ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-01-24 / 4. szám

kos osztály föntartása általános nemzeti érdeket képez. Nem osztály-érdek, hanem országos érdek. Épen ezért a kis birtokos osztály bajait orvosolni első sorban az állam törvényhozásának és kor­mányának kötelessége. De az állam sem minden­ható. A társadalomnak is ki kell e munkából ré­szét vennie, első sorban pedig épen a társadalom fenyegetett osztályának, a kis birtokos osztálynak De a földműves nép az egész világon lassan mozdul, minden ujitás iránt bizalmatlansággal van, haladásra, változtatásra nehezen birható rá, saját állapotát nem ismeri. Azért az intelligens osztálynak kötelessége őt e tekintetben felvilágo­sítani, vezetni és gyámolitani. Ki kell őt szabadítani az uzsorások kezei közül a hitelszövetkezetek által. Ki kell őt szabadítani a közvetítő kereske­dés nyűgei alól a fogyasztási, termelési és eladási szövetkezetek által. Segíteni kell a megszorult gazdán takarék­magtárak és egyéb hasonló intézmények által. Intenzivebb gazdálkodásra kell őt oktatni, hogy a földben rejlő kincset bővebben kiaknázhassa. Föl kell benne kelteni az összetartozás érze­tét, ami minden erőnek forrása, hogy saját osztá­lyának érdekeit hathatósabban tudja megvédelmezni Egy szóval tömöríteni kell minden téren a kis birtokosokat, hogy a nagy a kicsit, az erős a gyengét el ne nyomhassa. E célra szolgálnak a gazdakörök. Itt lehet velük a szövetkezés eszméjét meg­értetni ; itt lehet gépek, vetőmagvak stb. közös beszerzése által a gazdálkodást magasabb niveaura emelni; innét indulhat ki sok hasznos eszme és intézmény, melyek mind a földművelő nép meg­mentésére szolgálnának. Ki ne ismerné a német Bauernvereinok cso­dálatos működését. Egy Raifíeissen, egy Dassbach, egy Schorlemer Alst báró (a westfaliai parasztki­rály) sokkal nagyobb jótevőivé lettek egyleteik által a népnek, mint a legnagyobb szájú sza­badsághős. Egy ily egylet alakítására határoztam el ma­gamat. Tapasztalásból ismerem azon rendkívüli nehézségeket, melyekutamban állanak. Tudatlanság, nem törődés, bizalmatlanság, gyanúsítás, gúny és ami a fő : a pénzhiány. Egy ily egylet céljaira helyiséget kell bérelni, azt felszerelni, fűtőről, vi­lágitóról gondoskodni, lapokat járatni stb. Eleinte a fentebb emiitett okoknál fogva oly csekély lesz a tagok száma, hogy még a legcsekélyebb szükségle­teket sem tudjuk fedezni. Ezért fordulok a magyar keresztény nép ne­mes SZÍVŰ barátaihoz; erősítsék a mi gyengesé­günket, támogassák a mi elhagyatottságunkat. Segítsenek nekünk egy ily egyesületet megalkotni. Adományaikat jobb helyre nem adhatnák, mint oly egyesületek segélyezésére, melyeknek céljuk a keresztény felebaráti szeretet elveinek alapján a földműves nép talpra állítása. Meg vagyok győződve, hogy esdekléseim meghallgattatásra fognak találni és kérem ado­mányaikat akár hozzám* akár e lap kiadóhivata­lába kegyeskedjenek küldeni, ahol hirlapilag nyugtáztatni fognak. teherhordójáról: »ha l'anni«, öreg a legény, ne igen biztassák, hogy kirúgjon; s igy a kalinpá­lódzás többnyire a levegőben üt óriás nagy lyuka­kat. Kiüget ő ugyan a küzdtérre, akár csak egy nagyszombati invalidus generális. Augusztus 18-án rotyog' is a porondon, de mivel a daliát senki sem veszi komolyan, hát csak, mint aranygalléros Glauron szerepel a parádéban. Ezt a mulatságot a vén gárdisták örömére, tekintve a csatározás fujtásos lefolyását s ártalmatlan jellegét, meg is lehet neki engednünk ; tehát fergunáljuk neki. Azonban legújabban a kópés öregnek új ötlete támadt; elhatározta, hogy bérbe adj hátát új Donkisottoknak, akár talárban üljenek rá, akár bekecsben, de azon feltétel alatt, hogy mind nagy emberek legyenek, államférfiak, parla­mentáriusok, s okvetlenül zsenik. S im hol szerdán nagy látványosság tárult a magyar zsurnalisztika arénáján a bámész kö­zönség elé: a magyar állat fogott magának egy nagy embert, egy zsenit; fölkoszorúzta önmagát e zseninek verbói, keceli s másfelé szerzett, de már nagyon elkopott koszorúival s magasra tartva szürke, mert már őszbecsavarodott fejét, kitrap­polt Komlósi Ferkő kanonokkal a hátán. A Magyar Állat megifjult; délcegen ügetett körül; orrcimpái kitágultak; a régi küzdelmek puskaporát érezte; rázta a fejét, lobogtatta zász­lóként sörényét; végre mikor a nemes vér kissé magához tért, azon vette magát észre, hogy a zseni rajta ül ugyan, mert mért nem ülne. mikor viszik, de a hadsereg elmarad; a vén gárdisták ez ötletes privát passiók szolgálatába szegődni nem akarnak; inkább vissza küldik a lapot. Igy aztán a magyar állat egy maga marad drága terhével, — a zseni pedig elébe dobhatja a koszorúit abraknak. Igaz, hogy a babérlevélből egész zsákkal elkölteni, nem lehet valami nagy élvezet; de épp oly kevéssé élvezetes a babéro­kon pihenni; kemény s kellemetlen ágy s az ember szívesen elhagyja s fölül inkább egy ma­gyar állatra ! Ha a »Magyar Állam« még továbbra is szándékozik zsenikben utazni; van nálunk kérem zseni akár szapuszámra is : Szalavszky, Szu­lyovszky, Tarnóczy, Kloch. s mindenekfölött Bánffy. Tegye meg utánuk, a mit ők tettek; ugy-e, hogy nem lehet; tehát zsenik ! De mások ebből a zse­nialitásból nem kérnek : megtartják józan eszüket s nem ülnek föl Magyar Államnak, s nem ülnek föl a magyar állatra í Városi közgyűlés. Mult csütörtökön, f. hó 21-ikén megtartott városi közgyűlésen a polgármester akadályoztatása miatt, Kollár Károly, mint helyettes polgármester elnökölt. Megnyittatván a közgyűlés, Prokop Gyula bizottsági tag a közgyűlési meghívók egy részé­nek hiányossága folytán indítványozza, hogy a mai gyűlésre kitűzött nagy fontosságú vagyoni ügyekben a közgyűlés ne hozzon határozatot, mert a hozandó határozatot a meghívók hiányos­sága miatt is meglehet fellebbezni. Többek hozzá­szólása után az indítvány el lett fogadva. Minden­Urno'VOT* Á 11*1 TU í6 / / J > ese t re a városi közigazgatás lassú menetének <• t ü-Uctilil. ,. //í/^^^^^sajnálatos jele, hogy még a meghívók is egyrész­A »Magyar Állam, egyik volt előkelő vete- ^b en ol Y któnyosaa lett( ; k kiállítva, hogy ezen hiány miatt a fölvett fontos ügyeket ismét el rán gárdistájától vettük e sorokat, kit a »Magyar Allam« megmagyarázhatlan állásfoglalása a nép­párt ellen, vont el az illető lap gárdájából. Az ősz publicista kritikáját szóról-szőra adjuk : Lakott Esztergomban, ott abban a kalitkaféle, váralatti plébániában egyszer egy hős humorú esperes,! a kivel, mikor a pitvarba léptem, Gze­ruza jött elénk. Czeniza, az esperesnek cselédje volt. /_ l i "l •*> d C] »Megjött már a Magyar Állat ?« kérdezte az •esperes Czeruzától. Gzeruza hangosan nevetett, de föltalálta magát s rávágta : »Még nem jött meg, de ha eljön, fölvezetem.« Az esperes próféta volt akkor: mert tényleg a »Magyar Állam«-ból ma­gyar állat lett, vagy legalább nagyon is hozzá hasonló alakzat; a csendes hátramaradottság révén a zsurnalisztika sereg-hajtójává fokozódott, s most miután megöregedett, s a megcsappant előfizetők terhét még ugy a hogy elviszi, rugdalődzásra adta magát. Ez fachja neki; rugdalódzik azok ellen, kik őt az általa látszólag kibérelt pályán megelő­zik, s rugdalódzik első sorban a néppárt el en. No de a dolog nem oly komoly, mint ami­lyennek látszik; lábai megmerevedtek, inai póko­sak, rá is illik, a mit az olasz mondott a maga * Kőhidgyarmat, Esztergommegye. kellett halasztani. Az általános megütközésnek adott kifejezést Marosi József városi képviselő, rosszalván a tanács működését, a közügyek el­intézésében lassúságát. A hibák, mulasztások ellen felszóllalni, ha vannak ilyenek, nagyon helyén való, de egészáltalán osságban rekriminálni nem ve­zet célra, azt kell tudni, ki hibás s a hibát kell ér­demlegesen megtorolni. Dr. Helcz Antal azt indít­ványozta, hogy a pénzügyi kérdések megoldására nézve a pénzügyi bizottság tegyen február 10-ig javaslatot, s a tanács terjeszsze azt a legközelebbi közgyűlés elé, s a hozandó határozat szerint le­gyenek aztán ezen ügyek rendezve. A gyűlés az indítványt elfogadta. Dr. Földváry István jelentette be ezután a 200.000 forintos kölcsönt, a kisebb italmérők pa­naszait és a város lejtméretezése ügyében az illeté­kes minisztériumoknál fzemélyesen kért s élőszó­val nyert felvilágosítást; tudomásul vétetett. A gyűlés tárgysorozata szerint bejelenti el­nök, hogy a polgármester újév alkalmával a vá­ros közönsége nevében üdvözlő táviratot küldött Ő Eminenciája a hercegprímáshoz. Brutsy János, Brenner József, Liszkay Ala­jos, Kecskeméthy János és Paulovits Géza a leg­több adófizetők közé felvett képviselők virilis jo­gukról lemondanak s jogukat választás alapján kívánják gyakorolni. Valamint ez, úgy tudomásul vétetett az alispáni hivatalnak azon értesítése, hogy az Ipar-bank Kaán János igazgatót; Krausz Izidor, Bódi Bódogot; a szent Ferenc-rendű zárda Lengyel Flavian házfőnököt; özv. Faschicsekné, Niedermann Jánost; a sz.-benedek rend SchédI Arnulf házgondnokot: a takarékpénztár Reusz Jó­zsef igazgatót; özv. Hütt Miklósné, Kotra Ká­rolyt, özv. Helcz Jánosné, Helcz Kálmánt, az esztergomi fökáptalan, gróf Csáky Károlyt bízta meg virilis jogának gyakorlásával. Nem levén a képviselők oly számban jelen, hogy a tárgysorozatba fölvett ügyekben absolut többséggel hozathatott volna határozat, a gyűlés befejeztetett. HÍREK. * Személyi hírek. Majláth Gusztáv gróf kedden városunkban tartózkodott. — Görz Arthur ezredest, az esztergomi háziezred parancsnokát, Lincbe dandárparancsnokká nevezték ki. — Dr. Lipthay János megyei főorvost 40 éves orvosi jubileuma alhalmából a király a Ferenc-József­rend lovagkeresztjével tüntette ki. — Hanny Béla primási jószág-igazgató Budapestről Esztergomba visszaérkezett. * Uj primási ügyész. Ő Eminenciája a bi­boros hercegprímás Vaszary János kaposvári ügy­védet a primási uradalmak esztergomi kerületébe primási ügyésznek kinevezte. A kinevezést e héten irta alá 0 Eminenciája, s városunk közönségének szivéből szólunk, midőn az uj ügyészt körünkben üdvözöljük. * Szerenád. Görz Arthur, a helybeli gyalog­ezred ezredese dandár-parancsnokként Lincbe lett áthelyezése alkalmából a katona-zenekar csü­törtökön este ez okból zenével tisztelte meg az ezredest. * Küldöttség a győri kereskedelmi és Iparkamaránál. Brutsy János vezetése alatt Müller József süttöi, Kelndorfer József piszkei és Gurgulits József nyergesujfalusi bányatulajdonosok tisztelegtek Jerfi Antal kamarai elnöknél, hogy a karszti márvány- es kőbányák versenye ellen a kamara támogatását kikérjék. Jerfi kijelentette, hogy az ügyet egészen magáévá teszi. * Névtelen levél. Dr. Prokopp Gyula a duna­utcai iskolatelek kisajátításáról irt cikkeért egy névtelen levelet kapott. Egy alkalommal már ki­fejtettük álláspontunkat az ily s hasonló támadá­sokkal szemben követendő magatartásról. Nem akarjuk ismételni, csak annyit jegyzünk meg, hogy úgy látszik, szövetkezet létezik városunkban, mert hozzánk is érkeztek be a közönség köréből ily panaszok. * Ügyvédi iroda-gondnok. A győri ügyvédi kamara az elhunyt Mészáros Károly ügyvédi iro­dája gondnokságával Mattyasovszky Kálmán ügy­védet bizta meg. * Az „Esztergom-vidéki régészeti és törté­nelmi társulat" 1897. évi január 24-én délelőtt 11 órakor tartja a megyeház nagytermében má­sodik évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. A szám­vizsgáló bizottság jelentése. 4. A következő évi költség-előirányzat. 5. A szentkirályi földeken történt ásatások ismertetése. Némethy Lajostól. 6. Esetleges indítványok. * Kimutatás az esztergomi keresztény fia­talság által 1897. január 16-án a »Paulai szent Vince-egyIeU javára rendezett mulatságról. Bevé­tel : 262 frt 24 kr. Kiadás: 139 frt 20 kr. Tiszta maradvány: 123 frt 04 kr. Schwach Sándor pénztárnok, Pathy József ellenőr. Az alulírott kinevezett rendező-bizottság a részletezett szá­madásokat átvizsgálta és a legnagyobb rendben találta: Amstetter Imre főrendező, Steinbach Fíó­ris és Pelczmann László táncrendezők. Gziczvarek Vilmos, Novotha Andor, Várady Miklós és Péter József rendezők. * A sz. Vince-egylet köszönete. Az eszter­gomi Paulai szent Vince-egyesület hálás szívvel emlékezik meg az esztergomi keresztény fiatalság­nak a szegények iránt tanúsított jótékonyságáról és szívből fakadó köszönetet mond a ker. fiatalság­nak a legutóbb rendelkezésére bocsátott 123 frt 04 krnyi adományért, a mely az általuk rendé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom