ESZTERGOM II. évfolyam 1897
1897-11-07 / 45. szám
osztályosoknak találják magukat püspökük nimbusában. Szeretetet, bizalmat, atyai jóságot visz viszont szivében Pécs uj főpapja, hogy azzal áldjon, azzal munkáljon. Legyen is áldás és gyümölcs a vetésen, melyet elhint a lelkek földjén! Menj apostol-utód nehéz utadra, melyre szent kötelességed szólit! Menj az Ur szőlőjének munkásai közé, akik benned lelkes vezérüket, szerető atyjukat üdvözlik! A szent kenet fejeden illatozza be egész életedet, s adjon Neked Isten kegyelme * bőséges erőt és kitartást. Ad multos annos ! — Néppárti gyűlés Bajnán. Az országgyűlési néppárt Bajnán október hó 31-én látogatott népgyűlést tartott, melyen mintegy 1800 ember jelent meg, javarészben választó polgárok. Liberális laptársaink valahányszor egy néppárti gyűlés tartatik, unisono kudarcról, felsülésről irnak, s összehasonlítva a néppárti gyűlésekről hozott tudósításaikat, azt találjuk, hogy egy séma szerint gyártják mindannyit, legföljebb a neveket változtatják meg. Megszoktuk, hogy csak gyerekeket és asszonyokat szerepeltetnek, s a választók jelenlétét elhallgassák. Hát mi, még ha csupán gyerekek és ifjak lennének jelen is a népgyűléseken, még akkor is erőről és sikerről szólhatunk, mert az a kicsinyelt és lenézett fiatal nemzedék a jövő, a hallottakat ifjú kedélyük beveszi, s igy lesz bennök az elvetett mag egykor terebélyes fává. Bajnán a felnőttek száma oly impozáns arányú volt, hogy méltán választók gyűlésének lehetett mondani, és oly lelkesedéssel fogadták a zászlóbontást, hogy a jövő választások elé legjobb reményekkel néz e kerületben is a néppárt. A gyűlés lefolyása következő volt: Zichy Nándor gróf, Mócsy Antal, Buzcdh Ferenc és Kálmán Károly országgyűlési képviselőkkel a reggeli fél kilenc órai vonattal Herceghalomra érkeztek, honnét a herceg Metternich uradalom fogatai vitték be Bajnára. Bajna határán 80 tagu bandérium, diszben kivonult tűzoltóság és zene fogadta az érkezőket, a kikhez Hermán József bajnai plébános intézett üdvözlő beszédet, mire Zichy Nándor gróf néhány szóval megköszönte a fogadtatást. Körülbelül 3 / 4 11-re érkezett a menet a plébániára. A mise meghallgatása után diszebéd volt a plébánián, a melyen Hennán plébános, Zichy Nándor gróf és Mócsy Antal mondottak toasztot. Délután 2 órakor kezdetét vette a gyűlés, melyen a hatóság részéről Takács József t. szolgabiró jelent meg és közmegelégedésre töltötte be nehéz tisztét. Zichy gróf megnyitójában különösen hangoztatta, hogy a néppárt a szeretet pártja, a keresztény elvekért küzd, ezen az alapon akarja Magyarországot revindikálni, és nem türelmetlen még azok iránt se, a kik a párt iránt ellenséges indulattal viseltetnek és a kik alakban vagy alapban eltévedtek a katholikus egyháztól. — Zichy gróf megnyitója mély hatást tett. A ki igy beszél, az nem agitátor, az pacifikátora Magyarországnak. Mint egy patriarcha, a kit Isten az apostasia hálójába keritett országba küldött, úgy tünt fel Zichy Nándor, mikor a tömeg lelkesedése között megindult hangon a keresztény regeneratio zászlaját kibontotta. Utánna Buzáth képviselő fejtegette a néppárt prograrnmját, szükségességének indokait. Temperamentumos, szép tanultságu szónok, mélyen hatolt be tárgyába, s bár per eminentiam parlamenti szónok, lelkes előadását tetszéssel hallgatták. Mócsy Antal képviselő a közgazdasági dolgokról, annak sokféle bajairól be:éltJBeszédét számos helyen helyeslés és tetszés kiérte. \ A népet gyökerében érintő bajainkról találó argumentumokkal beszélt. Az uzsora, a börze, a nagy tőke uralma stb. gátolják a nép gazdasági bajainak javulását, s Mócsy kitűnő népszónok lévén, a nép szivéből beszélt. Kálmán Károly volt a következő szónok. Valóságos Kapisztrán. Oly tűzzel, hatással beszél, mint kevés ember az egész országban. Mondják, hogy képes lenne mint egykor Kossuth, magával ragadni a népet. Rendkivüli előnye kiváló szónoki orgánuma. Aki Kálmánt hallgatja azt meggyőzi, nemcsak meginditja. A néppárt létjogának szükségéről beszélt, oly vervvel, hogy minden ötödik szavára éljenzésbe és helyeslésbe tört ki a nép. Tendentiosus roszakaratu ráfogás a „Magyar Újság" azon hazugsága, hogy Kálmán meg akarta a népet eskettetni, mire az szétfutott. A gyűlést Zichy Nándor gróf zárta be néhány buzditó szóval, s a nép nem hogy szétfutott, de addig el se mozdult a templomtérről, mig Zichy grof kíséretével el nem távozott. Zajosan éljenezték s a bandérium egy darabig el is kisérte a fogatokat. A visszautazás Dorogon át történt Budapest felé. A bajnaiak, akik megszerették uj papjukat, a népgyűlés óta valósággal rajongnak plébánosukért, aki az egész gyűlés rendezője volt. Éljenek a bajnaiak ! Liberális laptársaink örvendezésére pedig megsúgjuk, hogy nemcsak a túlsó, hanem Esztergommegye dorogi járásában is lesznek még gyűlései a néppártnak. Ha lármáznak is, „mégis mozog a föld!" — Parasztgyülés. Szemben a szocialista agitációval régen érezzük annak szükségét, hogy kisbirtokosságunk józan és hazafias elemei belevonassanak abba a mozgalomba, mely a magyar gazdaosztály érdekében folyik s a mely csak ugy érhet célt, ha az egész gazdaközönség tömörül egy zászló alatt. Épp ezért érdekesnek tartjuk följegyezni, hogy a tevékeny nyitramegyei gazdasági egyesület a fenti célból még e hó folyamán nagy parasztgyülést szándékozik Érsekújváron összehívni, melyen az agrármozgalom budapesti vezetői is részt fognak venni. Előadásokat fognak tartatni az egyesülés szükségéről és kijelölik a legközelebbi teendőket A népképviselet csődje. Q Az osztrák népképviselet úgy látszik azt akarja bebizonyitani a világnak, hogy semmi sem állandó és semmi sem ahszolut jő a napvilág alatt, még a mi dédelgetett, s lelkesülésünk és bizalmunk virágaival agyonkoszorúzott népképviseleti rendszerünk sem. A máiríoros, szabadság után vágyódó népek a mult század alkonyától kezdve abban az édes reményben, mondjuk inkább, abban az alaptalan csalódásban ringatták magukat, hogy mihelyt a demokratikus népképviselet kezébe veszi a kormányok gyeplőit, fölvirul mindenütt a boldogság : most, rövidke egy század után, azt kezdjük észrevenni, hogy valamint másban, úgy ebben is nem azoknak a dithirambos, viharos, lelkesülő népboldogitóknak van igazuk, hanem azoknak, kik azt mondták : jó a demokrácia, jó az autokrácia, jó minden kormányrendszer; csak értsék meg azok, kik az ügyek élén állanak, hogy semmiféle rendszer sem jo kizárólag önmagáért és önmagában, hanem jó azok által az emberek által, kik a rendszert kezelik. Azt mondta a lelkes angol demokrata, Macdonald: én nem hiszek a személytelen demokráciában, vagyis egy oly kormányrendszerben, mely már azért jó, mert kitűnő politikai készüléken alapszik, mely mihelyt tevékenységbe lép, szükségszerűen dönti majd a törvényt, a jó, jobb s legjobb törvényt. Evvel kecsegtették magukat azok az álomlátó radikálisok, kik a rendi társadalomnak uralkodó osztályai alatt nyögtek, s kik, úgy voltak meggyőződve, hogy az államkormányok csak vén anyámasszonyok, kiknek más dolguk sincs, mint fékezni és visszatartani az érvényesülni vágyó elemeket; azonkívül azt is gondolták, hogy a tömegek, mihelyt általános szavazati jogot nyernek, önként alkotják majd a legjobb törvényeket, olyanokat tudniillik, melyek az ő érdekeik kielégítésére valók. Bizony csalódtak s ők maguk bizonyultak vén anyámasszonyoknak. Egyetlen egy gondolatot tartottak szem előtt, s az elkápráztatta őket, úgy, hogy utódaik, kikre eszméiket s lelkesülésüket hagyták, azt kénytelenek látni, hogy a deközé irattá be. Hetyey Sámuel is kénytelen volt a történelem és philosophiai tanszéktől búcsút venni, hogy a papság kiképzésében intenzivebb hatást tudjon kifejteni. A Pazmaneum spirituálisa lett. Asketicus hajlamú volt teljes életében, nem csodáljuk tehát, hogy a nagyvilág nem igen ismeri. A kik azonban vele működtek, azok tudták, hogy a véka alatt mintegy rejtett kincs szolgált. Különösen-a boldogult Bankó József praelatus volt az, a ki felismerte tehetségét, s nem is mulasztotta el az illetékes tényezők figyelmét rája felhívni. Mint bécsi spirituális a jövendő leviták kiképzését mesteri routinnal vitte, látszott, hogy eleme volt, a papi hivatás alapját, a lelkét kiművelni és felépíteni. Erős és speciíicus magyar érzülete, korrekt és épületes papi Charaktere föltárta előtte a bécsi magyar főúri családok házait, s alig volt magyar pap, a ki többet fordult volna meg Kállay Béni és Szőgyény Maries László családjánál, mint Hetyey Sámuel. A házi katekéta valóságos kedvence és barátja lett a háznak, nem is szólították növendékei másképpen, mint »Hetyey baesi«, ki abban találta jutalmát, ha tanítványai megszívlelték és értékesítették azon elveket, melyeket szivükbe csepegtetett. Simor János utódja Vaszary Kolos biboros hercegprimás is felismerte Hetyey kiváló tulajdonait, s alig két évre rá, hogy primás lett, 1893ban a pázmáneumi spiritualist a nagy terjedelmű egyházmegye kormányzatának élére állította. Mint primási iroda-igazgató csakhamar számtalan tanújelét adta főpásztora iránti törhetlen hűségének, odaadásának, megbízhatóságának és hivatali lelkiismeretességének. Szolgálatainak méltó elismerése volt 1894-ben kanonoki s 1896-ban apáti kitüntetése, s hogy jó hire, hitbuzgalma, tudománya, egyházias szelleme a pápa és a király figyelmét se tudta kikerülni, bizonyítja pécsi püspökké történt kinevezése. Az új püspök apostoli hivatalának küszöbén áll. és mi tudjuk, hogy az ő benne gyökeret vert elveket a családi fedél alatt uralkodó eszményiség növelte terebélyes fává, ennek nyomán indult a megáldott útra, mely ime őt fölvezette Sión őrei közé. Jellemzésére méltán alkalmazható a szent irás szava ; semper idem. Működése terének változásai semmit se változtattak rajta, mindig ugyanaz maradt életmódjában, princípiumaiban. Önérzetes a valódi nemes értelemben, elveihez ragaszkodik, s amit magáévá tesz, azt keresztül visszi. Hosszas megfontolás után határozza el magát valamire, de ha meggyőződéssé válik intenciója, ritka ok képes őt eltántorítani. A tekintélyeket, a kiket maga fölött elismer, nagyon megválogatja, a kiben azonban látj ideális törekvést, a nagy elvekre való rátermettséget, a képesség és tudomány csillámait, azt megszereti, azt gyámolítja és saját fényének sugaraival megvilágítja. A népszerűséget mint kancellariae-direktor se kereste soha. Ha rendelkezései nem tetszettek egyeseknek, ő azokban működése irányítására igen helyesen korlátot sose látott. Jótékonyságát titokban gyakorolja, még azt se szereti, ha azt a jótékonyságát élvező tudja. Tapsokért, kegyért nem áhitozott, lelkiismerete sugallata szerint élt és cselekedett. Az öreg kornak mindig megadta a tiszteletet, s megbecsülte benne az érdemet, innen van, hogy a jobb egyházi javadalmakra mindig az idősebbet hozta javaslatba, s ezen rendszerétől, csak kivételes esetekben tért el. Puritán szigorral és pontossággal teljesítette mindennemű kötelességeit, féltékenyen őrizte erkölcsi és hivatali méltóságát. Hetyey Samu szerény, mert megveti a nyegleség fenhéjázásait, de azért a szent ügy iránt való küzdelmében so sem alázta meg magát. Gyöngéd lelkületű, megérezte az erősebb ellenállást, de mindig volt elég önuralma, hogy saját erejével haladjon végig működése körén belül. Nem politikai kaliberű ember, s igy politizálni nem is szeret. Mások politikai meggyőződését respektálja, de ő maga a politikai mozgalmakba nem avatja magát. De ha nem is politizál, örömmel néz minden olyan mozgalmat, mely az egyház érdekében, szent ügyeinek védelmében érvényesül. A katholikus sajtó eredményes munkásságát tudja méltányolni, s hogy az esztergomi egyházmegye-