ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-07-18 / 29. szám

43 frt 89 kr., kiadásuk 2 frt 47 kr. volt. A központba beküldetett 41 frt 42 kr. A befizetéseket a tagok javarészben buzgón fizetik, de vannak, akik elhanyagolják. A fiók-egylet érdekében az ipartestület még semmit sem tett. holott az egylet 3

/

4 része önálló iparosokból áll, és nem egyesek, hanem minden munkás és iparos érdekében fáradozik. Nagyon üdvösnek tartanok, ha a munkaadók munkásaikat beiratnák az egyletbe. Hivatalos órák vasárnap 2-től 3-ig délután. * Tolvaj furfang. Mohácsi Mihály helybeli idős parasztgazda a f. hó 12-iki perbetei vásáron eladta két ökrét 210 o. é. forintokért, melyből 190 frtot bankóban zsebkendőjébe kötve mándlija zsebébe, 20 ezüst forintot ellenben a dohányzacskójába helyezett el. A vásári nép közül egy zsidó kupec csatlakozott a gazdához s jó fizetést igérte neki, ha néhány ökör bevásárlásában segédkezik, mert ő nem nagyon ért hozzá, keresni indultak a föntjelzett állatokat. Mentekmendegéltek, mig egy erdőszélre nem jutottak, hol a csatlakozott kupec egy bankóval telt tárcát talált s félreszólitotta Mohácsi uramat annak felosztása céljából. Igen, de a pénztárca tulajdonosa hirtelen megjelent és minthogy a pénz megtalálását az előbbiek tagadták, kikereste őket, megtalálván pedig a kupecnél, elkezdte üldözni, mert futásnak eredt vala. Mohácsi uram a harmadik faluban jutott arra a szomorú felfedezésre, hogy összes bankópénzét elvitték a kupecek, kiknek egyelőre bottal ütődhetik a nyomukat. A két év előtti perbetei vásáron Szabó Mihály falusi gazdától 310 frtot vettek el hasonló módon. A meglopott egyik gazda elkeseredetten kiáltott föl: »Talán ugy lehet adót is fizetnek azok a mesterségük után !« * Egy jó házból való fiú Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában tanulónak felvétetik. * Ki akar erdóőr lenni? A földművelési m. kir. minisztérium pályázatot hirdet az erdőőri szakiskolákba való fölvételre. Ilyen erdőőri szakiskola van Királyhalmon, Vadászerdőn, LiptóUjváron és Görgény-Sz.-Miklóson. A tanfolyam 2 évig tart és a növendékek részint az állam költségén, részint saját költségükön vehetnek azon részt. Mindannyian az intézetben laknak. A tanfolyam október hóban kezdődik meg. Fölvétetnek olyan ép, erős, egészséges és edzett testű egyének, akik 17. életévüket betöltötték, de 35 évnél nem idősebbek. Előképzettség: az elemi iskola osztályainak elvégzése. Erről és erkölcsi viseletükről bizonyítványt tartoznak fölmutatni, A katonaköteleseknek katonakönyvüket is kell folyamodványukhoz mellékelni. A kérvények július végéig a földmivelési miniszterhez nyújtandók be. * Védekezés a peronospora ellen. A földmivelésügyi miniszter a következőkre hivja fel a hatóságokat; Az utolsó évek szomorú tapasztalatai meggyőzhették a szőlőbirtokosokat arról, hogy mily nagy károkat okoz a peronoszpóra vitikola a szőlőkben, ha nem védekezünk ellene idejekorán s megfelelő módon. Felhívom ennélfogva cimet, hogy a védekezési időszak közeledtével a helyi sajtó utján s közigazgatási uton is lehetőleg széles körben figyelmeztesse az érdekelteket a peronoszpóra vitikola ellen való védekezés szükségességére s az előirt védekezési eljárásnak lelkiismeretes teljesítésére. Hasson oda a rendelkezésére álló eszközökkel, hogy a védekezés minél szélesebb körben terjedjen s minél általánosabbá váljék, s hogy a védekezés iránt esetleg alkotott szabályrendelet kellően végre is hajtassék. Az állami szakközegeket (a magy. kir. vincellér-iskolák igazgatóságait s a kerületi szőlőszeti és borászati felügyelőket) utasítottam, hogy a szőlőbirtokosoknak a szükséges felvilágosításokat és útmutatásokat adják meg s őket eljárásukban támogassák. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. XLIII. Aug. hó 10-én törökökből és tatárokból álló csapat Esztergom elé jött, miután már több napon át a környéken nagy rémületet okozott. A védetlen Esztergomban számos keresztényt, nőket és gyermekeket elfogott, magával hurcolván azokat Buda felé. Hire jött, hogy Budára gyülekeznek a törökök, onnan pedig Esztergom alá szándékoznak jönni. E hirre Althan, nehogy váratlanul meglepjék, azonnal irt a főhercegnek a várőrség gyarapításáért és élelem küldéseért. Már a török sereg Buda közelébe érkezett, midőn még nem volt elhatározva, hol lesz a harctér. Hanzsabégnél újra összeült a haditanács, melyben a többség eldöntötte, hogy Bécsig fog portyázni a sereg. Már ebben az irányban indultak a hadtestek, midőn a málhás szekerek elakadtak. Ekkor a janicsárok zúgolódni kezdtek és maga a nagyvezér hallotta, midőn azt mondták: »Ki látott valaha ily sok málhával portyázó hadjáratot!« Ekkor maga a fővezér döntött és azonnal Esztergom ostromát tűzte ki a sereg feladatául. Mérlegbe vette bizonyosan azt is, amit eddig is iránynak kellett volna tekintenie; a szultánnak határozott akaratát. Ezt hangsúlyozta Weldansade Ahmed Effendi hadbíró a haditanácsban is. Ez ügyről igy ír Bosnyák Tamás Illésházynak a újvári táborból: »Esztergomot, azt mondja (a tolmács), hogy ő (Ali vezér) meg nem szállta volna, de a császár parancsolata érte és úgy kellett erre térnie. Hirre pedig azért nem adta senkinek, mert volt értésére, hogy kevés nép volt benne.« Homonnai Drugeth Bálint pedig ez ügyről ezeket jegyzi meg naplójában: »Szept. 3. E napon bocsátottam Omán János főember szolgámat az vezér pasához Esztergom alá levelekkel követségben, két órácskát is küldöttem vala neki. (Homonnai ekkor Érsekújvárt ostromolta.) Szept. 6. Omán János ma jutott meg az vezértől Esztergom alól, és az vezér igen menti magát általa, hogy nem magától, hanem török császár akaratjából szállotta volna ő meg Esztergomot. Szept. 8. Ez napon táborunkból Újvár alól az vezérnek ilyen kemény igékkel irtam levelet, tudni illik: »Mi lehet annak az oka, hogy sem a mi kegyelmes fejedelmünk, sem az országbeliek nem kérték, hogy az mostani útjában Esztergomot megszállja, de még is megszállotta, hiszen a végezés szerint Kanizsa felé Grátzre és Bács országra kellett volna rabolni és pusztítani menni. <' Amidőn Esztergom megvívása határozottá lőn, a nagyvezér a boszniai beglerbéget Budára küldte, hogy onnan lőszereket hozzon. Ez a budai készletből átvett 25 ágyút, 30,000 golyót, 10,000 mázsa lőport. Bocskaynak pedig irt a nagyvezér, hogy 14 napig várakozott reá Buda közelében, de nem jött, azért most ő Esztergom alá vonul. Aug. 16-án huszárokat küldtek ki Esztergomból, hogy puhatolnák ki, merre táborozik a török sereg* Ezek több török csapatra találtak, velük csatáztak és többet közülük elfogtak. Akik kimondták, hogy Ali basa serege útban van Esztergom felé, hogy azt megostromolja. Aug. 30-án Ali pasa fővezér seregével Esztergomhoz érkezett és a Ráczváros felett szállt táborba. Két pontot, mint legfontosabbat szemelt ki az első működés céljául. Az Esztergommal szemben, a Dunántúl fekvő szilárd erődöt, Párkányt, melyet a törökök Csekerdénynek neveztek és melyből Esztergom várát könnyű volt eleséggel ellátni, és az Esztergom felett uralkodó erődöt Tamáshegyen, melyet ők Depedelennek hivtak. Ez utóbbi ostromlására a budai beglerbég és a boszniai Musztafa pasa parancsoltattak. Depedelent Chosrew és Musztafa egyesült erővel támadták meg. Esztergomban mindig komolyan készültek a védelemre és ép most, midőn komolyan beállott a veszély, abban előkészület nem történt, hanem fejetlenség uralkodott. Althan eltávozott és le is köszönt anélkül, hogy valakit utódául kineveztek volna. A vár gondviselését a sváb származású Oeffingen Vimos grófra, Győr parancsnokára bízták, aki csak kevéssel előbb Jött ide ezredével. Ez a németek szokása szerint bizalmatlankodott a magyarokkal szemben, pedig ezek hűen és kitartóan szolgáltak; tanácsosabbnak vélte csak a német ezredekkel szembeszállni bármily veszélynek : tehát a régi magyar várőrségnek és azok társainak, a sajkásoknak meggondolatlan tanácsadók szavára felmondta a szolgálatot. Ezek között voltak Kultron István Althánnak követe. Ellenes (Gontraruis) Márton, Bornemissza Ádám és mások, akik a hűtlenség gyanújától sértve, melyre okot nem szolgáltattak, nem mentek a császári sereghez vagy várakba, hanem Rédejhez csatlakoztak, aki ekkor Érsekújvárt ostromolta. Ott e három megnevezett hősiesen küzdve el is esett. Ali felszólitotta Althánnak helyettesét, adná át a várt, de ez őt elutasította. Ali azután nyolc napi fegyver szünetet kívánt, amit megadtak neki. Ép a szünet ideje alatt a Mörspurg-féle öt zászlócska és Dampiérre gróf parancsot kaptak, hogy a vár felmentésére siessenek. Ezek rögtön útra keltek és Komáromtói hajón ereszkedtek le Esztergom felé. Midőn a tatárok, akik Kakád felett táboroztak és a törökök táborukból észrevették közeledésüket azt akadályozni kivánták. reájok ágyúztak és nyilaztak. Azonban azok a veszély között későn este mégis Esztergomba bejutottak és másnap a sáncokban elhelyezkedtek. A törökök pedig Visegrádi oldalon tábort vertek, hogy innen sikeresebben működhessenek Depedelen megvívásában. Igen érdekes ama levél, melyben Mátyás főherceg szept. hő 7-én Bécsből fivérét Albert főherceget Németalföld kormányzóját német nyelven az esztergomi eseményekről értesiti. A főherceg igy ir: »A török vezér mult aug. hó 28-án felszólitotta Esztergom várát, a szerdár pedig ugyanazon hó 29-én táborba szállt Károlyhegy alatt, ahol azelőtt is táborozott. Hadereje, amint a tudósítások híresztelik 40,000-re tehető. Ellenében Octtingen gróf ezredével és öt zászlócskával a Mörspurg ezredből a vizén Esztergomhoz érkezett. A szerdár ama sáncoknak lent a Garamon (unten an der Gran), melyeket menetkor a mieink vetettek volt, ezer emberével megszállta. Abba a táborba, melyet mi Esztergom felett bírtunk, néhány ágyút helyezett, hogy a közlekedést akadályozza. Ezeket 300 ember őrizi.« A török — mondja Istvánfi — egyidejűleg hármas ostromot vitt véghez, megtámadta a Vízivárost, a felső várt, amelyben a templom van és az erőditvényt a Szenttamás hegyen. Ez utóbbit addig ágyúzták mig rommá lett. Ekkor, a mi szept. hó 8-án történt, nagy elszántsággal hevesen támadták meg de a német őrség ép oly SZÍVÓS kitartással védelmezte azt, úgy, hogy a támadókat visszaverték, akik 1500-at hagytak vissza az ágyú és puskagolyók áldozata gyanánt. A további eseményekről Mátyás főherceg fivérének szept. hó 14-én igy ir: »Legutóbb hozzátok intézett levelünk óta, melyben mi Esztergom ostromlásáról említést tettünk, körülményesebb tudósítást kaptunk arról, hogy mily módon helyezkedett el ott az öröklött ellenség és arról is, hogy ama idő óta mindkét részről mi fordult elő, amiről titeket ezekben értesiteni nem mulaszthatjuk. Az ellenség mind elfoglalta az egy év előtt itt készített futőárkait és sáncait. A katonaság, melyet mi a vár védelmére leküldtünk kénytelen volt az ellenségen áttörni, és csak veszteség, habár csekély mellett, juthatott be a várba és minden erős pontot, melyeket a mieink előbb bírtak, mind visszafoglalták, ezeket csakhamar helyreállították, mert többnyire tönkre valának téve. Ekkor az ellenség a mieinknek annyira közelébe jött, hogy hosszú lándzsákkal egymást elérhették, amiért a mieink keveset dolgozhattak. E hó 3-án az ellenség az első sáncot mely az erődnél van

; megrohanta, de nagy veszteséggel volt kénytelen visszavonulni. A mieink eme erődben igen jól beépitkeztek és ellensáncokkal körül vették magukat. Az ellenség az erődítvény dacára az alatta levő két sáncot szándokoznék megtámadni, a minek céljából azokhoz már a futóárkokat elkészítette, amelyekben nagy áldozatok árán már el is helyezkedett. Azt észlelik a mieink, hogy az ellenség egy várnál sem sietett oly annyira, mint ennél. Nem kíméli hadi népét, azért a mieink a nevezett erődben minden órában várhatják az általános ostromot. A Mindenható segítsen rajtunk, és engedje kegyelmével, hogy ellent állhassunk és ő gúnynyal, szégyennel es kárral kénytelen legyen eltávozni.« Vidék. Kirabolt pénztár. A táthi pósta-pénztárt a napokban eddig ismeretlen tettesek kirabolták. Az elrablott pénz a 200 frtot meghaladja. A nyomozást a főszolgabiróság erélyesen folytatja. A „Garamvölgyi cukorgyár részv. társ. tisztikarának tarsasköre« folyó évi július hó 25-én Oroszkán a gyárudvarban nagyszabású Anna-kertünnepélyt rendez a következő műsorral í 1. Versenytekézés két tekepályán igen értékes dijakkal. 2. Kerékpár-verseny négy dijjal készpénzben. 3. Kutya-ügető- és akadály-verseny dijakkal. 4. Kisórsolása több igen becses műtárgynak. 5. Tábori po§ta szerelmesek részére. 6. Gonfettidobálás. 7. Szini előadás a nyári színkörben. 8. Bodega, cukrászat és stájer tejcsarnok. 9. Óriási fényes tűzijáték. 10. Tánc. Azonkívül számos meg-