ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-08-15 / 33. szám

A nyitrai II. választókerületnek központján, Szereden aug. 12-én megtartott autonómiai választáson dr. Hortoványi József 7548, gr. Eszterházy Mihály 271. gr. Apponyi Albert 2 és Lévay Antal 2 szavazatot nyertek. A nyitrai V. választókerülethez tartozó O-Tura községben folyó hő 8-án és 9-én ejtetett meg az aut. kongresszusi képviselő választás. Az összeirt 394 választó közül 189 élt szavazati jogával, a kik egytöl-egyig lovag Chvalibogovszky császtkőcsi nagybirtokosra, a nép jelöltjére adták szavazatukat. A nyitrai V. választókerülethez tartozó Péterfalun aug. 8-án ejtetett meg az autonómiai képviselő választás. Leszavazott 195 választó, mind Chvaliboyovszky Sándor lovagra. A nyitramegyei Tótmegyer községben a mult vasárnap történt meg a szavazás. 564 választó közül leszavazott 402, valamennyi Marsovszky Endre dr. országos képviselőre. A barsi választókerülethez tartozó füssi plébánia területén augusztus 1., 2. és 3-án folyt le az autonómiai világi képviselő választása. Az összeirt 478 választó közül 361 szavazott, valamennyi Lakner Lászlóra. Az 6-barsi (Barsmegye) plébániában Lakner László lévai uradalmi számtartő 676 szavazattal aut. kongresszusi világi képviselőnek lett megválasztva. A sasvári esperesi kerület augusztus 5-én Kutty-n tartott rendkivüli gyűlésében Prohászka Ottokár drt 22, Csernoch János drt 21 és Molnár Jánost 18 szavazattal autonómiai kongresszusi papi képviselőknek választotta. A nagycétényi esperesi kerület papsága Vajkon megtartott rendkivüli gyűlésén ejtette meg a választást. Molnár János 8, Prohászka Ottokár dr. 7, Csernoch János dr. 7, Való Simon dr. 1, és Aschenbrier Antal dr. 1 szavazatot kapott. Zavar és Alsó-Lóc pozsonymegyei községek vasárnap augusztus 8-án szavaztak le az autonómiai kongresszusra küldendő világi képviselőre s a csaknem teljes számmal beérkezett szavazatok Majláth György grófra estek. Negyeden f. hó 8-án ejtetett meg az autonómiai választás. Hortoványi József kapott 146 szavazatot, Lévay Antal volt képviselő 1 szavazatot. HIREK. * Személyi hirek. Hetyey Samu apátkanonok, primási iroda-igazgató és a többi udvari papok : dr. Klinda Teofil titkár, báró Gudenus Arthur szentszéki jegyző, dr. Anhäupel György ceremoniarius Budapestre utaztak. — Schmedesz Ernő altábornagy és Pittner J. vezér-őrnagy városunkban tartózkodtak. — Niedermann Gyula kir. tanácsos, a lipótmezei országos tébolyda igazgatója, az igazságügyi orvosi tanács alelnökévé neveztetett ki. — Dr. Feichtinger Sándor kir. tanácsos Tátrafüredről visszaérkezett. — Dr. Friesz Aladár, az osztrák kultuszminisztérium elnöki titkárja, szülei látogatására városunkba érkezett. * Uj címzetes püspök. Nem régen emlékeztünk meg azon nemesszivű alapitványokról, melyeket Pellet József prépost-kanonok, követve szivének sugallatát, létesitett. Két hét előtt tartotta egész csendben aranymiséjét s néhány napra rá kezéhez vette a legfelsőbb elismerést. Ő Felsége ugyanis ötven éven keresztül kifejtett buzgó egyházi és tanügyi működéseért kinevezte őt biduai választott püspökké. A fökáptalan és a kath. legényegylet, melynek nagylelkű Mecénása, üdvözölte őt legfelsőbb kitüntetése alkalmából. A küldöttséget dr. Anhäupel György hgprimási udvari pap vezette s ő Méltósága biztosította az egyesületet további szeretetéről és jóindulatáról. * Segély az árvízkárosultaknak. Ő Eminenciája a bibornok hercegprimás megtudván, mily súlyos csapás érte legfőképen a szegényebb sorsú esztergomi népet az árviz által, azonnal 500 frtot küldött át a város polgármesterének az első segély nyújtására; a helybeli fökáptalan pedig hasonló célból 300 frtot adományozott. * Nagyboldogasszony napja. Az esztergomi bazilikának búcsúünnepe van ma, melyet nagy fénynyel ünnepelnek meg. Ez alkalomból számos búcsús keresi fel a Magyar Sión ősrégi kápolnájában levő kegyképet. Az ünnepi istenitiszteletet Boltizár József érseki helynök és fölszentelt püspök végzi, a szentbeszédet pedig dr. Csernoch János apát-kanonok és főszékesegyházi plébános mondja. * Egyházi zene. A főszékesegyházi énekes zenekar a hét ünnepein következő műveket adja elő: Aug. 15-én: Megerősített énekkarral. Kersch, Missa XII. in A, melyet szerző Schlauch bibornok aranymiséje alkalmára irt. Gradualéra Schöpf: Assumpta est. Oífertoriumra Jork: Ave Maria. A mise végével »Boldogasszony anyánk«, mely P. Simon Jucundián feljegyzése szerint az egyedül hiteles ősrégi magyar sz. ének. — Aug. 18-án: Megerősített énekkar s a helybeli gyalogezred teljes zenekarának közreműködésével. Kersch: Missa solemnis III. in E kar és nagy zenekarra. Gradualéra Kersch: Benedictas sit. Oífertoriumra Cherubini: 0 salutaris hostia. — Aug. 20-án, sz. István napján: Zeller: Missa solemnis in 1). Gradualéra Kersch: Justus ut pálma. Oífertoriumra Kersch: Veritas mea. * Tanári jubileum. Szeptember 17-én 40 esztendeje lesz annak, hogy Kaán János lovag megkezdte Esztergomban tanári működését. Az akkor ujonan megnyílt városi reáliskolánál rajztanárnak választotta meg a város közgyűlése. Ezen terhes hivatalát negyven éven keresztül a legnagyobb lelkiismeretességgel töltötte be, sőt mint rajztanár a helybeli főgymnáziumnál is esztendők hosszú során keresztül működött. 0 neki köszönheti a város egyik nagyszerű és jótékony hatású intézménye, a »kereskedelmi és iparbank« felvirágzását és fönnállását. Mint értesülünk, volt tanítványai, kik közül számosan a helyi közélet terén tekintélyes állást foglalnak el, a jubileum napján testületileg üdvözölni fogják a munkában fáradhatatlan tanárt, ki hosszas működése dacára még mindig ifjú lélek lelkesedésével vezeti és oktatja tanítványait. * Halálozás. Pristyák Neit esztergomi tiszte- i letbeli kanonok és verébéiyi esperes-plébános hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után életének 59. évében elhalálozott. A boldogult Bars vármegye közéle- . tében jelentékeny szerepet vitt. Hivei, kiket 30 éven keresztül gondozott, •benne legjobb atyjukat, az egyházmegye pedig egyik legpéldásabb és legbuzgóbb papját vesztette el. Haláláról a következő gyászjelentést vettük : Pristyák Antal a saját és kiterjedt rokonsága nevében megtört szivvel jelenti, hogy öcscse nagyságos és főtisztelendő Pristyák Neit ur esztergom-főegyházmegyei c. kanonok, verebélyi esperes-plébános, Barsvármegye törvényhatósági bizottságának tagja f. hó 8-án délután '/

2

3 órakor, életének 59-ik, áldozó papságának 32-ik évében hosszas szenvedés után, a halotti szentségek felvétele után jobb létre szenderült. A megboldogult hült tetemei f. hó 10-én d. e. 10 órakor fognak a helybeli r. kath. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni; az engesztelő sz. mise pedig ugyanaznap fog a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Verebélyen, 1897. évi augusztus 8. Áldás és béke poraira ! * Eucharistikus értekezlet. Ugy volt, hogy Komárom után Esztergom következzék, de nagyságos és főt. Fischer-Colbrie Ágoston augustineumi igazgató úr buzgósága Zelizen is összehozott egy eucharistikus értekezletet folyó hó 10-én. Hogy nemcsak a zelizi híveknek volt ez lélekemelő, hanem a papságnak is, mutatja azon körülmény, hogy tömegesen vettek részt ez értekezleten. Ott voltak dr. Csajka Ernő egyhm. igazgató és dr. Kereszty Viktor theologiai tanárok, Rózsa József esperes, Epölyi Ferenc, Koperniczky Ferenc, dr. Vargha Dezső, Vass Ödön plébánosok, Cziky Vilmos nagyszombati főgymn. tanár, Metzker József budapesti, Polcsák Endre, Thym Adolf, Tölgyesy Jenő, Jeszenszky Kálmán környékbeli segédlelkészek, Kristóf Árpád theologus, és aki lelkes szervezője volt az egésznek, s akit első helyen kellett volna említeni, maga Fischer-Colbrie úr ő nagysága. Tizenegy órakor nyitotta meg a plébánián az értekezletet dr. Csajka Ernő, meleg szavakkal ecsetelvén az ilyen kisebb körre szorítkozó értekezletek előnyeit és üdvös hatásait. Utánna FischerColbrie úr ő nagysága tartott egy kis eszmefuttatást a mise után való gratiarum actióról. A nagy érdeklődéssel fogadott beszéd végén indítványozta, hogy kéressék ki Ő Eminenciája közbenjárása Ö Szentségénél, hogy az esztergomi főmegyében is a két hetenként való gyónáshoz köttessék a teljes búcsúknak naponként való elnyerése. Miután ez közhelyesléssel lett elfogadva, a misebor kérdése került sorra. Igen élénk eszmecsere fejlődött ki e pont körül, de a felszólalások lényege majd mind oda csúcsosodott ki, hogy immár eljött az idő, amikor nincsenek megbízható garanciái legalább a lelkészkedő papság nagyobb részének a misebor kérdésében, épen ezért szükséges fölkérni a magas püspöki kart, hogy ügyelmét e pontra is kiterjeszteni kegyeskedjék, gondoskodván egyházmegyénként, a hiányzó garanciák biztosításáról. El is^ határozta tehát az értekezlet, hogy e kérdésben 0 Eminenciájához fordul, bizalommal kérvén atyai s jóindulatú gondoskodásának ez irányban való kiterjesztését is. Ugyancsak Ő Eminenciájához fordul az értekezlet a következő kérdésben, t. i. az Oltáriszentség imádásának napjai újra való rendezésében, kérvén, hogy az adoratio minden plébániai templomban egy teljes nap tartson, ne pedig megszakítva, s hogy a Directoriumban is minden nap jelezve legyen, hogy az egyházmegye melyik községében van azon a napon adoratio? Ez utóbbit kéri azért, hogy tudván az adoratiók helyeit, jobban résztvehessen rajta a papság is, mig az elsőt a tapasztalt hiányosság miatt kéri. Még több kisebbszerü tárgy is került megbeszélés alá, de azok már inkább csak szűk keretben mozogtak. Az értekezlet után dejeuner volt ő nagysága Fischer-Colbrie Ágoston úr kedves szüleinél, de csakhamar visszatért a papság a templomba, hogy a hivek előtt mutassa be hódolatát és imádását az Oltáriszentség előtt. S a nép megakarta hálálni a papság jó példáját s éppen ezért zsúfolásig töltötte meg a legsürgősebb munkaidő dacára is az ízléssel díszített templomot. Férfi, nő, ifjú s. Öreg szorongott már a templomban, mikor a szószékre lépett dr. Kereszty Viktor theologiai tanár, hogy egyszerű, de annál érzéstelj esebb szavakkal fejtegesse az Oltáriszentséget megteremtő végnélküli szeretetet. A nagy hatást elért szent beszéd után litánia volt, természetesen szentségkitétellel, majd pedig Te Deum fejezte be az egyházi ünnepélyt. De a nép nem érte be ezzel, hanem kivonulván a templomból —- megvárta a papság visszatérését is s ekkor hivő lelkének egyszerűségével — a krisztusi köszöntés hangos ismétlésével köszönte meg a lelki épülést, amelybe ma része volt. Azután a papság is hazatért, várva a nap kitűzését, amikor Esztergomba hivnak, hogy ott a tágasabb határok között, az egész főmegye papságának részvétével tartassék meg az első egyházmegyei eucharistikus kongresszus ! * A szülők figyelmébe. Miután a szobi »Luiza-intezet« csak korlátolt számban vehet fel benlakó növendékeket; tudomására hozatik az oly szülőknek, kik leány gyermekeiket mint külről bejárókat akarnák Szobon taníttatni, hogy Szobon több oly család van, amelynél jó házból való leánykák tisztességes lakás ós élelmezést kaphatnak. Eziránt tudakozódni lehet a »Luiza intézet« illetőleg a zárda főnöknőjénél vagy a plébánia hivatalnál. * Magos Sándor kir. Ítélőtáblai biró 12-én tért vissza 6 hetes szabadságáról s átvette a járásbíróság vezetését, mely távollétében Környei Imre járásbiró főnöksége alatt működött. Körmendy Mihály vizsgálóbíró pénteken tért vissza szabadságáról. * Elmúlt az árviz. Néhány napig az utcákon időzött a Duna, aztán visszatért a medrébe, maga után hagyva mintegy 20,000 frt kárt a városban. A szérű nagy része még mindig viz alatt áll, az itt történt pusztítás nagyságát még hozzávetőleg se lehet meghatározni. A Duna folytonos apadása mellett is ujabb veszély jelentkezett, a mennyiben 10-én a Duna Bécs fölött rohamosan áradni kezdett ismét a nagy eső miatt, de a vízállás nálunk kisebbedett: 458 centiméter ma, Komáromnál 528. A polgármesteri hivatal mint I. fokú egészségügyi hatóság megkereste a kapitányi hivatalt, hogy az ár hátrahagyta iszap eltakarítását —• esetleg külön e célra kirendelt munkásokkal is — eszközölje és a viztől elöntve volt lakásokba a behurcolkodást csak az esetre engedje meg, ha a házakat a városi orvos és mérnök lakhatóknak nyilvánítja. A kapitányi hivatal hirdetményileg felszólítja a háztulajdonosokat, hogy a lakásba való beköltözködés előtt a lakásnak egészségügyi, valamint életbiztonsági szempontból való megvizsgálása iránt a r. kapitánynál jelentkezzenek. A »Budapesti Hirlap« azon tudósítása, hogy ha a katonák megfeszített erővel nem dolgoznak, az ár a Bazilikáig hatol, a vidéki ismerősök soraiban valóságos forradal-