemért lapunk utján is köszönetet mond a magas testületnek. * Szentség-imádás. A szent Anna-templomf. hó 25-én, azaz jövő csütörtökön szentségReggel 6 órakor szent mise ezenkívül minden órában tartaDélután 5 órakor szentbeszéd, ban imádás tartatik szentségkitételle tik szent mise litánia, szentségbetéttel. * Ő Felségének legmagasabb elismerését Dániel báró következő levélben közölte az esztergomi főkáptalannal: 0 cs. és apostol kir. Felsége 1896. december hó 19-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy az esztergomi főszékesegyházi káptalannak az ezredéves kiállítás körüli szerzett kiváló érdemeinek méltánylásául legfelsőbb elismerés nyilvánittassék. Midőn van szerencsém erről a főtisztelendő káptalant örvendetes tudomásul értesíteni, nem mulaszthatom el az alkalmat a magam részéről sem, hogy a főtisztelendő káptalannak azon hazafias és buzgó közreműködéseért, melylyel a páratlan és ritka történelmi vonatkozású műgyüjteményeivel a történelmi kiállítás érdekességét és fényét emelte, őszinte köszönetemet ki ne fejezzem. Budapesten, 1897. január 22-én. B, Dániel. * Hymen. Ma d. e. 1 f i l-koT vezeti oltárhoz Legény Mariannet, özv. Legény Ivánné bájos, művelt leányát Marosi Ferenc, kereskedő világunk előkelő tagja. * Farsangi ebédek. Boltizár József püspök s általános érseki-helynök kedden farsangi ebédet adott, melyen a primási udvar, szeminárium, főgymnáziumi s képezdei tanárok, s a székesegyházi karkáplánok vettek részt. Boltizár püspöknek ez idén ez már negyedik farsangi ebédje volt. Az elsőn a fökáptalan, a másodikon a megyei s helyőrségi notabilitások, a harmadikon a városi tisztikar s a. lelkészkedő papság vettek részt. — A papnevlö-intézet mult vasárnap adott ebédet, a melyen a káptalani s szemináriumi, uradalmi ügyészek és orvosok, s a gazdatisztikar több tagja volt hivatalos. — Csütörtökön pedig ugyancsak a gremiális papságot látta a szeminárium vendégszerető asztalánál. * Megyei közgyűlés. Hétfőn törvényhatósági közgyűlést tart Esztergomvármegye, melynek tárgysorozatát a pénteken tartott állandó választmányi gyűlés állapította meg. Politikai vonatkozású Heves megye átirata lesz a kvótáról. A tárgysorozatból kiemelendő: 1. A belügyminiszter Esztergom szab. kir. város 1895. évi gyámpénztári számadását helyesnek találva 1896. évi 103914. számú intézvényével visszaküldi. 2. A m. kir. földmüvelésügyi m. kir. miniszter folyó évi 49182. számú intézvénye, melylyel a vármegye területén fekvő községi volt úrbéres közbirtokossági erdők őrzésénél alkalmazott erdőőrök és szolgák számára alkotott szolgálati utasítást jóváhagyja. 3. A bibornok hercegprímás úr köszönete a törvényhatóság újévi üdvözletére. 4. Az anyakönyvvezetők tiszteletdijai cimü alapra vonatkozó 1896. évi számadás. 5. Esztergom szab. kir. város 1897. évi rendes költségvetése. 6. A hét járási főszolgabíró és városi rendőrkapitánynak jelentése a szegényeknek mult évi segélyezése tárgyában. 7. Csaby Andor kir. főmérnöknek folyó évi 14. számú jelentése, melylyel mindkét járás és az egyesitett Esztergom szab. kir. város területén az 1896. évben előirt, beszolgált és hátralékban maradt vármegyei természetbeni útadóra vonatkozó sommás kimutatásokat beterjeszti. 8. A vármegye segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetének kérelme 5°/ 0 drágasági pótlék pótlólagos megszavazása tárgyában. 9. Szabolcsvármegye mult évi 402. kgy. sz. átirata a vármegyei alkalmazottak fizetésének felemelése tárgyában. 10. Hevesvármegye f. évi 20. sz. átirata, melylyel az Ausztriával közös költségek Magyarországra eső eddigi arányának fölemelése ellen állást