ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-08-15 / 33. szám

Végre pedig, mivel ugy látszik, hogy az utóbbi években gyakrabban bekövetkező árviz összefüggésben van a felső Duna szabályozásával, tegyen minél előbb lépéseket illetékes helyen a Dunának —• természetesen megterheltetésünk nélkül való — oly állapotba hozása iránt, hogy ne okozzon évről-évre uj károkat óriási területeken. Nem ok nélkül hangsúlyozom, megterheltetésünk nélkül és minél előbb. Mert akkor, ha majd egyszer egy téli jeges ár nemcsak marháink táplálékát, hanem szegény városunkat is magával ragadja, már késő lesz. Jóindulat vezetett engem is, mikor a felizgatott hangulatnak lehető mérsékelten kifejezést adtam, hogy a mondottak megszivlelése és a kár megtérülése és jövőben való lehető megakadályoáltal a város vezetőinek népszerűségén esett csorba kiköszörültessék. R—r. Az árviz és a nánai uradalom. Mult számunkban hozott cikkünkre vonatkozólag, mely a fökáptalan nánai uradalmának árvizi kárával is foglalkozott, következő helyreigazító sorokat vettük: Az »Esztergom« mult vasárnapi számában, »Arvizes Banomisenfyk« cimmel egy cikk jelent meg, mely a fökáptalan ebedi kárát is felsorolva, birálat alá veszi a cselédek gyámoltalan munkáját, s az azok körüli rendelkezést. Aki a viszonyokat nem ismeri, e cikket olvasva azt hihetné, hogy csakugyan tétlenül vártak, mig a viz a kereszteket és lábon álló zabot elviszi; eme felfogás helyesbitésére legyen szabad felhozni, hogy aki a gazdasághoz csak némileg is ért, az tudja, hogy esőben sem aratni sem behordani nem lehet, esett pedig július 28-án hajnaltól augusztus 1-én délelőttig, azaz 5 napig, mely idő alatt ha nem esik, könnyen levágatható s behordható lett volna a gabona. A nagy vizre való tekintetből, dacára hogy a sok esőtől csuron viz volt a kepe, hétfőn aug. 2-án a hordás, az aratás végeztetett, s a 45 hold búzából 20 holdról 260 kereszt behordatott, s a zabból szinte 200 kereszt a mélyebben fekvő helyről learattatott és behordatott, éjjel-nappal dolgozva. Kedden éjjel, azaz aug. 3-án a viz felülről betört, s elárasztotta a birtokot, még ekkor sem gyámoltalankodtak az alkalmazottak, hanem tutaj készíttetett s azon kihordatott az aratók bent levő része, és 30 kereszt uradalmi buza, úgy hogy csak a legdombosabb helyen maradt 200 kereszt bent, melyből most a viz leapadta után még ott van 50 kereszt. A tényleges kár 150 kereszt buza, és a lábon maradt zab, melyből a nagy vizállás mellett a még szárazon levő dombosabb helyeken, ladikkal bevive az aratókat 40 kereszt learattatott, ami mégis maradt. Eme tényeket felsorolva, úgy hiszem senki gyámoltalan tétlenséggel nem vádolhatja a végzett mentési munkát. A mi a több erő alkalmazását illeti, a főkáptalan nánai kerületében nemcsak Ebeden fenyegetett az ár, hanem a nánai berekben is, hol szintén 600 kereszt zab volt learatva, s a viznek kitéve, ezt is hétfőn vizesen kellett ugyancsak a több erővel hordani, azt pedig annak, aki ért hozzá, nem kell magyarázni, hogy az ötnapi eső után elázott gabonából sáros talajon csak felét vagy annyit sem lehet rakni, mint a szárazból, s ennyi gabona kihordásához tetemes erő és időre van szükség, mert mig a száraz kévét egy ember könnyen, és gyorsan rakja, az átázottat háromszor annyi idő alatt fel és le; — a mostani árviz pedig rohamos volt, nem mint a tavaszi, vasárnap az eső megszűnte után kezdett áradni, kedden már a táblákon volt, mig a tavaszi árviz 6—8 nap alatt öntött el ily területet. A nánai gazdaságnak pedig több erő mint a nánai, nem áll rendelkezésre, fuvarost, gyalog munkást pedig drága pénzért sem lehetett kapni, mindenki a sajátja megmentésével lévén elfoglalva; más kerületből rendelni késő lett volna, mert mire az ide ér, már viz alatt van minden. Mi sem könnyebb, mint végzett dolgokat birálni, de tessék ily helyzetben az elkeseredett aratóval dolgoztatni, ki az átázott gabonát csak zúgolódva rakja, mert neki a kétszeri dolog mellett nagy kárt tett az ötnapi eső is, s látva hogy a szép zab, melyből aratási költségeit akarta fedezni, elúszik ; 60 hold zabot 36 óra alatt learatni s kihordani nem lehet. Hogy az idei termés rosz, azt fejtegetni szükségtelen, tudja azt minden gazda, de mutatják a gabona- és lisztárak is. X. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. XLVI. Nov. hó 30-án Mátyás főherceg tudósitja fivérét Albert kormányzót ez ügynek eseményeiről és igy ir : »Kedvessegteknek e hó 20-án hozzánk intézett leveléből, mely nekünk kézbesitetett, először is a részvétnyilatkozatot értettük meg Esztergom vára feladása és elvesztése iránt. A mely feladás miatt, mint mi azt Kedvességteknek néhány levelünkben jeleztük, nemcsak szigorú vizsgálatot tartottak meg, hanem a két törvénykezési nap után, a harmadik és utolsónak e hó 22-én Pozsonyban kellett volna megtörténni, de előfordult akadályok miatt befejezését még nem nyerte, azonban legközelebb meg fog történni, amiről a hiteles tudósítást Kedvességteknek meg fogjuk küldeni.« Dec. hő 20-án az esztergomi 26 zászlóalj felett Pozsonyban tartották meg az utolsó tárgyalást, melynél a föhadbiró az első és második tárgyaiásnál emelt vádat fentartotta és midőn az ülnökök a vád és védbeszédeket mind meghallgatták, itélelöket mindenik vádlott felett külön-külön hozták meg, melyet Mátyás főhercegnek megerősítésre vagy kegyelemre előterjesztették. 1606. február hó elsején ő fensége az esztergomi fő- és alparancsnokok és katonák felett elegendő kihallgatás és tárgyalás után hozott Ítéletét az e célra kiküldött bíróságnak megerősítette és mielőbbi végrehajtását megparancsolta. Az itéletirók és annak Pozsonyban történt végrehajtásáról felvett jegyzőkönyvből a következő adatokat állíthattam össze: »Esztergom várában 26 zászló német hadinép volt és pedig: Ottingen gróf ezredből 10 zászló, Mörsburgéból 5, Hofkirchenéből ,2, Althanéból 3, Schmid főkapitányéból 2, Salméból 2 és Esztergom közönséges őrségéből szintén 2. Miután a vár inkább anyagi előnyök és pénz miatt szabad akaratból és félelemből mintsem kiállott szükség és veszedelem folytán adatott föl, a haditörvényszékhez kiküldött ülnökök és birok a törvénykezés három napi tartama alatt a magasabb és alantosabb parancsnokok, altisztek és közemberek megtörtént szokásos kihallgatása után, védekező irataik tekintetbe vételével, tiszta lelkiismeretük és becsületük szerint következőkép Ítéltek: Schlöcker Lenhard Frigyes, szentgothárdi születésű Öttingen ezredbeli kapitánynak azért, mert felsőbbb hatósága tudta és utasítása nélkül az ellenséggel tárgyalt, a védelmet beszüntette, és zászlóját azon a ponton, hol a megbeszélés történt, magával együtt bajba keverte, jobb ökle vágassék le, nyelve egész a tövig nyakából szakittassék ki. Mind két darab, t. i. a nyelv és a kézfő a bitófára szegesztessék és teste ezek mellett akasztassék fel. (Nagytekintélyű és hathatós közbenjárás következtében kegyelemből pallossal végezték ki.) Stroll máskép Strelin Jeromos, hochstätti születésű, ugyanazon ezredbeli volt kapitánynak azért, mert udvarmestere és kirendelt Írnokának megparancsolta, hogy Duval Dampierre gróf kérvényét a vár föladása iránt, valamint az irást, mely az ellenségnek átadatik, leirja, mivel jelenleg megszökött., neve az akasztófára szegesztessék. (Ami megtörtént.) Ha pedig idővel elfogatnék, jobb keze levágassék, teste a bitófára akasztassék és Keze hozzá szegesztessék. Scherer (máskép Schorn) János Mihály arnstadti születésű az Öttingen ezredből. Stroll kapitány írnoka, azért mivel fönt emiitett kérvényt és levelet leirta, és a vár átadása kezdetén a beszédet és alkudozásokat közvetitte, jobb kezefeje levágassék, ő pedig a bitófára akasztassék és keze hozzá szegesztessék. Őt azonban valamely bécsi hajadon kikönyörögte, azért életben hagyatott és a hajadont nőül vette. Lautenberger, vagy Lattenberger György a Mörsburg ezredben, Pickler kapitány zászlóaljában szolgált mint őrvezető, azért, mivel a föladás alkalmával minden szolgálatra kész volt, minden parancsnokot és közembert a bajba belevont, mert azokat állásaikról és őrhelyeikről elhívta, eleven teste négy darabra vágassék és négy főbitón akasztassék fel. Azonban Mannfeld gróf szószólására és több oldalról történt kérelem folytán kegyelmet kapott és őt előbb pallossal kivégezték és azután vágták testét négyfelé hogy mindenkinek visszariasztó példájára a négy főutcán kifügeszszék. Diettenkorn János, Durr vagy Dier Fürlöp, Hopfen János, Lindacher Ádám és Zielhardt Gáspár mind Öttingen ezredbeli őrvezetők, miután bebizonyult, hogy mint főkolomposok a legénységet fel bujtogatták és a felsőbb hatóságok szemébe mondták, hogy többé nem fognak védekezni, hanem a várat az ellenségnek átadják, továbbá mert nevezett Hopfen zsebében két török hitlevél találtatott, s mert elöljáróit rágalmazta; Diettenhorn valakit kényszeritett, hogy az ellenséggel beszéljen; Lindacher a téritvényt hamisan irta alá ; Dier és Zielhardt pedig a lőrésen azt kiáltották, hogy a vár átadásáért a felelősséget elvállalják, mindannyian elitéltettek, hogy jobb kezük levágassék, ők felakasztassanak, és kezük hozzájok szegesztessék; de Mannsfeld grófnak és I mások közbenjárására kegyelemből kezük levágásától megkíméltettek, de őket kötéllel végezték ki. Y i d é k. Gyilkosság Ebeden. Esztergomhoz közel fekvő Ebed községben Góra Anna régibb idő óta; feszült viszonyban élt férjével Könözsi Gyögygyel. Egyszerre csak augusztus 6-án Könözsi György mostoha fia Fazekas András megjelenik a községi elöljáróságnál és jelenti, hogy mostoha apja öngyilkosságot követett el. A dolog gyanúsnak tünt fel az elöljáróságnak, mely megjelenvén a helyszinén, azonnal értesítette a muzslai főszolgabírót a történtek felől. Könözsi véres hullája borzalmas gyilkosság gyanúját ébresztette a szemlélőkben. Nyaka egy borotvával el volt metszve; a ketté tört borotva és a véres és összegöngyölgetett lepedő azt a meggyőződést keltette fel, hogy Könözsi nem természetes halállal mult ki. A gyanú azonnal feleségére és mostoha fiára irányult, miért is a főbiró nemcsak kettejüket, hanem hogy a tanúvallomásokból a bíróság a teljes tényálladéket megállapíthassa, Könözsinek gyermekeit, a 17 éves Gergelyt, 13 éves Sándort és a 9 éves Pált is a fenyitő bírósághoz kisértette be. Tűzveszély. Bajnán folyó hő 11-én délután délután nagy tűz volt. Flórián Illés háza gyuladt ki és csak a helybeli derék tűzoltóságnak köszönhető, hogy a tűz tovább nem terjedt. Itt ismét bebizonyult az, hogy mily nagyon hasznos és üdvös volna végre egy nyári menedékház létesítése. Ugyanis a gyermekek felügyelet nélkül maradtak otthon, az istállóban gyufával játszottak, a szalma tüzet fogott és az egész ház leégett. Számtalan ily szomorú példa volt már erre, de azért sajnos, a menházak létesítésének ügye még mindig csak a megvalósulás stádiumában van. Műkedvelői előadást rendez a balassa-gyarmati kath. legényegylet vasárnap, 1897. évi aug. hó 15-én az ottani nyári színkörben, mel alkalommal előadják „A betyár kendő"-jét, Abonyi Lajos eredeti népszínművét. Helyárak : I. rendű körszék 1 frt. II. rendű körszék 80 kr. Zártszék 60 kr. Földszint 40 kr. Deák-, katona- és gyermekjegy 30 kr. Karzat 20 kr. Kezdete esti 8 órakor. Sertés-vész. Dághon a sertés-vész fellépett. I Gsolnokon e pusztító járvány megszűnvén, a szolgabiróság a zárlatot feloldotta. Verekedés. Rékák Ferenc és Koselák Mihály mogyorósi lakosok összekaptak egy ökör megütése miatt és részint vizmerő tülökkel, részint bunkós bottal argumentálva, egymáson 12, illetve 14 nap alatt gyógyuló sérüléseket ejtettek. A harcba Koselákné is beleszólott, a menekülő Rehák után hajítva egy dorongot. A jbiróság fog ítélkezni fölöttük. Beomlott pince. Szombaton Muszela György csévi lakos Tokodon két társa kíséretében egy pincét ásott, mely leszakadt s a 3 munkást maga alá temette. Kettő kisebb sérülésekkel menekült, Muszela azonban bal lábán súlyos csonttöréseket szenvedett. Árpavásár Pozsonyban. A Pozsonymegyei Gazdasági Egyesület karöltve az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével e hó 22-én országos árpavásárt rendez. A vásár Pozsonyban a vármegyeház nagytermében, délelőtt 11 órától — délután 2 óráig lesz belépti dij nélkül. A vásáron résztvenni óhajtók eladó árpájukból mintául — faj és minőség szerint 10 kgrot a Pozsonymegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalához (Pozsony, megyeház), 4 kgrot pedig egyidejűleg a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez (Budapest, Alkotmány-utca, 31. szám) tartoznak beküldeni ; egyúttal minden mintához két példányban egyformán kitöltött bejelentési iv