ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-08-22 / 34. szám

*pfc# ^jir jffiv* ív iE t'fait * ESZTERGOM. ezerféle változataiban több gyönyört lelnek, mint a zajos fürdő élet örökös tivornyáiban. Ily nyaralásra kellene városunk módosabb elemeinek rászokni, itt egészségben ép oly eredményt érhetnének el, mint drága fürdőhelyen. Hisz más városokban évek óta ezrével nyaralnak a szőlőkben, csak mi szegény esztergomiak maradunk el mindenben ! A szent János kúti szőlőkben nyaralók künntartózkodását boldogitotta még azon körülmény is, hogy e hó 16-án reggel s

j

4

8 órakor megcsendült a szent János-kúti kis kápolna harangja összehivni a hiveket ft. Reviczky Aladár áldozár úr által mondott 8 órai szent misére. Fogadja emiitett ft. úr leghőbb köszönetüket a jelenvoltaknak, és azon biztosításukat, hogy e szép nap kitörülhetetlen lesz emlékükben. Az ünnepség fényét emelte még az, hogy a szentgyörgymezei árvaházból, több nővér kíséretében az árvák is megjelentek, kik példás áhítattal imádták ott is Urukat, Istenüket. Valóban, ha az ember rajtok végig néz, csakis az édes Jézus végtelen nagy kegyelmét látja rajtok élőpéldaként! Fel tehát szőlős gazdák, kisértsék meg, nem-e volna ily nyaralás testi javokra, valamint lelki épülésükre is. Meglátják nem oly hosszú Isten napja, azt okosan felváltva, beosztva, sőt meglátják, mily kellemes tudat az, hogy nem pazaroljuk el megtakarított filléreinket idegenben oly helyen, hol egészséges kényelmet keresve drága pénzen sem leljük fel. Nyaraljunk jövőre minél többen a szőlőhegyen ! B. F. J. * A gabona veszedelme. Az idei szép gabona-termés már keresztekbe volt rakva, mikor az árviz nagyrészben tönkretette. Azt a keveset, amit az esőzések még megkíméltek, tolvajok hordták el. Azoknak a lelketlen embereknek a kinyomozását sürgősen követeljük, akik az árviz alkalmával (csak most jött rá a gazda-közönség) a kazlakból a szebb kereszteket eltulajdonították. * Ének a szénáról. Sehol az egész világon nem foglalkoznak augusztus hónapban annyit a szénával, mint éppen Esztergomban, máshol június végével már behordták. A fökáptalan tönkre ment szénája miatt pört indított a város ellen, most pedig az összes réttulajdonosok hasonló pert akasztanak a város nyakába. Végre

; hogy a közönség izgalma, mely két hét óta egyébről sem beszél mint szénáról, lecsillapodjék, a polgármester ez ügyben augusztus 27-ére délután 4 órára közgyűlést hivott egybe. A közgyűlés iránt rendkívül élénken érdeklődnek és miután Esztergom városának nincs színháza, remélhető, hegy a közönség a dramatikus jeleneteket nem nélkülöző közgyűlési előadásokat megújrázza. A város piacán árusítanak egy sikerült kupiét, melyben a szigeti széna balsorsát ékes rigmusokban megrendelésre elzöngte hazafi Verái János. * A magyarországi munkások rokkantéi nyiigdij-egyletének kimutatását közöljük a következőkben: I. Bevétel: Egyenleg május hóról 127 frt 43 kr., beiratási dijakból 127 frt 50 kr., tagsági dijakból 1676 frt 42 kr., felszólításért 10 kr., lóvasúti jegyek után 20 frt, összesen : 1950 frt 45 kr. 1897. május végén volt a bankbetét 30 840 frt, a júniusi betét 1845 frt, a bánk értesítése szerint félévi kamat 552 frt, maradt 1897. június végével 33,237 frt; ezenkívül van külön alapcimen a központnál 70 frt, a diósgyőri fióknál 150 frt és a pozsonyi fióknál 5 frt. Taglétszám május hó végén volt 4528, júniusban belépett 245, maradt 1897. június végén 4773, a jelenlegi taglétszám 5242. — II. Kiadás: Bankbetét 1865 frt, oravicai fiók kiadása 30 kr.. pozsonyi fiók kiadása 7 frt 25 kr., érsekujvári fiók kiadása 30 kr., székesfehérvári fiók kiadása 2 frt 27 kr., dunaföldvári fiók kiadása 20 kr., diósgyőri fiók kiadása 50 kr., temesvári fiók kiadása 7 frt, utazási költség Esztergomba 8 frt 06 kr., ujszőnyi tagok kiadása 1 frt 17 kr., ujzsolnai tagok kiadása 15 kr., több apróbb kiadás 60 kr., kézbesítési dijakért (január—júniusig) 4 frt 31 kr., Rigler számlája 4 frt 70 kr., Tintner számlája 4 frt 05 kr., póstabélyegekre 5 frt 19 kr., tiszteletdíj az ó-budai pénztárnoknak 15 frt, egyenleg aug. elsejére 24 frt 40 kr., összesen 1950 frt 45 kr. Továbbá július 11-én megalakult a stájerlaki fiókegylet 113 taggal, a fiók védnökévé egyhangúlag Riegl Vilmos bányafőmérnököt választották meg, ki 100 frt alapitó tagsági díjjal az egyletbe belépett. — Meglepő a bu/galom, amelyet az ország minden vidékén a tagok kifejtenek, úgy hogy ez évben több mint 8 helyen van kilátás a fiók megalakítására. —• Hivatalos óra vasárnap d. u. 2—3-ig. Levélbeli megkeresésekre szivesen válaszol akár vidékre, akár helyben Tamáska József egyleti jegyző, Esztergom, Anna-utca 311. sz. —• Mi kívánjuk, hogy ezen üdvös egyesület minél jobban gyarapodjék és fejlődjék. * Egy jó házból való íiu Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában tanulónak felvétetik. * Egy intelligens fiatal ember külön szobás lakást és teljes ellátást keres tisztességes keresztény családnál. Cime megtudható a kiadóhivatalban. * Katonai lóvásár. F. év szeptember 22-én egy a hadügyminisztériumtól kiküldött katonai bizottság a megye területén lóvásárt eszközlend. * Betörés. E hó 16-ára virradó éjjel Pálmai András órás-mester plébánia-utcai boltjából 90 frt készpénzt tolvajoltak el. A rendőrség megfeszített erővel kutatja a betörőt, de eddig eredmény nélkül, kutatását ugyanis nagyban megnehezíti az a körülmény, hogy semmi jel nem maradt hátra a betörés színhelyén. * A budapesti rendőrség letartóztatta a Berán Antalnál néhány nap előtt elkövetett lopás tettesét, Sóderer Istvánnét s kiderült, hogy a tolvaj nő ezt a nevet is ugy lopta, mert tulajdonképeni neve : Lieber Jánosné. Az ügyészség börtönében vár a büntetésre. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. XL VII. Bischof János, Biber máskép Sieber György, Günther Gábor, Poscht máskép Beschol János, Streiter János, Lederer János, Specht máskép Spatt György, Rapel Kristóf, Öttingen ezredbeli őrvezetök, Unwürth János Mörsburg ezredbeli őrvezető, Lentz József, Hebensteit Márton őrvezetök, továbbá Hess Pál Salm ezredbeli muskatér, Woppingen kapitány zászlóaljában, miután bebizonyult, hogy a küldöttség közt voltak, a vái* feladását kérték és kivitték, kötél által végrehajtandó kivégzésre Ítéltettek a mi Pozsonyban a Schinberg elővárosában végrehajtatott és az öt őrvezető mellett akasztattak fel. Ezek nyugodtan mentek a halálba. Egyik közülök imakönyvét tartotta kezében, midőn őt felfüggesztették. Midőn a végrehajtás helyére őket kivitték buzdító szavakkal vigasztalták egymást, zsoltárokat énekeltek és életüket nyugodt odaadással végezték be. Marschall Lőrinc, stuttgarti születésű, Öttingen ezredbeli volt hadnagy, miután túszul szolgált és bár arra kényszeríttetett, még sem birta bebizonyítani, hogy vonakodott volna: 2 évre valamely határvárba küldetetett, hol muskatér zsolddal köteles szolgálni, de hathatós szószólásra egy év elengedését nyerte. Schmid Pál és Schramb, máskép Schrauber János, szintén Öttingen ezredbeli őrvezetök, kik főkolomposok voltak és minden roszban legelői jártak, mivel megszöktek, függesztessenek neveik a bitófára, ha pedig elfogatnak, elevenen negyedeitessenek szét és testrészeik négy útra függesztessenek ki mások elriasztására. A többi megszökött katonáknak nevei szintén függesztessenek a bitófára, és ha előbb-utóbb elfogatnak, állják a reájok kimondott Ítéletet. Hasonlókép büntettetnek : Ebinger Ferdinánd ulmi születésű, Öttingen ezredbeli szolga, továbbá Paradainó Ferdinand, Mantova Horatio főhadnagy szolgája, kik úgy adták elő a dolgot, mintha Ebinger a katonákat szinte kényszeritette volna az alkudozás végett a lőréshez menni, azzal a biztatással, hogy ebből reájok baj nem háromolhat. Paradainó ezenkívül a lövést beszüntette és megtiltotta. Masbach Richárd Vilmos kapitány zászlóaljának 55 embere, kik megengedték, hogy Duval Dampierre gróf, az ő állásuknál fényes nappal, délelőtt kilenc órakor, két törököt kezesekül bebocsásson, e célra egy létrát hoztak elő és ezen uton ismét kibocsátották azokat, mire nemsokára egy tekintélyes török mászott föl, újólag a gróffal tárgyalt, ezután pedig a gróf nekik, valamint a többi 25 zászlóaljnak kijelentette, hogy ő nem úgy cselekedett,* mint az egy becsületes ezredeshez illik és mindezek után és ezek dacára nyilvánosan megesküdtek, hogy a történtekről mit sem tudnak, a vár átadásáról mit sem hallottak és esküjök mellett mind a három napon át megmaradtak és mit sem hallottak, mig végre az egész dolog egy közember által, ki a kiküldöttek között volt, kiderült. Ezek háromszoros hamis eskü miatt arra ítéltettek, hogy a betegek, sebesültek és azok kivételével, kik akkor a várban nem voltak, mindegyikének a jobb keze levágassék. Ez ítélet később ő fensége Mátyás főherceg kegyelméből oda módosíttatott, hogy a Platerseich Adrián százados alatt levő többi közemberekkel együtt, kik szintén bűnrészesek voltak, két éven át békókban kötelesek a császárt szolgálni. A 24 zászlóalj többi zsoldosának zsoldja, — kivéve a betegeket és sérülteket, — mivel a rendetlenséget felhasználva, a várból kivonultak aug. 28-ától, tehát az ostrom kezdetétől fogva, a császárra száll vissza, s nekik útlevél sem adatik. A betegek és sebesültek, kit az ellenség ellen nem védekeztek, szabadon elvonulhatnak Esztergomból, de zsoldjuk 1605. október harmadáig elesik. Ilyen 523 jegyeztett fel. Felmentetnek azonban és ártatlanoknak tekintendők : Reichau Melchior, Öttingen ezredbeli főhadnagy, ki a középső sáncnál három ostromot vert vissza és azután csak Dampierre ezredes parancsára hátrált, miközben nyíllal altestében oly súlyos sebet kapott, hogy az ágyat el nem hagyhatta, egész addig az éjszakáig, mikor a zaj a katonák közt oly nagyra nőtt, hogy kénytelen volt fölkelni. Almannschansen Mihály, Öttingen ezredbeli kapitány, ki midőn az ellenség a kerítést megrohanta, öt lövést kapott, köztük két halálosat; továbbá Mansheimb Kristóf szintén a föntebbi ezred kapitánya, ki mindjárt az ostrom elejével megsebesíttetett és még máig sem gyógyult meg; továbbá Nüddbruck Ede kapitány, kinek lába van átlőve és végül Raitner Károly, ki szintén állásán volt, mikor Dampierre gróf a törököket beeresztette, de e közben jobb karján egyszer, bal karján pedig kétszer meglövetett. Azon többi katonáknak, akik szándékosan és hűtlenül az ausztriai háztól elpártoltak és esküszegőkkó lettek, ott maradván Esztergom várában, hogy a keresztények ellen harcoljanak, nevök a bitófára szegesztetett, ha közülök egyik vagy másik korábban vagy későbben elfogatik az karóba húzandó lesz. Az Esztergomban feküdt zászlósok (fändrich) alhadnagyok névsora: Piszlingenből való Sutter Endre volt százados a rendes két zászlóaljban. Bercheimból való Prichle másként Pfister János zászlós Schmid kapitány alatt. Nemingen János Gáspár zászlós a nevezett Schmidt kapitány alatt. Uberlingenből való Eschlingsperger János Jakab, Allmanshauser kapitánynak zászlósa a gróf Oettingen-féle ezredben. Pampek Kristóf zászlós Weiler kapitány alatt, ugyanazon ezredben. Hermann Károly Rudolf zászlós hajdani Neubrucker százados alatt, u. a. ezredben. Velser János Frigyes zászlós Mattern százados alatt, u. a. ezredben. Nickel János Erhárd zászlós Schlekern százados alatt. Bucheimi Hermann Ottó Hofkirchner ezredbeli zászlós. Vidék. Búcsú Dömösön. Villám-lobogás és égdörgés között tartották a dömösiek és az ebediek tegnapelőtt a búcsújokat. Lemondott körorvos. Dr. Grósz Miksa bajnai körorvos állásáról, melyet október 1-én szándékozik elhagyni, lemondott. Világlátott ember. Mihályi Imre bajóthi jegyző öcscse, József, mintegy 10 év előtt elhagyta Magyarországot s francia katonai szolgálatban bejárta a francia gyarmatok nagyrészét. A 30 év körüli fiatal ember csütörtökön haza érkezett s a francia gyarmatok lakosságának életmódjáról és szokásairól sok, közönségünk előtt ismeretlen esetet mondott el itt-ott. Szerencsétlenség. Libádon Radics Kristóf 22 éves földműves kezét a cséplő-gép szija elkapta és csuklóban kicsavarta. A szerencsétlenül járt legény, a kit az esztergomi kórházban ápolnak, csonttöréseket is szenvedett. A nagysápi iskola. Nagysápon községi elemi iskolát építenek, de a felhasznált építési anyag oly rosz minőségű, az építkezés oly hanyag, hogy a falak, dacára annak, hogy az épület éppen hogy csak tető alá került, düledeznek. Az iskolaépítést s annak tervét s költségeit a nagysápi elöljáróság be sem terjesztette a közigazgatási bizottságnak, ami kötelessége lett volna. Ezt jelentette Mátray dr. megyei főorvos az alispánnak, aki a közigaz-