ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-08-01 / 31. szám

hűtlenül elhagyták, nov. hó 3-án tartotta meg az első tárgyalást Besolt Konrád föhadbiró Mátyás főherceg parancsára a Győr mellett levő szigeten. A katonai eskü kűtelen megszegése miatt élet vesztésre inditotta ellenünk a keresetett, kogy másoknak visszarettentő példát szolgáltasson. Dempiere gróf, a parancsnokok és a többi tisztek hat hét és három napi halasztást kértek, hogy védelmükre készülhessenek. Ó fensége parancsára az ülnökök kijelentették, hogy védekezésüket a legközelebbi tárgyalási napon tegyék meg, további halasztást n<-m nyernek. Nov. hó 14-én és 15-én volt a második tárgyalás az esztergomi katonák ügyében, melyet Magyar-Óvárt a piacon tartottak meg. Besolt Konrád föhadbiró mentegetődzésüket nem tartotta elégségeseknek és megmaradt előbbi vádja mellet. Kivánta azok megnevezését, akik a vár feladását megengedték. Azután történjék meg ami igazságos. A harmadik és utolsó bíráskodás helyéül Pozsonyt tűzték ki. Nov. hó 18-án a parancsnokokat Magyar-Óvárott fogházba zárták. Vidék. Templom-szentelés. Mult héten szentelte fel Bakos János óvári plébános, a kékkői esp. kerület alesperese, a környékbeli papság segédlete mellett a csalári templomot, a mely nagyobb javításokon ment keresztül. A szentelés után a szertartásokat végző alesperes, a helybeli s a közel falvakból oda sereglett népnek megható sz. beszédet mondott. A szertartások végeztével, a megjelent intelligencia Beyer Károly földbirtokos vendégszerető házába gyűlt egybe, hol barátságos lakoma várt reájok. Felköszöntőkben nem volt hiány. A kisbényi (Esztergom m.) régi premontrei prépostsági templomnak, mely a XIII. század első felében épült, megrongált falait Czigler Győző épitész tervei szerint alaposan átjavítják, valamint két tornyának roskadozó pilléreit újjá épitik. Ezt az árpádkori műemléket legutóbb 1862-ben — műemlékek országos bizottsága nem lévén — avatatlan kezek kivetkőztették régi mivoltából. Nagyon sok pénz kellene stilszerü helyreállításához ugy, hogy ezúttal csak a legsürgősebb munkálatok végzésére és az épület jelen alakjában való további konzerválására szorítkozhatnak. A költségeket a templom saját vagyonából fedezik. Tüz volt Nagy-Sápon mult hó 26-án. Leégett özv. Horváth Jánosné istállója és háza 200 frt értékben. Biztosítva volt. A tűz oka gyújtogatás gyermekek játszása közben. Öngyilkosság. Mult hó 28-án este Knebel János az ó-tokodi bányának munkása agyonlőtte magát. Egy dinamit patront tett a hasa körül, azt meggyújtotta, mire szétrobbant. Iskolaügyek Sz.-Endrén. Sz.-Endréről irják lapunknak: Tudvalevő dolog, mennyire rendezetlenek iskoláink és hitközségeink. Az iskolák nincsenek fölszerelve, a tanitók nem kapják fizetésüket. E kettőnek, de különösen az utóbbinak tudandó be az az eléggé nem korholható, nem törődöm nevelés. Fájdalom, legtöbb néptanítónk ugy gondolkozik : a milyen a jó nap, olyan a fogadj Isten, s tanítását a jobb, rosszabb fizetéshez méri. Hogyan segítsünk a bajon ? Elcsapjuk a tanítókat ? az annyi lenne, mint a fürösztővel a gyermeket is kiönteni, mert hiszen épen az a baj, hogy kötéllel is alig foghatni tanítót (nálunk legalább ugy van.) Hát mit ? Az állam mindenhatósága alá meneküljünk! Óh az állam nagyon szívesen ölelne keblére, de tudja mindenki, hogy ezt az ölelést lelki üdvösségünkkel fizetnők meg. Nem kell tehát az állami iskola. Van azonban egy módja a segítségnek, a mely ép oly hasznos, mint könnyű, s melyet nálunk Kada Mihály h. plébános mármár foganatosított. Ez a hasznos és könnyű mód a helyi autonómia megteremtése. A hitközség ugyanis szavazás utján lelkipásztorának vezetése mellett bizonyos számú képviselőtestületet választ. A képviselőtestület saját kebeléből 12 tisztviselőt választ, mely egyszersmind az iskolaszéket is képezendi. A 12 tagu tisztviselő saját kebeléből megválasztja a szorosabb értelemben vett tisztviselőket: elnököt, pénztárnokot, ellenőrt stb. Az okosság azt parancsolja, hogy a képviselőtestületbe az intelligencia tagjai is beválasztassanak (hála Isten, még vannak jó katholikusok köztük) mert igy az intelligencia képezné az értelmet, tekintélyt és törvényismeretet, mig a nép emberei a nép bizalmát. Az igy szervezett helyi autonómiának az a nagy előnye van, hogy a nép bizalommal viseltetvén megválasztott képviselői iránt, örömest tesz eleget kötelezettségének. Nálunk Szent-Endrén a róm. kath. hitközség 1897. jul. 4-én tartotta meg választását. A választás alkalmával választott 48 rendes és 12 póttagból álló képviselőtestületet, a mely választás annál örvendetesebb, mivel a képviselőtestületben képviselve van az intelligencia is, lévén képviselő tag: mélt. Trux Hugó kúriai biró, Rose Gyula járásbiró, dr. Cséby kerületi főorvos, Árvay-Nagy Kálmán nyugalmazott tanár stb. A felszólamlási határidő letelte után a képviselőtestület az alapszabályok alapján 1897. jul 25-én megtartotta alakuló gyűlését és megválasztotta 12 tagból álló tisztviselő testületét, mely egyszersmind az iskolaszéket is képezi. Végül a felszólamlási határidő leteltével f. hó 29-én a 12 tagból álló tisztviselő testület az alapszabályok értelmében megválasztandja saját kebeléből a szorosabb értelemben vett tisztviselőket. Ezzel azután végleg megalakul Szent-Endrén a róm. kath. hitközség helyi autonómiája. Mulatság Nagy-Maroson. Kitűnően sikerült mulatság volt mult szombaton Nagy-Maroson,'melyet a nyaraló ifjúság az Országos Nemzeti Szövetség és a budai nőegylet javára rendezett. A mulatságot hangverseny előzte meg, melyen Szendrői Lajos, az operaház magánénekese remek hangjával, Kasztner Alfréd zeneakadémiai tanár és az operaház szólistája előkelő művészi hárfajátékával, Weinberger Nelly distingvált zongorajátékával ragadta el a közönséget. Hatásos volt Gyulai Hugó Shakspere-recitációja is. A hangversenyt követő tánc ki világos kivirradtig tartott. A négyest 90 pár táncolta. Jelen voltak a községi és megyei notabilitások. A F. M. K. E. folyó évi közgyűlése szept. 12-én Szakolcán fog megtartatni. Odaér kezes és ott ünnepélyes fogadtatás szeptember 11-én a délutáni és esti órákban Szakolcára érkező vasúti vonatoknál. A F. M. K. E. központi ügyvezetősége felkéri az egyesület mindazon tagjait, kik ezen a közgyűlésen megjelenni kívánnak s ugy elszállásolásra, valamint kedvezményes utazásra jogosító vasúti igazolványokra igényt tartanak, hogy a közgyűlésen való részvételüket a F. M. K. E. titkári hivatalának (Nyitra) nevük, állásuk és lakhelyük pontos megírásával 1897. augusztus hó 15-ig bezárólag okvetlenül tudatni szíveskedjenek, mert a később érkező jelentkezéseknek eleget tenni alig lesz lehetséges. Az elszállásolásról szóló értesítéseket a szakolcai rendező bizottság szeptember hó 1-én, a vasúti igazolványokat és a közgyűlési ünnepélyek sorrendjét pedig a F. M. K. E. ügyvivő elnöksége augusztus hó folyamán fogja közvetlenül a jelentkezők cimére beküldeni. Anna-bál Oroszkán. A régi idők kedélyes Anna-bálját láttuk július hó 25-én megismétlődni az oroszkai cukorgyár kerti helyiségében, mely ez alkalommal szokatlan jelmezbe bujt. De ki csodálkozott volna ezen, mikor annyi sok mindenféle versenynek és tréfának kellett helyt adnia ? Mondhatni, fel se tünt senkinek és pedig annál is inkább nem, mert az összegyűltek figyelmét csakhamar maguk a versenyek kötötték le. Jól sikerültek a bicikli-versenyek, érdekesek voltak a kutya ügetö-versenyek, de a mi a legfőbb, az egybegyűlteknek igazán mulattatására voltak. A nyertesek igen szép emlékeket kaptak, de a sorsjáték is igen szép nyereménytárgyakhoz juttatta a boldog nyerőket. Rossz dolga csak a szegény tábori postásnak volt, mert a jelenlevők, ugy látszik, itt akarták bemutatni levélirási hajlandóságukat. Pedig a hely nem igen kedvezett a levélíróknak, mert minden percben félniök kellett, nem boritja-e el valamelyik pajkos csoport a konfetti apró papirszeleteivel ? — A szinielőadásra igaz, boszankodva vonult fel különösen a hölgyközönség, mert a táncot kellett miatta félbe szakítania, de a mikor tapasztalnia kellett, hogy a szereplők a legpompásabban felelnek meg feladatuknak, a boszankodást érdeklődés, az érdeklődést pedig taps és elismerés váltotta fel. Az előadás után pedig ismét húzta a cigány, járta a tánc egész a kivilágos-kivirradtig örömére a jelenvolt hölgyközönségnek. melynek soraiban ott láttuk a következőket: Asszonyok : Özv. Csukássy Jánosné (Esztergom), Dreisock Sándorné, Franki Edéné (N.-Sáró), Fischer-Colbrie N.-né (Zeliz), Grószmann Józsefné (Szódó), Halbwirth Ferencné (Zeliz), Hubert Vümosné (Léva), Hill Antalné, Kendi Jánosné (Zeliz), özv. Matus Ferencné (Zeliz), Moravek Jánosné (Zeliz)' Munich G.-né (Zeliz), Müller I.-né (Léva), Neubeller Jenőné (Léva), dr. Nyáry Jánosné (Zeliz), Nyáry Ignáczné (Zeliz), Reiner Edéné, Schön Gézáné, Schlesinger Lajosné (Mikola), Schweinecker Istvánné (Mikola), Squor Istvánné (NemesOroszi), Squor Gusztávné (N.-Oroszi), Stercz Károlyné (Zeliz), Spitz Ignáczné (Lekér), Sümegh Józsefné (Lekér). Stuzius Ernőné (Léva), Szabó Jánosné (Bény), Szathmáry Károlyné (Léva), Sztankay Kálmánné (Csata), Taubinger Ágostonná (Nagy-Tőre). Wimmer Imréné (Esztergom), Wolf ^Sándorné. Leányok: Csukássy Etelka és Erzsike, Dreisock Anna, Dudics Ilonka, Fischer-Colbrie Szerafin, Hill Teréz, Hofmann Mimi, Moravek Mariska és Hortensia, Mocsy Zelma és Aranka, Munich Gizella, Nyáry Irén, Spitz Frida és Elza, Stuz Ida, Szathmáry Margit, Gizi és Mici, Sztankay Gizella és Zsakovics Erzsi. Irodalom és művészet. Megrendelési felhívás a Törvényhatásági naptár 1898-iki tizedik folyamára. Alulírott ezennel a * Tör vényhatósági naptár* tizedik évfolyamára hivom fel a t. érdeklődők figyelmét. Naptáram célszerűségét, hasznavehetőségét előkelő helyeken is elismerték : igy többen a miniszter urak közül (a belügyminiszter urak 47281/1889. és 44050/1890., a pénzügyminiszter ur 2646/1891. ein. és 2012/92. ein., a vallás- és közoktatásügi miniszter úr 1650/1888. ein. számok alatti rendeletekkel), Budapest székes-főváros polgármestere (15274/1888. ein., 42441/1889. ein. és 17551/1890. ein. sz. rendeletekkel), Pest-Pilis-Solt-Kiskún megye, Baranya és más megyék alispánjai, a kik több izben ajánlották azt a saját hatáskörük alatt álló hivatalos közegeknek. A diszes kiállítású naptárnak, mely közel hatszáz oldalra fog terjedni, ára fűzött példányban 1 frt, keménykötésű példányban 1 frt 20 kr. lesz, tehát hallatlanul olcsó. Kérem az előfizetési, illetőleg megrendelési iveket azok vételétől számítva két hét alatt a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság «-hoz beküldeni, hogy a nyomatandó példányok száma iránt intézkedhessünk. Budapesten, 1897., postabélyeg kelte. Dr. Toldy László. Budapest székes-főváros főlevéltárnoka, a »Törvényhatósági naptár« szerkesztője. Geschichte der Weltliteratur. Ez a cime annak a könyvnek, mely f. évben a német könyvpiacon első tartalmas kötetével nagy feltűnést keltett. Nekünk is van azonban egy szavunk a szerzőhöz, Alexander Baumgartner úrhoz. Nagyon helytelenül tenné (és ezt azonnal bebizonyítjuk), ha öt kötetre tervezett könyvéhez legalább pótlólag egy kisebb VI. kötetet is nem csatolna, a melyben néhány sort a magyar irodalom történelmének is szentelne, mert van ám ilyen is, igaz, hogy szerző ez ideig tudomást nem vett róla. Nem dicsekszünk, mikor azt mondjuk, hogy a magyar irodalom (ha nem is a legújabb iránya) méltán említést érdemel még egy olyan könyvben is, a minek cime »A világirodalom történelme.« Nem kutatjuk az okokat, a miért mirólunk megfeledkezett a szerző, ezt hagyjuk azon lapjainknak, a melyeknek kötelessége kritika alá venni a könyvpiacon megjelent termékeket és — azt hiszszük — azok körébe tartozott volna ehhez a tárgyhoz mielőttünk szólani. Posta és távírda naptár. »Közlekedési Szaknaptar« cim alatt az 1898-ik évre a posta és távírda naptár II. évfolyama fog megjelenni. Az 1898-ra megjelenő s aknaptárunk közlemények dolgában semmi kívánni valót sem fog maga után hagyni, mert a tartalom összeállításán már április hó óta folytonosan munkálkodunk s mert munkatársaink a posta-távirda intézet legelőkelőbbjei lesznek. Az 1898. évre megjelenő naptárunk nemcsak tartalmának gazdagságára, hanem terjedelmére nézve is felülmúlja naptárunk I. évfolyamát, mert mig az 196 oldalon jelent meg, II. évfolyamunk legalább 208—'226 oldalon fog megjelenni. Felkérjük a t. alkalmazottakat, hogy naptárunk tartalmát közleményekkel, a postatávirda körébe vágó hasznos tudnivalókkal gazdagítsák, mi — kívánatra — a megjelent közleményeket készséggel díjazzuk. A közlemények legkésőbb aug. hó végéig küldendők be. Naptárunk kiadásánál bennünket csak a személyzet érdeke vezérelt s azért — bár a kiadási költségek a diszes kiállítás és gazdag tartalom folytán tetemesek — a naptár árát kemény kötésben, bérmentes küldéssel csak 1 frt 20 krban állapítottuk meg, mely összeg azonnal a naptár kézhezvétele után lesz fizetendő. A bolti ár, mely a megjelenéskor lép életbe, 1 frt 80 kr. lesz. „Magyar Közlekedés" szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, V., Nagykorona-utca 11. A „Vendéglősök Lapja", mely már a XIII-ik évfolyamát éli, hazafias lelkesedéssel munkálja és képviseli a vendéglősök, kávésok és azok alkalmazottjainak érdekeit. Hasznos szakközleményeit a legjobb irók irják, s nemcsak a vendéglősöknek nélkülözhetetlen orgánuma a »Vendéglősök Lapja«, hanem a nagyközönségnek is tanulságos közleményeket hoz. A lap előfizetési ára egész évre 6 frt., félévre 3 frt., negyedévre 1 frt 50 kr., mely a kiadóhivatalba, Budapestre, VII., Akácfautca 3. sz. alá küldendő. Mutatványszámokkal szívesen szolgál Ihász György szerkesztő és kiadó.