ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-12-05 / 49. szám

knecht Ferenc esztergomi lakosok. Az idei méhtenyésztés átlag kedvezőtlen volt. * Uj lámpák. A város érdemes számvevője t. i. hive a házikezelésnek és a közvilágitást is ebbe óhajtja bevonni. Hogy pedig a házi kezelésbe vett világitást ne szidják a holdvilágtalan éjszakákon, most gondoskodott arról, hogy két lámpa nyújtson világosságot sötét éjjeleken. Ezek ugyanis gazolinnal vannak megtöltve s eddig Zsiga Zsigmond és Marosy József házain vannak elhelyezve. Mivel pedig a házikezelésnek reklám is kell, erről a lámpáknak azon fura tulajdonsága gondoskodik, hogy szeles időben fütyül és füstöl, végre pedig, hogy esti hat órakor még vagy nem égnek, vagy már nem világítanak. * Ellopták a felesigem naccságos kapitány ur! ezzel lépett a kapitányi hivatalba szerdán reggel Balog Géza cigányprímás. Elpanaszolta azután, hogy az ő kedves nyirettyüjét egy ismeretlen jóakarója eltulajdonította egy szegletéből a »Fürdö« kávéháznak. Balog keserűsége aligha fog soká tartani, mert a hegedűt, az ő drága feleségét, egy facér cigány emelte el bosszúból, akinek már nyomában van a rendőrség. * A sertésvész elleni sikeres védekezésnek az állatorvosok között minél szélesebb körben leendő megismertetése végett a földmivelésügyi miniszter egy szak-tanfolyam rendezését határozta el. Ez okból felhivattak vármegyénk állatorvosai is, hogy a rendezendő szaktanfolyamra jelentkezzenek. * Éjjeli vendégek. Nánán a főkáptalani uradalmi kasznár Geiger Ferenc irodájában pénteken éjjel hívatlan vendégek garázdálkodtak. Szerencsét próbáltak az ottan elhelyezett Wértheim szekrény nyel is, de sikertelenül, úgy, hogy néhány ruhadarab elemelése után búslakodva eltávoztak. * ínyenc betörő. A mult hóban ismeretlen tettesek álkulcscsal behatoltak Zsnfák Mihály kusztusi deszkabódéjába s onnan egy földbeásott félakós hordó bornak nagyrészét s 30 kg. szilvalekvárt elloptak. A dologban csak azt fájlalja Zsufákné, hogy az ő saját főzte lekvárjából más készit derelyét ... A gyanú a viszonyokkal ismerős személyt terhel. * Rubintos mákvirágok. Eddig csak azt tudtuk a kefekötőkről, hogy szeretik az itókát, de máskülönben becsületes emberek. A kefe kötők nemes céhe tagjainak tisztességében nem is kételkedünk, hanem Gira Árpád és Rubint János kefekötő segédek kétségkívül okot szolgáltattak arra, hogy a rendőrség figyelemre méltassa őket, amire úgy szolgáltak rá, hogy Rubint egy olyan kulcs boldog tulajdonosa volt, a mely utat nyitott Prohászka Lipót kereskedő lakásába. Mivel pedig, ha Prohászka otthon van, nem szokta bezárni az ajtót, a két ifiur olyankor tette tiszteletét az emiitett lakásban, mikor Prohászka nem volt otthon és az ajtók bezárását nem bizta Rubintra. Ez utóbbi azonban ép ilyen alkalmat várt és kenyeres pajtásával Prohászkát 18 frtig lopták meg, mig 62 frtot ott hagytak. E nemes cselekedet sehogysem tetszett Prohászkának, aki Gira úrra gyanakodott, mely feltevésében Grantner biztos meg is erősítette, amennyiben a rubintos pajtásokat szives gondjaiba vette, kik is töredelmesen megvallottak bűnüket, habár a 18 frtnak amúgy kefekötősen a nyakára hágtak. * Reform a levélírás terén. A magyar szabadalmi hivatal szabadalmat ad most egy valóban amerikai találékonyságra valló találmányra, mely ha életbe lép, bizonyára általános feltűnést fog kelteni mindenütt. A találmány lényege röviden kifejezve a következő : Egy levélboritékul is szolgáló finom levélpapír, egy öt krajcáros levélbélyeggel együtt egy krajczárért szerezhető meg. A titka ennek az olcsóságnak a következő : A levélpapiros szélein hirdetések lesznek, a melyeknek jövedelme lehetővé teszi azt, hogy a hat krajcár értékű bélyeges levél egy krajcárért szerezhető meg. Az olcsóság miatt e levelek forgalma előreláthatólag óriási lesz, tehát a hirdetések, a melyek különben olcsók lesznek, a legszélesebb körben fognak terjedni. A találmány kitűnőségét tehát legjobban jellemzi az, hogy mindenki nyer rajta ; nyer a közönség, mely hallatlan olcsó áron juthat bélyeges levélpapiroshoz, nyer a hirdető, mely szintén olcsó áron széles körben terjesztheti hirdetését, nyer továbbá az állam, mely minden levél után megkapja a feltalálótól az öt krajcáros bélyeg árát. A bélyeg rá lesz nyomtatva a levélboritékra. A kereskedelmi miniszter, mint értesülünk, igen érdeklődik a praktikus találmány iránt, mely eddig csak abból az okból nem léphetett még életbe, mert az államnyomda mostanában nem ér rá j a bélyegek nyomtatására. Az ügyes feltaláló Kulin \ Vilmos. * A posta szállítási dijak emelése. Már régebben hangoztatják különösen osztrák részről, hogy a levelező-lap árát föl fogják emelni s egyéb postai díjtételek emelésén is dolgozik a kormány. Most hir szerint kedvező alkalmat talált a két kormány az emelések végbevitelére. A postai illetményeknek koronaértékre való átszámításánál ugyan és fölfelé ki fogják kerekíteni az összegeket. A kormány ezt annál megokoltabbnak tartja, mert a világpősta unió államai között a mi postadijaink a legolcsóbbak, s igy az uj értékben való emelés csak egyenlőségre fog vezetni. Az 5 krajcáros bé- [ lyeg ezentúl is 10 fillér lesz. Ellenben a levelező lap árát 5 fillérre kerekítik ki, az ajánlási dijat és a Németországon kivül menő levelek diját 10 krról j 15 fillére emelik s a csomag-szállitás díjtételeit is, bár csekély összeggel, de magasabban szabják meg. A két kormány a kérdésben teljes egyetértésre jutott s 1898. január 1-én életbe is akarják léptetni az uj tarifát. * Hány zsidó van a világon? A párisi »

Archives judaiques« irja: Van az egész világon hatmillió háromszázezer zsidó: ebből Eurőpábau ól 5 millió négyszázezer. Ázsiában 30 ezer, Afrikában 35 ezer és Amerikában 250 ezer. Ausztráliában a zsidók száma jelentéktelen. Zsidóban leggazdagabb Oroszország. Itt él kétmillió ötszázötvenkétezer. Utánna rögtön következik OsztrákMagyar-monarchia egymillió hatszáznegyvennégyezer zsidóval. Ebből Galíciára esik 688 ezer, Magyarországra 800 ezer, Németországban 562 ezer, Romániában 263 ezer, Törökországban 105 ezer, Plollandiában 82 ezer, Franciaországban 53 ezer, Olaszországban 40 ezer zsidó lakik. Ezek szerint Budapesten egymagában háromszor annyi zsidó van, mint egész Franciaországban. Tehát Budapestet jogosan hívják Judapestnek. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. LVIII. Lekér. Akkor hódúit be mikor Esztergombán beszállott az török. Az mi adója volt és szolgáltatja elsőhben, mind abban tartották ; hanem mostani ispájájok péssi Amhát Esztergomban ez esztendőben szántani kért ekét Esztergomban. Nem adtának és megakarván őköt, az szántásért 20 szapu árpában kellett megsommálni vele nekiek. Szóidé. Szoldóiak akkor bódultának be, mikor Esztergomban szállott az török. Akkor voltak ispajáik Budán, egyik Kanitán bék, másik Zulfikár csausz. Ezeknek mind az kettőnek fizettenek íl. 18. Szénát 18 ssekérrel. Fát is 18 szekérrel. Mostani ispajájaik Omer agha, másik Bekar ispája. Ezek felverték sommájokat. Fát és szénát annyit hordatnak vélek, valamennyit akarnak és egyébféle munkát is hasonlóképpen mind szekerekkel, gyalogokkal. Nagy-Sáró. Esztergomot mikor elvette az török, akkor húdultak be. Első urok volt Kurt agha. Ennek adtának pinzt Szent-György adóját fl. 15. Szent Mihály adóját íl. 15. Szénát 32 szekérrel. Fát is annyi szekérrel. Vágótehén pinzt fl. 6. Disznó pinzt fl. 3. Vajat 13. pintot in toto anno. Az dézsmával megeligedett. Azután volt urok Hassan deák. Ez félverte sommájokat. Vett Szent-György adóját rajtok fl. 20. Szent Mihály adóját is annyit. Szénát 40 szekérrel. Fát is annyival. Vajat 40 pintet. Vágó tehénért fl. 12. Disznóktul fl. fO. Mostani urok tatár Ibrahim bék. Ez annál is feljebb verte sommájukat. Szent György adóját viszen fl. 2. Szent Mihály adóját is annyit. Fát nem hordat vélek, hanem az fáért fl. 40 viszen rajtok. Szénát száz szekérnél is többet. Vajat 45 pintet. Az tizeddel meg nem elégszik, hanem ugy sarcoltatj a az mint akarja. Mikor az buza olcsó, nem veszi el tőlök, hanem drága pinzben reájok veti az mint akarja és pinzt vészen rajtok helyette. Portapinzt is vettenek az elmúlt esztendőben rajtok. Ez előtt soha nem vettenek. Alsó-Pél. Esztergomot, hogy a török elvette, akkor húdult be. Volt ispájájok Saban ispája. Az ami a falu adóját illeti, magán most is azon állapotban vagyon, hanem az szőllőhegy sommája volt Saban idejében fl. 100 és 2 akó must. Még hogy azelőtt Esztergom

ban török lakott, akkor is íl. 100 volt az szőllőhegynek sommája. Ez megtartotta ebben. Azután lőtt urok Omer ispája szofiliaL Ez legfeljebb verte az szőllőhegy sommáját 28 forinttal. Ez Omer megholt. Három részét az fiának hagyták az falunak, negyed részét elvették és adták Omer agha (igy) Esztergomban. Ez Omer agha adta Kara Haszánnak ugyan Esztergomban az ő részét. Ez felette lator, istentelen volt, addig verte, csigázta az embereket, felverte az szőllőhegy sommáját 170 frtra és erővel maga levelet Íratott róla és kezeikben adta. Az mellé diót és egyébféle gyümölcsöt egynéhány zsákkal íratott. Ez időben sokat, többet huszonöt szellőnél elhagytanak az szőllős emberek, az szőllőiknek nagy sommájok miatt. Ez napig is puszták az szőllők. Ez Kara Hasszon meghalt, vette az negyedrészt is az Omer ispája fia hozzája. Ennek volt egy örek anyja, mert gyermek az, ki gondját viselte. Egynéhány esztendőtől fogva vett rajtok az hegytől sommát fl. 140. Mert az sok parlag miatt nem adhatták meg a 170. Az öreg asszony is megholt, szakadt az gyermek bátyja tutorsága alá, mellyet Ali ispahának hinak Esztergomban. Ez olyan istentelenül bánik vélek, mint Kara Haszán. Veri, tagolja, hogy az íl. 170 megadják. Elpusztítja mind a szőllőhegyet, mind az falut. Az császár adója fl. 8 volt azelőtt, most fi. 10 vesznek. Portapinzt is vettenek rajtok az elmúlt esztendőben, soha azelőtt nem vettenek. Nagy Tőre. Esztergom elveszítésekor mindjárt behudultanak. Volt első ispájájok Omer ispája. Ennek adtának adót fi. 18. Fát és szénát is hordottanak. Azután volt urok Muzsli csausz Esztergomban. Az is abban tartotta. Az mostani urok Saban effendi. Ez mikor nagy sok szolgálatot tétetett volna vélek elunták, sőt el is futottanak volt. Azután haza mentenek megsommáltanak vele in fl. 43, úgy hogy nem szolgáltatja őköt. Az fi. 13 is megveszi és kétannyit szolgáltatja, mint az előtt. Lodányiak. Behúdulások után annyira csigázták őköt, hogy nem állhatván, pusztán hagyták az falut. Azután Ámhát ispája, most Vácban olai bék, megsommált vélek in íl. 190. Egy hétre két szekér széna hordani, tiz kaszásban egy hétre,, egy fertál szilvában Ebben sommáit meg, melyről levelet is adott, hogy soha fel nem veri. Esztendőnél tovább meg nem állotta. 22 forinttal az sommát feljebb verte. Vészen azonkivül 30 itce vajat, 30 szapu zabot rajtok. Fát 20 szekérrel hordat. Szöllőjét kapáitatja, metszeti, levelezteti vélek és egyébb munkáját téteti. Két malomtói fl. 12. Azelőtt az több sommá között voltak. . Nagy-Kálna. Ezeket rablással húdultatták be. Mostani török urok Durak ispája Esztergomban. Az elmúlt 1633. esztendőben adójokra feljül vett rajtok fl. 32, búzát az tized felét az ki nekiek jutott 70 szaput. Fogsággal csigázta őköt mindaddig mig meg nem adták. Most is azzal fenyegeti, ha az földes uraik jószágokból meg nem veszik az tizedet nekie. fl. 300 viszen rajtok. Kis-Szecseiek. Mikor Lodánt és Ó-Lévát megégette az török, akkor hódultak be. Ezeknek urok (?) Alkottanak meg vele elsőben 20 forintban. 35 szapu búzában, 20 szapu zab, 15 pint vaj, 2 kas méh, 20 szekér széna, 20 szekér fa. Ezt meg nem állotta, hanem búzát vett rajtok 50 szaput, zabot 35 szaput, vajat 15 pintet, méhet 5 kassal, 40 szekér fát, szénát hol 50 szekérrel, hol 60-nal. Most pedig az esztendőben fl. 35 kér rajtok, 40 szapu zabot, vajat 25 pintet. Alkovásban gyalogot nem kivánt, most valamire kell, mindenre meg kell adniok. Semliérdiek. Ezeknek urok (?) Hogy behúdultak alkodott meg vélek 40 szapu búzában, zab 15 szapu, fa 16 szekérrel, széna is annyi.. Ezt meg nem állotta, vett rajtok búzát 100 szaput, zabot 50 szaput, szénát 40 szekérrel. EL nem állhatták, elfutottak. Azután hittel aláhitták, hogy megalkosznak. Alkodtanak meg 75 szapu búzában, zab 35 szapu, széna 26 szekér, fa 22 szekér. Ezt nem állotta meg, mert búzát viszen 80szaput, zabot 46 szaput, szénát 30 szekérrel, fát is 30 szekérrel. Vidék. Bajna község képviselő testülete az iránt kérvényezett a megyei közig, bizottsághoz, hogy az eddig segédjegyzői fizetés cimén a község által kifizetett évi 300 frtot a belügyminiszter saját tárcája terhére 100 frttal emelje fel, mert 300 frtért a segédjegyzői és anyakönyvvezetői teendők végzésére alkalmas egyén nem akad. Lám, lám, mily jó volt addig, mig az uj anyakönyvi törvény be nem jött! Hány község teszi ugyanezt ma és mennyire megboszulta magát az. uj rend! (?)