ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-08-01 / 31. szám

tékonysági előadás van szegények, tüz-, viz-káro­sultak, éhezők számára ! Ne tovább ! keresztény »Charitas,« te Krisz­tus szülte égi boldogság, mit szólsz ebhez ? Ugyan uraim ! csak gondoltam! kimondjam ? az a párisi leégett bazár nem Isten ujja, a mely oda mutat a profanáit krisztusi »Gharitasra ?« Nem mondom azt, hogy a párisi bazárban bűnök történtek — nem! de utóvégre ez is »divatos« irgalmasság volt; felteszem, hogy a vezetők és működők szi­vében igazi krisztusi irgalmasság érzése égett ; de végre őket is oda kényszeritette a »divat,« nekik is arcukkal, szemökkel kellett vonzani, nekik is mulattatni kellett a 4éha jótevőket.* Az Ég azt nem nézhette, hogy a földön hogy rántják sirba itt-ott az égi tiszta gyermeket — tüzet do­bott le ! Martyrok fekszenek a földön ; de a » Cha­ritas «-ról tán leég a fátyol, a mivel a »divat« eltorzította ! Ne mulasson a világ a nyomor javára ! Ne dőzsöljön könnyek között a világ ! Mulasson, ha mulatni akar; de a nyomort enyhitse a sziv és Krisztus törvénye iránti tisztelet, a mely azt mondja : »A mit egynek ezek közül cselekedtetek, azt Nekem cselekedtétek.« Lehet ezt pezsgővel, meg cigányzenével megtenni ? Ezt Krisztus Urunk el nem türi, erre tűzzel felel! Otivier párisi szó­nok is erre célzott, midőn »hóbort «-ról beszélt, a mely a francia népet elfogta ! Csak a Krisztusi Charitas törli le a könnye­ket ! égi ruhába öltözve, a melynek zenéje a Deo gratia hangja! P. J. Országos Nemzeti Szövetség.*) Ki tagadná, hogy közviszonyaink ziláltak ? Társadalmunk beteg, megöli a közöny. Munká­saink hazafias józanságát megmételyezi a nemzet­közi szocializmus; és nemzeti egységünk ellen tör a nemzetiségi agitátorok aknamunkája. Lehet-e közönyöseknek maradnunk, midőn látjuk, hogy az egykor oly lelkes magyar társada­lom szétfoszlik és darabokra szakad, hogy nyomá­ban ellenségeink rögtön rávessék magokat a haza testére? Lehet-e közönyöseknek maradni nekünk, midőn a magyarnál nagyobb nemzetek sem látják feleslegesnek, a társadalom folytonos ébrentartá­sára egyesületeket, ligákat alakitani? Midőn látjuk azt, hogy a nálunk jóval kisebb Romániában, milyen eredményeket volt képes elérni a román liga, a hatalmas nagy Németországban, Schulve­rein, Oroszországban a Pánszláv egyesület, Szer­biában a Matica stb. — a melyek mind-mind az illető nemzetek társadalmának verhetetlen és \e nem nyűgözhető polgári hadserege ? Ha a midőn mindezeket szemléljük, lehet-e közönyöseknek maradnunk a magyar ligával, az »Országos Nemzeti Szövetség«-gel szemben? mely­nek hatalmas és nagy nemzeti feladatokat képe­ző céljait örömmel és lelkesedéssel kell nemcsak üdvözölni, hanem felkarolni és támogatni is min­den magyar embernek. Nagyon találóan mondotta Péchy Tamás, —• ez az ideális gondolkozású államférfiú, a Nem­zeti Szövetség mult évi közgyűlésén: »A Nemzeti Szövetség nem szorosan vet kultúregyesület, nem is akar azoknak versenytársa lenni. De még ha az is lenne, ámbár inkább azoknak munkálko­dását van hivatva teljesen eredményessé tenni, akkora lelkesedéssel kellene a Szövetséget felka­rolni és hatalmassá tenni minden magyar ember­nek, hisz bármilyen versengésből is nem az egye­sületek valamelyike, hanem a haza kerül ki győztesen.« •) Ezen melegen ajánlható kulturális és szociális egyesület élén hazánk és közéletünk kitűnőségei közül többek közt, következők neveit találjuk: báró Aczél Béla, gróf Apponyi Albert, Bánó József, gróf Batthányi Tivadar, Benedek Ferenc, Bernáth Béla, Bolgár Ferenc, Brankovics György, Bubics Zsigmond, gróf Csekonics Endre, gróf Dessewffy Aurél, Dessewffy Sándor, dr. Fábry Sándor, Firczák Gyula, Harkányi Frigyes báró, Hoitsi Pál, Horánszky Nándor, gróf Károlyi Sándor, Lukács Béla, Meszlényi Gyula, báró Nikolics Fedor, Pázmándy Dénes, báró Révay Simon, Riniely Károly, Rudnay Béla, dr. Sághy Gyula, Schuszter Konstantin, báró Senyey István, gróf Szapáry László, gróf Széchényi Imre, Széli Kálmán, dr. Fodor József, gróf Zichy Nándor, gróf Zichy Jenő stb. stb. Igazgató-elnök: dr. Herczegh Mihály egyetemi rektor. Társelnökök: dr. Barthos Andor, König Jónás Ödön, dr. Molnár Viktor. Főjegyző: Katona Béla. Jogtanácsos: dr. Pollák Illés. Titkárok: dr. Gálffy Dé­nes, Grexa János, Gyulay N. Hugó, dr. Lehoczky Antal, Rottenberg Jenő. A Nemzeti Szövetség nem foglalkozik poli tikával s kitűzött céljait tisztán társadalmi uton akarja keresztül vinni és hogy feladatai egyúttal nemzeti feladatok is, bizonyitja az, hogy vezető­ségében még politikai életünk kitűnőségei és ve­zérei is pártkülömbség nélkül helyet foglalnak, Péchy, Teleki, Jókai, Bartha, Chorin, Szapáry Gyula, Apponyi s érvényesitik tudásukat és tapasz­talataikat a Szövetség társadalmi, — munkásügyi és nemzetiségi osztályaiban. A társadalmi osztály a hazafias érzés ébren­tartásáról és a fajszeretet növeléséről gondoskodik s nem téveszti szem elöl az aránytalan gyermek­halandóság fontos kérdését sem. A munkásügyi osztály vezetésénél az az uralkodó felfogás, hogy a munkásoknak sokban jogos kívánságai kielégí­tést nyerjenek, ám más részről a munkaadók zaklatását és indokolatlan megterheltetését sem téveszti szem elől. A nemzetiségi osztály, mig egyrészről kül­földre szakadt honfitársainkat igyekszik a hazának megtartani és segélyezni, addig másrészt a nem­zetiségi izgatók munkáját ellensúlyozza, s az egyenetlenség helyett a kölcsönös bizalmat igyek­szik felébreszteni és megerősíteni. A sajtó osztály végül a külföld nagyobb lapjaival tart fenn ösz­szeköttetést, hogy hazai viszonyainkról azokat az igazsághoz hiven tájékoztassa. És a Nemzeti Szövetség e hatalmas munkák végrehajtására kiván-e talán tagjaitól valami nagyobb pénzáldozatot ? Nem ! Nem pedig azért, mert egész helyesen abból indul ki, hogy alig számbavehető anyagi áldozattal (rendes tagsági dij 50 kr. egy évre) a társadalom legszélsőbb réte­geit is képes lesz megnyerni nagy nemzeti érde­ket képező feladatainak. Ezt a nagyfontosságú célt az 0. N. Sz. különösebben a decentralizáció utján, t. i. a vidéki szövetségek szervezésével tartja elérhetőnek. Az alapszabályok szerint ugyanis mindenütt, ahol nagy községben 50 és kis községben 20 tagja van a szövetségnek, vidéki szövetség alakulhat, mely szerves egészet képez a központtal. E vi­déki szövetségek értesítései által a központ min­dig tájékoztatva lehet az egész ország társadalmi, munkásügyi és nemzetiségi viszonyairól, ugy, hogy valamely baj meggátlására mindig idejekorán léphet közbe, vagy útmutatást nyújthat az illetékes tényezőknek az orvoslás módjaira. A vidéki szövetségek megalakítása rendkí­vül megvan könnyítve, mert hisz minden város­ban van olyan önzetlen lelkes hazafi, aki vesz magának annyi fáradtságot, hogy felir a köz­ponthoz, (VII. Akácfa-u. 32.) s bejelenti azokat a férfiakat, a kik hajlandók a szervező-bizottságot megalakítani. A központ szívesen küld gyüjtő-ivet, mely a szervező bizottsági tagok között szétosz­tatván, a megalakuláshoz szükséges tagok rövide­sen összegyűjthetők. Elnököt saját hatáskörükben választanak s az alakuláson a központ is képvi­selteti magát. — Ily vidéki szövetségek alakultak eddig Aradon, Szerencsen, Brassóban és külföl­dön Bécsben. A most folyó lázas szervezkedés következtében már 9—10 vidéki szövetség meg­alakulása van bejelentve. Ime ez vázlatosan az Országos Nemzeti Szövetség célja és működési terve, melyet minden hazafi csakis magasztosnak, lélekemelőnek és a hazára nézve üdvösnak tarthat. Évtizedek szomorú tapasztalatai voltak szükségesek ahhoz, hogy ily nagy arányú liga megalakuljon, s eredményes működésébe bizalmat helyezzünk, mert hazánk leg­jobbjai álltak élére. A nemzeti közszellem újjászületését és meg­erősödését, a fajszeretet hatalmas megnövekedését s a már tűrhetetlenné vált társadalmi ellentétek elsimítását és kiegyenlítését reméljük és várjuk mi az Országos Nemzeti Szövetségtől. Katona Béla. HIREK. * Szentségiinádás. Az Oltáregylet tagjai számára f. hó 7-én, azaz: szombaton délután 5 órakor litánia és sz. gyónás lesz. A szokásos ' istentiszteletet pedig f. hó 8-án, azaz : jövő vasár- I nap fogják megtartani a vízivárosi zárdatemp- ! lomban. Szent mise lesz : l f 2 7, 8, 9 és 10 órakor. | Délután 5 órakor sz. beszéd és litánia. * Ötven éves áldozári jubileum. Dr. Blü- \ melhnber Ferenc pápai praelatus s esztergomi pré­post-kanonok a napokban ülte meg pappá szen­teltetésének ötven éves jubileumát. Ó Eminen­ciája kegyelmes főpásztorunk meleghangú levélben üdvözölte az érdemdús aranymisés áldozárt, a ki egészen csendben ünnepelte életének e nevezetes napját. Emléke azonban élni fog a főegyházme­gyei papság szivében, mert a jubiláris kanonok ur az isteni Gondviselés iránti hálájának és a fő­egyházmegyei papság iránti szeretetének jeléül tízezer forintnyi alapítványt tett le e napon a fő­egyházmegyei papi nyugdij-alap számára. A főegy­házmegyei papság, amelynek nagyrészét nevelte, mert több mint harminc esztendeig tanította a moralist az esztergomi papnöveldében, örömmel fog értesülni e nagylelkű alapítványról s velünk együtt kívánni, hogy ö méltóságát föegyházmegyénk díszére az Isten még sokáig éltesse. * Személyi hirek. Szilányi Ferenc nagy­szombati érseki helynök Karlsbadba utazott. — Hetyey Samu apát-kanonok Balaton-Füredről, dr. Klinda Teofil primási titkár Rohitsról városunkba visszaérkeztek. — Keller János nagyszombati pré­post-kanonok mint Boltizár J. püspök vendége, városunkban tartózkodott. — Dr. Anhäupel György hercegprimási szertartásmester 10 napi szabad­ságra Bécsbe s onnan Lainzba utazott. * Uj kanonok. Morva Miklós héreghi esperes­plébánost Ő Felsége a király a nagyszombati társas-káptalan mesterkanonokjává kegyelmesen kinevezte. Föegyházmegyénk gazdag multu, érde­mes papját e promóció alkalmából őszinte tisz­telettel üdvözöljük. Ad multos annos ! * Búcsú a Vízivárosban. Szent Ignác tiszte­letére szentelt templomban, azaz a vízivárosi plébánia-templomban július 31-én, a nagy szent nevének ünnepén búcsút ültek a hivek. A búcsú már július 30-án kezdetét vette ünnepies litániával délután 4 órakor, utána pedig ereklye-csókolta­tás volt. * Csúnya az idő. Egy pár napja folyton esett és fújt a szél. Ez nem volt egyike azon nyári zivataroknak, amelyek gyorsan jönnek, gyorsan elmúlnak, hanem lassú eső, amely már vagy három napja folyvást szitált és szobafogságra kényszeritette az embert. No ez még ugyan nem lett volna nagy baj, hanem az igen is nagy baj volt, hogy ebben az időben az összehordott ga­bona, amely már cséplésre várt, ázott folyton ; jó hogy pénteken este felé már szebb idő lett és a kis szellő fölszáritotta gyorsan a gabonát. Azon­ban annál rosszabb ez az idő azokra nézve, akik fürdőzni akarnak, ha ugyan a fürdő-helyeken is ilyen idő volt. * A főegyházmegye személyzetéből. Osz­vald János vág-sz.-kereszti plébános Bohunicra, Millitzer Károly zsélyi plébános Csábra plébános­nak kineveztettek. — Vlassek János nógrád-lu­dányi plébános a Vöröskereszt-egylet budapesti kórházába spirituálisnak, ifj. Méhes Károly Csábről Zsélyre adminisztrátornak, Hoffmann Alajos szé­kesfővárosi hitoktató Bánkeszire subsidiariusnak, Koday Gyula pozsonyi főgymn. helyettes hittanár Vágujhelyre, Merva Sámuel székesfővárosi hitok­tató Máriavölgyre, Kaveggia Kálmán ujmisés Hé­dervárra káplánnak küldettek. — Szebesztha Otto vágujhelyi káplán, Tillmann Béla végzett theo­logus, Tóth Árpád székesfővárosi hitoktató Nagy­szombatba főgymnasiumi tanárnak kineveztettek. — Hauer Ferenc ujmisés a Jézus-társaságba lépett. * Hymen. Czigeldrom Lajos apátfalvi gyáros mult hő 27-én vezette oltárhoz Bergmann Adélt, Bergmann János helybeli iparos leányát. Az eske­tési szertartást Bergmann József pazmaneumi al­kormányzó végezte. * A főgymnázium épülete. Most nem akarunk arról a sok huza-vonáról szólni, ami az esztergomi főgymnázium épülete körül történik ; azt most már csak a jó Isten tudja, mikor lesz új gymnáziumi épületünk ? Egyszerűen azt irjuk csak, hogy már egy hónapja mindig bizonyos piros sapkás urakat látunk kinézegetni a düle­dező épületből. Vájjon kik ezek? A tűzoltó­egyesület emberei, most itt egy elhagyott osztály­ban ütötték föl sátorfájukat. Űgy látszik, ezek nem félnek az épület összeomlásától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom