ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-01-03 / 1. szám

lékeivel örökítették meg utódaik számára. Több esztendő óta virágzik a nagyölvedi hivek között a jelenlegi plébános által megalakított és annak rendje szerint az egyházi főhatóság által megerősített Jézus Szents. Szivének társulata, mely évről-évre gyarapszik tagokban. Ezeknek összerakosgatott filléreiből egy uj oltár emeltetett a milleniumi évben a templomban Jézus Szents. Szivének tiszteletére, mely a kerületi esperes által bucsu napján, sz. Őrzőangyalok ünnepén lett ünnepélyesen felszentelve. Azóta a hivek kiváló áhítattal környezik a Szents. Szívnek gyönyörű szobrával diszeskedő oltárt, mely Rétay és Benedek budapesti cégnek Ízlését és ügyes kezeit dicséri. Vasár- és ünnepeken tömegesen körültérdelik nagy áhítattal ezen uj oltárt; a meddig csak engedte az időjárás, folyton felváltott élő virágok díszelegtek rajta. Most pedig az adventi szent időben a szent gyónás után mindenki oda siet, leborul a Szent Sziv előtt és akárhánynak köny csillog szemében azt jelentve, hogy értik a hivek, mit céloz az Ur Jézus, midőn szentséges Szivére mutatva magához inti gyermekeit: »Jöjjetek hozzám mindnyájan, kik fáradtok és terhelve vagytok és én megenyhitlek titeket.« Érzi mindegyik mily kimondhatlan édes vigasz árad szét e Szent Szívből a világra. Ugyancsak a miileni um megörökítésére a plébános felszólítására, melyet az iskolai ezredéves ünnepély alkalmával intézett a hívekhez, a templom előtti téren az elültetett miilen. fák között egy kőből emelendő Mária szobor lett tervbe véve. Az adakozás e kegyeletes célra azonnal megindult; de főleg a mult évi gyönge termés okozható, hogy a szobor felállítása nem volt a mult évben kivihető. A kezdet azonban megvan és remélhetőleg sz. István koronázásának 900 éves jubileumáig a Mária szobor is állni fog és hirdetni fogja a nagyölvedi kath. hivek vallásos buzgalmát. * Ajánljuk a nagyközönségnek Pathy János helybeli liszt-kereskedését,* hol legjutányosabban lehet jó minőségű lisztet bevásárolni. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. XXIII. Pálffy Miklós Esztergom kapitánya. Esztergom első kapitányáról Pálffy Miklósról, ki egyidejűleg ország kapitánya is volt, Illésházy István ezeket jegyzé fel : Midőn Pálffy látta a várnak épületlenségét, gyorsan a vármegyékhez fordult, hogy kézmiveseket és pénzt adnának neki. Mindenütt töltéseket emeltetett. Sz.-Tamás hegyen pedig kastélyt csináltatott és attól fogva a Dunáig 4 kastélyt állíttatott, melyeket árkokkal körülvétetett és egymással összeköttetett úgy, hogy egyik kastélyból a másikba járhattak. A kastélyokba elegendő ágyúkat és tarackokat vonatott. A várba pedig sok élelmet, port, golyót és egyébfélét rakatott »és úgy hozzá készité a megszálláshoz, hogy Isten után az ellenségtől semmit sem fél vala benne.« Az 1595. évi országgyűlés 53. t.-cikkével pedig az iránt gondoskodott, hogy a Garam folyamon malmokat biró urak, malmaiknak oly elhelyezésére vagy épen kivételére az okból intessenek, hogy Esztergom erősítésére fát, meszet, követ, eleséget hordó talpak és sajkák gátolatlanul evezhessenek, különben a fő- és alispánok és a tartomány-hadnagyok azokat elkobozhatják. A hadseregnek Esztergom alól történt eltávozása után az itt maradt helyőrségnek nem csekély félelme volt, hogy a még védelemre nem alkalmas várt a törökök könnyű szerével visszavehetik. Szeptember havában majdnem naponta mutatkoztak Esztergom környékén törökök, akik ha keresztényt találtak, levágták. Az esztergomi őrségbeliek pedig olykor elővigyázat nélkül jártak a határban. Egy alkalommal, midőn a szőlő érett, 40 legény a Reitenau-féle ezredből, akik a szőlőkertek között szőlőt enni voltak, mind levágatott. Október hó elsején a törökök egész a Vízivárosig bejöttek és ott több német katonát levágtak. A környékbeliek ezen portyázásoktól félve, eleséget nem hoztak Esztergomba, azért a legénység sok éhséget szenvedett, sőt többen éhségből meg is haltak. Október 1 l-e volt, midőn 7 vagy 8 ezer török csatarendben a Károly hegyhez érkezett és a keresztények régi táborozási helyén két óra hoszszatt megállapodett. Azután négy csapatra osztva lovaik itatása céljából a Dunához közeledtek. Végre egy csapat előre nyomult a rácok városához és az ott talált betegeket és sebesülteket részint levágta, részint elfogta. Ekkor csak kevésben mult, hogy a várba be nem mentek, mert a várőrség a Duilán túl volt és a rongált hid miatt át nem jöhetett, hanem onnan volt kénytelen nézni a törökök garázda'kodását. Midőn már a hajdúk ezt többé tétlenül nem tűrhették négy sajkába ülve a Dunán átkeltek és bátran a törököket megtámadták. A kik elvonultak. Esztergomból 5 gályát ép egy nappal előbb küldtek volt el, melyekre most igen nagy szükség lett volna. Mert ha ezek itt vannak, bizonyára nem eresztik ily közel a törököket. Másnap a hadihajók vissziérkezése és még 7 ladik iránt intézkedés történt. Különben a vár falainak építésével serényen foglalkoznak. Az építkezési munkákat Sprintzenstein mérnök és építész vezeti. A vár körül mély árkot háznak, melyben folyvást 600 ember dolgozik. Kivált a bástya falakat és pedig főkép azt a víz felé, és a másikat a váracs és a Kácz város felé szilárdan épitettik fel. A Víziváros előtt levő nagy fákat kivágták és azonnal a hid kijavításához fogtak, hogy Kakáddal a közlekedés helyreállittassék. És mivel már a téli idő közeledett, az élelmi szereknek pedig még mindig nagy hiánya volt és a várba nem volt elegendő épület, azért Mátyás főherceg a várba csak csekélyebb hadi erőt helyezett el, a többi hadi népet pedig a körüllevő falvakban szállás oltatta el, hogy szükség esetén gyorsan egybehívható legyen. Annál is inkább mert a török naponta mutatta magát az esztergomi hegyeken és kivált Szent-Tamás mellett levő részeken, a hol Mansfeld a segítségre jötteket, annak idejében megverte. November haváig oly állapotba helyezte Pálffy Esztergomot, hogy annak megvívása nagyobb hadi erőnek is munkát adna. A helyőrség a kevés lakház miatt a nagy hidegtől sokat szenved, többnyire tűz körül tartózkodik és azért sok elhal közüle. Még eddig az élelem is kevés benne. A kenyér drága. Görger főélelmezési mester ígérkezett, ha Esztergomban élelemház rendeltetésére adatnék azt is csakhamar jól ellátni eleséggel. Az ostromló seregből itt maradt őrségül Terski Vilmos ezredével. Ez az ostrom alatt a közlekedést Dudával a Duna mellett zárta el. Ő igen bevágott akkor, midőn a felmentő sereg űzetve a keresztény tábor felől a hegyeken átakart bejutni a várba, akkor ő ép szemben jött velők. November havában megköszönték neki szolgálatát, de belátva azt, hogyha ezredével eltávozik a vár majdnem üres lesz, 3 zászlóaljjal mégis megtartották. 1596. jan. hava elején 300 vallon érkezett ide. Ez időben 300 mázsa lőport rejtett helyén, a hová a törökök tették volt, megtalálták. Esztergom ellen a töröknek komoly szándéka volt, és kevés hiányzott, hogy azt könnyű szerrel be nem vette. Ő azonban továbbra is előkészültek, mert a télen át egy mesterséges alkotmányu várracson dolgozott, melyet Csallóköz szigetén kívánta felállítani, hogy abból a Dunán a közlekedést elzárja. Esztergom keresztény helyőrsége ép oly örömest portyázott, mind a török. Ezt a várnak fekvése és szilárd volta hozta igy magában. Indultak ki portyázások Esztergomban a török uralma előtt is. Thuróczi krónikája elmondja miként tört 1440. körül Szécsi Dénes érseknek fivére Tamás, esztergomi várnagy Budára és miként égette fel a király szemeláttára annak virágzó elővárosát Felhévizet. Istvánffy pedig fentartotta gyászos emlékét Orbáncz Endre várnagynak, ki mint rablókalandor támadta meg a Budáról menekülők málha szállítmányait ő maga pedig, midőn a török közeledtét hallotta, mint alávaló gyáva megszökött. Pálffy alatt az esztergomi várőrséget nem rablási vágy vezette, hanem a szándék megtorolni a törökön ama sok sérelmet, a mit hazánkon és testvéreinken tett. Azért ily kirándulásokon leginkább a magyar katonaság vett részt. Ezek nevezetesebbjére csupán röviden utalhatok reá, nehogy munkám céljától nagyon is eltérjek. Október havában a budai törökök vérszemet kaptak Esztergomra. Bészint mivel Visegrádból vissza nem riasztattak, mert a Duna kiáradtával a közlekedés akadályozva volt, részint pedig mivel a vezér basát több ezernyi török és tatár néppel minden órában Budára várták, azért bátran Esztergom alatt megjelentek és a Rácok városát alkalmatlanitották, ott néhányat elfogtak, továbbá egy dereglyét homokkal megtöltötték azt a hajóhidnak bocsátották, mely azt átszakította. Viszonzásul nov. hóban az esztergomiak a budai basának 400 tehenét és számos lovát fogták el és hajtották Esztergomba. 1596. január hó 12-én 4 lovas török eljött egész Esztergomig és a vízivárosi szigetről 30 I darab marhát elhajtott. A következő napon pedig egy magyar halászt, a ki ott halászott, a hol a táborbeli hajóhíd volt, elfogott és magával vitt. E holnap 18-án kelt levélben jelenti valaki, hogy Pálffy és Terzki magyar és vallon csapataikkal Pest vidékére mentek portyázni, ott török csapatra találtak, közülök körülbelül 400 levágtak, a többieket Vácig kergették, ott sok kárt okoztak és onnan nagy zsákmánynyal tértek vissza Esztergomba. Febr. hó 13-án hozták Esztergomba Zalán agát, Pati Pálnak cinkos társát, a ki a Garam és Ipoly völgyéből egész fel a bányavárosokig több gyermeket lopott el, mint hajszáll van a fején.. Mivel igen meg volt sebesitve még az éjjel belefogták a nyújtóba, hogy vallássák és azután a Plútóhoz küldték. Irodalom és művészet. Az Esztergom főegyházmegyei római katholikus iskolák története. A művet hivatalos adatok alapján Komlóssy Ferenc dr. egyházmegyei főtanfelügyelö állította egybe. Nem kevesebb, mint nyolcszáz iskola történetét foglalja magában. A műben tárgyalt iskolák legnagyobb része a mult század elején keletkezett. E szerint az egyházmegye negyvenhat kerületében 128,628 a tankötelesek száma, ezek számára 806 elemi iskola van, melyekben 1172 tanitó működik;• az iskolák közül negyvenet nőszerzetesek vezetnek és ezekben a~5 iskolákban 200 nő tanit. A tanítói állások közül jelenleg 170 üresedésben van. A tanítók közül férfi és pedig képesített 899, képesítése nincs 31-nek : nőtanitó volt 67, ezek közül nem képesített 11. k szerzetes tanítónők valamennyien oklevelesek. Az iskolák tannyelvéré vonatkozólag van az egyházmegyében 460 magyar, 86 magyar-tót, 17 német-magyar, 191 tótmagyar, 1 német és 50 tót nyelvű iskola. Megjegyzendő, hogy az összes szerzetes tanitónők által vezetett intézetben a tannyelv magyar. A népiskolákon kivül van az egyházmegyében" égy férfi-, négy nő elemi, egy polgári nőtanitóképző és egy óvónőképző-intézet. Egy-egy tanítóra átlag 92 tanköteles esik. Az iskolák évi fentartása 675,064 forintot igényel. A tanítók átlagos fizetése évi 436 forintot tesz ki. A száz nyomatott ivre terjedő mü végén negyvenhat táblázati kimutatásban részletesen van felsorolva az iskolák alapvagyona, melynek összes értéke megközeliti a tizennyolc millió forintot. Közölve van továbbá az összes tanítók névjegyzéke a legrégibb időktől fogva. Felhívás előfizetésre a „Magyar Sión" 1897. évfolyamára! Istenbe vetett bizalommal, s azzal a tiszta szándékkal, hogy a jövőben is lelkesedéssel szolgáljuk a tudományos egyházi irodalmat: ezennel felhívjuk t. olvasóinkat, hogy a jövő, 1897. évi folyamra mielőbb újítsák meg b. megrendeléseiket, és azzal a bizalomteljes kéréssel fordulunk nemcsak ő hozzájuk, hanem mindazok. hoz, akiknek ez előfizetési felhívás szemeik elé kerül, hogy erre a régi, harmincötödik évfolyamába lépő, kipróbált katholikus havi revu-re lehetőleg még januárban előfizessenek. A Magyar Sión havonkint pontosan megjelenő 5—5 íves füzeteiben — nem véve ki a nyári szünidőt sem — tartalmas értekezéseket hoz a tudomány minden ágából, amennyiben azok a kereszténységet és egyházat érintik, — bemutatja a nevesebb hazai és külföldi uj munkákat, névszerint azokat, melyek az egyházi tudománynyal viszonyban vannak, — regisztrálja végre vegyes közleményeiben az egyháznak helyzetét, életének lüktetését. A Magyar Sión előfizetési ára egész évre 6 frt (12 korona), félévre 3 frt (6 korona), — mely öszszeget a plébános urak a legtöbb megyében, igy az esztergomiban is, egyházhatósági engedély alapján a templompénztárból is fizethetik. — Legcélszerűbb postautalványt használni ily címmel: A »Magyar Sion« szerkesztőségének, Esztergom, papnevelő-intézet. Melyik lapot olvassuk ? Minden pap és minden értelmes vallásos ember olvassa a »Religio Vallast« Magyarország legöregebb (56. év) kiválóan vallásügyi lapját. Szerkeszti dr. Breznay Béla thol. egyetemi tanár. Megrendelhető Budapesten, VI. Bajza-utca 14. negyedévre 2 frt 50 kr.