ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-07-18 / 29. szám

is enormis emelkedéséről szerezhetnénk biztos tudomást. A t. szerkesztő úr engedelmével alkalmat veszek magamnak szerény nézeteimet az iparos osztály, utóbb a földmivelő nép helyzetéről, leg­végül a szociális bajok megoldására nézve né­hány sorban kifejteni. Azt a kitételét a fent emiitett cikknek: »az üzletek koncentrációja technikai és gazdasági ha­ladást jelez, azért nem szabad annak útját állnunk, csak kinövéseit kell lenyesnünk« okvetle­nül elfogadom, sőt annak utolsó szavaiból indu­lok ki. Kérdem: milyen az a modern koncentráció, és mit eredményez. Ha ezzel a kérdéssel tisztá­ban leszünk, csak akkor Ítélkezhetünk az iparos­világnak mind sűrűbben hangzó panaszkodása felett, és csak akkor vonhatunk következtetést arra nézve, van-e okunk aggódni a kisiparos osztálynak bekövetkezhető megsemmisülését il­letőleg. A koncentráció nem más, mint a nagytő­kének bámulatos és sok ember által észre nem vett, vagy legalább nem méltányolt működése. Eszközei legelső helyen az üzleti forgalom le­hető magasra való fel haj szólása, drága reklá mok, ágensek segélyével, másodsorban, mint az előbbinek alárendelt segédeszköz : a tőke üzlet­jövedelmének lenyomása, és csak harmadsorban éppen nem szükségszerüleg a szédelgés. Hogy a mondottak világosabbá legyenek, leghelyesebb lesz azoknak gyakorlati alkalmazását megfigyelni. Va­lakinek, vagy valamely kevés tagból álló részvény­társaságnak van több tiz, vagy több százezer forintnyi tőkéje; vegyük pl., hogy 500 ezer frt. Ezen a pénzen gyárat épitenek, a melyben ipar­cikkek készülnek, vagy árúraktárt állítanak a különféle kereskedelmi cikkek részére. A gyár az anyagot, az árúház a kereskedelmi cikkeket óriási mennyiségekben szerzi be, ennélfogva 10, 20 sőt több százalékkal olcsóbban, mint más, kicsiben vásároló iparos. Most azután arra ipar­kodik, hogy minél nagyobb forgalma legyen, e végből megelégszik a legkisebb nyereséggel, igy, hogy árúit bámulatos olcsón adja, a nélkül, hogy a vevőket károsítaná. Az apró nyereségből azon­ban a forgalom élénksége mégis csodás jöve­delmet varázsol. Tudvalevő dolog., hogy bármely kisebb kereskedő vagy pláne iparos, ha legalább 25 százalékkal nem dolgozik, tönkre megy. A gyár vagy nagykereskedés azonban megelégedhetik 10, sőt kevesebb százalékkal is, és mégis nagyszerűen jövedelmezhet. Ha pl. egy gyár, melynek tőkéje 500 ezer frt. havonkint 100 ezer frt forgalom­mal bír és csak 10 százalékkal dolgozik úgy, hogy havonkint 10 ezer frt a nyeresége: az a gyár egy év alatt mégis 120 ezer frt nyereséget mutat fel. Csak ezen óriási forgalom mellett .érthető meg az az amerikai specialitás, hogy pl. egyes élénk forgalmú sörfőzdékben ingyen oszto­gatják a süteményt a vendégeknek. Hogy mi az a forgalom, annak illusztrálása végett utalok azon állítólagos amerikai nábobra, aki óriási áruházat — Hát nem a grófnéra irta s nem a grófot akarta sérteni ? — Eszembe sincs! Én magunkról irtam. De ennek a félreértésnek csak a gróf ur az oka. Minek viszi annyira a hazafiságot, hogy német levelet sem akar elfogadni olyantól sem, a ki nem birja tisztán a nyelvet. írtam tehát magyarul s mondhatom az uraknak, nem kis idő alatt ütöttem össze azt a levelet s lám még sem sikerült, mert ugy látszik, nem azt irtam a mit akartam. Kacagás volt a két segéd részéről a felelet. Aztán meg biztosították Székely urat, hogy igy nyugodt lehet, mert Kifly gróf sem fogja a pár­bajt követelni. Ugy is történt. Nem sokára Váry és Dezső távozása után jött nagy nevetve Kifly gróf és sietett bocsánatot kérni az okozott zavarért, s megengedte, hogy a mig Székely ur megtanul ma­gyarul, addig csak vele is németül levelezzen és beszéljen. — Most pedig mutassa meg a kicsit! mire Székely ur örömtől repeső szívvel adta ki a be­csengetett .Jean számára a parancsot németül: — Jelentse a nagyságos asszonynak, hogy 0 Excellentiája, Kifly gróf valóságos belső titkos tanácsos ur, látni akarja az Aladárkát. Jeszenei. nyitott, s minden nagyobb vevőjének, ki kész­pénzzel fizetett, az egész vételárt egy év múlva visszaadta. Ez nem volt szédelgés, sőt esetleg óriási jövedelmet hozott a vállalkozónak. Minden hónapban kiürült egész raktára, sőt gyakrabban is, és ha minden hónapban 25% nyeresége volt, ez egy egész évben 290 százalékot tett ki. Va­gyis, ha ő pl. egy millióért adott el, ez neki 2 millió 900 ezer frtot jövedelmezett, ebből egy milliót visszaadott, egy milliót az árúkért maga adott ki, a tiszta haszon 900,000 frt az évköz­beni percentekből mégis kikerült. De hát mi az ilyen koncentrációnak ered­ménye és pedig egészen természetes, nem kár­hoztató eredménye ? Minden kis tőke, mert olyan forgalma sehogysem lehet, versenyképtelenné válik. Ez egy. Továbbá azáltal, hogy pl. az egyes iparcikkeknél a nyereség deprimáltatik, és csak ezen kis nyereségek óriási sokaságára, illetve gyakoriságára épít a spekuláció, ezáltal az átla­gos nyereség, mely a sok ezer iparos között el­oszolva lett volna, igaz, hogy felényire apadva, de egy kézbe gyül össze, s ebben az egy kézben aztán mégis tekintélyes. Ennek közvetlen ered­ménye tehát az átlagos ipari jövedelemnek, te­hát mint adó-alapnak is megfelezése egyrészt, másrészt elvonása ugyanannak a szétszórt, ver­senyképtelen iparosoktól. Már most ha meg­gondoljuk azt, hogy a liberális országokban min­denütt még olcsó, vagy kamatnélküli tőkével és I egész 30 évig terjedő adómentességgel segítik a nagytőke üzérkedését, könnyen belátjuk, hogy 1 nemcsak az állam maga követ el öngyilkosságot, j hanem a kisiparos világot is tönkrejutáshoz segíti. A nagytőkének most vázolt hatalmas mű­ködését hiába kárhoztatnók: a modern kultúra, a magasra fejlett közlekedési viszonyok termé­; szetes folyománya ez, s mint ilyent korlátozni, ha szabad volna is, úgy sem lehetséges. A pusz­tuló kisiparosságot azonban mégis megkeltene menteni; mi módon ? arra néhány észrevételt jövőre kockáztatok meg. HIREK. * A hercegprímási udvarból. Ő Eminen­ciája a biboros hercegprimás az eddigi diszpozí­ciók szerint augusztus 15-ére Esztergomba érke­zik, hogy pontifikáljon a bazilika ünnepi isteni tiszteletén. 20-án megtartja a budavári szt. István körmenetet. Augusztus végén vagy szeptember havában az autonómia ügyében összehívja a püs­pöki konferenciát. * A hercegprimás Kis-Tapolesányban. Örvendetes eseményeknek volt színhelye a napok­ban Kis-Tapolcsány. Auguszta főhercegnőnek jul. 5-én délután fél négy órakor leánygyermeke szü­letett. Már az nap zászlók lengése hirdette Kis­Tapolcsányban az örvendetes esemény megtörtén­tét. Már hetekkel megelőzőleg Kis-Tapolcsány és vidéke lázas serénységgel készülődött, hogy az örvendetes családi esemény megtörténtével, a ke­resztelő ünnepies aktusához jövendő magas ven­dégeket méltóképen fogadhassa. A kis főhercegnő első látogatója saját nagyanyja Gizella főhercegnő volt, aki harmadnapra a születés után, jul. 7-én délutáni vonattal érkezett meg Kis-Tapolcsányba. József főherceg és Klotild főhercegnő csak jul. 9-én, a keresztelés előnapján, esti vonattal érkeztek Tapolcsányba, ugyanakkor jött Vaszary Kolos her­cegprimás Ö Eminenciája is. Ekkor adta Tapol­csány és vidéke kiváló jelét az uralkodó család tagjai és a hercegprimás iránt érzett hódolatá­nak, ragaszkodásának és tiszteletének. Az nap délutáni órákban Kis-Tapolcsány ünnepies szint öltött, szokatlan népsokaság volt látható az utcán, a község teljesen föl volt lobogózva, az utcán ke­resztül az út mentén egészen az állomásig friss zöld május-fák voltak felállítva, a község bejára­tánál pompás diadalkapu »Isten hozott« fölírassál. Az állomásnál már jóval a vonat megérkezése előtt nagy sokaság verődött össze, még a vidék­ről is, kíváncsian várván a magas vendégek ér­kezését. Hét óra tájban József Ágost főherceg is kijött az állomáshoz Szmrecsányi ezredes kísére­tében, hog;, fenséges szüleit már az állomáson fogadhassa. Mig a vonat megérkezett, a főherceg egyeseket kézszorítással, megszólítással tüntetett ki, igy Köves József kis-tapolcsányi plébánost. Mikor a vonat megérkezett, József Ágost főherceg kezet csőkolt fenséges szüleinek s szívélyesen üdvözölte a hercegprímást, azután Szmrecsányi ezredes be­mutatta József főhercegnek a kis-tapolcsányi plé­bánost, aki vele és még egyesekkel kezet fogott; ezalatt Klotild főhercegnőnek egy fehérruhás leány­ka gyönyörű virágcsokrot nyújtott át. Miután még a hercegprimás a jelenlevő papokkal érintkezett, a főhercegi pár és a hercegprímás a kastélyba ko­csizott. Este 8 órakor családi ebéd volt, a melyen az emiitett főhercegeken kivül résztvettek : a her­cegprímás, Kohurg Klementina és Fülöp koburgi herceg, Szmrecsányi ezredes és neje, Kohl Medárd és Köves József plébános Másnap fél 12-kor volt a keresztelés. Megelőzőleg tizenegy óra tájban a hercegprimás, a főhercegi kastélyban kijelölt la­kásán fogadta a szt. benedek-kerületi papság tisz­telgését Kittenherger István vezetése mellett. A gyönyörű beszéd után, a melyet Kittenherger ker. esperes mondott, a hercegprimás megáldotta a jelenlevőket és leereszkedő nyájassággal, megszó­lítással tüntetett ki minden egyes jelenlevőt. Ezután következett a keresztelés, melyet a hercegprimás végzett. Keresztszülők voltak : Lipót bajor herceg, aki helyettesittette magát és Gizella főhercegnő. Jelen voltak Gizella főhercegnőn kivül: Klemen­tina koburgi hercegnő, Klotild főhercegnő, József főherceg. József Ágost főherceg, a két éves kis József Ferenc főherceg, Fülöp koburgi herceg, Szmrecsányi István cs. és kir. kamarás, ezredes nejével, aki a kis főhercegnőt tartotta a keresz­telésnél. A keresztelés ünnepies szertartásánál assistáltak : Köves József plébános, Kohl Medárd, Hruska Béla és Vendégh Endre. Délben ebéd volt, mely után a hercegprimás és a vendégek egyrésze elutazott. * Sz. István-napi szónok. Sz. István király napján a budavári Nagyboldogasszony templomá­ban a szokásos ünnepi beszédet gróf Széchényi Miklós apát, 0 Eminenciájának a latere titkárja fogja mondani. * Személyi hirek. Dr. Roszival István ka­nonok a káptalan birtokainak megvizsgálására utazott. — Schmedesz Ernő altábornagy Komárom­ból, városunkban tartózkodott, s szemlét tartott a helyőrség fölött. — Kruplanicz Kálmán főispán szabadságidejét f. hó 15-én megkezdte. — Dr. Halmos Ignác t. kanonok, s papnevelőintézeti alkormányzó a Tátrában töltött üdüléséről visszaérkezett. — Dr. Kereszty Viktor, dr. Prohászka Ottokár, és dr. Csajka Ernő theologiai tanárok két hétre Dél­Tirolba utaztak. * Majláth püspök áldásos tevékenysége. Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök ur Ö méltósága már letette a hivatalos esküt Ö Felsége kezeibe s még mult hó 30-án átvette egyház­megyéje kormányzását. Számos helyen bérmált s valódi apostoli lelkülettel nemcsak prédikál, de a hol megfordul, egyúttal gyóntat is törhetlen buz­galommal. Folyó hó 3., 4., 6., 11-én a papszen­telést végezte; 3-án megtartotta a konkurzust. Püspöki hivatalos elfoglaltsága mellett is elég időt talál, hogy a főpásztori gondjaira bizott nyájat és intézeteket állandóan meglátogassa. A pap­nevelő-intézet képezi főpásztori gondoskodásának és szeretetének legfőbb tárgyát. Mióta fáradságos kőrútjából székhelyére visszaérkezett s az erdélyi egyházmegyének kormányzását átvette, csaknem minden nap bejárt a papnevelő-intézetbe s igazi atyaképpen oktatta és buzdította a felszentelen­dőket. Úgyszintén a fínevelő-intézetet is ujabban meglátogatta. Folyó hő 5-én a portusi plébániát látogatta meg s visszajövet a gy.-fehérvári Szt. Ferenc-rendi szerzetházat tisztelte meg, hogy a betegen fekvő P. Ferenczi Gy. házfőnököt súlyos bajában vigasztalja. 6-án d. u. a balázsfalvi érsek ur ő Excellénciáját látogatta meg s egyúttal be­hatóan vette szemügyre az összes kulturális in­tézeteket, melyek nagyobbára b. e. Váncsa J. érsek áldozatkészségének köszönik létöket. * Bellovits Ferenc reáliskolai tanár, meg­rongált egészségének helyreállítására családjával együtt a kies Payerbach-b&n keres üdülést. * A főegyházmegye személyzetéből. Zna­menák István nagyszombati szentszéki jegyző sz. széki ülnöknek, Zelliger Alajos nagyszombati káp­lán nagyszombati érsek-helynöki titkárnak, Kacséra István budapest-lipótvárosi káplán Komáromba, Szakáts Viktor budapesti érsek-helynöki titkár Vág-Sz.-Keresztre adminisztrátornak kineveztet­tek. Czajkovszky Evariszt vészeiéi plébános meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom