ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-09-12 / 37. szám

közp. főszolgabírót is meghívni kéri. Ezzel az ülés véget ért. * A fökáptalan „az árviz által elpusztított széna miatt meginditott pőrét visszavonta, nem akarván az amúgy is anyagilag megroncsolt vá­rost ujabb bajokkal terhelni. Az adózó polgárság ugy is nyög az óriási pótadó alatt, és a pör folytatása ismét csak az adózó polgárságot sújtotta volna ujabb terhekkel. Ha pedig lapunk vidéki olvasói szeretnék tudni, hogy miért van városunkban oly nagy pótadó, hát megvalljuk, hogy azért, mert Esztergomban mindig párját ritkitó gazdálkodás folyt, igy hogy sokat ne említsünk, a 17 évvel ezelőtt fölépített gymnázium összedűlt, az utcákat csak másodszorra szokták jól kikövezni, a város főterét 13 ezer frttal pocsolyává alakították át, a 400 ezer forintos kaszárnya már süpped stb. stb. Csak az a nagy baj, hogy az ártatlan polgár­ság issza meg ennek a levét. * Kevés a tanitó ! mondják mindenfelé, az esztergomi iskolaszák tagjai éppen az ellenkező­jét bizonyíthatják. Mióta kihirdették a pályázatot az új tanitói állásra, egyik konkurrens a másik után tapossa az iskolaszéki tagok küszöbét. E versenyfutásnak néhány nap múlva vége lesz és mint halljuk, az iskolaszéki tagok a legméltóbb és legképzettebb pályázót választják meg majdnem egyhangúlag. * A tornaegyesület tekepályája — miként a háznagy bennünket értesít — teljesen jókarba helyezve, a mai naptól ismét a tagok rendelke­zésére áll. * Tanácsülés. A város tanácsának csütör­töki ülésében a következő fontosabb ügyek kerül­tek tárgyalás alá: A lőrinc-utcai uj csatorna felülvizsgálásának kérdése, amennyiben a szava­tossági határidő lejárta közeleg. Ez alkalommal megemlittetett, hogy a csatorna aligha felel meg a várakozásnak, mert a kövezet süppedni kezd. E végből a felölvizsgálatra egy hat tagu bizottság küldetett ki. A polgármester előterjesztése folytán tudomásul vette a tanács Polyák Vilmos v. díjnok elbocsátását, aki utazási mániától hajtatva, immár két hete nem jelentkezett a városházán. Scheicher Mihály elaggott városi irnok immár több hónapja betegeskedvén, felhívta a tanács dr. Áldori Mór tanácsorvost, hogy a nevezettet megvizsgálván, tapasztalatairól tegyen jelentést. Több tandijelen­gedés és a heti számlák kiutalása után az ülés véget ért. * Régészeti bizottsági ülés. Mint értesü­lünk Esztergomvármegye és város monográfiájának megírása végett az »Esztergomi Régészeti- és Történelmi Tarsulai« a uapokban ülést tart. * Hóbort. Az esztergomi m. kir. anyakönyv­vezetőre már sok szót vesztegettünk egyszer-máskor anélkül, hogy felettes hatósága bármikor is meg­győzte volna a nagyközönséget állításainknak hely­telen voltáról. Mosakodott ugyan a saját lap­jában nem egyszer, de hiába, mert a nagyközönség előtt mégis szerecsen maradt. Most egy ujabb meg­botránkoztató hirt közlünk az illetékes körökkel és a nagyközönséggel, kíváncsian várva, hogy honnan fogunk megcáfoitatni. Folyó hó 8-á*n a polgári házasságkötés végett megjelent az anya­könyvvezető előtt Vasquez Károly gróf és arája tanúikkal: gr. Vasquez Lajos földbirtokos és Ma­iina Lajos polgármesterrel. A grófi vőlegény egy­szerű uti ruhában volt menyasszonyával együtt. Az anyakönyvvezető Haan Rezső ur a fiatal pár öltözéke fölött élénk szemlét tartott, 'a vőlegény­nél fekete öltözéket látott volna szivesen, mig a menyasszonynak kereken kijelentette, hogy meny­asszonyi ruhában, koszorúval kellett volna meg­jelennie s egész hangosan kinyilatkoztatta, hogy gondolkodik (?) azon, vájjon összeadja-e a háza­sulókat. A megjelentek megbotránkozása közben végre mégis nem gondolkodott (?) s összeadta őket Mint értesülünk e miatt illetékes helyen lépéseket is tettek, mert végre is ily sértő és fész­kelődő eljárás megtorlás nélkül nem maradhat. * A piliscsabai aj templom. József főher­ceg ö fensége a boldogult László főherceg emlé­kére Piliscsabán a lazarista atyák részére egy templomot építtet és az ottani vadászkastélyát kolostornak alakittatja át. A mult héten volt az ünnepélyes alapkőletétel. Az épités eszközlésével ifj. Eggenhoffer József, városunk kitűnő fiatal mű­építésze bízatott meg. * Nagy tudatlanság. Egy helyi újságnak mult heti számában »A polgármester népszerűsí­tése « cimén egy ominózus cikk jelent meg. A helybeli összes lapok foglalkozván a cikkel, mi sem hagyhatjuk megjegyzés nélkül, annyival is inkább, mert azt vettük ki belőle, hogy az mig egyrészről alkalmas arra, hogy a város feje és tiszti ügyésze között — tendenciózusan — egyenetlenséget és visszavonást szítson, másrészről a nagyközönség megtévesztését is célozza ; végre pedig minden tör­vényismeretet nélkülöz. A cikkben ugyanis az állíttatik, hogy a városi ügyész a város követelé­seinek behajtásánál használt fizetési felhívások szövegében a város polgármesterét tünteti fel felperesként s hogy ez jogtalan és alkalmas arra, hogy a polgármestert népszerűtlenné tegye. Erre nézve megjegyezzük, hogy az 1886. évi XXII. t.-c. 115. §-a a polgármestert jelöli ki a város képviseletére, tehát a tiszti ügyész joggal és köte­lességszerűig szövegezte be annak nevét a fizetési felhívásokba felperesként. * Öngyilkosság. Perina György, a katonai zenekar karmesterének fiatal neje szerdán délben öngyilkosságot követett el. Súlyos szívbajától ily módon akart megszabadulni a szerencsétlen fiatal asszony. * A város mint karótermelő. A városi erdőmester a napokban javaslatot terjesztett be a tanácshoz, amelyben az erdei tisztításokból ki­kerülő büdös kőris (Traximus ornus) facsemeték­nek szőlőkarók készítésére alkalmas voltát hang­súlyozza s egyúttal kéri a tanácsot, hogy határozza el kísérletképpen 10,000 karónak készíttetését és áruba bocsátását. Javaslatában utal az erdőmester arra, hogy az emiitett fanemet a városnak és vi­déknek szőlősgazdái karóknak szokták nagy ha­szonnal felhasználni. Szerinte — a különben fa­sinának és sügének felhasználni szokott, eme fanemből egy-két év alatt 3—500,000 darabot lehetne készíteni, ami 4—500 frtnyi évi jövedel­met biztosit a pénztár részére. Csak helyeselhet­jük ez eszmét és előre jelezhetjük, hogy a ked­vezőn megindult rekonstrukció folytán a karóke­reslet nagy leend. * Helyszini szemle. A pilismaróthi »István* téglagyár igazgatósága feljelentést tett a központi szolgabírói hivatalnál Spitzer Mór ottani kőbánya bérlő ellen, hogy a -^hideglelős* kereszt előtti s a p.-maróthi határba eső és az országút felett nyi­tott kőbányája életveszélyes, amennyiben ottan minden percben beomolható több métermázsára tehető kőtömbök állnak lazán az úttest fölött, de egyúttal a bányatörmelékkel az uttestet is meg­szükitik. A helyszini szemlét csütörtökön tartotta meg Takács tb. főszolgabíró és Vajda Géza az államépitészeti hivatal id. vezetője a perlekedő felek közbenjöttével s a tapasztaltak alapján el­rendelték a veszélyes tömböknek azonnal való le­taszítását s egyúttal az eltöltött úttest kitisztit­tatását. * Itt a kolera. Ez a veszedelmes hir kez­dett hétfőn lábra kapni a földmives-osztály köré­ben. Ma egy hete éjjel ugyanis egy élte virágjában •volt fiatal menyecske alig pár órai sülyos szen­vedés után hirtelen meghalt. Mint az orvosi vé­lemény állítja, Tóth Jánosnén merev görcs vett erőt s ez volt oka korai halálának. * Nyakunkon a német. Nagy feltűnést kel­tett pénteken reggel városunkban három lovas­katona, akiknek megjelenése sok 66-os hadastyán­nak juttatott eszébe fájdalmas visszaemlékezést. A tatai hadgyakorlatokra ugyanis Vilmos német csá­szár kíséretében több német hadseregbeli dragonyos tiszt érkezett. Ezek közül való volt az a három is, akik rezes sisakjaikkal oly sok néző figyelmét kötötték le. * Ragadós kődobálás. A Meisermanné házá­nál folyton ismétlődő kődobálás ugy látszik nem marad utánzás nélkül. Pénteken Faragó István városi fertálymester hetven db. nagy kővel meg­rakodva megjelent a rendőrkapitány előtt, hogy házát már két éjjel folyton dobálják ismeretlen ellenségei. A panaszos ezen tett okozóit azok kö­zött véli feltalálni, akiknek a III-ik negyedévi adó­intést kézbesítette. A rkapitány szigorú vizsgálatot indított ez ügyben. * Utóállitás. F. hó 5-én,"két hónapi szünet után, utóállitás volt a megyeházán. Az utóállitásra városunkból kettő, a vármegyéből pedig huszon­négy hadköteles jelentkezett. * A Dunába full Hétfőn f. hó 6-án délután Antricsek Antal hajóácsnak hasonnevű 6 éves fia egy uszályhajóról játék közben a Dunába esett. A vele volt többi gyermeknek kiáltozására figyel­messé tett hajósok azonnal keresésére indultak, meg is találták, azonban ekkorra meghalt. Ked­den este temették el a szerencsétlen gyermeket öreg szüleinek egyetlen reményét. * Ittas vadászatkedvelő. Jakus János városi erdővéd, volt csendőrőrmester, aki utóbbi szolgála­tában harminchat rendbeli lopás, betörés, rablás és gyilkossági eset kinyomozásáért dicsérő okle­véllel tüntettetett ki, dacára annak, hogy a város alkalmazásában csak egy éve van. nagy rendet tart a város erdejében. A mult hő 12-én őrjárat közben egy puskával felszerelt paraszt emberrel találkozott az erdőn. Az igazolásra való felszólítás után kitűnt, hogy Szitás István helybeli lakosnak a vadászatra engedélye nem volt. Az erdő véd feljelentette Szitást orv vadászat miatt. A rkapi­tányi hivatalnál kedden tartották meg ez ügyben a tárgyalást, mely alkalommal a vádlott azzal védekezett, hogy ő akkor »holt« részeg lehetett, mert különben nem lett volna kedve vadászni menni. Védekezését nem fogadták el s érzéke­nyen megbüntették. * Zárlat feloldás. A városi állatorvosnak a m. kir. állami állatorvoshoz beterjesztett jelen­tése szerint a szab. kir. város területén a sertés­vész megszűnt. A jentés szerint a baj fellépése legelőször f. évi május hó 29-én észleltetett s az utánna megtartott állatszemle alkalmával 52 ud­varban 477 drb. sertés találtatott. Augusztus hó 4-ig az 52 udvarban összesen 95 sertés betege­dett meg, ebből 88 dlhullott; leöletett a vizsgá­lat céljára: 9; felgyógyult 2. — A jelentés kie­meli, hogy a betegséget hont- és barsmegyei ser­téskereskedők hurcolták be. Az állami állatorvos hozzájárult a városi állatorvos javaslatához s a zárlat feloldása iránt intézkedést kért. Amint ér­tesülünk f. hő 11-től — szombattól kezdve — a szokásos sertésvásárok ismét megtartatnak. * Tűzvész Párkányban. A városunkkal szomszédos Párkány községben csütörtökön a déli órákban megszólalt a vészharang. A helyszínére kiküldött tudósítónk a tűzvészről a következőket irja: Csütörtökön délután '/ a l órakor vehemens szélben óriási füstgomoly emelkedett ki a község közepéből. A tűz Lelóczky János, Juhász János és Lóska János tőszomszédok egymás mellé ra­kott takarmány készletében ütött ki s dacára a gyorsan kivonult ottani önkéntes tűzoltóság eré­lyes közbelépésének és az esztergomi önkéntes tűzoltók gyors segélyének, mindhármuknak egész télre való takarmányát és Juhász Jánosnak egy pelyvás színjét elhamvasztotta. A folyton fokozódó erős szél a tűzcsóvákat a szomszédos, leginkább zsúppal fedett házak fedelére szórta s azok közül kettőnek a teteje tüzet is fogott, de a két tűz­oltóság egyesült erővel mindkettőt lokalizálta. A kár mintegy 600 frtra tehető, s ha a tüzet gyorsan el nem fojtják, egész Párkányra végzetessé válha­tott volna. * Megmángolta a kezét. Saját vigyázatlan­sága folytán járt szerencsétlenül pénteken Erős Károly itteni születésű, 20 éves szolgalegény, aki Bayer Ágoston kékfestőnél szolgál. A nevezett ugyanis a mángorlóból a kész anyag kiszedésével volt megbízva s eközben elbámészkodott és a munkában levő henger jobb kezét elkapta és össze­zúzta. A közkórbázban ápolják. * Leitgeb János fűszerkereskedésébe meg­érkeztek 1897. évi friss Sardinia, tengeri pisz­tráng, szardella olajban és e szakmába vágó cikkek. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. XLÍX. Esztergom elfoglalása után tekintélyesb őrsé­get vetett bele a nagyvezér, éz később, a veszély megszűntével kisebbítve lön. Bizonyára már ekkor állapítottak meg a létszámot, amely későbbre is fentartotta magát. Az 1628. évbeli zsoldlajtsrom a létszámot 1118-ra teszi, akik összesen 19,916 akcse napidijat kapnak. Bészletezve a vár őrség a következő személyzetből állt: Dsami szolga és mütekaid (katonai tisztvi­selő) 12. Esztergom várbeli müsztahfiz (gyalogos jancsár) 147. A víztoronyban müsztahfiz 41. Az esztergomi várban topcsi (tüzér) 40 Csekerdéni müsztahfizok 14. Még egy harmadik helyen (ta­lán a rácok városában) müsztahfiz 40. Cseker­déni tüzér 9. Esztergom várban ulufedzsik (lova­sok) 125. Ugyanazok második csapat 98. Har­madik csapat 126. Negyedik csapat 72. Eszter­gomvári azábok és reiszek (zsoldos gyalogság) 88. Ugyanazok második csapat 41. Harmadik csapat 59. Csekerdéni azábok első csapat 80, második csapat 77. Esztergomvári martalócok első csapat 41. Második csapat 35 és végre il­mandzsik (révészek) 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom