ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-08-29 / 35. szám

azt aug. 21-iki kelettel, 5268. sz. a. meg is kapta. Az érseki-helynök úr ö méltósága figyelmezteti őt az ily természetű vállalkozásnak fáradsággal és gondokkal terhes voltára, de egyben bizalmának ad kifejezést, hogy helyét ezúttal is megfogja állani. Végül felszólítja őt, hogy a bold, szent Szűz ama kiválóan kegyelt helyén emlékezzék meg a biboros főpásztorról és mindazokról, akik az Ur szőlejében dolgoznak, hogy Isten áldása mindenkor velük legyen. Indulás Budapestről: 1897. szeptember hó •26-án a déli vasút esteli gyorsvonatával. Visszaérkezés Budapestre: 1897. október hő 1.1-én a déli vasút gyorsvonatával. Részvételi árak : III. oszt. szállással, de élelmezés nélkül 86 forint. III. oszt. szállással és teljes szállodai ellátással együtt 105 forint. II. oszt. 180 forint. I. oszt. 240 forint. Ezen árban ben foglaltatik: 1. Vasúti menetjegy Budapesttől Lourdesig és vissza. 2. Teljes szállodai ellátás Velencében 1 teljes nap menet. 3. Genuában 1 teljes nap menet. 4. Lourdesban 4 napon át menet. 5. Marseilleben 1 teljes nap visszajövet. 6. Milanóban 1 teljes nap visszajövet. 7. Kocsik az állomástól a szállodáig és vissza. Velencében gondola. Az I. és Il-od oszt. utasok I-ső rendű szállodákban, a III. oszt. utasok Il-od rangú szállodákban lesznek elhelyezve. Az élelmezésért nem lizetö III. oszt. utasok mint már emlitve volt, szintén elszállásoltatnak. Lourdesban az ellátásért fizető 111-ad oszt. zarándokok — az eddig követett eljárástól eltérőleg, szintén szállodákban lesznek elhelyezve és csak az ápolást igénylő betegek és nyomorékok kapnak teljes ellátást az ottani kórházban, melyért a rendezőség fizet. Jelentkezési föltételek. Jelentkezni kell f. é. szeptember hó 5-éig, melylyel egyidejűleg kérünk az I-ső osztályban utazók részéről személyenként 50 frt előleget, a II. osztályban utazók részéről 50 frt előleget, a III. osztályban utazók részéről 30 frt előleget, mely Msgr. Dr. Robitsek Ferenc plébános úr cimére: Nagy-Maros, küldendő. A zarándokútra jelentkezők és a fenti előleget beküldők, szíveskedjenek a hátralékos részvételi árösszeget dr. Robitsek Ferenc plébános úr cimére de már Budapestre, VI., Váci-körút 43. I. em. 2 ajtósz. legkésőbb f. é. szeptember hó 23-ig postautalványon küldeni, hol a jegyek szeptember hó 25- én reggeli 9 órától kezdve egész nap és szept. 26- á'n délután 4 óráig átvehetők. A jegy postán azért nem küldhető meg a résztvevőknek, mert a budapest-cormonsi jegyrész csak az utolsó napon azaz szept. 25-én illeszthető be a jegyfüzetbe. A zarándok-társaság fölosztása. Az A) csoport áll az I. és Il-od oszt. utazó zarándokokból A B) csoport áll az ellátásért is fizető III-ad oszt. utazó zarándokokból. A C) csoport áll az ellátásért nem fizető III. oszt. utazó zarándokokból. Minden csoport élén egy rendező áll, ki csoportjának külön ügyeivel van megbízva. Az egyes csoportok jegyfüzeteinek színe' is külömbözni fog. Az A) csoporté sárga, a B) csoporté vörös, a C) csoporté kék szinti lesz, mely leginkább a külföldi állomásokon való megérkezésnél bir fontossággal, midőn a zarándokok csoportosítása megy végbe a reájuk váró szállodai kocsikba. Ha a szálloda közelléte a kocsin való szállítást nem indokolj a, a III-ad oszt. zarándokok kellő vezetés mellett

; gyalog vonulnak szállásaikra. Betegek és nyomorékok azonban — még ha III-ad osztályú zarándokok is — bármily csekély távolságra is föltétlenül kocsira tarthatnak igényt. A vonatról való kiszállásnál minden zarándok jegyfüzetét kezében tartva, a rendező utasítása szerint csoportjához tartozik csatlakozni. Podgyász. Mindenki csak annyi podgyászt hozzon magával, amennyi egy, a kocsiszakaszba vihető utibőröndbe fér. Ezt különösen azért fontos tudni, mert a külföldi állomásokon rendkívül csekély a podgyász-hordárok száma s igy mindenki magára van utalva. Ellátásért nem fizető III-ad oszt. utasok ügyesen csomagolják össze élelmiszereiket, mert a meghatározott térfogatnál (60 cm.) nagyobb podgyászt —• különösen az olasz vasutakon — a kocsi szakaszba bevinni nem szabad, podgyászként való feladásuk pedig nagyon sokba kerül. Az együttutazás kötelessége és a különválási kedvezmény. A zarándokok Lourdes felé a megállapított; útiterv szerint együtt utazni kötelesek, a visszautazásnál azonban Ventimigliától vagyis a francia-olasz határtól kezdve ki-ki megválhat a társaságtól és útját külön folytathatja tetszés szerinti félbeszakítással a jegy érvényességi határidején belül. A jegy érvényességi tartama. A zarándokjegy érvényességi tartama 1897. szept. hó 26-ától kezdve 30 nap, tehát október hó 25-én szűnik meg. Bendes vagy külön vonat. Ha társaságunk a 300 főt meghaladja, az egész vonalon külön vonat áll rendelkezésünkre, hacsak a 200 főt haladja meg úgy egész Ventimigliáig, vagyis az olasz-francia határig kapunk külön vonatot. Ezen számon alul Budapestről Gormonsig és viszont a rendes gyorsvonattal utazunk. A visszautazásnál a különválási kedvezmény következtében az I. és Il-od oszt. utasok Ventimigliától kezdve tetszés szerinti vonatokat választhatnak reáfizetés kötelezettsége nélkül. A jegy .használatára nézve a rendező útmutatása követendő. Vonatcsere. Ha külön vonattal nem utazunk, úgy több izben kell vonatot cserélnünk. Ezt a csoportok élén álló rendezők előre tudatják, hogy arra mindenki előkészülhessen. Az ily átszállással járó kellemetlenségek — melyekért egyes zarándokok elégedetlenkedni szoktak — a hosszú utazás mellőzhetetlen járulékai, melyekért senkit —legkevésbbé a rendezőséget — felelőssé tenni nem lehet, mely mindent elkövet az utasok kényelmének biztosítására, de az utitervet a forgalmi viszonyokhoz alkalmazni kénytelen. Sérelmek orvoslása. A rendezőség azzal az alázatos kéréssel fordul az utazásban gyakorlottabb t. zarándoktársakhoz, hogy az utazásban kevésbbé járatosaknak higgadtságukkal segítségükre legyenek. A zarándoklat vezetője előre is biztosítja a résztvevőket, hogy minden jogos panasznak, a lehetőség határain belül, orvoslására fog törekedni és nagyon kéri, hogy bizalmukkal kitüntetessék és ö legyen az első. akinek bármi panaszt tudomására hoznak. Levelezés. Diszkrét természetű és jobbára lelki ügyekre vonatkozó kérdezősködések Msgr. dr. Robitsek Ferenc plébános úrhoz egyenes NagyMarosra (Hont-m.) minden más az utazásra és a részvételi föltételekre vonatkozó kérdések ugyancsak dr. Robitsek nevére, de Budapestre VI., Vácikörút 43. I. em. 2. a. sz. alá intézendők. Külföldi pénznemek. Azon esetre, ha az utasok közül valaki elmulasztotta volna külföldi pénz beszerzését, szívességből a rendezőség közvetíti a beváltást. Jelvény. A rendezőség a zarándokokat jelvénynyel fogja ellátni. Vallási ájtatosságok. Msgr. dr. Robitsek Ferenc nagymarosi plébános úr mint a zarándoklat lelki vezetője és rendezője a vallási ájtatosságok iránti intézkedést magának tartotta fönn. Menetrend. Indulás Budapestről 1897. évi szeptember 26-án este 7 ó. 45 p. gyorsv. Érkezés Velencébe (pihenő áll.) szeptember 27-én d. u. 6 ó. 20 p. Indulás Velencéből szept. 28-án este 11 ó. 15 p. Érkezés Genuába (pihenő áll.) szept. 29- én d. u. 3 ó. 55 p. Indulás Génuábúl szept. 30- án este 6 óra 40 p. Érkezés Lourdesba (4 napi tartózkodás) okt. 2-án regg. 4 ó. 48 p. Indulás Lourdesből okt. 6-án d. e. 10 ó. 15 p. Érkezés Marseillebe (pihenő áll.) okt. 7-én regg. 4 ó. 57 p. Indulás Marseilleből okt. 8-án regg. 7 ó. 20 p. gyors. Érkezés Ventimille okt. 8-án d. u. 2 óra 33 p. Indulás Ventimilleből okt. 8-ánd. u. 4 ó. Érkezés Milanóba (pihenő áll.) okt 9- én d. e. 10 ó. 45 p. Indulás Milánóból okt. 10- én d. e. 10 ó. Érkezés Budapestre okt. 11-én este 9 ó. 40 p. gyorsv. Az indulási idő Budapestről azért tétetett az esti időre, hogy a vidékről jövő zarándokok ne legyenek kénytelenek egy éjet Budapesten tölteni, hanem reggel megérkezve s jegyüket az irodában átvéve, nyugodtan várják be az indulási időt. A zarándokok talcükozása elindulás előtt. A zarándokok szeptember hó 26-án délután a déli vasúti pályaudvarhoz közel eső, később kijelölendő templomban gyülekeznek, hol rövid szentbeszéd lesz tartva és a bold. Szűz Mária tiszteletére litánia lesz előimádkozva. Ennek végeztével a zarándokok lassan kivonulnak a déli vasút pályaudvarára, hol a vonatindulásig időznek. Utirend. A jegygyei egyidejűleg minden zarándok egy pontos és az utazás minden mozzanatára kiterjeszkedő utirendet fog kapni. Budapest, 1897. augusztus hóban. A rendezőség nevében: dr. Robitsek Ferenc plébános, a lourlesi zarándoklat vezetője. velőanyjának nyakát, a vőlegény oly megható szavakkal mondott köszönetet a két nagynéninek, -s a plébános úr oly szívhez szólóan beszélt, a akodalom oly fényesen sikerült, hogy a két néni ezek után elfelejtett réges-régen minden fáradalmat és boszuságot, s örömükben nem egy titokban előtörő könnyet morzsoltak szét szemeikről. De ezen örömüket csakhamar elrontotta a búcsúzás. Mert akármily erőseknek iparkodtak is mutatni magukat; midőn kocsira szállt a fiatal pár, könnyezve állott mellettük a két nagynéne, bátyjuk karjaira támaszkodva s igy néztek azután szobájukból is sokáig utánuk akkor is, midőn a kocsi is rég eltűnt már szemeik elől. II. — Hála Istennek ! ezen is túl estünk! kiáltott föl Béla, midőn 3 óra 16 perckor a kalauz rájuk csapta az ajtót s a 104. számú gyorsvonat megindult. Betti néni majd kihozott már sodromból, midőn folyton azt mondogatta, hogy ez utazás alig különb a csavargásnál. — Ne vedd kérlek Béla rosz néven a nénitől, hiszen ő alig volt életében messzebb a szomszéd falunál ! — Bizony ha idejében nem érkezik meg a mentő lovag az én személyem alakjában — felel vissza Béla — félős, hogy az én kis feleségem, mint hamupipőke aludta volna át életét a két öreg nő társaságában. — Csak ne szóld le annyira nagynénéimet Béla. Láttad volna csak, mint ápolgattak engemet, mint alig féléves árvát, mikép virrasztott Betti néni Ninával együtt mellettem, mikor tüdőgyulladásba estem, s hogyan tűrték a lábbadozó s később elkényeztetett kis leány minden szeszélyét, akkor róluk igy nem beszélnél ! Most is egész kelengyémet ők készítették. Persze hogy ők, s azért félévvel kellett halasztanunk tovább az esküvőt! mert azt akarták, hogy minden az ő kézimunkájuk legyen s világért sem egyeztek bele. hogy varrógépet hozassak. De különben —• tette hozzá szelídebben; látván, hogy a kis feleség arca elborul — azért én az öregeket szivemből szeretem, már csak azért is, hogy fölnevelték az én aranyos kincsemet. Hanem emlékszel még, hogy megütköztek vakmerőségemen, midőn legelső találkozásunknál a hangversenyen idegen létemre háromszor egymásután a táncra fölkértelek ? S ezzel a beszélgetés pompás útra tért. Végehossza nem lett a »hat az jut-e eszedbe még?« s több efféle fordulatnak, csak akkor szakadt meg a beszélgetés néhány pillanatra, midőn a vonat Érsekújvár előtt nagyot füttyentve megállott. A vénasszonyok nyara, az őszi nap derekasan kitett magáért, ha sugarai nem is tűztek oly égetően, mint a forró nyáré, de azért a kupéban fulladt volt a levegő, s azért a figyelmes férj egy kis hűsítőért leszállott. Alig nyújtotta át: Megengeded édesem — igy szólt Béla — hogy pillanatra távozzam, mert szivartárcámat a sietségben otthon hagytam, s be sem várva az engedelmet, elrohan. — Tessék beszállni! kezd kiabálni majdnem abban a pillanatban a kalauz. — Mehet! hangzik rá nem sokára. Béla tőle telhetőleg rohan vissza. De c:sak annyit ért el vele, hogy a távozó vonaton feles igét még láthatta, aki e kiáltással: »Bélám ! férjem !« vegyült az általános zajba, melyet az induló vor at robogása okozott. Tiniké kétségbeesve i.lt ezután helyén s könnyei mint a záporeső űgy hullottak. »Bátorság Nagysád!« szólt a belépő kalauz. Kedves férje a 7 óra 28 perckor induló luxus vonattal utánna jöhet s 9 óra 45 perckor ő is Bécsben lehet. — Szent Isten ! gondola Tiniké magában, s most alig mult 4 óra, mit csinálok oly bosszú időn át idegen helyen, magányosan? Igaza volt a Betti néninek, mikor az utazást ki nem állhatta. Mennyivel kedvesebb volna ennél, ha estére kis lakásunk kertjében üldögélve beszélgetnénk ; ilyen és hasonló gondolatok fordultak meg elméjében, elhagyatottsága miatt folyton könnyezve. De lassankint megnyugodott s iparkodott helyzetébe beletalálni magát »

Wien-Nordbanhof Aussteigen!« kezd lármázni a kalauz végre. Tiniké aggódva összekapja holmiját s kiszállni készül. —• Megengedi Nagysád! szól mellette egy kivasalt, kinyalt fiatal embe?, kinek horgas orra félreismerhetlenül elárulta származását, hogy segítségére lehessek ? — Köszönöm! szól méltatlankodva Tiniké, kinek könnyei e tolakodásra ismét megeredtek.