ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-11-21 / 47. szám

* A katholikus kör Katalin-bálját jelenlétükkel megtisztelő hölgyeket az elnökség felkéri, hogy a mulatságon egyszerű estélyi öltözetben szíveskedjenek megjelenni. * Kitüntetések. Az ezredévi kiállításra tudvalevőleg városunkból is sokan küldtek fel egyetmást. Hogy pedig az igyekezet nem bizonyult hiábavalónak, mutatja azon körülmény is, hogy most érkezett meg a polgármesterhez a győri kereskedelmi és iparkamara listája, amely szerint Esztergomban a következők nyertek kitüntetést. Kiállítási érmet és kisérő okiratot kaptak: Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája Ízléses munkáért, az esztergomi érsekség bajcsi uradalma mezőgazdasági termékekért, a papnövelde, a kisdedóvónő-képző intézet tanulságos és a közoktatást elősegítő tantervekért, Horn Adolf bőrgyáros ; elismerő oklevelet nyertek : Brutsy Jánes szeszgyáros, Eggenhoffer József és az iparostanonciskola. Külön emiitjük meg, hogy kiállítási érmet nyert még fanek József 26. gy. ezredbeli puskamüves is. akinek azt Vojnovits ezredes csütörtökön szolgáltatta ki napiparancsban. — Szolgáljon mindez buzdításul a törekvő kiállítóknak a jövőre is. * Felhivás. Semmi sem oly nehéz a sok gonddal és aggodalommal terhelt szülőre nézve, mint gyermekeinek a szülői háztól távol, idegen helyen való iskoláztatása. Éppen azért semmi sem fontosabb mint a szülők ilynemű terheinek enyhítése ugy az egyesek, mint a társadalom részéről. Innét van, hogy alig van iskola, amely ne törekednék arra, hegy szegény, de szorgalmas növendékeit ösztöndijakkal, vagy segélyezésekkel támogassa. Különösen szükséges azonban ily anyagi gyámolitás a tanítóképző intézetnél, mivel azt tudvalevőleg rendesen a legszegényebb szülők gyermekei szokták látogatni. Évről-évre súlyosabban nehezedvén az anyagi segélyezés e szükségességének tudata intézetünk vezetőségére és tantestületére, elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy megtegyük azokat a lépéseket, amelyeknek célja egy segély-egyesületnek az alapítása a tanítóképző növendékeinek anyagi támogatására. E nemes célnak létesítése érdekében bátorkodunk Uraságodhoz fordulni, mély tisztelettel kérvén, hogy azon esetben, ha a kifejtett eszme becses tetszését megnyerni szerencsés, legyen kegyes a tanítóképző segély-egyesületének megalapítását célzó alakuló gyűlésre folyó hó 21-én délelőtt 11 órakor a városház tanácstermében megjelenni. Esztergomban, 1897. november 8-án. Tisztelettel dr. Walter Gyula, kanonok, főtanfelügyelő. Guzsvenitz Vilmos, h. igazgató. — Szobám ablakai ép a tóra néznek, az egész tájképre nyilik a kilátás onnan. Az éj homályában már felénk sötétlettek a partot szegélyző fenyők, a fürdőház és végre-végre a mi bajiékunk. — Az ablakok mind sötétek. — Holnapra várnak csak — alusznak. És mig a hó hangtalanul permetezik le a földre és a hold halvány ezüstje szerteárad a vidéken, nesztelenül oda siklunk uj otthonunk kapuja elé, hol egy hang se hallatszik. Üreg beteges anyám nem hallotta a csengők csilingelését, a szolgák mélyen alszanak, még a hű eb se moccant meg. A ló már ismeri az utat, befordul a szögleten, most meg áll a lépcsőnél, a virágok díszében pompázó hófehér függönyös ablakok alatt. Mély csend. De ugy tetszik nekünk, mintha felettünk, mögöttünk és köröttünk minden zugban még a levegőben is megmozdulnának a tűzhely jó szellemei. És mi elfojtott lélegzettel hallgatódzunk és egymásra tekintünk. — Hanna! suttogtam. Te nem feleltél, hanem megfogtad a kezemet és pilláidat lehunyva, a vállamra hajtottad fejecskédet. És ez a röpke pár perc a saját udvarunk hangtalan csendjében, tán egész életünk legboldogabb, leggyönyörűségesebb pillanata volt. Ez volt lelkünk összhangzata, érzelmeink leggyengébb halk zenéje. Aztán megrázkódott a ló csengők, csilingeltek, benn felgyúltak a gyertyák, és mi a szánkáról leszállva, beléptünk otthonunkba. Su ha ni Alio. * Az épitészeti bizottság keddi ülésében szóba került a szenttamási iskola átalakításának kérdése, mely alkalommal a városi mérnök két rendbeli tervvel lepte meg a bizottságot. Az egyik terv szerint az átalakítás csak egy hetven gyermeket magába fogadó tanteremre szorítkoznék és 3000 frtba kerülne; a másik terv már az egész épület átalakítását célozza és 5000 frtot igényel. A bizottság arra tekintettel, hogy a kérdéses iskolákban egy tanterem a viszonyokhoz mérten (?) átalakíttatott; az építkezést függőben tartandónak vélte. Az építkezési szabályrendelet elkészítése került most sorra. Kollár Károly utal annak fontosságára. Tudvalevő ugyanis, hogy a tanács a közönséget az építkezések keresztülvitelében folyton korlátozza, holott szabályrendelet hiányában erre egyáltalán nincs joga. Ha tehát egy-egy idevágó határozat meg is születik, azt alap hiányában — felebbezés közbevetésé esetén —• másodfokulag mindig megsemmisítik, mely körülmény a hatóság renomméját nagyon al És dacára a dolog ilyetén sürgős voltának, a bizottság most is csak tanulmányozza e kérdést, mert a gazdasági tanácsnok sokoldalú elfoglaltsága (?) miatt nem ér rá a szabályrendelet tervezetét helyes és elfogadható alapokra fektetni. A bizottság tehát magáévá teszi ez ügyet és a legközelebbi teljes ülésben megoldani szándékozik. (?) * Villamos vasut Esztergomban. Érdekes ülés volt pénteken a városház nagytermében, a villamvilágitás tárgyában. Mielőtt az ülés főbb mozzanatait ismertetnők, meg kell említenünk, hogy a villamvilágilást csak az esetre kéri a vállalkozó, ha az általa tervbe vett s a miniszter által egy évi előmunkálati engedélylyel ellátott Párkány-Nána és Esztergom vasúti állomások között közlekedő villamos vasut létesül. — Török Emil budapesti mérnök szakavatott előadásával vette kezdetét az ülés. Török elmondta, hogy a villamos intézmények iránt az egész kontinensen óriási az érdeklődés, de nemcsak Európában, hanem hazánkban is egyre szélesebb tért hódítanak a villamos létesítménynek. Megemlíti Budapestet, Temesvárt, Aradot, Kolozsvárt, Nagyváradot, a kis Poprád-Felkát, Trencsén-Teplicet, Pécset, S.-A.-Ujhelyt stb. mint a mely helyeken már villamos vasut és villamos világítás van. Nagy fontosságúnak tartja e tervet Esztergomra nézve, ép kétoldalú voltánál fogva, nem is említve, hogy a viszonyokban jelentékeny tényezővé válhatik. A vasut, mint említettük Párkány-Nánától az esztergomi pályaudvarig jönne a nagy és kis Duna-hidon, a Lőrinc-, Buda- és Csillag-utcán keresztül. Engedély okiratát hetven évre tervezik. A felépítmények részére szükséges területet a város adná, úgy az áramfejlesztő telep számára 4000 •~öl területet is. A vasut megépüitével a villamos világítás is megkezdhető lenne, melynek elnyeréséhez van kötve a tulajdonképeni létesítése az egész dolognak. Mindkettőre 25 évi adómentességet kér kieszközölni a vállalkozó. A világítási szerződés 70 évre kötné le a várost, melynek területére (50 méter távolnyira) 300 izzó és 10 ívlámpa jönne; a világítás óránként négy krba kerülne. A magán célokra felhasznált világítás, hajtóerő stb. hasonló díjazás mellett volna értékesítve. Ha a város három hónapon belül elfogadókig nyilatkozik, úgy a jövő év őszére minden rendben leend. A bizottság az ajánlatot és a szerződés tervezetét tanulmányozás végett a városi mérnöknek adta ki s ez ügyben f. hó 26-án ujabb ülés leend. A tervhez a bizottság részéről többen hozzászóltak. Dr. Földváry István kívánatosnak tartaná, ha a vasut a vizivárosi primatiaiis hidon, a Ferencz József-uton és a már emiitett vonalakon menne át; mert a jelenlegi tervezet szerint építendő vasut édeskevés követelményt biztosit. Óhajtandó volna Szentgyörgymez őre is levezetni, emelendő e városrészt is. Niedermann József rendőrkapitány a világítási naptár megállapítását tartja fontos dolognak. Horn Károly b. tag és többen felszólalnak a tervbe vett magas szállítási díjtételek ellen, valamint a város szerződésszerű lekötöttségénél is proponálják, hogy annak maximuma 50 évben állapittassék meg, hogy bizonyos (20—25 év) idő leteltével a világítást a város válthassa magához. A lámpák számát és elosztási módját is kifogásolják. A város helyi viszonyai miatt legalább 500 lámpára van szükség, egy kisebb bizottság által megállapított elosztással. A világítás a jelenlegi 2600—3000 frtot 2000 frttal haladná meg. * Pályázat. A főgymnáziumi tanuló-ifjúság serkentésére egyes nagylelkű mecénások következő pályadijakat tűztek ki; 1. »Esztergomban a nyilvános intézeteknél és magánosok birtokában levő nevezetesebb régiségi tárgyak összeírása, a lelethely és idő lehető meghatározásával* Jutalma Kruplanicz K. főispán úrtól 1 db. arany. 2. »Erdély, ! mint a nemzetiség, vallás és alkotmányos szabadság előharcosa nemzeti fejedelmeink korában.« : Jutalma a kaszinó Széchenyi — pályadíj — alapítványából 5 db. arany. 3. «A hazafias érzés népköltészetünkben.* Esztétikai értekezés. Jutalma az írók és Művészek alapítványából 1 db. arany. 4. »Vörösmarty költészetének mozgató eszméi.« Esztétikai értekezés. Jutalma az önképzőkör alapítványából 8 korona. 5. »Achilleus és Aeneus, mint eposzi hősök jellemzése.« Jutalma Rózsa V. tanár úrtól 1 db. arany. 6. »1848. márc. 15-ike.* Szónoki beszéd. Jutalma Schedl A. tanár úrtól 1 db. arany. 7. »A török hódítás és következményei.* Jutalma Magos S kir. táblai biró űrtől 1 db. arany. 8 »Maria Magyarország Nagyaszszonya.« Történelmi értekezés. Jutalma Mattyasovszky L. ny. prim, igazgató úrtól 10 korona. 9. »Az éghajlat befolyása az emberiség művelődésére.* Jutalma Panghy O. és Csikasz V. tanár uraktól 10 korona. 10. »1848. március 15-ike.<' Oda, nemzeti vagy klasszikus versformában. Jutalma az igazgatótól 5 korona. Határidő — a 6. és 10. kivételével, a melyek 1898. március l-ig adandók be — 1898. május 15. Esztergomban, 1897. nov. 15. Vojnits Döme igazgató. * Tanácsülés. A város tanácsának csütörtöki ülésében tárgyalták a jog- és pénzügyi bizottságok véleményes jelentését a tisztviselők nyugdij ügyében ; továbbá elfogadták dr. Földváry István főügyésznek a tisztviselők egy éven túl tartó betegsége esetén követendő eljárásról egybeállított szabályrendelet tervezetét s úgy ezt mint az előbbit közgyűlés elé terjesztik. Nagy meglepetést szült a pénzügyi osztálynak azon jelentése, hogy a f. évi legelőbér előírása csak 4588 frtot tesz ki. holott az előző évi a 7000 frtot közelitette meg. Ennek oka abban rejlik, hogy a járulás Összegét a mult évben redukálták. Kurdi Ignác gyepmestert iparának gyakorlásától eltiltották. * A városi gazdasági bizottságnak szombaton tartott ülésében tárgyalták az uj vásártér elhelyezésének ügyét. Mint annak idején emiitettük, a vármegye alispánja kötelezte a várost, hogy a törvényszabta feltételek mellett rendezze be a vásárteret. A hely kérdésénél a régi gyakorlat alapján a borjumezei földeket, illetve a jelenlegi szérűk egyrészét óhajtották továbbra is e cílra felhasználni, ami ellen az állami állatorvos tiltakozott. Ugyanazon vizsgálat akkor a Sintérházdűlőben levő 24 hold városi földet szemelte ki j az uj vásártér helyéül. A gazdasági bizottságban ez utóbbi tervet Niedermana József rendőrkapitány nagy erélylyel védelmezte s a bizottsági határozat is ennek javára dőlt el. Az uj vásártérnek az utóbbi helyen való létesítése mmdenképen életrevaló tervnek bizonyul. A földterület már alakja által is e célt van hivatva szolgálni. A korlátok felállítása rendesebben lesz keresztülvihető. Az állatorvosok minden felhajtott állatot gondosan megvizsgálhatnak, mi által az esetleges állatbetegségek behurcolása lesz kizárva. Végre, hogy többet ne is említsünk, megszűnik a gazdáknak ideges félelme, amennyiben a szérűjük nem lesz többé tüzveszélylyel fenyegetve, mint eddig volt. * A tűzoltó-egyesület választmányi ülésében hétfőn tárgyalták az egyesület 1897. és 1898. évekre készült kétrendbeli költségvetési előirányzatát. A nagy gonddal egybeállított munkáról mint azt a titkári jelentésből kivehettük, a költségvetést előkészítő bizottság azon igyekezett, hogy lehetőleg szük keretbe szorítsa az igényeket. És ez majdnem sikerült is, ámde a szereknek nagyobbrésze a szabad ég alatt állás miatt megromlott; ezeknek javítása, sok költségbe kerül. Az egyesület terhét képezi a Simor-utcai telek kölcsöntőkéje és ennek évi kamatai is. Mindeme szükségletek nagyon is felrugtatták a kiadási összeget és a költségvetés e részében tetemes hiány állt be. Az 1897. évi költségvetés 3987 frt 77 kr. ; az 1898. évi költséges 8387 93 kr. fedezendő hiánynyal záródik. Minthogy pedig ezt az egyesület a saját erejéből pótolni nem képes, elhatározta a választmány, hogy kérelmet intéz a város közgyűléséhez az iránt, hogy a jelenlegi hozzájárulási összeget állandóan 838 frttal szaporítsa meg. Az indokló kérelem a városi költségvetésnek a pénzügyi bizotttságban való tárgyaláskor fog felolvastatni. Előre hiszszük, hogy városunk közgyűlése ezen mindig elismerést érdemlett egyesületet a kért anyagi támogatásban részesíteni fogja, igy kívánván ezt a közérdek és a tagok fáradhatlan ügybuzgalma.