ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-07-18 / 29. szám

is enormis emelkedéséről szerezhetnénk biztos tudomást. A t. szerkesztő úr engedelmével alkalmat veszek magamnak szerény nézeteimet az iparos osztály, utóbb a földmivelő nép helyzetéről, legvégül a szociális bajok megoldására nézve néhány sorban kifejteni. Azt a kitételét a fent emiitett cikknek: »az üzletek koncentrációja technikai és gazdasági haladást jelez, azért nem szabad annak útját állnunk, csak kinövéseit kell lenyesnünk« okvetlenül elfogadom, sőt annak utolsó szavaiból indulok ki. Kérdem: milyen az a modern koncentráció, és mit eredményez. Ha ezzel a kérdéssel tisztában leszünk, csak akkor Ítélkezhetünk az iparosvilágnak mind sűrűbben hangzó panaszkodása felett, és csak akkor vonhatunk következtetést arra nézve, van-e okunk aggódni a kisiparos osztálynak bekövetkezhető megsemmisülését illetőleg. A koncentráció nem más, mint a nagytőkének bámulatos és sok ember által észre nem vett, vagy legalább nem méltányolt működése. Eszközei legelső helyen az üzleti forgalom lehető magasra való fel haj szólása, drága reklá mok, ágensek segélyével, másodsorban, mint az előbbinek alárendelt segédeszköz : a tőke üzletjövedelmének lenyomása, és csak harmadsorban éppen nem szükségszerüleg a szédelgés. Hogy a mondottak világosabbá legyenek, leghelyesebb lesz azoknak gyakorlati alkalmazását megfigyelni. Valakinek, vagy valamely kevés tagból álló részvénytársaságnak van több tiz, vagy több százezer forintnyi tőkéje; vegyük pl., hogy 500 ezer frt. Ezen a pénzen gyárat épitenek, a melyben iparcikkek készülnek, vagy árúraktárt állítanak a különféle kereskedelmi cikkek részére. A gyár az anyagot, az árúház a kereskedelmi cikkeket óriási mennyiségekben szerzi be, ennélfogva 10, 20 sőt több százalékkal olcsóbban, mint más, kicsiben vásároló iparos. Most azután arra iparkodik, hogy minél nagyobb forgalma legyen, e végből megelégszik a legkisebb nyereséggel, igy, hogy árúit bámulatos olcsón adja, a nélkül, hogy a vevőket károsítaná. Az apró nyereségből azonban a forgalom élénksége mégis csodás jövedelmet varázsol. Tudvalevő dolog., hogy bármely kisebb kereskedő vagy pláne iparos, ha legalább 25 százalékkal nem dolgozik, tönkre megy. A gyár vagy nagykereskedés azonban megelégedhetik 10, sőt kevesebb százalékkal is, és mégis nagyszerűen jövedelmezhet. Ha pl. egy gyár, melynek tőkéje 500 ezer frt. havonkint 100 ezer frt forgalommal bír és csak 10 százalékkal dolgozik úgy, hogy havonkint 10 ezer frt a nyeresége: az a gyár egy év alatt mégis 120 ezer frt nyereséget mutat fel. Csak ezen óriási forgalom mellett .érthető meg az az amerikai specialitás, hogy pl. egyes élénk forgalmú sörfőzdékben ingyen osztogatják a süteményt a vendégeknek. Hogy mi az a forgalom, annak illusztrálása végett utalok azon állítólagos amerikai nábobra, aki óriási áruházat — Hát nem a grófnéra irta s nem a grófot akarta sérteni ? — Eszembe sincs! Én magunkról irtam. De ennek a félreértésnek csak a gróf ur az oka. Minek viszi annyira a hazafiságot, hogy német levelet sem akar elfogadni olyantól sem, a ki nem birja tisztán a nyelvet. írtam tehát magyarul s mondhatom az uraknak, nem kis idő alatt ütöttem össze azt a levelet s lám még sem sikerült, mert ugy látszik, nem azt irtam a mit akartam. Kacagás volt a két segéd részéről a felelet. Aztán meg biztosították Székely urat, hogy igy nyugodt lehet, mert Kifly gróf sem fogja a párbajt követelni. Ugy is történt. Nem sokára Váry és Dezső távozása után jött nagy nevetve Kifly gróf és sietett bocsánatot kérni az okozott zavarért, s megengedte, hogy a mig Székely ur megtanul magyarul, addig csak vele is németül levelezzen és beszéljen. — Most pedig mutassa meg a kicsit! mire Székely ur örömtől repeső szívvel adta ki a becsengetett .Jean számára a parancsot németül: — Jelentse a nagyságos asszonynak, hogy 0 Excellentiája, Kifly gróf valóságos belső titkos tanácsos ur, látni akarja az Aladárkát. Jeszenei. nyitott, s minden nagyobb vevőjének, ki készpénzzel fizetett, az egész vételárt egy év múlva visszaadta. Ez nem volt szédelgés, sőt esetleg óriási jövedelmet hozott a vállalkozónak. Minden hónapban kiürült egész raktára, sőt gyakrabban is, és ha minden hónapban 25% nyeresége volt, ez egy egész évben 290 százalékot tett ki. Vagyis, ha ő pl. egy millióért adott el, ez neki 2 millió 900 ezer frtot jövedelmezett, ebből egy milliót visszaadott, egy milliót az árúkért maga adott ki, a tiszta haszon 900,000 frt az évközbeni percentekből mégis kikerült. De hát mi az ilyen koncentrációnak eredménye és pedig egészen természetes, nem kárhoztató eredménye ? Minden kis tőke, mert olyan forgalma sehogysem lehet, versenyképtelenné válik. Ez egy. Továbbá azáltal, hogy pl. az egyes iparcikkeknél a nyereség deprimáltatik, és csak ezen kis nyereségek óriási sokaságára, illetve gyakoriságára épít a spekuláció, ezáltal az átlagos nyereség, mely a sok ezer iparos között eloszolva lett volna, igaz, hogy felényire apadva, de egy kézbe gyül össze, s ebben az egy kézben aztán mégis tekintélyes. Ennek közvetlen eredménye tehát az átlagos ipari jövedelemnek, tehát mint adó-alapnak is megfelezése egyrészt, másrészt elvonása ugyanannak a szétszórt, versenyképtelen iparosoktól. Már most ha meggondoljuk azt, hogy a liberális országokban mindenütt még olcsó, vagy kamatnélküli tőkével és I egész 30 évig terjedő adómentességgel segítik a nagytőke üzérkedését, könnyen belátjuk, hogy 1 nemcsak az állam maga követ el öngyilkosságot, j hanem a kisiparos világot is tönkrejutáshoz segíti. A nagytőkének most vázolt hatalmas működését hiába kárhoztatnók: a modern kultúra, a magasra fejlett közlekedési viszonyok termé; szetes folyománya ez, s mint ilyent korlátozni, ha szabad volna is, úgy sem lehetséges. A pusztuló kisiparosságot azonban mégis megkeltene menteni; mi módon ? arra néhány észrevételt jövőre kockáztatok meg. HIREK. * A hercegprímási udvarból. Ő Eminenciája a biboros hercegprimás az eddigi diszpozíciók szerint augusztus 15-ére Esztergomba érkezik, hogy pontifikáljon a bazilika ünnepi isteni tiszteletén. 20-án megtartja a budavári szt. István körmenetet. Augusztus végén vagy szeptember havában az autonómia ügyében összehívja a püspöki konferenciát. * A hercegprimás Kis-Tapolesányban. Örvendetes eseményeknek volt színhelye a napokban Kis-Tapolcsány. Auguszta főhercegnőnek jul. 5-én délután fél négy órakor leánygyermeke született. Már az nap zászlók lengése hirdette KisTapolcsányban az örvendetes esemény megtörténtét. Már hetekkel megelőzőleg Kis-Tapolcsány és vidéke lázas serénységgel készülődött, hogy az örvendetes családi esemény megtörténtével, a keresztelő ünnepies aktusához jövendő magas vendégeket méltóképen fogadhassa. A kis főhercegnő első látogatója saját nagyanyja Gizella főhercegnő volt, aki harmadnapra a születés után, jul. 7-én délutáni vonattal érkezett meg Kis-Tapolcsányba. József főherceg és Klotild főhercegnő csak jul. 9-én, a keresztelés előnapján, esti vonattal érkeztek Tapolcsányba, ugyanakkor jött Vaszary Kolos hercegprimás Ö Eminenciája is. Ekkor adta Tapolcsány és vidéke kiváló jelét az uralkodó család tagjai és a hercegprimás iránt érzett hódolatának, ragaszkodásának és tiszteletének. Az nap délutáni órákban Kis-Tapolcsány ünnepies szint öltött, szokatlan népsokaság volt látható az utcán, a község teljesen föl volt lobogózva, az utcán keresztül az út mentén egészen az állomásig friss zöld május-fák voltak felállítva, a község bejáratánál pompás diadalkapu »Isten hozott« fölírassál. Az állomásnál már jóval a vonat megérkezése előtt nagy sokaság verődött össze, még a vidékről is, kíváncsian várván a magas vendégek érkezését. Hét óra tájban József Ágost főherceg is kijött az állomáshoz Szmrecsányi ezredes kíséretében, hog;, fenséges szüleit már az állomáson fogadhassa. Mig a vonat megérkezett, a főherceg egyeseket kézszorítással, megszólítással tüntetett ki, igy Köves József kis-tapolcsányi plébánost. Mikor a vonat megérkezett, József Ágost főherceg kezet csőkolt fenséges szüleinek s szívélyesen üdvözölte a hercegprímást, azután Szmrecsányi ezredes bemutatta József főhercegnek a kis-tapolcsányi plébánost, aki vele és még egyesekkel kezet fogott; ezalatt Klotild főhercegnőnek egy fehérruhás leányka gyönyörű virágcsokrot nyújtott át. Miután még a hercegprimás a jelenlevő papokkal érintkezett, a főhercegi pár és a hercegprímás a kastélyba kocsizott. Este 8 órakor családi ebéd volt, a melyen az emiitett főhercegeken kivül résztvettek : a hercegprímás, Kohurg Klementina és Fülöp koburgi herceg, Szmrecsányi ezredes és neje, Kohl Medárd és Köves József plébános Másnap fél 12-kor volt a keresztelés. Megelőzőleg tizenegy óra tájban a hercegprimás, a főhercegi kastélyban kijelölt lakásán fogadta a szt. benedek-kerületi papság tisztelgését Kittenherger István vezetése mellett. A gyönyörű beszéd után, a melyet Kittenherger ker. esperes mondott, a hercegprimás megáldotta a jelenlevőket és leereszkedő nyájassággal, megszólítással tüntetett ki minden egyes jelenlevőt. Ezután következett a keresztelés, melyet a hercegprimás végzett. Keresztszülők voltak : Lipót bajor herceg, aki helyettesittette magát és Gizella főhercegnő. Jelen voltak Gizella főhercegnőn kivül: Klementina koburgi hercegnő, Klotild főhercegnő, József főherceg. József Ágost főherceg, a két éves kis József Ferenc főherceg, Fülöp koburgi herceg, Szmrecsányi István cs. és kir. kamarás, ezredes nejével, aki a kis főhercegnőt tartotta a keresztelésnél. A keresztelés ünnepies szertartásánál assistáltak : Köves József plébános, Kohl Medárd, Hruska Béla és Vendégh Endre. Délben ebéd volt, mely után a hercegprimás és a vendégek egyrésze elutazott. * Sz. István-napi szónok. Sz. István király napján a budavári Nagyboldogasszony templomában a szokásos ünnepi beszédet gróf Széchényi Miklós apát, 0 Eminenciájának a latere titkárja fogja mondani. * Személyi hirek. Dr. Roszival István kanonok a káptalan birtokainak megvizsgálására utazott. — Schmedesz Ernő altábornagy Komáromból, városunkban tartózkodott, s szemlét tartott a helyőrség fölött. — Kruplanicz Kálmán főispán szabadságidejét f. hó 15-én megkezdte. — Dr. Halmos Ignác t. kanonok, s papnevelőintézeti alkormányzó a Tátrában töltött üdüléséről visszaérkezett. — Dr. Kereszty Viktor, dr. Prohászka Ottokár, és dr. Csajka Ernő theologiai tanárok két hétre DélTirolba utaztak. * Majláth püspök áldásos tevékenysége. Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök ur Ö méltósága már letette a hivatalos esküt Ö Felsége kezeibe s még mult hó 30-án átvette egyházmegyéje kormányzását. Számos helyen bérmált s valódi apostoli lelkülettel nemcsak prédikál, de a hol megfordul, egyúttal gyóntat is törhetlen buzgalommal. Folyó hó 3., 4., 6., 11-én a papszentelést végezte; 3-án megtartotta a konkurzust. Püspöki hivatalos elfoglaltsága mellett is elég időt talál, hogy a főpásztori gondjaira bizott nyájat és intézeteket állandóan meglátogassa. A papnevelő-intézet képezi főpásztori gondoskodásának és szeretetének legfőbb tárgyát. Mióta fáradságos kőrútjából székhelyére visszaérkezett s az erdélyi egyházmegyének kormányzását átvette, csaknem minden nap bejárt a papnevelő-intézetbe s igazi atyaképpen oktatta és buzdította a felszentelendőket. Úgyszintén a fínevelő-intézetet is ujabban meglátogatta. Folyó hő 5-én a portusi plébániát látogatta meg s visszajövet a gy.-fehérvári Szt. Ferenc-rendi szerzetházat tisztelte meg, hogy a betegen fekvő P. Ferenczi Gy. házfőnököt súlyos bajában vigasztalja. 6-án d. u. a balázsfalvi érsek ur ő Excellénciáját látogatta meg s egyúttal behatóan vette szemügyre az összes kulturális intézeteket, melyek nagyobbára b. e. Váncsa J. érsek áldozatkészségének köszönik létöket. * Bellovits Ferenc reáliskolai tanár, megrongált egészségének helyreállítására családjával együtt a kies Payerbach-b&n keres üdülést. * A főegyházmegye személyzetéből. Znamenák István nagyszombati szentszéki jegyző sz. széki ülnöknek, Zelliger Alajos nagyszombati káplán nagyszombati érsek-helynöki titkárnak, Kacséra István budapest-lipótvárosi káplán Komáromba, Szakáts Viktor budapesti érsek-helynöki titkár Vág-Sz.-Keresztre adminisztrátornak kineveztettek. Czajkovszky Evariszt vészeiéi plébános meg-