ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-08-29 / 35. szám

HIREK. * Személyi hirek. Dr. Roszival István és dr. Walter Gyula kanonokok, kik a kath. tanitók or­szágos segélyalapjának gyűlésen résztvettek, váro­sunkba visszaérkeztek. —• Dr. Csernoch János ka­nonok a hét folyamán a szent-benedeki kerületi főkáptalani jószágokat vizsgálta. — Maiina Lajos polgármester a polgármesterek mármarosszigeti értekezletéről visszaérkezett. — Metternich Sán­dor Paulina hercegné és leánya Clementina eszter­gom-bajnai kastélyukba hosszabb tartózkodásra érkeztek. — Dr. Halmos Ignác kanonok, papne­velő-intézeti aligazgató Nagyszombatból vissza­érkezett. — Dr. Horváth Ferenc pápai kamarás és theologiai tanár két hónapi távolléte után visszatért városunkba. — Végh Ferenc pozsonyi szemináriumi aligazgató és Sinkó József nagy­szombati főgymnáziumi tanár városunkban időz­tek. — Perényi Kálmán muzslai főbiró súlyosan megbetegedett, betegsége alatt Kakas László szolga­bíró vezeti a hivatalt. * Az ünnepeltek. Azt hisszük, hogy a szentek nevei közül egyikkel sem talákozunk oly gyakran, mint a Lajos névvel. Esztergomban is számos Lajost ünnepeltek ez évben. A fökápta­lan üdvözölte dr. Rijner Lajos kartársát, a papság Némethíj Lajos esperest és Perger Lajos plébánost, a kath. kör küldöttségileg, meh'ben részt vettek dr. Walter Gyula alelnök, Magurányi József, Büttner Róbert, Perényi Árpád köri tisztviselők, üdvözölte elnökét Mattyasovszky Lajost, a szt. Gergely rend lovagját, a vármegyei tisztikar kedvelt jegyzőjét Thuránszky Lajost, a városházán a távollevő Maiina Lajos polgármester helyett Horváth Lajos tanács­jegyző fogadta a gratulánsokat, a stammgasztok pedig egyhangúlag bizalmat szavaztak Schleifer Lajosnak, a legkitűnőbb hoteliernek. * Gróf Széchenyi Miklós beszéde. Életveszé­lyes súlyos betegség akadályozta meg gr. Széchenyi Miklós, jaáki apátot a szt. István napi ünnepi beszédje megtartásában. Most nyomtatásban vet­tük a sikerült egyházi szónoki müvet, melyről a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatunk. A nemes gróf a legidőszerűbb és a legfontosabb thémát, a szociális kérdést választotta ki szent beszédje tárgyául. Szakavatott kézzel és a szent atya szel­lemében, kinek »Rerum novarum« encyklikájára több izben hivatkozik, fogott hozzá a munkás kérdés fejtegetéséhez. Beszédje figyelmeztetés azok­nak, kiknek kezében nyugszik az ország jövendő sorsa, egy hatalmas felhívás, hogy késedelem nél­kül lássanak a munkához azok, kiknek a munkás kérdés megoldása körül szerep jutott. S e munka nem egyéb, mint a társadalom minden osztályának, tehát nemcsak a szegény munkás népnek, hanem az intelligenciának is, az evangéliumi tanok sze­rinti keresztény szellemben való nevelése által, a keresztény erkölcsök visszaállítása. Bemutatta a keresztény szocializmusnak vagyis a szeretet­nek alapelveit, melyek ha átjárják az embe­rek sziveit, boldogabb kort és megelégedettebb nemzedéket szülnek. A nagyhangú frázisoktól és a »loci communes«-ektől ment beszédet a legnagyobb élvezettel olvassák mindazok, a kik eltérőleg minisztereink példájától, a szociális kérdés megoldásával foglalkoznak. * A szent Benedek-rendi egyesitett apát­ságok a mult hét folyamán tartották meg nagy káptalani ülésüket. A helybeli székházból Vojnits Döme igazgató, Bózsa Vitái, Bárdos Rémig és Gidró Bonifác tanárok utaztak Pannonhalmára, hogy ott a káptalani ülésben résztvegyenek. * Pap-szentelesek. Boltizár József püspök e hó 23., 24. és 26-án a főszékesegyházban pap­szentelést végzett. Áldozárokká szenteltettek : Aubermann Miklós, Babura László, Bandi Ervin, Bargár György, Buttykay Emil, Fieber Henrik, Horváth János, Jankó Ernő, Juriga Nándor, Ur­bányi Gyula, Valkovics József. — Tillman Bélát szerpappá, s Horák Edét a kisebb rendekre or­dinálta. * A főegyházmegye személyzetéből. Ke­menczi Mihály ékeli plébános Héregre küldetett adminisztrátori minőségben. — Csémy Antal Muzslára, Roszival István Udvardra, Fasz János Komáromba, Fieber Henrik Zselizre küldettek se­gédlelkészeknek. — Szporny János volt komá­romi káplán a főmegye kötelékéből elbocsáttatá­sát nyerve, az erdélyi egyházmegyébe lépett át. — Hitoktatók lettek Budapesten: Liha Viktor, Je­szenszky Kálmán, Spannenberg János, Thym Adolf. — Herodek Antal eperjesi adminisztrátornak, Re­viczky Aladár ujmisés pedig Hidaskürtre káplán­nak küldetett. * Társas vacsora. A kath. kör tagjai szere­tett elnökük Mattyasovszky Lajos lovag tiszteletére ma vasárnap augusztus 29-én a kör helyiségében társas vacsorát rendeznek. * Reáliskolai uj tanárok. A helybeli városi alsóbb reáliskolánál üresedésben levő tanári ál­lásra egyhangúlag Váraljai Sándor okleveles kö­zépiskolai tanár választatott meg. Bellovits Ferenc tanár egy évi szabadságo Itatása alatt Kemény Árpád alapvizsgálatot tett tanár bízatott meg a helyettesítéssel. * A beteg tanár. Az esztergomi zeneértő közönség kegyeltje és tanítványainak igazi gondos atyja Bellovits Ferenc, vagy a hogy rendszerint hívják a jó Bellovits bácsi, reáliskolai tanár, a zeneiskola igazgatója, tekintettel súlyos gégebajára, egy esztendei szabadságot kért. Már 30 esztendeje — De kérem kisasszony! — felel amaz — megfogja engedni, hogy . . . •— Mondtam, hogy nincs szükségem Önre, válaszol haraggal Tiniké vissza, reám már várnak a. »Frankfurti«-ban. A következő pillanatban egy éltesebb úr állott a fiatal nő pártjára, kit meglátván az ifj úr, jónak látta tovább állani; s az öreg úr segélyé­vel eljutott azután szerencsésen a kijárathoz. Ki­érve egy hordár által elhelyezi holmiját a fiaker­ben s indulni készül, de a hordár eléje tartja üres tenyerét. Tiniké előveszi pénztárcáját, de ujabb za- | varba jön, mert apró pénzre nem talál. Elővesz hamarjában egy ötforintost és oda nyújtja: »Bo­csánat kisasszony! de nem tudok belőle vissza­adni«, felel amaz. »Tartsa meg hat« felel zava­rában a szegény, s ezzel elhajtat. — No ha ennek sem hibbant meg az esze —' igy gondolkodék a hordár — midőn a bankót zsebre gyűrte, akkor értse meg a dolgot, aki akarja. Különben mi közöm hozzá! Ha már min­den áron szabadulni akar pénzétől, nem bánom, hogy könnyítettem erszényén. Ezalatt a kocsi a »Frankfurter Hofba« érke­zett. Szolgálatkészen ugrott elő két pincér, mig egyikük a kiszálló vendég segélyére volt s a cso­magokat a kocsiról leszedegette, addig a másik — Tiniké parancsára, ki okult a hordárral való eljárással — kifizette a kocsit. — Parancsol Nagysád! kérdi az első. — Vigyék holmimat a szobámba, melyet férjem előre megrendelt! Erre a második pincér a táblához siet, melyen a vendégek nevei voltak följegyezve. I. emelet 19. szám. Nemde azt tetszik kér­deni, vájjon Gényey Béla ülnök úr feleségével megérkezett-e ? — Én vagyok — feleié elpirulva Tiniké — az ülnök úr felesége. Férjem útközben véletlenül lemaradt a vonatról! — Ah úgy! felel a pincér, szemeit meresztve a szólóra. Bocsánat Nagysád ! — folytatja kevés váratva reá — tessék ide belépni, azonnal elő­hívom a főpincért! — Ugyan minek? vezessen azonnal szo­bámba, nyugalomra van szükségem! —• Rögtön Nagysád, azonnal kérem. Ez csupán formaság, nekem ugyanis az érkezőket mindjárt be kell jelentenem. Ezeket mondva, egy Ízlésesen berendezett váróterembe vezette Tinikét, ki teljesen elcsi­gázva foglalt helyet egy kényelmes divánon. — No Károly, hogy vagyunk? e szavakkal fogadta a kijövő pincért társa. — Nem tudom Gyuri, felel a kérdezett. Mindenesetre különös az egész. Azt állítja, hogy férje útközben véletlenül lemaradt a vonatról, nem eredeti e dolog ? Nevetséges állítás, azt mondom én, Károly a szobapincér! >— Hallatlan ! egy férj lemarad a vonatról ? igazán hallatlan. Hanem szeretném én is köze­lebbről látni a kicsikét. (Vége köv.) működik a tanári pályán s ez idő alatt nemcsak a reáliskolában tanította a magyar és német nyelvet, hanem üres óráiban zenére, énekre oktatta Esztergom városának összes zenekedvelő ifjúságát. Ő vezette még csak néhány év előtt oly hires esztergomi dalárdát és zenei kart. Kora reggeltől, késő estig szakadatlanul dolgozott s nem csoda, hogy ezen emberfeletti munka kimerítette erejét. Mi szívből kívánjuk, hogy minél jobb egészségben és erőben foglalja vissza áldásos működésének terét. * Primiciák. Csütörtökön reggel a Bakács­kápolnában Jankó Ernő ujmisés mutatta be első szent mise-áldozatát dr. Bergmann József bécsi pázmáneumi kormányzó vezetése mellett, ugyan­akkor a papnevelő intézet házi kápolnájában mondotta Buttykay Emil áldozópap első szent mi­séjét. Manuduktora dr. Prohászka Ottokár papne­velőintézeti lelkiigazgató volt. * Eljegyzés. Branszky Vilmos helybeli m. kir. posta és távírda segédtiszt eljegyezte Jónás Zsigmond komáromi posta és távírda főtiszt kedves leányát Ilonkát. * Kinevezés. A bibornok hercegprimás ki­nevezte Ptacsek Aurélt, a primási uradalmakhoz gazdasági gyakornokká. * A magyarországi kath. legényegyesü­letek elnökei folyó hó 16, 17 és 18-án értekez­letre gyűltek egybe az országos központi kath. legényegyesület házában. A konferencián képvi­selve volt mintegy 32 egylet; a helybeli legény­egylet részéről dr. Anhäupel György m. elnök és Wanitsek Rezső alelnök jelentek meg. Az érte­kezleten hozott határozatok végrehajtása, külö­nösen a legényegyesületek országos szövetségének megalkotása, a legényegyleti ügynek hatalmas lendületet s erőteljesebb, egyöntetűbb fejlődést fog adni. 18-án este a megjelent elnökök tiszteletére a központi legényegyesület tagjai kertjükben ének­! kel és szavalatokkal egybekötött vacsorát rendez­I tek, melyben a budapesti kath. legényegyesület dalárdája énekdarabjainak művészi előadásával j méltó feltűnést keltett. * A kath. tanitók országos segélyalapjának gyűlése. A kath. tanitók orsz. segélyegyesülete augusztus 24-én a budapesti központi papnevelő intézet épületében dr. Boszival István apátkano­nok elnöklete alatt tartotta meg közgyűlését. A gyűlésen résztvettek az egyes egyházmegyék ki­küldöttjei. Egyházmegyénket képviselte Dr. Walter Gyula kanonok és főtanfelügyelő. Az áldásthozó és tekintélyes egyesület, d acara a sok oldalról tapasztalt közönynek, szép fejlődésnek indul és az egyesület buzgó elnöke, dr. Boszival István min­dent elkövet, hogy az egyesületet minél jobban fel­virágoztassa. Hogy mennyi jótékonyságot gyakorolt ez egylet, onnan is kitetszik, hogy 1900 frtot osztott szét 95 szegény tanitói család közt, ezenkívül 134 tanitó gyermeke, kik közép és felsőbb iskolákban folytatják tanulmányaikat, 50—50 frtnyi ösztöndíj­ban részesül. Ujabban az össztöndijások közé felvé­tettek : Orsovszky Mária, Koitay Irma, Kirn Gi­zella, Szántó Vilma, Orbán József, Bódi Máté, Galóczy Zsigmond, Lipeczky András, Juhász György, Bielek Ede, Lakatos Géza és Mohányi Nándor. Egyházmegyénkből következő sanyarú anyagi körülmények közt élő tanitók és tanitó özvegyek részesültek segélyben : Budinszky István, Gyűrhy Jánosné, Jabornik Károly, Marosfy Ferenc, Pottokár B'erencné, Stibló János, Softer Ferenc. Besztercebányai egyházmegyéből kaptak segélyt 5-en, egri 7, eperjesi 7, székesfehérvári 1, erdélyi 10, győri 7, kalocsai 3, kassai 6, nagyváradi latin 3, görög 1, nyitrai 7, pécsi 8, szombathelyi 6, szepesi 8. veszprémi 3, egyéb 5. Csak a leg­nagyobb elismerés hangján szólhatunk dr. Walter Gyula kanonok által fölvetett üdvös indítványokról, melyek ha testet öltenek, az egyesületet a kath. tanítóság védvárává alakítják át. Az ő ajánlatára határozta el az egyesület, hogy évente két-két tanítót 100 frtnyi segélyben részesít azon célból, hogy résztvehessenek a szünidő folyamán Buda­pesten évről-évre tartatni szokott slöjd tanfolya­mon. Vajha az egyházi hatóságok minél több kath. tanítónak ' lehetővé tennék e tanfolyamok látogatását, hisz ennél hasznosabb és nemzetgaz­dászati szempontból is üdvösebb dolog alig létezik. Második ajánlata az alapszabályok revi­deálására vonatkozott, melyet ha az ő terve szerint létesítenek, az egyesület rohamosan föl­virágzik. Evvel különben lapunk jövő számában foglalkozunk. Végül a kath. árvaház alapítása céljából, ajánlja egy országos sorsjáték rendezését,

Next

/
Oldalképek
Tartalom