ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-10-24 / 43. szám

az egyesület rögtön megalakult, az ifjúság jövő hivatása önérzetes tudatában sereglett kebelébe. Isten áldása lengjen az egylet fölött, s kivánjuk, hogy az ország többi tanítóképző intézetei is kö­vessék a jó példát. * A Katholikus Kör estélye. Az esztergomi kath. kör tegnap október hó 23-án tartotta meg felolvasó estély ét, következő műsorral: 1. »Sacun­tala.« Nyitány, Goldmarktól. 2. Magyar táncok, Chovántól. Zongorán 4 kézre előadták : Magurányi József és Kersch Ferenc urak. Felolvasás. 1. Kettős a »Szultán« operettből, Verő Györgytől. 2. Borzáné Marcsájából: »Ha te virág volnál.« 3. »Az a dolog veleje«, Aggházi K. -tói. Énekelték : Perényi Irma úrhölgy és Feigler Károly ur. Zon­gorán kiséri Kersch Ferenc ur. Lapunk zártakor értesülünk, hogy az estélyen nagy számú s előkelő közönség vett részt. * Hymen. Brutsy László kultúrmérnök mult héten vezette oltárhoz Ballá Ilonát, özv. Ballá Pálné leányát. — Szalay Emil kereskedő vasár­nap tartotta esküvőjét Weisz Mihály városi kép­viselő leányával Etelkával. Az esketést Lendvay bencés tanár végezte, mely után a nagyszámú násznép a »Fürdő* nagytermében gazdag lako­mához ült. * Kolos-napi ünnepélyek. Az esztergom­vizivárosi nőnevelő-intézet belnövendékei a biboros hercegprimás névünnepén, 1897. évi október hó 29-ik napján ünnepséget rendez­nek, következő érdekes műsorral: Nyitány: »Allegro.« Böhm Károlytól. Négy kézre játszák: Csukass Erzsi és Glauber Adrienne. Névnapi hó­dolat. Üdvözlő szinmű. Egy jelenetben. Személyek: Intézeti növendékek : Terike — Br. Kaas Teri. Tini — Német Mariska. Marcsa — Br. Kaas Marcsa. Rózsika — Marschalkó Rózsik a. Paula — Br. Purczell Paula. Lili — Szécsy Irma. Ilonka, árva leány — Struglics Ilonka. Egyház — Székes­váry Irma. Haza — Burián Böske. Előkép. >Üdvözlő ének.« Böhm Károlytól. Három hangban előadja : az intézeti énekkar. »Az intézet őrangyala.« Kép­viseli: Palkovics Ilonka. »Brillant-Valzer.« Lőw Józseftől. Négy kézre játszák : Garger Elsa és Br. Kaas Terike. »Berceuse.« Simon A.-tól és »Mazurka de Concert.* Hubay Jenőtől. Hegedűn zongora kísérettel előadja: Borovicska Adolf ur. »Festgruss.« Binder Heléntől. Mondják: Hegedűs Margit és Mindszenty Irma. »Le Pőete et le Rayon du Soleil.« (A költő és napsugár) Fory J.-től előadják : Perinay Lenke és Mihályffy Dóra. »Kardal.* Stara Jánostól. Éneklik az intézeti növendékek. Kezdete este 5V 2 órakor. — Az esztergomi érseki kisdedóvónŐ-képző intézet növendékei 1897. ok­tóber 30-án d. . e. 10 7 2 órakor főmagasságu és főtisztelendő Vaszary Kolos bibornok, hercegpri­más és érsek ur nevenapja alkalmából az intézet helyiségében hódolati ünnepélyt tartanak következő műsorozattal: 1. Dicshymnus. Bogisich Mihálytól. Előadja: az ének-kar 2. Üdvözlő költemény. Sz. J.-től. Szavalja: Trajcsik Irén, II. oszt. növendék. 3. Ha kedv, ha dal. »Hugonottakbol.* Meyerbeer­től. Éneklik : az I. oszt. növendékei, a II. oszt. növendékeinek hegedű kísérete mellet. 4. Kuruc­dalok. Énekli : Fáy Róza, I. oszt. növ. 5. Ünnepi beszéd. Számord Ignác igazgatótól. Mondja : Stark­bauer Margit, II. oszt. növendék. 6. Beteg leány. Egressi Bénitől. Éneklik: Fáy Róza, Kubicza Anna, Hornyacsek Mária, Gremen Emma, Szőke Ilona és Winter Adél. 7. Népdalok. Előadja: az ének-kar. 8. Szeresd a gyermeket. Költemény. Pósa Lajostól. Szavalja: Pataky Hermin, I. oszt. növ. 9. Bákóczy indidó. 3 hangra, Engesszer Mátyás után. Előadja az ének-kar. * A „Tiszántúl" szerkesztője plébános. Derék laptársunk, a „Tiszántúl* felelős szerkesztő­jét, dr. Wucskics Gyulát a nagyváradi káptalan mint kegyúr, nagyvárad-újvárosi plébánossá egy­hangúlag megválasztotta, s Schlauch biboros püs­pök a választást megerősítette. Dr. Wucskics a »Tiszántúl* élén új állásában is megmarad. Mi gratulálunk kedves kollegánk promóciójához, s kivánjuk Isten szent kegyelmét működése sikeréhez. * Választás. Folyó hó 27-én — szerdán — lesz a városházán az I. kerületben a megyebizott­sági tag választás, a melyre a szokásos hirdet­mények már ki is bocsáttattak. Köztudomású, hogy e helyet néhai Palkovits Károly töltötte be, egyike lévén azon keveseknek, akik a város érdekeit a vármegyeház nagytermében jő és rossz időkben egyenlő kitartással és szivjósággal védel­mezték és segítették elő. Óhajtjuk, hogy az I. kerületet hasonló férfiú szerencséltesse, mint volt a megboldogult. * Egy igen „müveit" ember. A többszörösen megénekelt esztergomi m. áll. anyakönyvvezető Haán Rezső, mindenféle ürügyek alatt a kötések alkalmával kierőszakolja az aláírásokat. És ha a fe­lek vallásos meggyőződésökre hivatkozva, a mihez teljes joguk van, megtagadják az aláírást, ugy nem a legkedvesebb szavakkal illeti őket, sőt szabad fo­lyást enged a papok elleni kifakadásainak. Mult va­sárnap megjelent előtte egy helybeli kereskedő menyasszonyával, s midőn vallásos meggyőződé­sükre hivatkozva, megtagadták az aláírást, e sza­vakat intézte hozzájuk: »művelt emberektől ezt nem vártam.« Hát ezen mondás nem műveltségre, de bornirtságra vall. Vagy azt hiszi az eszter­gomi m. áll. anyakönyvvezető, hogy a vallásos meggyőződés tapodásában és megvetésében áll az igazi műveltség? A mi meggyőződésünk az ellenkező és ezt vallja minden józan ember, ha­nem a m. áll. anyakönyvvezető igy akarja meg­győzni a feleket arról, hogy ő »művelt« ember, a miről eddig azoknak tudomásuk nem volt s a mit azok képtelenek elhinni. Ideje volna már, hogy az illetékes* hatóság gondoskodjék arról, hogy ezen hivatal egy másik, sokkal alkalmasabb és művelt tisztviselővel töltessék be, mert a kö­zönség nem köteles ily bornírt élceket zsebre vágni. (Bek.) * A főgymnázium ünnepélye. Az »eszter­gomi kath. főgymnázium Czuczor-önképzőköre* Vojnits Döme, főgymnáziumi igazgató neve napja alkalmával 1897. október 25-én d. u. 6 órakor a főgymn. tornatermében a főgymn. ének- és zene­kar közreműködésével diszgyülést tart, következő műsorozattal: 1. Üdvözlő dal, Szitkey B. szövegére Kersch F.-től. Előadj főgymn. ének- és zenekar. 2. Megnyitó s üdvözlő beszéd. Mondja: Szitkey B. VIII. o. t.. ifjúsági elnök. 3. A vár és a kunyhó, Eötvös J.-tól. Szavalja: Nádler J. VII. o. t, rendes t. 4. A tót táncmester. Gabányi Á.-tól. Előadja: Marosi K. VIII. o. t., rendes t. 5. Magyar népdalok. Előadj a: a főgymn. énekkar. 6. Üdvözlő óda, Takács G. VIII., biráló biz. tagtól. Szavalja: Cseh J. VIII. n. p., főjegyző. 7. A nővér, Inczédi L.-tól. Szavalja: Frey V. VI., pártoló t. 8. Mohácsnál, Kemenes F.-től. Szavalja: Laczkovics R. VIII., r. t. 9. Nászinduló Lohengrinből. Előadja: a főgymn. ének- és zenekar. * A rokkant és aggkori biztositás. E j fontos tárgyban a kereskedelemügyi minister 19,815. j sz. a. rendeletet intézett a budapesti kereske- | delmi és iparkamarához, amelyben kijelentette, hogy bár rokonszenvesen kiséri a kereskedelmi s ipari alkalmazottaknak rokkant és aggkori bizto­sításait, mindazonáltal nyugellátásuknak állami közreműködéssel törvényhozási uton leendő sza­bályozására az időt még nem látja elérkezettnek. Ajánlja azonban a miniszter, és helyesli, ha az érdekeltek minél tömegesebben lépnek be azon egyesületekbe, melyek céljokul tagjaik rokkantság és aggkor esetére való biztosítását tűzik ki, s cse­kély heti befizetések révén számukra tűrhető jövőt teremthetnek. Az érdekeltség javára közölte ve­lük az ilyen tudomása szerint létező és általá­nos jellegű munkás-egyesületek cimeit. Ilyen egye­sület: 1. >A magyarországi munkások rokkant és nyugdij-egylete* Budapesten. 2. Az »Altalanos munkás rokkantsegélyzö pénztár* Budapesten. 3. A munkások kölcsönös nyugdij-egylete Ó-Budán (Budapest, III. kerület.) Részint a munkások, ré­szint mindazok kedvéért, akik e kérdés iránt érdeklődnek, közöljük a megnevezett egyesületek legtekintélyesebbjének és legszámbavehetőbbjének : a Magyarországi munkások rokkant- és nyugdij­egyletének utolsó évi jelentéséből az alábbi részt, mely föltétlenül bizonyságot szolgáltat arra nézve, hogy ez egyesület az, amelynek kötelékébe kell, hogy minden munkás tartozzék, s tekintve azt a gazdálkodást, mely ez egyletnél otthonos, a munka­adók is megbízhatnak a befizetett összegnek a legjobb lelkiismerettel való kezelésében. Mint az egylet jelentésében olvassuk, az elmúlt 1896. év­ben meglehetünk elégedve az egylet haladásával, mert öt fiók-egylettel s 164 taggal gvarapodott s alaptőkéje 11,940 frt 99 krról 23,587 frt 76 krra emelkedett, tehát megkétszereződött. Fiókok ala­kultak : Ó-Budán, Diósgyőrött, Miskolcon, Apatin­ban, Resicabányán, Szolnokon, Temesváron, Duna­Földváron ; ez évben: Zomborban, Székesfehér­váron, Kaposvárott, Érsekujvárott, Mármaros-Szi­geten, Oravicán, Stájerlakon, Nagy-Kanizsán, Esz­tergomban, Szeghalmon, Kudsiron, Mezőtúron, Sátoralja-Ujhelyen, Pozsonyban stb. s mig ez év elején ez egyletnek 3 alapitó-, 1 pártoló, tiszte­letbeli- és 3800 rendes tagja, 11 fiók-egylete s a Hazai Bankban 27,000 frt alaptőkéje volt, addig most az utolsó kimutatás szerint a tagok száma 5122, a Hazai Banknál elhelyezett vagyon összege 37,045 frtot teszen ki. Felhívjuk a munkások és a munkaadók figyelmét ez egyletre, s saját érde­kűkben lépjenek a tagok sorába. Egyszersmind felhívjuk az egylet elnökségét és választmányát arra, hogy a keresk. miniszter rendeletéből ki­folyólag lépjen érintkezésbe a kötelező, rokkant­biztositást kérő kereskedelmi alkalmazottak orszá­j gos egyesületével, valamint az ország tekintélye­! sebb gyárosaival és vállalkozóival és ezek mun­kásaival, s igy bizton remélhetjük, hogy ezen egylet szép, erős, hatalmas alkotása lesz a ma­gyar munkásoknak! * Visszautasított felirat. A belügyminiszter j Esztergomvármegye föliratát, melyet a mult köz­gyűlésből küldött II. Vilmos császárhoz, azon meg­jegyzéssel küldte vissza, hogy idegen uralkodókat nem szokás hódolati felirattal üdvözölni. E vissza­küldés tagadhatlan, hogy rideg, de az is tagad­hatlan, hogy az 1886-iki törvényhatóságok ügy T körét megállapító törvény, melynek 21-ik cikke a megye jogkörét, a 47-ik cikk pedig a közgyü­] lés jogkörét határozza meg, a törvényhatóság felirati jogát, nem korlátozza. A megye tehát bona fide járt el, mikor feliratát elküldötte. Az ilyen idegen fejedelmekhez intézett hódolati feliratok különben teljesen fölösleges tullojalis ovációk, melyek csak veszedelmes preecedensül szolgál­hatnak oly nemzetiségek lakta országban, mint Magyarország, mert megérhetnők, hogy a romá­nok Károly királyt, a szerbek Sándor királyt, a rutének a cárt, a szászok a német fejedelmeket, szinte ellepnék hódolatukkal, mi bizonyára csak az uralkodó magyar nemzet rovására történnék. * Tanácsülés volt csütörtökön a városhá­zán, melynek a többi jelentéktelenebb tárgyai kö­zül a következőket emelhetjük ki: Némethy La­j jos plébánosnak azon kérelmét, hogy a szentta­( mási iskola új padokkal láttassék el, elfogadták, ] a padok felállítását elrendelték; a marhavásártér áthelyezésére vonatkozó javaslatot véleményezés végett a gazdasági bizottságnak adták ki; Dóczy Ferenc tűzoltó főparancsnok azon jelentésének,, hogy a »Fehér-ló« épületbeli gőzgépszin kipad­lóztassék, helyet ad ; Porgesz Béla vendéglőst azon kérelmével, hogy helyisége előtt a járdán nyári asztalokat helyezhessen el, elutasították. Több apróbb számla kiutalása után az ülés véget ért. * Moriamur hercegnő a városi major­ban. Egy francia lap a napokban abból az alka­lomból, hogy Ottó főherceg az utolsó insurrectió emlékére szobrot emeltetett, megemlékezik egy magyar főhercegnőről, akinek a neve tudomása szerint Moriamur volt. Ezen cikkecskén természe­tesen jót mosolyog minden a történelemmel isme­rős ember, amennyiben az elkeresztelt főherceg­nő Mária Terézia, Magyarország királynéja, aki­nek valamikor —• nem is régen — városunkban is ott állt szobra a régi kaszárnya előtti térsé­gen. Ez a szobor most a városi majorban van, körötte párolgó trágyarakás. Értékes veresmárvány talapzatát ott malasztja szét az időjárás. Ugyan mondanók e most ily állapotok láttára, hogy »moriamur! . . .« * Tttz. Ma egy hete este 7 óra tájban két mo­zsárlövés figyelmeztette a lakosságot városunkban a táthi-ut mellett az egész láthatárt bevilágító nagy tűzre. Kis János és József esztergomi lako­soknak az árvíztől megmentett takarmánya esett a vész áldozatául. A tüz keletkezésének okát homály borítja. Az elhamvadt jószág peres volt s a perben a döntő igazságot az elemek szolgál­tatták. A kár mintegy 300 frt. A tűznél a párkányi tűzoltóság élén legelsőnek Beviczky Győző közp. főszolgabíró jelent meg s a városi tűzoltóság a párkányiakkal derekas munkát végzett az egyre fokozódó erős szélben és csak ennek köszönhető, hogy a tüz a szérűkön levő többi takarmány­nemüeket el nem hamvasztotta. * Hivatalvizsgálat. A vármegye főispánja a f. évi hivatalvizsgálatot e hó 11-én ejtette meg a városházán, mely alkalommal ugy a rendőr­kapitányi hivatal, mint a többi hivatalok ügyve­zetésével meg volt elégedve. Legjobban alá volt vetve a vizsgálatnak a házi- és az adópénztár, mely két utóbbi hivatalban a megyei fő- és al­számvevők két napon át dolgoztak. Tavaly nem vették ezt olyan szigorúan. Hja! most nem követ­kezik követválasztás! * Bizottsági ülés. Az uj kaszárnya-épitési nagybizottság tegnapelőtt délután tartott ülésében utasította szakelőadóját, hogy a különböző pót­lásokról személyesen szerezzen meggyőződést s erről jelentést adjon, amelynek beérkezte után a végleges átvétel a helyszinén meg fog történni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom